Ung, 1909. július-december (47. évfolyam, 53-103. szám)
1909-09-19 / 75. szám
75. szám. TJ 2>T <35. oldal. A szomszédból. (Zemplénmegye). A rossz termés. A vármegye közigazgatási bizottságának f. hó 13-án tartott ülésében az alispán jelentette, hogy a nép a rossz termés miatt nagyon sok helyen hiányt fog szenvedni. Ezért felhívják a szolga- bírákat, tegyonek sürgős jelentést arról, hogy hol lesz segítségre okvetetlen szükség. — Werner Sárika meghívása. Werner Sárika oki. cimbalomtanárnő a rnáramarosszigeti magyar zeneiskola cimbalomtanárnői tanszékére meghívást kapott és azt e hó 20-án foglalja el. — A varannói rabbi ügye ismét foglalkoztatta a közig bizottságot. A közoktatásügyi miniszter ugyanis Wechsler Somát, a fegyelmi választmány Ítéletének megváltoztatásával megfosztotta anyakönyvvezető-rabbii állásától és elmarasztalta az eljárási költségek viselésére is. Egyben megsemmisítette a miniszter a választott bíróság ítéletét is formai okok miatt. Wechsler Soma most azt kérte a közig, bizottságtól, hogy mivel rabbii állásától a miniszter nem fosztotta meg, rendeljék el fizetésének folyósítását. A bizottság helyt adott a kérelemnek, de kimondotta, hogy a fizetés csak a határozat jogerőre emelkedése után folyósítandó. — Öngyilkos csendőrőrmester. E hó 9-én a nagycigándi csendőrparaucsnokság épületében szolgálati fegyverével főbe lőtte magát Petrás János csendőrőrmester, az őrs parancsnoka. A golyó a szerencsétlen ember halántékát iszonyúan összeroncsolla és dacára halálos sérülésének, még élve szállították az újhelyi közkórházba, a hol még kihallgathatták végzetes tettének okára nézve. A csendőrőrmestor azért akart megválni az élettől, mert felsőbb hatósága, a szárnyparancsnokság, állomáshelyéről áthelyezte. Életbenmaradásához kevés a remény. — Eltűnt néma leány. H. J. újhelyi lakosnál egy 23 év körüli, barna, középtermetű, nevetős arca néma leány volt az „Erzsébet“ közkórház részéről kiadva, a ki egy éjjel ruháit összoszeszedve, ismeretlen helyre bolyongott. A kik a magával tehetetlen, néma leány tartózkodási helyéről tudomással bírnak, szíveskedjenek az újhelyi rendőrkapitányi hivatalt, vagy kórházi igazgatóságot értesíteni. — öngyilkosság. Po- lányi Jenő, volt homonnai szolgabiró, f. hó 11 -érői 12-óre menő éjjel Nagymihályban, lakásán vadászfegyverével főbe lőtte magát és rögtön meghalt. Az ön- gyilkosságot csak másnap délután vették észre, mivel Polán.yi rendszerint későn szokott felkelni s igy háziasszonya azt hitte, hogy alszik még; mivel azonban délután sem kelt fel, gyanúsnak tűnt fel a dolog, a háziasszony betörte az ajtót s ekkor ott találta őt átlőtt halántékkal a padlón élettelenül. Polányi zaklatott életű ember volt. Még öt évvel ezelőtt homonnai szolga- biróvá választották, de csakhamar lemondott állásáról egy ideig Sáros vármegyében gyakornokoskodott, azután kiment Amerikába, a honnan nemsokára visszatért s azóta nem volt hivatala. Valószínűleg anyagi zavarok kergették a halálba. Az öngyilkos édesatyja, PoláDyi Géza. kir. közjegyző iránt a részvét általános. (Beregmegye.) Árpád-szobor Munkácson. 1896-ban Munkácson Nagy Gyula királyi közjegyző mozgalmat inditott, hogy a honfoglaló Árpád fejedelemnek Munkács városában szobrot állítsanak, do a dolog abban maradt. Újabban Tabódy József császári és királyi kamarás vetette föl a szobor felállításának tervét, a melynek megvalósítása ügyében fölhívást intéz a törvényhozáshoz, a vármegyei és városi hatóságokhoz s a magyar társadalom tényezőihez. A gyűjtés megindítására Munkács társadalmának előkelőségeiből legközelebb szobor-bizottság átokul. (Szabolcsmegye.) A lövó'petrii gyilkosság. A lövőpetni gyilkosság tárgyában f. hó 14-én este hirdették ki a