Ung, 1909. július-december (47. évfolyam, 53-103. szám)
1909-10-27 / 86. szám
2. oldal. 86. szám. Az irattárban össze lehetne gyűjteni a vármegye múltjára, kulturális törekvésekre vonatkozó iratokat, a melyek egyes családok ládáiban hevernek. A könyvtár magában foglalná az ung- megyei irók szellemi termékeit s azokat a munkákat, a melyek vármegyénkkel vagy annak jeles fiaival foglalkoznak. Hol keressük a vármegyei irók munkáit, ha nem a vármegyei múzeumban? A munkák összegyűjtésével néhány év óta foglalkozom. A Társaskör könyvtárában elhelyezett munkák számát kis részben vétel, nagyobb részben ajándékozás által annyira kiegészítettem, hogy ott már 70 munka volt ungmegyei Íróktól a f. évi márc. közepén, a meddig a könyvtárosi tisztet viseltem. Az állami polgári leányiskola könyvtára részére 81 helyi munkát sikerült megszereznem öt év alatt. Az említett két könyvtárban 106 munkát lehet feltalálni ungmegyei Íróktól. Egy kis utánajárással ez a szám megnagyobbítható. A legelső teendő volna e tekintetben, hogy az ungmegyei irók névsorát és könyveik jegyzékét pontosan összeállítsuk. A könyvtárban foglalnának helyet az ungvári lapok és az iskolák értesítői is. A képtár értékes osztálya lenne a múzeumnak. Festőművészeink és rajzolóink bizonyára készséggel ajándékoznának műveikből. Be kellene szerezni a vármegye jeles fiainak arcképét. A megye szebb pontjairól felvett képek is gyarapithatnák a gyűjteményt. A néprajzi osztályról már tettem említést. A népies tárgyak, eszközök, ruházat volna az anyaga. A termés\etraj\i osztály a vármegye állat-, növény- és ásványvilágából szedné az anyagot. Rendkívül érdekessé lehetne tenni ezt az osztályt az által, hogy ha Ung megye állat-, növény- és ásványvilágának teljes képét tüntetné fel. Az ipari osztály a házi- és gyáripar termékeinek gyűjteménye. Ezen osztály hivatva volna arra, hogy a háziipar emelésének hatalmas lökést adjon. A gyűjteményből látnok, hogy hol, kik és milyen kivitelben készítenek háziipari tárgyakat. A tanácsadásnál, útbaigazításnál, megrendeléseknél az ipari osztály szolgálna alapul. Az elmondottak természetesen csak nagy körvonalai a múzeumnak. A keretek kidolgozása akkorra maradhat, a mikor megvalósul a terv. Az bizonyos, hogy úgy Ungvárnak, mint általában az egész vármegyének méltó büszkesége lenne a jól szervezett s szakszerűen vezetett vármegyei muzeum. Fejlődjék kulturális életünkben törekvéssé a Közművelődési Ház és a vármegyei muzeum megvalósítása. Álljon össze a vármegye, város, valamennyi kulturális egyesület, hogy az ige testet öltsön ! A közönség köréből. Nyílt levél Ackersmann Adolf úrhoz. Annyira féltékeny vagyok a magándolgaimra, hogy viszonzásul a mások ügyeibe sóba sem szoktam, avatkozni. Ez utóbbi dolog annál is inkább helyénvaló, mert soha életemben nem láttam Uraságodat. És hogy mégis erre a szokatlan útra lépek, annak nagy, fűképpen eszthetikai oka van, a melyet az alábbi sorokban adok elő: Ennek a lapnak legutóbbi számában olvastam, hogy Uraságod újonnan épített szállodájának eredetileg „Bercsényi száiió“-ra megállapított nevét „Royal“-ra akarja változtatni és pedig azzal az indokolással, hogy egyik-másik bécsi utazó, vagy más efféle „gutgesinnt“ halandónak kényelmetlen ne legyen ezt a ropogós ku- ruo nevet kiejteni. Válaszképen mondhatná Ön nekem, hogy ebbe az uj névcserébe senkinek semmi beleszólása nincs. A mint hogy úgy is van. Az már a legelemibb s egyszersmind legideálisabb emberi jogok közé tartozik, hogy a mások jogos érdekeinek teljes tiszteletben tartása mellett — minden polgár