Ung, 1909. július-december (47. évfolyam, 53-103. szám)
1909-07-21 / 58. szám
47. évfolyam. — 58. szám Megjelenik minden vasárnap reggel és szerdán délben. Ungvár, 1909. julius 21 Előfizetési feltételek: Csak „Uns“ lapra Egész évre . . 12 K Negyedévre . 3 K Félévre .... 6 K Egyes szám . 12 f. Amerikába: Egész évre .............17 K ,,Cng vármegye Hivatalos Lapjá“-val együtt egész évre 16 K — Félévre .... 8 K Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. Hirdetések úgy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyilttér soronkint 40 fillér A nyílttéri és hirdetési dijak előre fizetendők. Kiadóhivatali telefonszám 11. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Vármegyeház-tér 1-sö szám. BÁ Felelős szerkesztő : NÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő : DEÁK GYULA. A mértékletességről. Irta dr. Gulácsy Árpád vm. főorvos. Alakítsunk mértékletességi, józansági egyesületet! Ez egyesületeket első sorban a a lelkészek, tanitók, orvosok vannak hivatva megalakítani. Szeretjük a külföldet utánozni — nos tehát Svéd, Norvégország, Anglia, Németország már messze haladt e téren, és mi a legmélyebb közönynyel nézzük, hogy hazánk igen értékes és legnagyobb számú osztálya, a munkásosztály és a falusi nép miként lesz a szesz áldozata. A szesz kis mértékben is káros, ha élvezeti szer gyanánt használjuk, hát még minő méreg a szesz, ha ez mindennapi táplálékul szolgál. v Majd minden munkás szeszszel táplálkozik ; — reggel éhgyomorra pálinkáskenyér, ezzel megy munkába, gyermeke iskolába, délben, este sült krumpli, élénkítve, fűszerezve 1—2 pohár pálinkával. Munka, sovány étel és pálinka: ez a napi sorrend. Természetes, hogy ebből a pálinka legkedvesebb — ebből fogyaszt munka előtt, közben és után, azért, mert abban a hitben van, hogy a pálinka erőt és meleget ad a testnek, ebben az önámító hitben él a munkásság egész serege, és a tanult emberek között is igen sok. A pálinka nem ad meleget, a melegségérzet csalódás, melyet az idegek hűdése idéz elő, nem ad erőt, az izmot sorvasztja, az izmokban fájdalmakat okoz. A pálinka nem tápszer, tápértéke igen csekély és kétes. Egy karaj kenyérben több tápérték van, mint egy liter pálinkában, és az a. munkás, k* egy adag pálinkát vesz 12 fillérért: az pazarló, mert testfejlesztő táplálékból, darából, főzelékből 10—15 szőrös tápértékét vehet. Ha pedig hozzászokott ez italhoz, akkor nem csak ő, családja és egész háztartása sinyli meg ezt a rossz gazdálkodást, hanem még az ártatlan utódok is. Az iszákos szülők gyermekei a 3—4-ik nemzetségben is bűnhődnek a pálinkáért, iszákos ember gyermeke búskomor, hülye, vízfejű, eskóros lehet, hajlamos az öngyilkosságra. A pálinka rossz tanácsadó, a családi élet ördöge, megrontója, a ki vele barátságba lép, az nyomorba jut, anyagilag, — testileg -- családja a 2—3-ik nemzetségben kihal tüdővészelleni szanatóriumokban, tébolydában, vagy börtönben. Elmebetegek 33%-a iszákosság áldozata. Hülyék 75 „ Bűnösök 42 * „ „ Hol sok szeszt (pálinkát) fogyasztanak, ott sok a tüdővészes, nagy a halálozás, és kevés a katonai szolgálatra alkalmas egyén. A törvényhozás talán financiális szempontokból ezidőszerint a szeszfogyasztás elleni küzdelemben nem vesz intenzive részt; kétszeres feladat hárul tehát a társadalmilag szervezett mértékletességi egyesületekre ; ha ismerjük a veszélyt, úgy hazafias kötelességünk, hogy a veszély elleni védekezés módjait keressük. Ezt pedig egyesületekbe tömörülve érhetjük el a legjobban. Iskolai értesítők ismertetése. II. 3. Az ungvári kir. g. kath. kántor-tanitó- képző-intézet értesítője az 1908—1909. tanévről. Közli: Kaminszky Géza igazgató. A 98 lapra terjedő tartalmas értesítő bevezető közleménye a