Ung, 1909. július-december (47. évfolyam, 53-103. szám)
1909-07-21 / 58. szám
2. oldal 4. Az ungvári göi. kath. tanítóképző-, polgári és leányiskolák s az ezekkel kapcsolatos nevelőintézetek értesítője. Közli: Melles Gyula igazgató. Az ügyesen szerkesztett értesítő első közleménye közli a felvett tanulók létszámát, melyből megtudjuk, hogy az intézetbe összesen 203 tanulót vettek föl. A létszám a következőleg oszlott meg: a tanitónőképző- intózet I. osztályába 40, a III. osztályába 35 jelöltet vettek föl. A polg. isk. I. osztályába 20, a II. oszt.-ba 36, a III. oszt.-ba 39, a IV.-be 14 tanulót Írtak be. A gyakorló-iskolába 19 tanuló járt. A tanári testület a tanitónőképzőben 10 tanerőből, a polg. iskolában 9 tagból állott. A gyakorló-iskolában ketten tanítottak. Az értesítő további közleményei részletesen foglalkoznak a tanári testületben történt személyi változásokkal, a vallásos irányú neveléssel, a tanulmányi és fegyelmi ügyekkel, továbbá a hivatalos látogatásokkal, a tanári értekezletekkel, meg a tanév folyamán tartott iskolai ünnepélyekkel. A tanári testület az általános ismeretek tanítása mellett nagy gondot fordított a növendékek zenetanitására, testi nevelésére, egészségére és a női kézimunka tanítására. Ezután következik a bevégzett tananyag részletes kimutatása és gyakorlati kiképzése, majd közli a Mária- kongregáció évi működéséről szóló jelentést, végül ismerteti a munkács-egyházmegyei papárvalányok Mária nevelő-intézetének bentlakó személyzetét, a benttlakó növendékek névsorát, illetőleg az intézet belső életére vonatkozó tudnivalókat. Hasonló ismertetést közöl az értesítő a kántor- tanitói „Erzsébet“-leányiskoláról is. Ezután az intézeti növendékek érdemsorozata következik. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy vallásra nézve a legtöbb tanuló a gör. kath. vallást követte, számszerint 172, róm. kath. 29, ref. 1, izr. 1 tanuló. Anyanyelvre nézve magyar volt 191, ruthén 12 tanuló. Előmenetelre nézve kitűnő volt az egész intézetben 37 tanuló, jeles 73, jó 62, elégs. 11 növendék. Javíthat 9, ismétel 2 tanuló. A 72 lapra terjedő értesítő utolsó közleményei közlik az ösztöndíjas, az alapitványos és a jutalmazott tanulók kimutatását, végül a felvételre vonatkozó tudnivalókat. * 5. Az ungvári m. kir. áll. polgári leányiskola éitesitóje az 1908—9. iskolai évről. Szerkesztette Deák Gyula igazgató. A 111 oldalra terjedő értesítőnek első közleménye Bódisné Csekme Rozália tanítónőnek „A természettudomány és az uj tan terv“ cimü felolvasása. Ez után következik Alíöldy Károly gyári vegyésznek „A perecsenjyi vegyigyár“ cimü közleménye, mely az - ungvári- álL 'polg,- leányiskola, növendékeinek tanulmányi kirándulása alkalmából készült és röviden ismerteti a gyár üzemét. Az értesítő harmadik közleménye Lévai Mariska tanítónőnek, „Erzsébet királyné emlékezete“ cimü alkalmi beszédével foglalkozik. Ezt követi Deák Gyula igazgatónak márc. 15-én elmondott ünnepi beszéde. Ezután következik „Tájékoztató a polgári leányiskoláról“ irt közlemény, melyben az igazgató közli a polg. leányiskolába való felvételre vonatkozó tudnivalókat, a nyilvános és magántanulók vizsgálatairól szóló szabályzatok és a felvételi meg a tantervkülönbözeti vizsgálat rövid tananyagát. Az igazgatói jelentés részletesen foglalkozik még az uj tantervvel, a Gyöngvösy István emlékünUNOnépével, az intézet fejlesztésével és a személyi ügyekkel, közli a beiratás idejét és feltételeit, valamint a tanév kezdetét, továbbá megemlékezik az iskolalátogatásokról, a tantestületi értekezletekről, a tantestület működéséről, majd röviden beszámol a vallásos nevelésről, az iskolai ünnepélyekről, az egészségügyről, a kirándulásokról, a segitő-alapról, az intézet felszereléséről, a szünetekről, a tanulók előmeneteléről, végül