Ung, 1909. július-december (47. évfolyam, 53-103. szám)
1909-12-01 / 96. szám
2. oldal “CT 1ST <396. szám. továbbá, hogy egyenesen leszármazó örököseim nin- osennek: mindezeknél fogva csekély javaimról, ingó és ingatlan értékeimről, halálom esetére, már most eleve, teljes lelki és testi erőim birtokában, szabad akaratom szerint intézkedni kivánok.“ Thaly vagyonának legfőbb részét, kerek összegű 100.000 koronát nemzeti, irodalmi és kulturális közcélokra hagyományozta. A Magyar Történelmi Társulatnak 50.000 K, a Magyar Tudományos Akadémiának 5000 K, a debreceni ref. kollégiumnak 10.000 K, a budapesti ref. főgimnáziumnak, a pápai ref. kollégiumnak, a pozsonyi ev. líceumnak 5000—5000 K, a pozsonyi ref. egyháznak 5000 K, a debreceni Kossuth-, a kassai Rákóczi- ós az ungvári Bercsónyi-emlékszobor alapra egyenkint 5000 K jut a végrendelet szerint. A végrendelet igy szól a szobrokra juttatott adományokról : A debreceni Kossuth-, a kassai Rákóczi- és az ungvári Bercsényi-emlékszobor alapra egyenkint 5000, összesen 15.000 K. Ha pedig az illető emlékszobrok még a végrendelkező életében elkészülnének, akkor az említett alapítványok arra fordítandók, hogy Debrecen városa egy művészi festésű Kossuth Lajos-, Kassa városa egy hasonló II. Rákóczi Ferenc- és Ung vármegye egy szintolyan Bercsényi-arcképet kapjon szék házának díszterme számára, örök emlékezetére eme dicsőknek. Thaly Kálmán a sírboltjának föliratát ő maga igy szövegezte: „Itt nyugszik dr. Thaly Kálmán, a Rákóczi-kor történetbuvára, országgyűlési képviselő 30 éven át. (Mindenféle más cim elhagyását külön is kéri.) Született 1839 január 3-án, meghalt 19(09. szept. 27-ón). Hazájának élt !“ Első végrendeletének vógsorai igy szólnak : „Isten nyugosztalja hamvaimat békében és áldja meg, virá- goztassa örökké szeretett magyar nemzetemet, hazámat 1“ Az 1902-ben kelt pótvégrendelet záradékában e szavak olvashatók: „A ki is, mint édes hazámnak, nemzetemnek holtig hű fia és barátaimnak holtig hű barátja, magamat ezennel mindenkinek, de legfőképpen honfitársaimnak és barátaimnak jó emlékezetébe ajánlom, s ha kiknek az életpálya viharos küzdelmei, szenvedélyei közt emberi gyarlóságból véteni találtam, mindazoktól tiszta szívből bocsá atot kérek, valamint én is minden ellenem vétetteknek megbocsátok.“ Legyen áldott emléke ! Thalynak nemes adománya után mintegy 14 ezer K-t tesz ki a szobor-alap. A mikor erről a nagy adományról megemlékezünk, újra figyelmébe ajánljuk az illetékes köröknek, hogy a szoborbizottság megalakítása szükséges, ha célt akarunk érni. húzódott meg szerényen egyik mélyedésben. Mig mi bent voltunk, Scholtz Gusztáv evangélikus püspök odafent megáldotta a hamvakat. Rövid idő múlva lég- huzam csapott be a bolthajtásos üregbe. A mauzóleum előrészén levő ajtó nyílott ki, s belépett rajta Apponyi Albert kultuszminiszter, Hadik János államtitkár, majd Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter meleg városi bundában, őt követte Kossuth Lajos Tivadar szürke felöltőben. Három diszmagyarba öltözött barna nő, Kossuth rokonai, állott meg közvetlen közelemben a szárkofág előtt s nemsokára tompa moraj hallatszott. Búza Barna, Bakonyi Samu, Somogyi Aladár, Papp Zoltán, Világi Gyula és Múzsa képviselők próbálták behozni Kossuth koporsóját, azonban erejük nem volt elegendő hozzá, s végre is a hirtelenében előhívott temetőőrök segélyével helyezték el a szárkofág előtt a súlyos rézből vert koporsót. Röviddel ezután betolták azt a szárkofág alá, kalapácsütések hangzottak, a malter összefogta a téglákat, s Kossuth Lajos hamvai végső pihenő helyükre tértek. Ott voltak még Te vük Riza bég, WJassics Gyula a közigazgatási bíróság