verdiktet, mely Róth Albertet a gyilkosság vádja alól felmentette. A közönség — mely a szorongásig megtöltötte a nyíregyházai törvényszék tárgyaló-termét — tetszéssel fogadta az ítéletet s az esküdteket megéljenezte. Megható jelenet volt, mikor az ítélet kihirdetése után a vádlottat édesanyja megölelte és megcsókolta. Irodalom. — Magyar Tanitójelölt. Dudinszky István ungvári tanitóképző-intézeti tanár szerkesztésében a „Magyar Tanítójelölt“ II. évfolyamának szeptemberi száma megjelent. A havi folyóirat ára egész évre 6 korona, félévre 3 korona. A folyóirat e tanévi első számának következő a tartalma: 1. Tanév eleje a képző-intézetben. 2. Szociál-pedagógia: A népnevelési-egyesület célja és szervezetének módja. (Minay Lajostól.) 3. Földrajz: Vasút mentén Munkács—beszkidi—lawocnai vasúti vonal. 4. Hajdan és most. 5. Természettudomány : Előadási kísérlet a tükrözés bemutatására. (Obláth Richárdtól.) 6. Tudományos apróságok. 7. Időszaki Szemle: A tanév elején. Erzsébet királyné halála napjának évfordulója. Kossuth Lajos születése, napja. 8. Ifjúság csarnoka. A tanitójelölt teendő (Ruszuák Imre IV. éves tanítójelölttől.) 9. Hirek. 10. Tanító-kollegáimhoz. 11. Szerkesztői üzenetek. 12. Felhívás elöfzetésre. 13. Hirdetések.—Ha pártolást érdemelnek a nem szakiskolákat látogató ifjúság lapjai, fnlyóiratai mennyivel finkább méltó a hazánkban e téren egyedül álló „Magyar Tanitójelölt“ arra, hogy úgy a képző-intézetek, mint a tanítók szellemileg, anyagilag azt támogassák. A mai magyar társadalom a szakpályák szerint is alakul, a mit a különféle szaklapok is előmozdítanak. E cél szolgálatában áll a „Magyar Tanitójelölt“ is, melyet a tanügyi körök figyelmébe melegen ajánlunk. Közgazdaság. CSARNOK. A kassai kereskedelmi és iparkamarának m. hó 9-én tartott rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv most jelent meg. A közgyűlésen az ungvári tagok közül jelen volt Flach Jakab. A közgyűlésen Siposs A. Gyula elnök bejelentette, hogy a kamara tagjainak öt éves megbízatása f. évi julius hó 18-án lejárt. Ezzel kapcsolatosan visszapillantást vetett az elmúlt öt évi működésre, mely visszapillantásból közöljük a következőket : „A kamarai vagyon és pénzügyek kezelésének számszerű eredménye gyanánt a következő adatokat terjeszthetem a közgyűlés elé: a kamarának a ciklus kezdetén 57.570 K 19 f-re telt vagyonával szemben ugyanazon számítás szerint mai vagyona 35.377 K 81 fillér készpénz, 9000 K felszerelés és könyvtár s 41.131 K 50 fillér illeték követelés, összesen 85.509 K 31 fillér volna. A behajthatatlan illetékhátralékok leírása után is a tényleges vagyon már múlt évi zárszámadásunk szerint meghaladja a 70.000 K-t. Meleg gondoskodásunk tárgya volt a kamara tisztviselőinek nyugdíj-alapja, a melyet 25.125 K 39 fillér összegben véve át, a mai napig 49.889 K 10 fillérre sikerült gyarapitanunk. Viszont a Baross iparos-ösztöndijalap az utolsó öt év alatt 3852 K 96 fillérről 4690 K 73 f-re gyarapodott. Ezzel nem érdektelen szembeállítani, hogy a lefolyt öt év alatt kereskedelmi és iparoktatási s fejlesztési célokra kamaránk 60.083 K 98 t-t, tehát oly tekintélyes összeget áldozott, a mely legélénkebben bizonyíthatja szinte erejét felülmúló áldozat- készségét. Úgy vélem, joggal hivatkozhatom rá — és ezt nem teszem büszkeség nélkül — hogy a kamara beléletében a kereskedelem és ipar érdekeinek védelme terén e két osztály között a legtökéletesebb, a legteljesebb, egyetlen egyszer meg nem zavart összhangot voltunk képesek fentartani.