a munkakiállitásról és a záró vizsgálatokról. Ezután következik a bevégzett tananyag részle tes kimutatása. A tantestület nagy gondot fordított a növendékek vallásos és hazafias irányú nevelésére. A tanév alatt összesen négy iskolai ünnepélyt rendeztek. A tantestület a növendékek látókörének szélesbi- tóse végett összesen 5 kirándulást rendezett. És pedig Szobráncra (szeptember 13), Perecsenybe (október 4-ón), a bútorgyárba (nov. 4), Radváncra (ápr. 28-án) és Sátoraljaújhelybe (május 2-án). A tantestület 16 tagból állott. A tantestület tagjai társadalmi téren is buzgólkodtak. Jelentékeny társadalmi és irodalmi tevékenységet fejtett ki az intézet igazgatója Deák Gyula. Az intézet négy polgári isk. osztályból és a női kézimunka-tanfolyam 2 osztályából állott. A statisztikai kimutatások szerint az intézet négy osztályába beiratkozott 296 tanuló, a női kézimunkatanfolyam két osztályába 37 tanuló. Ebből kimaradt a polgári osztályokban 17, meghalt 1 tanuló, a női kézimunka-tanfolyamon kilépett 6 leány. Örvendetes haladásnak tartjuk, hogy az osztályozott 278 tanuló zöme magyar ajkú és csak 2 tanuló volt idegen ajkú. Vallásra nézve rk. 76, gk. 19, ref. 38, ág. ev. 9, izraelita 136 tanuló. Előmenetelre nézve kitűnő rendű volt: 55, jeles rendű 106, jó rendű 89, elégs. rendű 3, elégtelen 25 tanuló. A jövő tanév szept. 1-én veszi kezdetét, mely naptól kezdve szept. 4-éi£ bezárólag d. e. 8—12-ig történnek a beiratások. B. István. VÁRMEGYEI ÜGYEK. Közgyűlés. Ung vármegye törvényhatósági bizottsága e hó 29-ikén délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A központi választmány f. hó 19-én d. u. 3 órakor tartott ülést Bánóczy Béla főjegyző elnöklete alatt. Tárgya az ülésnek az 1910. évi országgyűlési képviselőválasztók névjegyzéke elleni felszólamlások elintézése volt. A választmány Lakatos János dobóruszkai és Stark Jakab ungvári lakosokat a névjegyzékbe felvette, Hirsh Miksa ungvári lakost, a ki nem magyar állampolgár, nem vette föl. — Érdekes, hogy a választmányi ülésen a függetlenségi párti tagok nagy többségben jelentek meg. Az állandó választmány f. évi julius hó 28-án d. e. 10 órakor tartja ülését a vármegye székházában. VÁROSÉ ÜGYEK. gessen egy fehér lepkét, a mely itt szálldogált az udvar közepében. A lepke elrepült, a kis leány utána. Senki sem vetett rá ügyet, aztán meg szörnyű hamarosan is történt minden. A padláslétrának legtetejéig föl juthatott hiba nélkül, onnan azonban már csak a kiáltását hallotta a szomszédék beteg, öreg anyókája, a ki az udvaron ült és nem bírván mozdulni, nem foghatta föl estében a gyermeket. Mire a többiek hozzá futottak, ott hevert már a kövekkel kirakott hátulsó tornác előtt, a holnapra kikészített szerszámok között. A lepke még akkor is körülötte röpködött. Annak semmi baja sem történt. A kisleánynak meg alighanem vége lesz örökre. A sövényházi orvos azt panaszolta, hogy belsőleg történt a legnagyobb baj. Hiszen igaz is, kívülről nem sok ütődés látszik rajta. Nyögését se igen hallani, szavát meg különösen nem. Úgy látszik, most tán elaludhatott, mert a csendességen kívül semmi nesz sem hallatszik. Bizony elaludt örökre. Az öreg Yágónét is kivezették a szobából, nehogy rémületében fölsirja a kis halottat. Idekünn aztán megindult a panasz szava: Lepkét akart fogni a lelkem, azért ment föl annak a rettenetes hosszú létrának legtetejére : — Följebb ment anyjuk, egészen a felhőkig — szólott közbe az eddig hallgatag szomorú ember, megindult hangon. — Jól láttam ón, hol volt. A mennyország széléről még vissza is fordult hozzám. Tisztára értettem szózatát. — Megértette ám kend, a majd mondok mit. Jobb lesz, ha leveti ünneplőjét és aludni tér. Hogy is az ital beszél megintelen kendből. Úgy nem átallja bolondságait ilyenkor is belekeverni ebbe a rettenetes