Ung, 1909. július-december (47. évfolyam, 53-103. szám)

1909-10-10 / 81. szám

4. oldal. TT HST <3­81. szám. Kimondotta a kolozsvári kongresszus pl. azt is, hogy az állami tisztviselő-egylet tagjaitól a honi ipar­cikkek pártolását követeli. Nos tehát rajta, kedves tagtársak I Egyedül ' raj­tunk múlik, hogy sürgős és jogos kívánalmaink a közel jövőben teljesedésbe menjenek és helyzetünk javításával a’ nagy nemzeti célt, azt a hatalmas kemény acél-oszlopot tömörülésünkkel megalkossuk. Megyénkben közel 1000 állami tisztviselő él, a kik közül idáig csak mintegy 80 tag lépett be az állami tisztviselők ungvári körébe. Másutt valamivel kedve­zőbbek a viszonyok, de még korántsem mondható ki­elégítőnek. Az ország 30,000 állami tisztviselőinek csak Vä-a érzi idáig az egyesülés és közös bajaink orvoslásának szükségét. 20,000 tisztviselő-társunk úgy látszik, hál’ Istennek, teljesen megelégedett és boldog!? Negyven év azonban nagy idő. Ennyi szolgálati idő alatt a ma jó sorsban élők viszonyai is rosszabbra fordulhatnak és igy első sorban saját, másod sorban pedig a jelenleg szükebb sorsban sinylődő tagtársaik érdekében kellene sikraszállniok és a kibontott zászló alá sorakozniok a boldogoknak is. Milyen más képe lenne a vezető férfiak föllépé­sének és kérelmének, ha azt nem 10,000 elégedetlen, hanem az összes 30,000 tagtárs nevében terjeszthetnék a kormány, a törvényhozás elé? Önmaga, családtagjai és tiszttársainak eminens érdekei ellen vét az az állami tisztviselő, a ki ezen megindult, törvényes eszközökkel dolgozó és már is eredményeket elért mozgalomból a jövőben is kivonná magát, mert csakis az egyesülésben rejlik az erő ! VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. A képviselőtestület e hó 12-én, dél-, után 3 órakor rendkívül közgyűlést tart. Tárgyak: 1. Elnöki előterjesztések. 2. Az ungvári ágostai hitval­lású evangélikus egyházközségnek kérvénye tárgyában, melyben az építeni tervbe vett templomépitkezóshez 48 négyszögöl városi közterület ingyenes átengedését ké­relmezi az első tárgyalás. 3. Az egészségügyi szolgá­latban álló orvosok teendőiről és egymáshoz való vi­szonyukról, valamint az egészségügyi bizottságról szóló városi szabályrendelet tárgyában hozott alispáni hatá­rozat kihirdetése, s az ügy folytatólagos tárgyalása. 4. Az országos és heti vásárok megtartási módjára vonat­kozó szabályrendelet módosítása tárgyában hozott alis­páni határozat kihirdetése, s az ügy folytatólagos tár­gyalása. 5. A vakokat gyámolitó orsz. egyletnek kér­vénye segélyezés tárgyában. 6. A legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok névjegyzékének kiigazitására bizottság választása. A közönség köréből. Az ungvári ref. népiskola cimer- kérdése. — Válasz az „Ungvári Közlöny“-nek. — A magyar címernek a tanterembe vezető bejárat fölött való elhelyezésénél nem a külső látszat után való törekvés, nem a magyar állam jelvényével való hivalkodás, hanem pedagógiai szempont és cél volt az irányadó. Jelen esetben a közönség érdeke ellentétes a tanulókéval. Nem helyesebb-e az, — ha mindkettő­nek eleget nem tehetünk, — hogy a gyermek érdekét tartsuk szem előtt. Évre-évre uj elemek kerülnek iskolánkba. Ezek, de meg azok is, a kik folytatólag hozzám járnak, min­den belépésnél nap-nap után látják igy édes magyar hazánk címerét iskolájukon, igy mintegy önkénytelen vé­sődik emlékökbe az iskolától el nem választott ma­gyar címei. S azután iskolánk kül- és belélete iránt érdeklődő látogatók, vendégek nem joggal akarják-e látni belépésüknél a magyar címert ? I Semmiképen nem helyezhetem az „Ungvári Köz­löny“ nézetét az enyém felé. Egy eldugott, néptelen utcára, a hol kevés ember jár