úgy intézi a dolgait, a hogy a saját érdekében legjobbnak tartja. Egyre azonban legyen szabad szives türelmét kikérnem : Ha Ön mindjárt eredetileg a „Royal“ nevet adta volna szállójának, senkinek sem jutott volna eszébe, bogy e miatt önnel perbe szálljon. De Ön a „Bercsényi“ nevet választotta. Bizonyosan arra gondolt, hogy Ungvár falai közé jött idegennek az Ön szállodájának címéről is legalább egy percre eszébe jusson, hogy az egykori hires, büszke kuruc generális ebben a városban tépelődött, reménykedett szerencsétlen hazája jobb jövője felett. Ebben a városban, a melynek minden köve emlékeztető jel II. Rákóczi Ferenc fő-főbrigadórosára. És most egyszerre eszébe jut valami, a nagy nyilvánosság szemeláltára igyekszik tanujelét adni olyan hipperloyalitásnak, a melyet Öntől igazán nem kíván senki. Mert a város falai közé jöti idegen nemzetbeli a szálloda megválasztásánál azt latolgatja csak, hogy hol szolgálják ki jobban, más egyéb neki Hekuba. Hogy ő aztán a ropogós „Bercsényi“ helyett „Bérceni“, vagy más ilyesfélét mond, azzal igazán kár törődni. Hiszen ezzel az indokolással a „Vörösmarty“ nevet sem lehetne alkalmazni és lássa, kérem, mégis használják, nemcsak irodalmi könyvekben, hanem vendéglők címfeliratainál is. Hát azt hiszi, kérem, hogy az „Ercheroog Albrecht Hotel“ szót oly könnyű kiejteni a németül nem tudó magyar utasnak ? És még sem fog eszébe jutni semmiféle magyar embernek, hogy ez ellen még csak gondolatban is tiltakozzék. Aztán meg, kérem, eleget arcul csapnak minket a magyarságunk miatt, nemcsak az ország határain túl, hanem idebenn a nemzetiségi vidékeken is. Mire jó hát akkor, hogy ilyen magyar városban, — a mely kultuszt akar űzni nagy, történeti hősök emlékezetével — akaratlanul bár, egy magyar ember is arcunkba kergesse a vért s eszünkbe juttassa, hogy milyen kicsinyek, milyen nyomorultak, milyen a szolgaságig megalázkodók és szerencsétlen sorsra jutottak vagyunk mi? Ugy-e, kérem, Önnek ez nem volt szándékában ? És' még egyet! A mi történeti életünkben a magyarságunk eszméjét lábbal tiprók között már voltak mindenfélék : magyar mágnások, vérbeli magyar urak, oláhok, tótok, rácok, németek, szerbek. Egyedül zsidók nem voltak. Ön maga is nem egyszer láthatja, hogy vuklis zsidó fiuk egymásközt magyarul — és csakis magyarul — beszélnek és a magyar nyelvnek nemzetiségi vidékeken egyik legerősebb oszlopa a nemzetiségi tekintetben a hazafiasság eszméjétől teljesen áthatott zsidóság. Csodálatosan szép, tisztelni való jelenség ez Uram s ezt tessék figyelembe venni! Különben szives jóindulatába ajánlva levelemet, maradtam tisztelettel Ungvári, 1909. okt. 26. Simonyi Sándor, Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztő Ur! Azt olvastam az „Ung“ utóbbi számában, hogy azt a fényes uj vendégfogadót a Kis-Ung partján, Royal szállodának fogják hívni ezentúl. Én nem csodálkozom, hogy a nagy Bercsényi név nem találja magát egy „szálloda“ homlokzatán és lekivánkozili onnan. A magyartalan szálloda szóhoz inkább talál az idegen ítoyaljfelnevezés! Ha azonban a tulajdonos csakugyan változtatni akar e szép vendégfogadó cim- tábláján, azt hiszem, midnyájunk hazafias érzületét az esetben elégítené leginkább, hogy ha íölirását „Bercsényi szállóra“ javítaná ki. Tisztelettel Egy esti tan folyamot végzett iparos segéd. HÍREK. Tájékoztató. Okt. 88. Vármegyei közgyűlés d. e. 10 órakor. Okt. 30. A korcsolyázó-egyesület közgyűlése d. e. 10 órakor a vármegyeháza nagytermében. Nov. 6. A Gyöngyösy Irodalmi Társaság ünnepies ülése d. u. 5 órakor a vármegyeháza nagytermében. Nov. 7. Az Ungmegyei Tulipán-Szövetség közgyűlése d. e. 11 órakor a vármegyeháza nagytermében. Nov. 11. A megyei tanitó-egyesület jubileuma d. e. 10 órakor a vár- megyeháza nagytermében. Nov. 13. Réthly Antal meteor, intézeti asszisztens előadása a földrengésről, a városi színházban este 8 órakor Nov. 80. A Közművelődési Egyesület közgyűlése d. u. 3 órakor a vármegyeháza nagytermében. