Ung, 1909. július-december (47. évfolyam, 53-103. szám)
1909-08-01 / 61. szám
47. évfolyam. — 61. szám Megjelenik minden vasárnap reggel és szerdán délben. Ungvár, 1909. augusztus 1 Szerkesztőség: Vármegyeház-tér l-sö szám. Felelßa szerkesztő : Segédszerkesztő : BÁNÓCZY BÉLA. DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és IIIÓ3 könyvkereskedése. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: Csuk „Cng“ lapra Egész évre . . 12 K Negyedévre . 3 K Félévre .... 6 K Egyes szám . 12 f, Amerikába : Egész évre ...............17 K „Ung rármegjre Htratalos I;apjá“-ial együtt egész évre Ki K — Félévre .... 8 K Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. Hirdetések ügy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illég könyvkereskedésébe küldendők. Nyllttér soronklnt 40 fillér A nyílttéri és hirdetési dijak előre fizetendők. Kiadóhivatal! telefonszám 11. A tisztviselőtelepről. Régi jajszó, hogy Ungváron a lakások nagy része egészségtelen, rossz; az udvarok sok kívánni valót hagynak hátra, mert szű- kek, sok esetben piszkosak, bűzösek és mindezek mellett még méregdrágán kell az ilyen kényelmetlen lakást megfizetni. Nagy e tekintetben a háziurak — tisztelet a kivételnek — közönye, érzéketlensége; a jó, rendes lakót épen úgy nem becsülik, mint a rosszul fizetőt, mert biztosak a dolgukban, lakót mindig kapnak, minek is költenének, a mikor jobb hiányában a félnek ezzel is meg kell elégedni. Igaz, hogy van egy alapos mentségük: a nagy, a majdnem elviselhetlen pótadó. E nehéz helyzet szülte a tisztviselőknek azt a mozgalmát, melynek célja, hogy a lakbérek terhére telep letesittessék és igy necsak jó, kényelmes és egészséges lakásokról történjék gondoskodás, hanem lehetővé tétessék az is, hogy idővel ki-ki otthont szerezzen, egy kedves kis fészket, melyben maga az úr, övéit nem zavarja senki, semmi. A családi házak nagy jelentőséggel bírnak úgy közegészségügyi, valamint szociális és erkölcsi szempontból. Városfejlesztési szempontból is hatalmas tényezők. A tulajdonos otthon jól érezvén magát, elégedettebb, nem kívánkozik más vidékre, városba, nem kérvényez, lót-fut áthelyezésért, hanem szabad idejét övéi közt, virágos kis kertjében tölti, ott dolgozgat, szebbé, kellemesebbé igyekszik tenni magának és övéinek a háza táját. Ezzel az elégedettséggel aztán több mosoly költözik a családi fészek falai közé. Az anya mindjárt boldogabb; a férj nem kívánkozik annyit társaság után; a gyermekek nevelése körül több szeretet nyilatkozik meg; mindnyájan egy célnak élnek, mindnyájan érzik, hogy ha las- san-lassan is, de a család anyagiakban is gyarapszik. A város szépül, idővel uj adófizető alanyt nyer, tehát gyarapodik maga a köz is. Az a bizottság, melyet a tisztviselők e tavaszon tartott értekezlete kiküldött, sok levelezés, a hasonló hazai és külföldi intézmények erre vonatkozó iratainak, szabályainak tanulmányozása, a helyi viszonyok, a pénzpiac mérlegelése után most készült el javaslatával, mely szerint az ideát Ungvári is megvalósíthatónak tartja. Több tervet kellett elejtenie, sok mindent kellett fontolóra vennie, de főleg a már fennálló telepeken szerzett örvendetes jelenségek megvalósíthatását kellett alapszabályszerűen biztosítani, a szomorú tapasztalatok itteni bekövetkezhetését eleve kizárni s igy megalkotni a tervezetet, melynek keretében az eszme kitartás mellett valóra váltható. Lehet, sőt valószínű, hogy a tervezet egyik-másik ember nagyon is vérmes reményeit nem fogja kielégíteni, ámde az első kötelesség arra törekedni, hogy szilárd alapon nyugodjék az intézmény; olyan bázisra kell fektetni, mely biztosítsa az egyest, de biztosítsa az igazgatóságot is, a