“ „Megemlékezem e helyütt arról a városunk (Kassa) iparát közelről érintő sajnos körülményről, hogy a kassai ipari vállalatok egyik legrégebbike s legnagyobbika, a kassai íabutorgyár a teljes beszüntetés előtt áll. Méltányolva ennek a ténynek egész súlyát és jelentőségét, a kamara elnöksége meggyőződést szerzett magának a tényállásról s megtette a kísérletet az iránt, hogy a rendelkezésre álló erkölcsi eszközökkel közremunkáljon a vállalatnak városunk számára való megtartása érdekében. E lépések, sajnos, nem jártak a kívánt eredmónynyel, de megnyugtatásul kijelenthetem, hogy nem is voltak egészen eredménytelenek. Egyrészt ugyanis arról szereztünk tudomást, hogy jogos reményünk van arra, hogy a gyár üzemének egy részét — bár gyártási irányának megváltoztatásával — fentartja, másrészt kilátás van arra, hogy egy újonnan alakuló másik társaság rendez be a gyár telepén egy uj faipari vállalatot. Sajnos, még azt is örömmel kell üdvözölnünk, hogyha ekként nem szűnik meg egészen az ipari tevékenység annak a gyárnak falai között, mely eddig városunk iprának egyik büszkeségét képezte.“ A napirend folyamán dr. Siposs Aladár titkár vóglegesittetott, dr. Deil Jenő fogalmazó pedig kamarai sogédtitkárrá választatott. Szarvasmarha-dijazá8. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület a folyó évben a III-ik díjazást Zalacs- kán tartotta, mely alkalommal szimmenthali és pinzgaui teheneket, üszőket díjazott. Nagyobbszámu gazdaközönség jelenlétében az alábbiak nyertek dijat: I. dij, államdij 40 K, Hűiig János nagyzalacskai lakós, szimmenthali tehénért. II. dij, gazdasági egyesületi dij 30 K, Petruny János nagyzalacskai lakós, szimmentháli üszőért. III. dij, államdij 30 korona, Hűiig János nagyralacskai lakós, szimmenthali üszőért. IV. dij, gazdasági egyesületi dij 25 K, Ron gyos János vinnai lakós, pinzgaui tehénért. V. dij, államdij 25 K, Sirola Károly nagyzalacskai lakós, szimmenthali üszőért. VI. dij, gazdasági egyesületi dij 20 K, Holub M. zalacskai lakós, szimmenthali üszőért. VII. dij, államdij 20 K, Lukács Mihály zalacskai lakós, szimmenthali üszőért. VIII. dij, g. e. dij 15 K, Könyves Mihály solymosi lakós, szimmenthali tehénért. IX. dij, államdij 15 K, Paulig György zalacskai lakós, szimmenthali üszőért. X. dij, gazdasági egyesületi dij 10 K, Paulócsig György nagyzalacskai lakós, szimmenthali üszőért. XI. dij, államdij 10 K, Vojnig János nagyzalkcskai lakős, szimmenthali tehénért. XII. dij, államdij 10 K, Schuch Salamon nagyzalacskai lakós, pinzgaui tehénért. GŐzeke-verseny. Az jUngvármegyei Gazdasági Egyesület értesíti a gazdaközönséget, hogy a Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület által a Gilvács vasútállomás mellett tartandó motorikus és magánjáró gőzeke bemutatás, melyen a Kőszegi-féle motoros talajművelőt is bemutatják, az eddig közölt dátumtól eltérőleg folyó hó 23—24-én lesz megtartva. a_3 Ung vármegye az 1809. évi utolsó nemesi felkelésben. Irta Gálocsy Zoltán. (Folytatás.) I Ung vármegye 1809. évi nemesi felkelő gyalogságának névsora. Kapitány : Kürthy József. Főhadnagy : Pólányi András. Alhadnagyok : Gálocsy István, Szatmáry Ádám, Tomcsányi László. Strázsaraesterek: Tamaska József, Gyöngyüsy György. Főorvos: Lőrinczy Ferenc. Alorvos: Szlony Antal. Tamburok: Birán Péter, Koson Gergely. Ács: Gyurányi András. Káplárok : Mokcsay Gedeon, Gulácsy Gáspár, Gyöngyösy Gedeon, Darányi György, Derajén József, Darányi József, Gyöngyösy Zsigmond, Budaházy György, Horaoky Károly, Benyuska András, Vásár- hellyi Károly, Otsváry Mihály, Bartóffy Imre, Ráczkövy György, Novák Mihály. Szabadosok: Ruszka Károly, Otsváry Antal, Dió- szegy Samu, Haraszty Imre, Bállá András, Palágyi István, Pankotay Ferenc, Szabó László, Burok János, Kovács András, Ubrissy Miklós, Figus Samu, Balogh Boldizsár, Vásárhelyi János, Orincsay András. Közvitézek : Pénzes László, Berzeviczy Zsigmond, Nyisztor András, Homoky József, Kazsmir