jószántából, helyezni a cimert: az „Utasitás“-sal ellenkezőt s pedagógiai ta­pintatlanságot követnék el. Én tehát néztem a törvényt, annak szellemét, mé­lyebb' értelmét, gyermekeink s nem a közönség érde­két. Joggal tehetné bárki, az Ön által kívánt esetben azt a vádat, hogy én csak látszat kedvéért függesztem oda ki a magyar cimert. De hát igy van az! ... a midőn a pedagógiába avatatlan elemek is intéző tényezőként akarják mago­kat hívatlanul érvényesíteni. Azonnal kész a más becsületébe gázolás, hazafiasságának kétségbevonása, iskolájára a magyartalanság bélyegének reá sütése. A református iskolák hazafiságát csak avatalan, a létért való harc érzéki küzdői s nem a magasabb esz­mény képviselői említik kérdőjel alatt. De hát hogyan tűnnék fel az illető a nagy közönség előtt? Hogyan mondhatná más komoly érdemek híján magáról az illető: „Én vagyok a rettenetes, én vagyok a félelme­tes.“ . . . Támad kettős kereszt jelvénye alatt, tudva, hogy az ma mindennel szemben megvéd, elég, ha puszta jelszónak használjuk a kereszt fogalmát. Támad békés embereket, a kikről azt hiszi, hogy elég hangzatos feltűnést keltő jelszó alatt tá­madva meg őket, elég kicsinyek ahoz, hogy magukat kellőképen védjék, az Ön félelmetesnek feltüntetett gyanúsításával szemben. A református iskolák szelleméhez való komoly hozzászólást szívesen veszszük, de nem handa-bandázva, nem gyermekesdit játszva. Nem pirul az arca, hogy az ón ref. kartársaim hazafiságáról Ön kérdőjel alatt mer szólani! Nem célom az egyetlenséget szítani, a végletekig fokozni. Vanfegy tér, igen tisztelt Támadó Ur — a komoly munka tere, de nem áhitozva mások támadása- és gya- nusitgatásából gyűjtött babérok után — ott kezet fogha­tunk, törekedve e nemzet minél nagyobb jóléte meg­valósítására. Engedje remélnem, hogy ezután nem egymás támadásával,hanem egymásban a komoly munkás meg­becsülésével közeledünk egymáshoz, az egyenetlenség­nek terét egészen elhagyva. Ungvárt, 1909. okt. 7. Sulyok János, ref. tanító. HÍREK. Tájékoztató. Okt. íO. A Gizella-ház jubileuma. Az önk. Tüzoltó-Testület szinielőadása este 8 órakor a városi színházban. Okt. IS. Városi közgyűlés d. u. 3 órakor. Nov. 4. A megyei tanitó-egyesület jubileuma d. e. 10 órakor a vár- megyeháza nagytermében, Nov. 6. A Gyöngyösy Irodalmi Társaság ünnepies ülése d. u. 5 órakor a vármegyeháza nagytermében. Nov. SO. A Közművelődési Egyesület közgyűlése d. u. 3 órakor a vármegyeháza nagytermében. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden d. u. 5— 6 óráig. A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u 6— 7. és szombaton d. u. 2—3 óráig. * Esküvő. A, következő értesítést vettük: Kózdi- vásárhelyi Nagy Gyula m. kir. honvédfőhadnagy és gulácsi Gulácsy Anette tudatják, hogy folyó hó 9-ón Szobráncon egybekeltek. * Molnár Viktor levele. Kondor Emil, az Ungvári Uránia Színház intézője a megnyitó-előadás alkalmából táviratilag üdvözölte Molnár Viktor kul­tuszminiszteri államtitkárt, mint az Uránia-Egyesület ügyvezető elnökét. Molnár Viktor a következő levél­ben köszönte meg az üdvözlést: Igen tisztelt Uram! Az Ungvári Uránia Szín­ház megnyitása alkalmából hozzám intézett becses távirati üdvözletéért fogadja és tolmácsolja, kérem, mindazoknak, a kik ezen szép kulturális intézmény létesítése körül fáradoztak, hálás és meleg köszöne- temet. Kiváló tisztelettel Molnár Viktor. * A Gizella-ház mai jubileumi ünnepségének sorrendje a kiadott meghívó szerint: I. Reggel 7 óra­kor az intézet kápolnájában szent mise az Oltáriszentség kitételével. II. Délelőtt 9 órakor a r. kath. plébánia- templomban ünnepélyes hálaadó^ istentisztelet. Evan­gélium után szent beszéd, mondja Antal Miklós főgimnáziumi tanár. Utána az intézet uj zászlójának megáldása és szegbeverés a következő sorrendben: 1. Benkő József apátplébános. 