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden d. u 5— 6 óráig. A. Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u. 6— 7. és szombaton d. u. 2—3 óráig. A Népkönyvtár a Drugeth-téri áll. iskola épületében nyitva van minden vasárnap d. e J/a10—1/212 óráig. Csak egy virágszálat, A mi ősi megyeházunkban, a hova leérkezik kilenc minisztérium, nyolcvannyolc társtörvényhatóság sok féle kis és nagy ügye, a hol az akta gyári meny- nyiségben készül, ebben a napokban egy poetikus és minket megindító rendelet született. Az alispán adta ki ezt a rendeletet a megye valamennyi főszolgabirájához s jeligéje: Csak egy virágszálat! Azt mondja az alispáni rendelet, hogy nemsokára virágokkal lesz ékes a temető, s ha a kegyelet csak egy virágszállal köt kevesebbet a szeretet, a kegyelet koszorújába és ha csak egy mécsessel kevesebb fog égni a sírokon, ha ezt a mécsesnek, ha ennek a virágszálnak árát fölajánlják a tüdőbetegeknek: akkor száz meg száz emberi élet halódó mécse pislog fel újra irgalmuk nyomán. Ezt mondja a mi vármegyénk alispánja a főszolga- birákhoz intézett rendeletében. Mondja ezt alispánunk a belügyminiszter hivó szózatára. Mondja ezt a szegény sorsú tüdőbetegek érdekében. A kérelem végig fog hangzani egész megyénkén ! Már halljuk is itt-ott, bogy az alispáni rendelet nagy visszhangot keltett. A szegénysorsu tüdőbetegekért buzgó József Szanatórium Egyesület száz gyüjtőtáská- nál többet küldött vármegyénkbe. Ezeket a táskákat a főszolgabírók kérelmére irgalmas szivü úri hölgyek veszik kezükbe, sok megyebeli községünkben a községi elöljáróság fog gyűjteni és e hó 30-án megindul vármegyénkben, valamint a többi vármegyében is országszerte a gyűjtés, hogy összegyüjtsük több száz tüdőbetegnek gyógyittatásátra a szükséges összeget. Mert tudnunk kell, hogy az országos gyűjtés eredményét, — melyből a mi vármegyénk oly lelkesen kiveszi részét, — arra fordítják, hogy több gyermekes apák és anyák esdeklő kérését hallgatják meg és fölveszik őket a József Szanatóriumba, ezenkívül az országos gyűjtés egy része az uj Auguszta Szanatórium építésére fog szolgálni. Ezeket tudván, kinek szivében ne keltene visszhangot az egyesület esdeklő kérése: Csak egy virágszálat! Esdve kérünk minden embert, váltsa mog ezt a szent vámot nemzete dicsőségére, özvegyek, árvák, ügyefogyottak könnyeinek felszáritására. Csak egy virágszálat! Arról értesülünk, hogy városunkban özvegy Nehrebeczky Györgynó vállalkozott több urinővel együtt az irgalmasság, az emberszeretet munkájára. Keltsük fel a szivekben a szánást, az irgalmat. Csak egy virágszálat a szegénysorsu tüdőbetegek megmentésére. * A honvédség köréből. A király Szilassy Ödön m. kir. honvédezredesnek a munkácsi 11. hon- védgyalogezrednól kitűnő szolgálatai elismeréséül ax3. o. vaskoronarendet adományoáta. * Eljegyzések. Plotényi Eugéniát, Plotényi Nándor földbirtokos leányát eljegyezte Nagylázon Tas- sonyi Ernő latatóbányai bányahatósági esküdt. Rakóvszky Nesztor tanulmányvégzett papnövendék jegyet váltott Bacsinszky Olgával, Bacsinszky Tivadar havasközi g. kath. esperes-lelkész leányával. Nehrebeczky Irén oki. tanítónőt, Nehrebeczky István