pénzintézetet is minden erkölcsi és anyagi tönk ellen, mely minden kockázatot kizárjon. Az alapszabályok minden nyerészkedést lehetetlenné tesznek, de kizárnak minden könnyelműséget is és biztosítják a telep lakályosságát, magát a nemes célt. A társasági, szövetkezeti és egyesületi forma közt volna a cél reálizálható. A bizottság a szövetkezet mellett foglalt állást, mert ez teszi olcsóbbá az építkezést. Egyesületi úton a cél csak egyetemes felelősség^ mellett, vagy életbiztosítással oldható meg. Ámde az egyetemes felelősség gondolata akkor, mikor az ember halandó és az egyesek gondolkozása különböző, nehéz kérdés. A kötelező életbiztosítás pedig nagyon drágává teszi a kölcsönt, átlag IV2—2%-al emeli az évi részleteket. A társasági forma nehány ember kezébe juttatja az egészet. Építési tervet kiki szabadon választhat, az építkezést azonban maga a szövetkezet foganatosítja. Az magától értetődik, hogy biztosítva leszen minden egyesnek a lehető legmesszebbmenő ellenőrzési jog. Az építkezés akkép foganatosíttatnék, hogy a szövetkezet pályázatot hirdet, de nem az egyes épületekre, hanem az egész telepen foganatosítandó összes különböző, de eleve jól körülirt munkák egységáraira. Kinek-kinek összes óhajai igy érvényesíthetők, kielégíthetők, az építkezés ára a támasztott kívánalmakhoz képest több-kevesebb és az építési költség kiszámítása, az ellenőrzés, leszámolás is könnyű, biztos, sem a fél, sem a szövetkezet nem károsul. Az által pedig, hogy egy nagy vállalattá válik az egész, feltétlenül olcsóbb, jutányosabb árak érhetők el, mint külön-külön való építkezés esetén. Az ingatlan négyszögölenként 4 koronájával van kialkudva. Elég drága, de olcsóbb nem kapható. Ezzel szemben lehetőleg kis házhelyek terveztetnek, mert a meglevő telepek tapasztalatai a mellett szólnak, hogy az ingatlan csak a legkisebb térre szorítkozzék. Nagy ingatlanok fentartása sokba kerül, sokszor terhes és visszaélésekre nyújt alkalmat. Sokat, igen sokat lehetne még a részletekről irni, ámde ez nagyon messzire vezetne, az alapszabály pedig a legtöbb kérdésre felvilágosítást nyújt. Midőn ezekre az alapszabályokra az érdeklődők figyelmét felhívjuk, csak azt jegyezzük meg, hogy a szükséges mellék- helyiségekkel és tartozékokkal (pince, előszoba, veranda, kamara, vízvezeték, csatorna, illemhely, fatartó, sertésól) együtt egy két szobás lakóház átlag 7500—8000, három szobás 8—10000, négy szobás 10 — 12000, öt szobás 13 — 15000 koronába kerülne. Ebbe a telek nincs beleszámítva. A telkek pedig 150, 200, 300 ölre terveztetnek. A kánikula jegyében. — Fővárosi levél. — Végre elérkezett a zöld vendéglősök szezonja. Szegények már joggal kétségbeeshettek, mert junius egész hónapja és julius első fele hűvös őszt, esőt, vihart zúdított a nyári világra, amely ilyenformán minden volt, csak éppen nyár nem. A budai és a ligeti korcsmákat nyakra-főre becsukták, nagyszabású nyári mulatóhelyek csődjéről rebesgetett a fáma, egy szomorúsággal teljes nagy nyári krach volt már készülőben, amikor végre kibújt az első izzó nyári napsugár, a hideg, esős fellegek elvonultak az északi tenger tájaira és megérkezett a várva-várt, a hőn óhajtott kutyaidő, vagyis magyarosabban a kánikula. Mikor e sorokat Írjuk, már annyira vagyunk, hogy bízvást felsóhajthatunk: adtál uram meleget, eleget, adjál már egy kis hideget 1 Nappal kihalt város Budapest. Fürdőn van mindenki, a ki teheti, de még sokkal többen olyanok, akik nem tehetik, de hódolnak a divat hóbortjának és egy esztendeig hideg vacsorával spórolják le azt, a mit a fürdőn elköltenek. E3te megélénkülnek az utcák és sürü tömegekben vonul a nép a Városliget felé vezető utakon végig, vagy pedig villamosra