elnöke, Rossi Teofil turini polgármester hatalmi jelvényeivel díszítve, Bárczy István budapesti polgár- mester, a mikor Raffay Sándor evangélikus lelkész, több társától körülvéve, érces, csengő hangon elmondotta magas szárnyalásu rövid imáját. Ezután következett a küldöttségek koszorúinak letevése, a miről egész terjedelemben írtak a napilapok. Én eltávoztam, előbb egy futó pillantást vetve még a szárkofágra és a mellette ülő Kossuth Ferencre, s önkéntelenül ez a gondolat járta át agyamat: vájjon mit mondana most fiának, eszméi letéteményesének a szent öreg, ha a feltámadás harsonái megszólalnának és mint egykoron az Üdvözítő, kilépne a raárványburok alól ? HÍREK. Tájékoztató. Dec. 8. Az ungvármegyei községi és körjegyzők egyesületének közgyűlése délelőtt 11 órakor a vármegyeháza nagytermében. Dec. 4. A Gyöngyösy Irodalmi Társaság Mikszáth-ünnepe d. u. 5 órakor a vármegyeháza nagytermében. A Dalárda és az Uránia Szinház együttes előadása este 8 órakor. Dec. 5. Az Erzsébet-kör tréfás estélye d. u. 5 órakor a vármegye- háza nagytermében. Előadás a Kath. Legényegyesületben d. u. 5 órakor. Dec. 7. Városi közgyűlés d. u. 3 órakor. Dec. 18. Az izr. népkonyha megnyitása. Dac. 88. Karácsonyfa-ünnepély a siketnéma-intézetben d. u. 4 órakor. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden d. u. 5— 6 óráig. A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u. 6— 7. és szombaton d. u. 2—3 óráig. A Népkönyvtár a Drugeth-téri áll. iskola épületében nyitva van minden vasárnap d. « */„ 10—x/t12 óráig. * A kultuszminiszter köszöneté. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter az Ung, Máramaros, Ugocsa, Bereg vármegye és Munkács r. t. város közönségének, a siketnémák ungvári államilag segélyezett intézete részére nyújtott anyagi támogatásáért, továbbá gróf Sztáray Gábor Ung vármegye főispánjának, Hidasi Sándor Ung vármegye kir. tanfelügyelőjének, Benkő József ungvári apát-főesperesnek, Ló'rinczy Jenő Ung vármegye, Szabó Sándor Máramaros vármegye, Gulácsy István Bereg vármegye, Becsky Emil Ugocsa vármegye alispánjának, végül Bánóczy Béla Ung vármegye főjegyzőjének, Benda Kálmánná beregszászi lakosnak és Szalay Sándor beregszászi esperes-plebánosnak — a nevezett intézet segélyezésének előmozdítása körül társadalmi téren kifejtett eredményes fáradozásáért — elismerését és köszönetét nyilvánította. * Áthelyezés. A pénzügyminiszter dr. Nagy Béla ungvári pénzügyigazgatósági s.-titkárt a gyulai pénzügyigazgatósághoz áthelyezte. * Plébánosi beiktatás. Vasárnap, nov. 28-án ment végbe Veszpiémy Sándor munkácsi r. kath. plébános, városunk szülöttének installációja. A beiktatást Hehelein Károly szatmári prépost-kanonok, az ünnepeltnek volt főnöke végezte. Majd \ eszprémy Sándor magasan szárnyaló beszéddel köszöntött be uj hiveihez, azután nagymisót mondott. A beiktató-ünne- pen jelen volt Benkő József apát-plébános s a kerü- rületi papság nagy része. — Délben a parochián ebéd volt. * Az esküdtbiróság elnökei. A kassai kir tábla elnöke a beregszászi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság részére az 1910. óv tartamára elnökké Szép Géza kir. törvényszéki elnököt, helyettes- elnökké pedig Stampí Gyula kir. törvényszéki bírót jelölte ki. * Fülöp Áron mellszobra, Pásztor Árpád arcképe. A „Vasárnapi Újság“ nov. 28-iki száma közölte Fülöp Áron nagy époszköltő mellszobrának képét. A szobrot Istók János művészszel készíttették a költő barátai — Az „Ország-Világ“ vasárnapi számában Pásztor Árpád földink arcképe látható abból az alkalomból, hogy pénteken, nov. 26-án „A harmadik“ c. színművét mutatták be a Nemzeti Színházban. * Kath. köri esték. Az ungvári Kath. Kör