János, Pápay gJózsef, Koleczki Gáspár, Pap Gábor, Orosz István, László Pál, Darvay János, Pinkovszky Mihály, Kozma István, Karkos András, Levcsák Mihály, Szabó Mihály, Kereskényi János, Popovics György, Farkas Székely János, Pásztirák György, Szigethy Ferenc, Csi- cseri Ignáe, Dobó Mihály, Köröskényi Antal, Kása András, Pápay László, Horky Mihály, Szilágyi István, Nagy József, Gerzanics János, Soltész Gábor, Hajdú Mihály, Csizsmadia Ferenc, Brenzovics Miklós, Gerzonics Ferenc, Kovács István, Sztrilyo Pál, Drozdovics János, Vig István, Csóka János, Balogh József, Hajdú István, Kása József, Sutka János, Benke János fiab, Tócsi József, Bölcsházy György, Dienes László, Oremus István, Egry József, Meskó Mihály, Hajdú András, Nagy Pál, Meskó Pál, Hajdú János, Meskó András, Otsváry György, Bölcsházy János, Palotay Cyörgy, Pallay József, Csepregy László, Vásárhelyi János, Balogh László, Móré István, Varjasy István, Pénzes István, Kováts György, Gáspár Menyhért, Hurka János, Fizséry László, Nagy László, Kovács Gábor, Gubovics János, Pallay György, Timkó Pál, Csengery János, Szabó György, Fábián János, Kopcsányi János, Zelinka János, Székószky Márton, László István, Ur Pál, Varjassy István vén., Dobos János, Szedlák Jakab, Hlavaty Mihály, Kazimir Jánss, Koteczky Gáspár, Fejérváry Antal, Tóglásy Istyán, Kovács György, Gerzanics János, Kovács István, Bolha Pál, Dibó György, Tóth János, Bolha István, Soltész László, Zsíró István, Benkő György fiat, Benkó István, Benkó János vén, Técsy István, Fekete György, Orosz István, Eötvös György, Szénásy István, Bérezik István, Hodák Mihály, Darvay János, Diószeghy János, Aber- csik Mihály, Pikovszky Mihály, Pólyák János, Vályó András, Paliczki János, Fazekas János, Prokop Gergely, Szajduska János, Nagy István, Hajdukovics András, Szűcs Mihály, Rehovcsik János, Simon János, Kecskés József, Hanák József, Kökümezey Károly, Dincsik Simon, Gondoly István, Husovszky András, Antalóczy András, Kerkos András, Szigethy József, Sipos András, Szabó Mihály, Hagymásy György, Pankotay József, Sziráky János, Popovics György, Kiss Pál, Gerzanics Ferenc, Korka Danyi, Tamaska István, Gulácsy László, Dobó László, Dobó György, Paposy Mihály, Bolha János, Bolha József, Kováty László, Szabó Mihály, Szőllősy János, Riczkó István, Bodnár József, Kameniczky Imre, Bolha István, Kozák József, Wíczmándy János, Täth István, Szabó János, Hnatkó Ferenc, Korponay András, Stasovics Joan, Timkó Andrese, Morvay István, Liszakovszky alias Mauks János, Fejérváry János, Kiss János, Pásztirák György, Tolnay András, Pásztor András, Kertész András, Meskó János, Bérezik József, Kozár György, Semsey András, Literáti Pál, Nemes István, Eszterhay István, Kozma József, Tapasztó József, Mészáros Samu, Szelmenczy András, Tóth István, Koroly András, Petrik János, Hluky György, Druzsbovszky András, Gyurány András, Pazsonyi János, Genyhercz István, Szabó Péter, Batsinszky János, Ladányi István, Kovácsi András, Sztritso Márton, Vig István, Kozák János, Juhász János, Bika Mihály, Bika Pál, Csomónyai János, Katona Samu, Beregh József, Putnoky György, jKo- váts János, Gyöngyösy Ignác, Dóbé János, Kovács János, Ladányi György, Jaczkovics János, Gebe László, Kovács János, Brenzovics Miklós, Csap János, Földy György, Prámer László. Fourir tiszt: Nyisztor András. Privatdinerek: Bukovszky Mihály, Bálint István, Haltman József, Bölcsházy János. Fourir-schütz: Szabó Péter. Pakk szolga: Korponay András. Ung vármegye 1809. évi nemes felkelő lovasságának névsora. Kapitány: Menczel János. Főhadnagy: Torday István, Alhadnagy: Bérezik Albert. Strázsamester: Beszterczey János. Zászlótartó: Moklsay László. Tüzér: Baráth József. Trombitás: Kotlár János.