2. Török Hermin grófnő, zászlóanya. 3. A r. kath. papság. 4. A g. szert. kath. tanitóncképző és polg. leányiskola. 5. Az állami polg. leányiskola. 6. A „Mária“-házi r. kath. leányiskola. 7. A Drugeth-tóri áll. elemi leányiskola. 8. A Kossuth- téri áll. elemi leányiskola. 9. A r. kath. elemi fiúiskola. 10. A „Gizella“-házi r. kath. leányiskola. 11. A koszo­rús leányok. 12. A „Gizella“-házi Mária-önképzőkör. Nagy mise után az uj zászló elővitele mellett könne­nd a templomból a Gizella-házba, a kápolnában Te Deum és áldás az Oltáriszentséggel. III. Délután 5 óra­kor az intézet földszinti nagytermében díszelőadás. * Nyugdíjazás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Sirokai Albert főgimnáziumi tanárt 30 évi szolgálat után egész fizetésének élvezetével nyugdíjazta. * Közművelődési nap. F. hó 7-ike valósággal közművelődési napja volt Budapestnek. Ekkor tartotta ugyanis 25 évi jubiláris ünnepét az Országos Magyar Iskola-Egyesület. A Vigadó nagyterme egészen meg­telt az ünneplő közönséggel. Képviseltették magukat a jubileumon a képviselőház, a főváros, a minisztériumok, különböző hatóságok. Megjelentek az ünnepen közel másfélszáz pestmegyei község, kilenc törvényhatóság, negyvenhét fővárosi tanintézet és ötvennégy közműve­lődési egyesület képviselői. Az Ungvármegyei Közmű­velődési Egyesületet Deák Gyula egyesületi titkár képviselte. A díszközgyűlés kimagasló pontja volt Rákosi Jenő elnöki megnyitója, Szundy Károly ügy­vezető igazgató beszámolója és Széli Kálmán üdvözlő beszéde. Rákosi Jenő rámutatott arra, hogy huszonöt éves élet, munka, lelkesedés és a haza buzgó szolgá­lata üli ünnepét. Szundy Károly jelentése szerint az egyesület óvodákat alapított, népdalárdákat szervezett, iskolákat állított, egyesületeket támogatott, tanítókat jutalmazott, hogy minél hathatósabban szolgálja a ma­gyarosodás ügyét. Munkájának legnagyobb sikerét azok az eredmények teszik, melyeket a főváros vidé­kének megmagyarositása körül elért, s a melylyel szimpatikussá tette a közönség szemében is törekvését s ezek szükségességét és fontosságát átvitte az eleven köztudatba. Széli Kálmán ezzel kezdte beszédét: „Min­den magyar embernek lelkében él egy alapvető gon­dolat, a mely nélkül a társadalom államot, egy orszá­got nem alkothat. E gondolat a nagy nemzeti gondo­lat. Ez az az érzés, a mely dogmaként él míndannyiunk- ban, a mely azt mondja, ennek az országnak magyar­nak kell lonni, itt a magyarságnak kell vezető, döntő és szupremáciával biró szereppel élnie, ennek az állam­nak magyar jelleggel kell bírnia, ennek az országnak magyarnak kell maradnia“. A Magyar Iskolaegyesület negyedszázados jubi­leuma alkalmából az Országos Közművelődési Tanács értekezletre hívta össze az ország közművelődési egye­sületeinek titkárait. Az értekezletet Széli Kálmán, a Közművelődési Tanács elnöke vezette és rósztvett azon 38 közművelődési egyesület titkára. Az értekezlet tárgy- sorozata a következő volt: 1. Az állami föladatot tevő egyesületi intézményeknek az állam által való átvétele. 2. Az egyesületek működési területe. 3. A közös célok. 4. Az egységes és magyar társadalom szervezése. 