felolvasó-estéi nagy népszerűségnek és látogatottságnak örvendenek. A Kör vezetősége e télen is rendezni fog néhány estét, a melyre nézve az előkészületek most folynak. * Eljegyzés. Eisenberg Izrael Ernő Galántáról eljegyezte Herskovics Etelkát, Herskovics Bernát varrógépkereskedő leányát Ungvárról. (Minden külön értesítés helyett) * Zilahy bemutatkozása. Az ungvári színház miatt megindult huza-vona eredményezte azt, hogy Zilahy Gyula, a debreceni szinikerület igazgatója elnyerni óhajtván az ungvári színházat, bemutatkozó előadást hirdetett. A bemutatkozás szóról-szóra Zilahy bemutatkozása volt. Az a két mellékszereplő csupán kisegítő munkatársként jelentkezett. Hát a bemutatkozás célját tévesztette. Zilahynak a művészetét ismertük, arról e tekintetben az ungvári közönséget bemutatkozása révén különösebb meglepetésben nem részesítette. Magas nívójú művészetében nem kételkedtünk. Az ungvári közönséget inkább érdekelte volna egész társulatának a bemutatkozása. Már ebből a szempontból is csalódás értő a közönséget. Azután meg az előadott darabok jórésze mind ismerős volt úgy, hogy pl. „A bányász szerencsétlensége“ teljesen hidegen hagyta a hallgatóságot. Az előadást Lugosi Béla szavalata vezette be. Az „Egy kis vihar“ c. vígjátékban Hahnel Aranka mutatkozott be. Gyorsan pergő nyelvével szóhoz sem juttatta Zilahyt, persze ennek igy kellett lenni. A vig monológokkal Zilahy megnevettette a publikumot. „A gyújtogató“ c. egy felvonásos Heyersman-féle dráma adta meg az est művészi tartalmát. Zilahy hétféle változatos szerepet alakított kiváló jellemző képességgel és erővel. Az előadást nagy közönség hallgatta végig, bár az eredmény nem volt kielégítő. * Előadás a Kath. Legényegyesületben. Az ungvári Kath. Legényegyesület m. hó 28-án, vasárnap délután 5 órakor tartotta meg első téli előadását, saját helyiségében. Xolosin Ágoston tanitóképzőintézeti tanár a szocializmust ismertette. Nagy olvasottságra valló készültséggel kimutatta, miként született meg korunk égető kérdése: a szociálizmus. A pusztítást, melyet a szocializmus egyes kinövése előidézett, nem szabad karbafont kezekkel szemlélni. A kinövés ellen védekezni kell, le kell dönteni ama válaszfalakat, melyek ember s ember között emelkednek. Ezt pedig úgy érhetjük el, ha igazi keresztény szeretettel tanit- uk, neveljük a tudatlant s anyagilag is — szövetkezetek utján — támogatjuk a becsülésre méltó munkát. A jövő vasárnap Gazdag Jenő r. kath. isk. tanító fog felolvasni. , Karácsonyfa-ünnepély a siketnéma intézetben. A természet árvái, a szegény siketnémák is kapnak karácsonyfát. Az ungvári leányok Erzsébet- köre rendezi az ünnepélyt a siketnémák intézete nagytermében december hó 22-én d. u. 4 órakor. 63 gyermek nehezen várja e napot. Örömünnepe ez valamennyi gyermeknek, a siketnémának is. A csillogó karácsonyfa, az édesség, a meleg ruha mennyi öröm forrása! Kivált a nagyon szegény gyermeknél, a ki karácsonyfát legfeljebb máshol látott, jó ruhát legfeljebb más gyermeken. Az intézet igazgatósága ez utón kéri fel a jószivü embereket, hogy szánják meg a siketnémákat és küldjenek vagy egy koronát, vagy egy kis gyümölcsöt, édességet, egy darab ruhát, újat vagy használtat stb. az intézet címére. E szerencsétlenek is hadd érezzék a szeretet melegét. Az ünnepélyen mindenkit szívesen lát az intézet igazgatósága. * Fráter Lóránt hangversenye elmarad. Fráter Lórántnak e hó 14-ére tervezett hangversenye, a miként velünk közlik, elmarad. * Mulatság Turjaremetén. A turjaremetei Társaskör nov. hó 27-én, a szegény iskolás gyermekek felruházására hangversenynyel és szinielőadással egybekötött táncmulatságot rendezett, a melyen a perecsenyi