szomorúságba. Jaj nekünk, jaj nekünk! Már hogy a felesége jajgatása miatt, vagy annak szavára-e: de «lfordult az öreg ember, el is ment 58. szám. a köteles házi szemótfuvarozás ügyében készitett szabályrendeletet a belügyminiszter jóváhagyta. A tárgyalás folyamán a bizottság azon meggyőződésre jutott, hogy az utcai és házi szemétfuvarozás, pöcegödörtisz- titás és gyepmesteri munkákra nézve elkószitett árlejtési feltételek tárgyalása és az árlejtés napjának kitűzése még nem eszközölhető, mert a gyepmesteri telep kiépítéséről még nem történt gondoskodás, ez okból javasolja a bizottság, hogy a vállalat csakis 1910. január hó 1-től vegye kezdetét, addig pedig a gyepmesteri lak felépítése iránt sürgős gondoskodás történjék. — Kiss József városi becsüs özvegyének évi nyugdiját 201 K 30 f-ben javasolja megállapítani. — A városi fizetéses tűzoltóknak a nyugdíjintézetbe való azonnali felvételét javasolja A városi számvevő ugyanis tiltakozott az ellen, hogy az ő nyugdíjintézetükbe a tűzoltók felvétessenek. — Megállapítottak ezután a kövezet- vámszedési jog bérbeadására vonatkozó árverési feltételek (kikiáltási ár az eddigi bér), a szikvizfogyasz- tási adó bérbeadására vonatkozó árv. feltételek (kikiáltási ár 2000 K), a honvédlaktanyai kantin bérbeadására vonatkozó árverési feltételek azzal, hogy bérbe venni óhajtó előzőleg tartozik beszerezni a laktanyaparancsnokság nyilatkozatát arról, bogy a parancsnokság az illető ellen a kantin bérletének elnyerése esetén kifogást nem emel, — a Széchenyi-ligeti vendéglő bérbeadására vonatkozó árverési feltételek (kikiáltási ár 1200 K. s külön kikötés, hogy helyiséget albérletbe adni tilos). — A város utcáira szükséges 335 kupac terméskő és 180 kupac folyamkavics beszerzése java- soltatik. — Tudomásul venni javasolja a bizottság, hogy a kereskedelemügyi m. kir. minister a kövezetvám terhére készült munkálatokat átvette, 20000 K segélyt kiutalt, s hogy az összes kövezési munkálatok eddig 218,489 K 73 f-t költséget okoztak. — Az Ungvári Dalárda részére 100 K segély kiutalása javosoltatik. — A Széchenyi-téri bérkocsi állomás kiasztaltoztatása fedezet hiányában nem javasoltatik, ellen a Kadubeci- pataknak a Drugeth-utcábau való beboltozása s aszfalt- járdával való ellátása igen. Uj keresetforrás. Á hegyvidéki kirendeltség vezetősége értesítette a polgármestert, hogy közbenjárása folytán a Hadsereg Felszorelósi Részvénytársaság hajlandó lenne a hadsereg eg.yenruházatának kiszabását, összevarrását, gomblyukvarrást és gombfelvarrást stb. Ungváron háziipavilag elvégeztetni, illetőleg ily tolepet itt berendezni és rendszeres működésben tartani, ha a város némi áldozatot is megszavazna. A munkások száma 50—200 között variálna, a napi kereset 1—3 K-ig rúgna. A társaság adná az összes anyagot, a varrógépeket — melyeket villany hajtana — a kész munkát pedig hetenkint készpénzon váltaná be. Azt kérdi tehát a kirendeltség, [volna-e Ungváron olcsón bérelhető megfelelő helyiség, adna-e a város ingyen villanyerőt, pótadómentességet s három éven át pénzbeli segélyt. Városok segitése. Eger város képviselőtestülete elhatározta, hogy feliratot intéz a belügyminisztériumhoz és a pénzügyminisztériumhoz az iránt, hogy a városok segélyezésére a folyó évi állami költségvetésbe felvett 2 millió korona felosztása iránt haladéktalanul intézkedjen, mert a költségvetés még az elmúlt évben letárgyaltatván, bizonyos összegekre a városok már számot tartottak, de különösen azért, mert a városok jövő évi költségvetései most készülnek, s igy minden városnak már most tudnia kellene, milyen az az összeg, a melyet a pótadó csökkentésére a költségvetésbe felvehetnek. A képviselőtestület hasonló eljárás végett megkeresi az összes törvényhatósági és rendezett tanácsú városokat. Közgyűlés. A