ül s Budára vonul, ahol újabban gombamódra felszaporodtak a nyári korcsmák jó bor- ral, lugas szeparékkal, amelyeknek árnyas hűsében egész jól elmulathat a kikapós szalmaözvegy, nyári szerelmének tárgyával. A pesti közönség nagy előszeretettel látogatja ezeket a helyeket. Vidám és zajos az élet a ligetben, amely egyébként előnyösen megváltozott az idén. Fa, gyep és árnyék nincs ugyan több, mint eddig volt, de azért mindenképpen érdekes változásokon ment keresztül a városerdő. Az úgynevezett vurstlit, a mutatványos telepet elhelyezték régi helyéről, a hová most egy világraszóló nagy fürdőt épittett a székes főváros. Ez lesz az uj Artézi fürdő, melynek vizéről csodákat beszélnek a betegek ezrei, a kik a régi Artézi fürdőben javulást vagy gyógyulást találtak. Igazi magyar élhetetlenség, hogy e kitűnő gyógyhatású fürdőt eddig a legszerényebb keretekben kezelték, reklámot nem csináltak neki, a betegeknek valósággal fel kellett fedezniük, bogy van a székes főváros területén egy kénes forrás, amely gyógy- orő tekintetében vetekedik a világhírű gyógyvizekkel. Remélhető, ha az uj nagyszerű fürdő felépül, el fogja foglalni a pesti oldal is méltó helyét a fürdővárosok között. A vurstli tehát elköltözött és pedig a liget legészakibb szegletébe, a nyugati pályaudvar szegedi vonala és az állatkert által határolt területre. Egy egész modern komédiás város épült itt, a moly nem utolsó látványossága a magyar metropolisnak. A lovashinták, panoptikumok, mozik, paprikajancsik és az istenadta nép egyéb szórakozó állomásai palolaszerü épületekben vannak elhelyezve, jobban mondva össze- szorítva. Általános a panasz, hogy a vurstli kicsiny. Ezen a bajon azonban lehet segíteni, ha néhány viaduktot ásunk a Szeged felé húzódó vasúti töltés alá, a melynek túlsó oldalán óriási hely áll rendelkezésre. Az uj korcsmák már egyre-másra nyilnak ezen a területen, jeléül annak, hogy nemsokára ide is átvonul a népmulató pezsgő élete. Uj látványossága is van az uj népmulatónak. Egy henger alakú óriási épület, vagy négy emelet nagyságú. Ebbe van elhelyezve Feszty Árpád híres körképe, a Magyarok bejövetele. A ki vidéki ember, a gyermekeivel jön a fővárosba, ne mulassza el a gyönyörű művészi látványosság megtekintését, a melyből hű fogalmat alkot magának a gyermek vitéz eleinkről. Közvetlenül a vurstli mellett az uj Ős Budavára, az Amerikai park terül el, melyet az idén hatalmasan megnagyobitottak. A tulajdonos eddigeló nem igen látta hasznát a nagy befektetésnek, mert a rossz idő folytán heteken át lélek sem látogatta az Amerikai Parkot, a miből kis híja, hogy baj nem lett. A szerződtetett mfivószszemélyzetet ugyanis fizetni kellett, de nem volt miből. Nagynehezen rendbejöttek a dolgok, az idő szépre fordult, a kánikula egyenesen az Amerikai Park hűs utaira kergeti a szalmaözvegyeket, a mulatni vágyó ifjúságot, s őszig, ha szép marad az idő, még minden rendbe jöhet. Szép és érdekes hely és a ki nem krajcároskodik, ha egy vidám éjszakáról van szó, bizvást kilátogathat e szép mulató telepre. Már a Beketow-féle cirkuszról, a mely az Amerikai Park tőszomszédságában mered ormótlanul az égnek, nem mondhatjuk ezt. Ez a külföldi trupp ugy- látszik jól megszedte már magát nálunk, mert a közönség igényeivel és ízlésével abszolúte nem törődik. Az előadások bosszantóan primitívek, nagyobb vidéki városokban megforduló cirkuszok is sokkal jobbakat produkálnak, de Beketowók szerint ez is jó a magyaroknak, a kik minden maszlagot bevesznek, ha külföldről jön. Bécsben, de még Prágában sem tűrné meg a közönség az olyan bornirt komédiát, a milyet Beke- towéknál lehet látni, a ki egyébként a külföldön minLapunk mai száma 8 oldal.