tanitó-jelöltek zászló felavatásának lefolyásáról számol be. Ezt a szép ünnepélyt követik a tanulók felvétele, a tanári testületben történt változás, az ifjúság vallás-erkölcsi élete, a tanulmányi és fegyelmi ügy, továbbá az internátus, a gazdasági szakoktatás és az egészségügy. A tanítóképző 1—IV. évfolyamába beiratkozott 187 növendék, az előkészítő felső népiskola I—II. osztályába 91, a képző gyakorló-iskola I—VI. osztályába 55 tanulót \ettek fel. összes létszám 333 tanuló. A tanári testület a képzőb -n 10, a felső népiskolában 6 s a gyakorló-iskolában 2 tanerőből állott. Ezután részletesen közli a képzőben, a felső népiskolában és a gyakorló-iskolában bevégzett tananyagot; majd rátér a tanítóképző és a felső népiskolai növendékek részletes és a gyakorlati iskola tanulásának általános osztályzatára. Az értesítő egyik legfontosabb közleménye: a gyakorló-iskola a tanitóképzés szolgálatában. E közlemény röviden elmondja, hogy a tanitó-jelöltek miképen sajátítják el a gyakorlati tanításhoz megkivántató ügyességet. Az értesítő lelkes hangon emlékszik meg a tanév folyamán tartott ünnepélyekről, összesen 8 ünnepélyt tartottak: és pedig szeptember 3-án a tanév megnyitása alkalmával, október 6-án az aradi vértanuk emlékére, november 19-én Erzsébet királyné névnapja alkalmából, dec. 5-én a házi kápolna fel- szentelósi évfordulóján, március 15-én, május 20-án a zászlószentelés alkalmával, junius 8-án és junius 12-ón az intézet évzáró napján. Torbics Mihály beszámol a könyvsegélyezésről, Melles Gyula kimerítő jelentést közöl az Ifjúsági Önképző-kör működéséről. Legsikerültebb magán- dolgozatok Lódy György IV. ó. tj. „A játék“ és Legeza István IV. ó. tj. „Petőfi élete költeményeiben“ cimü értekezése. Boksay J. jelentést tesz az ifjúsági zenekör működéséről. Legeza Jenő a Mária- kongregáció évi működését méltatta. Tanitói oklevelet nyert ez idén 55 jelölt. Érdekes tanulmányi kirándulást tettek a növendékek junius 27. és 29-én Nitsmann Jenő szaktanár vezetése alatt a berogvármegyei volóci, a Ploj éa a Kernica havasokra, továbbá a Zányka fürdőbe, a polenai üveghutába és a hársfaival klimatikus gyógyfürdőbe. Az értesítő közli az ösztöndíjas, a jutalmazott és a segélyezett tanulók névsorát. A statisztikai adatokból a következőket közöljük: Vallásra nézve volt a képzőben 147 gk., 35 rk., 5 rét. Anyanyelvre nézve magyar anyanyelvű volt: 113, rutén 70, német 3, román 1 tanuló. A 179 jelölt közül jeles volt: 12, jó 63, elégséges 71, elégtelen 32 növendék. Ismétlésre csak egyet utasítottak. A felső népiskolában gk. 76, rk. 8, ref. 2 tanuló. Anyanyelvre nézve magyar anyanyelvű 50, rutén 25, tót 10, német 1 növendék. Jeles 8, jó 10, elógs. 41, elégtelen 20. 7 ismétel. Torbics M. tanár az óv végén szépen sikerült slöjd kiállítást rendezett a gyakorlati iskolai tanulók munkáiból. * van kötve, hogy száz földi fehérnép keze sem bírná igy összehozni. Mennél inkább nézi, antúl jobban megismeri, hogy tulajdon leányának gyermeke, az örzsike az ott legelői. De mentül jobban odatekintett, annál inkább kellett látnia, hogy az a csöpp teremtés nem úgy jár a földön, mint a többiek ; hanem mindig magasabbra emelkedik, kezében a sok virágos liliomszállal, egyre libbenik fölfelé. Már magasabban látja a virágjait hullató legmagasabb akácfánál is, mely a mesterék háza előtt nőtt csodahosszura. Aztán onnan is följebb röpül úgy, hogy a kékséges égnek egy picinyke hószinü felhőjéből éppen csak a feje látszik ki, az a nyájasan tekintgető szőkefürtös kis fej, mely körül a göndör hajzat aranyosan fénylik, akárcsak a szent tűz övezné. No meg a két imádságos kezét is észreveheti, ha jól odatekint. Sőt most már a szókat is hallja, a mint a kis lány fohászkodik. Ejnye, és