kisbereznai g. kath. lelkész leányát eljegyezte Kustén Ágoston tanulmányvégzett papnövendék. Nagy Károly r. kath. iskolai tanító eljegyezte Jenkószky Mariskát Pálócon. * Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Russay Gábor orvosnövendéket a budapesti orvosi tanári kar előterjesztésére az I. számú orvostani intézethez fizetéses gyakornokká kinevezte. — Firczák Gyula megyés püspök ifj. Szabó József oki. kántortanitót Alsóhalasra, Sztároszta István kántor- tanittót Oroszmocsárra, Aitimovdcs János ungsasfalvi kántortanitót Felsőapsára (Máramaros vm.) kántor- tanítókká kinevezte. * Jótékonyság. Soltész Imre c. kanonok, kálmáudi r. kath. plébános, Ungvár szülötte, a ki röviddel ezelőtt bemutatott aranymiséje alkalmából az ungvári r. kath. plebánia-templomnak egy darab 1100 K értékű üvegfestményü ablakot adományozott s a Gizella- és Mária-házba járó gyermekek karácsonyi segítségére 1000 K alapítványt tett, a napokban ismét újabb alapítványokat tett. Ugyanis a plebánia-templom belső felszerelésének fenntartási alapjához 1000 K-val járult, mig a szegény gyermekek karácsonyi! megjutal- mazására létesített 1000 K-ás alapot 7000 K-ra emelte. * Az Uránia-szinházból. Az ungvári Uránia színház vezetősége elismerésre méltó változatos és érdekes programmal szolgál hétről-hétre, és őszintén be kell ismernünk, hogy a közönség érdeklődése egyáltalán nem áll arányban az igazgatóság anyagi és erkölcsi fáradozásaival. Szombaton, f. hó 23-án De Sgardelli Cézár: A jövő' háborúja c. darabjának volt bemutatója. A szöveg megírása kissé rapszódikus, de a képek és különösen a mozgóképek a közönség minden rétegére nézve egyaránt igen érdekesek voltak és ennek dacára a nézőtér sem telt meg, sőt a tisztikar is, melyet elsősorban érdekelhetett a darab, csak csekély számban képviseltette magát. Vasárnap és hétfőn mozgófénykép előadás volt, melyek keretében uj és tiszta felvételek peregtek le a vászonra. Kedden volt Salamon Ödön Montecarló és a Riviéra c. darabjának premierje A budapesti Uránia-szinháznak kedvelt műsordarabja ez, tűndéri vidékeket, a karnevál csapongó vidámságát, a játéktermek levegőjét és tragikumát vetítik a vászonra művészi képekben és mozgófényképekben, de a közönség érthetetlen közönye alig eredményezett telt házat. Ma és holnap mozgófénykóp- előadás lesz, melynek keretében bemutatásra kerül a Zeppelin 111. berlini útja s leszállása a német császár s óriási közönség előtt. A műsor egyébként is igen változatos, melyből kiemelhető még a fővárosi orfeum szenzációs mutatványa: Ádám, a majomember. Pénteken Ráth Istvánnak kitűnő uj darabja: Az élet komédiája kerül színre, mely nagy szenzációval tárgyalja azt a zavaros, felszeg kavarodást, melyet az élet mutat. A darab három része arról szól, milyenek a férfiak, a nők, végül a szerelmet és a házasságot mutatja be derült oldaláról. * Esküvők. Ádám Rezső ungvári posta- és távirdatiszt f. hő 24-én esküdött örök hűséget Kúrák Annának. Kustán József alsókányai körjegyző tegnap vezette oltárhoz Bórdács Hildát a gálszócsi r. kath. templomban. Blanár Lajos vasárnap kötött házasságot Dolgos Mariskával. Az egyházi szertartás a r. kath. templomban ment végbe. * Áthelyezés. A belügyminiszter Speczian Gyula ungvári m. kir. határrendőrsógi segédfogalmazót Királyhidára áthelyezte s az ottani kirendeltség vezetésével megbízta. * Kézügyességi tanfolyam. Harmath Ödön áll. agyagipariskolai szaktanár az ungvári siketnóma- intézet kézügyességi tantermeiben tanfolyamot tart, a melyen felnőtteket a mintázásban, famunkákban, festés,►***«*