képviselő-testület e hó 23-án d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A pénzügyi és gazdasági bizottság e hó 20-án foglalkozott a 23-iki közgyűlés napirendjére tűzött tárgyakkal, almikor is a polgármester bejelentette, hogy onnét; de attól kezdve egyetlen szó említést nem tett az egész dologról senki fia előtt. Hanem az ital sem ízlett neki azóta. A házsártos, veszekedő vén vétkezőből, egészen másmilyen ember lett inneniül. A mikor végre a sok hiábavaló találgatás után — kérdezni kezdték őt magát, hogy mit vett be, a miért úgy kitudja kerülni az eddig oly nélkülözhetetlen itókát, — csak elcsöndesedik, gondolkodik is egy jó időre, mig végre kibökdösi a szót. — Az istiglincit a zsidajának, hát meguntam már látni, miképen úgy ül be éppen a kocsmába és kezd mulatni, mint más bocsüleles ember. Kurjongat, heje- hujáz, mintha bizony hozzá illenék az eféle virtuskodás. Mikor aztán az egyik oda is bátorkodott tulajdon asztalom mellé — hát — hát — azóta nem teszem a lábam senki kocsmájába. Mit nekem a bocsánat, meg engedelem kérése a mivel hozzám fordul, hogy szabad-e? Aszondják valami lókupec volt a Bácskából. Hej, hogy mostan már onnan is csak ilyeneket tud liferálni a magyar! Megnyomkodja a pipáját, rágyújt, nagyokat szippantva, lassudan helyezi a tüzes dohányra a kupak- födelit, aztán csak tovább mesél vidám hallgatóinak. — Óralánca is volt, nehéz aranyból, a minél különbet még a főispán ur ő méltóságának diszmen- téjén se igen láttam. Pénze is volt tömérdek bőven. Azt mondják, ez már abból a fajtából való, a ki nem tud máskép, csak magyarul. Hagyján. Még ennek sem hiszek. Nekem ez a fajta is éppen hogy zsidó. Aztán ebből untig elég, a mennyit a vásáron látok, szót váltani velők már nem is veszi be a természetem. De ha majd egyszer hire kél, hogy visszakészülnek vándorolni örök időre a honnan jöttek Mezopotámiába, hát akkor majd én kajabálom legjobban: hagy gyüjjék már I Lássam van-e még? Az apraját se felejjók itten! És ne szüreteljek abban az esztendőben, nem sajnálom ; de nekik épen annyi maradt, a mennyinek nem jutott már hely a leányok keményre vasalt szoknyáitól; azok is inkább befelé néztek, mig csak egyikőjüknek fel nem tűnt az öreg Vágó arcának fakósága, a mely olyan volt, mintha menten a koporsóba kívánkozott volna az egész ember. És mikor fölkelt a helyéről és megindult hazafelé, csakugyan akként látszott, mintha józan volna. Mintha egy fertályórával ezelőtt nem éppen Ő kigyelme lett volna, a ki végig dülöngélte az utcát, sorra ölelgetvén az ut szélére ültetett akácfákat, melyek vóletlenségből olyan közel jutottak hozzá, hogy kikerüléséhez csudaész se lett volna elég. Mire házuk elé érkezett, rögtön feltűnt mind a két menyecske leányának nagy sürgés-forgása. El- ványadt arccal jártak-keltek, egyik a kúthoz, másik meg a pince gádorához, minduntalan cepelve valamit befelé. Úristen, mi lelhette ezeket a jámbor fehérnépeket, hogy ilyen szent ünnepen, elkerülve templomot, itthon vetélkednek egymással a munkában I Aztán egyikük sem beszél hozzá, mintha nem is szemlélték volna meg érkezését. Az anyjuk pörölő szavát sem hallja, pedig máskor ilyen alkalmatossággal, mikor a korcsmából jőve haza, garmadával kapta a szidalnaaztatást. A konyhából beljebb akarván kerülni, az első szoba felé, nem engedi a rivószemü komaasszony. Hogy a kis örzsike fekszik ott nagy betegen. A tisztelendő plébános ur már korán reggel átküldött saját kertjében vágott ékes liliomszálat, hogy a kisleány azzal járjon a körmenetnél a kereszt előtt. A liliom itt is maradt kicsike kezében; ámde az a kéz olyan forró, hogy fólős, nem lesz-e hirtelen kihűlése. Néhány fertályórácskával előbb még járt-kelt közöttük, aztán észrevétlenül eltűnt, csak minutum időre éppen, mégis elégséges volt arra, hogy megker-