pedig éppen mintha ő neki beszélne. „Hogy megjavuljál, édes öregapám, hogy más légy mint a milyen vagy, örökké csak érted imádkozom az Urnái. Dicsértessók, dicsértessék I“ Ej de röstelli is Vágó Domokos, hogy az unokája igy reápiritott ennyi tenger nép előtt. Hiszen csak ne volna olyan magasan az a gyerek ! Hanem a körmenet jámbor hivei nem látszottak észrevenni a csudát. Őt magát egy kapatosnak ismerték teljes életében, tehát nem is törődtek vele. Egypár nénémasszony ugyan erősen csóválta a fejét, hogy igy meg amúgy, még ilyen szent ünnepen is! Ámde, a ki csak befért, behúzódott a templomba, kívülről csak Lapunk mai száma 4 oldal. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. zükből egyetlen darab portékát sem, hogy előbb néhány szót ne intézzenek hozzá. Már aztán ért-e a portéka e beszédből valamit, az tisztán az ő és a majszter dolga. Teszem föl a jámbor Stuczer Mihályt például. Szomszédunkban lakván, nyári időben, mikor ajtó ablak tárva, gyakorta hallám imigyen beszélgetni, mialatt cifra béléseket öltögetett a kalapok karimájához : — Te kalapod, te 1 Böcsületed meg magadnak, ha innen elkerülök Ha nem birsz magad leesni úgy, hogy egyszerre összeszakatjál, maradjal nyugalmasban az a helynek, mi leszik legközelebb. Innen magyarázható, hogy mikor Vágó Domokos visszabökte ünnepi kalapját, melynek bélése csakugyan megmutatta, hogy a derék sváb Stuczer Mihály keze ókumbálta össze — az megakadt a kapunak egy kiálló szögébe, akárcsak ruhafogasra tette volna föl egy gondos asszonyi kéz. Gazdája pedig azalatt nyugodtan szemlélhette a díszes körmenetet. Már tudniilik, a mennyire nyugodt lehet valaki, mikor a föld úgy mozog alatta, mintha szövőszék volna. A házak meg akként hajlanak föléje, hogy szinte kedve volna megkapni az egyiknek muskátlis ablakát, mert az egészen kinálni látszik magát e művelethez. Mire hozzáérne azonban, — zsupsz, a szomszédház megint a régi helyén áll. a túlsó soron, az igaz, mintha még bicegne egy kicsit, ő maga azonban úgy foglalt helyet a Borossék kapuja előtt való pádon, mintha csak tessékelték volna. Innen látta aztán, hogy legeslegelől ment kicsi unokája patyolatfehér ünnepi ruhában, akkurátosan olyan, a hogy a mennybéli angyalkákat szokták fösteni. Még a derekát általfogó cseresznyepiros szalag is olyanra Mese is — nem is. Irta Zoltán Vllmosné. Hogy mennyiben igaz Vágó Domokos esete, arról én nem számolhatok. Untig beszélték az egész utcán végig, valamennyi házban csak erről tárgyaltak annak idején ; hanem, hogy úgy történt-e, miként mondták, bizony nem tudhatom. Ugyanis Vágó Domokosról azt hiresztelték, miután végigdorbózolta majdnem egész életét, annak alkonyata táján megtére a jámbor életre és úgy is maradt végtelen végig. Ennek oka az lett volna, hogy a mikoron egyszer a szentséges szent Űrnapján is részeg fővel bandukolván hazafelé — éppen szembe jött vele az ünnepi körmenet, akkor ő kegyelme egyebet is látott volna, mint a főtisztelendő plébános urat, kezében az oltári szentséggel, meg a feszületet vivő leányokat és legényeket, folytatólagosan követve a többi sok ájtatos embertől. Mert annyira mégsem szállott fejébe a búbánat, meg az örömnek itala, hogy — a mennyire tőle tellett — böcsülettudással ne tért volna ki a menet előtt odaplántálva magát Boross gazdáék kapuja elé. (Már én pedig a’ mondó vagyok, a név kedvéért húzódott éppen ahhoz a házhoz.) Még a süvegjét is lebökte fejéről s hogy az nem esett le a földre, azt meg valószínű a kalapos bölcsesógének lehet köszönni, a ki saját kezével formálta ilyenre, mikéntien egész jól megállta helyét Vágó Domokos széles koponyáján. Mivelhogy — közbiil legyen szólva — vannak bizonyos iparosmesterek, a kik nem engednek ki ke-