járás intelligens közönsége is nagyszámmal jelent meg. A minden tekintetben sikerült mulatság rendezésének fáradságos munkáját erős energiával Mermelstein Arnold teljesítette. Schenkner Antal turjaremetei áll. iskolai igazgató-tanitó Irénke leányával „Echo de la Vienne“, Mariska leányával „Gasparone“ négykezes zongora számokat játszotta szabatosan és szépen. Megérdemelt tapsot arattak. Ügyesen szavalta Vörösmarty „Szép Ilonka“ cimü köteményét Reich Linka, a kit zongorán Schenkner Irénke diszkrétül kísért. A szavaló kellemes megjelenését, szépen előadott melodrámáját szintén lelkes tapssal jutalmazták. A zongoraszámok és szavalat közötti időben színre került Korássy Elemér, perecsenyi főszolgabíró, lapunk érdemes külső munkatársának a „Sorsjegy" című, egy felvonásos kacagtató bohózata, melyben egy pattogó nyelvű anyós, papucshős após, fiatal házaspár szerepelnek. Mermelstein Arnold mint Siró Vidor vő és Mermelstein Annuska mint Siró Vidorné igen ügyes alakítást nyújtottak. Vékony Döméné, a nyelves anyós szerepében pedig egy debreceni kis leány, Feldmann Margitka nevettette meg temperamentumos játékával a szép számú közönséget. Gajdos Mariska, mint szolgáló, Izsák Pál, mint vasúti szolga, Leck Pisla pedig levélhordói szerepükben működtek közre az előadás sikeréhez. Ko- vássy Elemér az após szerepét játszotta. A függöny lebocsátása után háromszor tapsolta ki a közönség a szereplőket. A műsor befejezésével Lányi Lajos talp alá való csárdásai mellett táncba fogott a fiatalság, melynek táncos gárdája négy fess, ungvári közös hadseregbeli zászlóssal erősödött meg. A szünet alatti étkezés közben Salczberger Márkusz turjaremetei kereskedő s ungvári háztulajdonos, tartalmas beszédben köszöntötte fel Kovássy Elemér főszolgabírót, mint társadalmi embert és irót, kívánván neki, hogy írói munkássága ezután a vidéki szükebb körön kívül is terjedjen és az országban találjon elismerésre. Kovássy Elemér válaszolva az elhangzott beszédre, a magyarosodás szebb jövőjének hajnalpirkadását látja feltűnni a Túrja völgyén, s köszönetét fejezi ki a szép szavakért és elismerésért, végül pedig a bohózatát sikerre juttató szereplőkért és a lelkes közönségért ürité poharát. Ezután felhangzott egyik hatalmas hangú kánt.or- tanitó ajkáról az „Isten áldd meg a magyart“ szövege, melyet a cigányzene kíséretével a közönség felállva énekelt. A tánc reggelig tartott, a mulatság körülbelül 100 K tiszta jövedelmet juttatott a szegény gyermekek felruházására. — A mint értesülünk, Kovássy Elemér fellelkesülve az első színdarabja által elért eredményen, most már folytatja és e télen befejezi egy nagyobb problémájú társadalmi színművét. * Az izr. népkonyha közgyűlése. Az izr. népkonyha-egyesület nov. 28-án rendkívüli közgyűlést tartott az alapszabályok módosítása tárgyában. Á közgyűlés tiszteletbeli tagokká választotta gróf Sztáray Gábort, vármegyénk főispánját, Lőiinczy Jenő alispánt, Lőrinczy Jenőnét, Hidasi Sándor kir. tan- felügyelőt, Fincicky Mihály polgármestert és dr. London Benjamin karlsbadi orvost. * Gyászhir. Régi, hosszabb idő óta vissza- vonultságban ólt tagja halt el az ungvári társadalomnak m. hó 27-én. Dr. Turner Ferenc nyug. 48—49-iki honvédfőorvos, volt m. kir. honvédezredorvos, s vármegyei tb. főorvos fejezte ekkor földi pályáját életének 97. évében. Végtisztessége m. hó 29-én ment végbe, a mikor leánya, néhai Tiszai Dezsőnó mellé helyezték örök nyugalomra a Kálvárián. Dr. Turner Ferenc nemcsak mint orvos tartozott elsők közé, hanem mint iró és műbarát is nagy tevékenységet fejtett ki. Kossuth Lajosnak, Petőfi Sándornak s az akkori fővárosi irók legtöbbjének barátságát bírván, állandóan