5. A közös érdekeket szolgáló folyóirat kiadása. Az értekezlet az egyhangú megállapodás szerint sem a fővárosi, sem a vidéki lapoknak nem adott tudósítást a határozatokról. * Egy iskola a magyar iparért. Az ungvári állami polgári leányiskola tantestülete a legutóbb tar­tott ülésében elhatározta, hogy a tanulóknak kizárólag magyar gyártmányú taneszköz és írószer haszná­latát engedi meg. Az intézet igazgatója azért felkérte a helybeli összes könyv- és papirkereskedőket, hogy magyar taneszközöket és Írószereket tartsanak raktáron. A Tulipán-Szövetség Magyar Védőegyesület szózatát az intézetben több helyen kifüggesztették, a mely fel­sorolja a magyar gyártmányú tanszereket és megjelöli egyúttal azok ismertető jeleit. * Kinevezés. A földmivelósügyi miniszter Deb- reczeni András uradalmi erdészjelöltet az ungvári m. kir. főerdőhivatalhoz ideiglenes minőségű m. kir. erdő- mórnök-gyakornokká kinevezte. * Nem szabad vasárnap dolgozni. A keres­kedelmi miniszter körrendeletét intézett az összes tör­vényhatóságokhoz, a melyben utasítja őket, hogy az ipari munkások vasárnapi munkaszünetéről kiadott rendeletét a legnagyobb szigorral tartsák be. * Népszerű tudományos előadás a föld­rengésről. A városunkban legközelebb felállítandó földrengésjelző obszervatórium előkészületei kapcsán sok szó esett nagyközönségünk körében a földrengés­ről. De a legutóbbi messzinai katasztrófa alkalmával is felszínre került e tudományos kérdés. E hó folya­mán városunk közönségének alkalma lesz e tudomá­nyos kérdéssel megismerkedni. Réthly Antal orsz. meteorológiai és földmágnességi intézeti asszistens ugyanis, a ki a magyarországi földrengések tanulmá­nyozásával, kutatásával és észlelésével van megbízva és a ki augusztus hó folyamán az ungvári földrengés­jelző állomás létesítése ügyében városunkban időzött, e hó 23-án este a városi színházban vetitett képekkel kísért népszerű előadást fog tartani a földrengésről. Az előadást az Ungvári Uránia Színház rendezi oly­képpen, hogy a tiszta jövedelem 50 °/o-át az Ungváron létesítendő földrengési obszervatórium céljaira engedi át. Az előadás élvezhetőségét és sikerét előre biztosít­hatjuk, mert hiszen Réthly asszistenst ez oldalról már ismerjük- A múlt év február havában igen sikerült előadást tartott a Gyöngyösy Irodalmi Társaságban a hegyi obszervatóriumokról. E hó 17-én megjelenő számunkban közölni fogjuk az előadás rövid vázlatát. Bővebbet a közönség majd annak idején az Uránia Színház hirdetéseiből tudhat meg. * Gyászhir. Pékli Györgyné szül. Láng Irén, baranyai volt áll. tanítónő, a kit a miniszter csak néhány héttel ezelőtt nyugdíjazott, f. hó 7-én életének harmincnegyedik évében hosszas szenvedés után el­hunyt. Temotése 9-én ment véghe Baranyán. A meg­boldogultat férjén kivül négy kis gyermeke gyászolja. * Az ungvári rendőrség dicsérete. Múlt számunkban röviden említettük, hogy az ungvári rendőrség elfogott egy sikkasztót. .Most a következő részletes tudósítást közölhetjük : E hó 2-án este Klein Izidor újhelyi vállalkozó panaszt tett az ottani rendőr­ségen, hogy egyik alkalmazottja a reábizott hatszáz korona pénzösszeggel megszökött. A pénz úgy került a munkás kezébe, hogy a pallér megbizta őt a mun­kások fizetésére szolgáló pénznek átvételével. A vállal­kozó gyanútlanul adta át a pénzt a megbízott munkás­nak azon meghagyással, hogy adja át a megbízójának, ki ezen összeggel a munkásokat fizesse ki. A pénz 600 koronát tett ki s 12 húsz koronás, 3 tiz koronás papir- s aprópénzből állott 600 korona értékben. Ez fél öt óra tájban történt. Nyolc órakor a pallér felüzent a vállalkozóhoz a pénzért s akkor derült ki, hogy a pénzt az átvevő Kotvács Sámuel kőmivesnapszáraos eltulajdonította s azzal megszökött. A rendőrség azon­nal hozzálátott a tettes elfogatásához. Még az éj folya­mán táviratokban értesítette a közeli városok rendőr­ségét, a fiumei s hamburgi kikötő városok s a főváros rendőrségét a sikkasztásról, kérve a tettes nyomozását s elfogatását. Az ungvári rendőrségé a dicsőség —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom