Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-24 / 16. szám
16. szám. 1ST' <33. oldal. tása, a melyben hivatalosan nekem is közre kellett működnöm. Míg csak a felekezeti iskolák működtek, a gyerekek ajkáról alig hallottam magyar szót és 15—20 éves ifjak közül, a kikkel hivatalos ügyem volt, jóformán csak egy-kettő tudott irni-olvasni. Alig kezdte meg működését az állami iskola, nem telt bele egy félév sem és a kis ruthén gyerekek ajkán lelket- cmelően csendült meg a szép magyar szó. A mit a felekezeti tanítók nem tudtak eléni — tisztelet a kivételnek — azt a magyar állami tanító rövid időn belül elérte, mert volt akarata, képessége. De vegyünk más nem magyar anyanyelvű gyerekeket oktató iskolákat. Tessék elmenni a tibai r. kath. iskolába. Most legutóbb karácsonykor majd könnyeket sajtolt a szememből az a lélekemelő látvány, a mikor beállított a tibai tót iskolás gyermekek karácsonyi pásztorjátékot játszó csoportja. Volt abban 6 évestől 15 éves korig tót gyermek. Egyik szebben ropogtatta a magyar szót, a szép karácsonyi verseket, mint a másik. Hát azt hiszi Főtisztelendő Ur, hogy más az a ruthén vagy tót gyermek az állami vagy felekezeti iskolában ? 1 Miért tudtak ezek a ruthén és tót gyermekek magyarul ? Azért, mert az iskolák vezetői: a papok és tanítók lelkiismeretesen, becsületesen fogták fel hivatásukat. Hát látja Főtiszteleudő Ur, engem még a módszer kérdésében felhozott aggályaival sem tud eltéríteni attól a határozott meggyőződésemtől, hogy a magyar tanítási nyelv érvényesítése és követelése kezdettől lógva jobban megfelel a magyar haza nemzeti érdekeiuek. Csak emberek, magyarok, hazafiak és jó tanítók meg papok kellenek hozzá. Az a kis ruthén vagy tót gyermek könnyebben tanulja meg a magyar szót, mint ön tanulta meg a ruthén nyelvet — nagykorában. Hiszen az a kis ruthén meg tót gyermek 6 éves korában tulajdonképpen még ruthónul, illetve ,tótul sem tud. Arra őt éppen úgy kellene tanítani, mint a magyar nyelvre. És már — engedje meg Főtisztelendő Ur — mégis csak több nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy inkább magyarra tanítsuk meg azt a gyermeket, mint más nyelvre. Azután meg nem is felel meg a valóságnak az az állítása, mintha nálunk úgy magyaráznák a magyar tanítási nyelvet, hogy az iskolából teljesen kiküszöböljük az anyanyelvűt! Dehogy ! Hiszen a közigazgatási bizottság határozata szerint a magyar tannyelvű felekezeti iskolákban „a hittan, az írás, olvasás és egyházi ének a lithurgikus nyelven taníttatnak, a többi tantárgy azonban magyarul és csak az alsó osztályokban használtatik szükségszerűen kisegítő nyelvül az anyanyelv is.* Tehát az anyanyelv az alsó osztályokban kisegítő nyelvül használandó. A köz- igazgatási bizottság határozata röviden ugyanazt mondja, a mit ön fentebb a tanítási módszerre nézve kifejtett, hogy fokozatosan fejlesztendő a gyermekekben a magyar nyelv tudása. Hát ezt tartja ön didaktikai barbarizmusnak ? No, látja, Főtisztelendő Ur, hiszen az ön által támadott közigazgatási bizottsági határozat tiszteletben tartja azt az anyanyelvot. melyet ön oly vitézül védelmez. Nem követ el senki erőszakot az anyanyelv jogai ellen, szerzett jogokat nem sértett meg senki. Csak öntudatosan érvényesítjük a magyar kultur-politikát. S ezt a kultúrpolitikát ön támadja, ön cikkezik ellene. Igaza van! Ez a kultur-politika feltétlenül elítéli a lármás stróber- séget, megveti az üres szájhősködést. Látja! Ön azt sem tudta, miről van szó és csak cikkezett . . . cikkezett ... No mert a magyar nyelv ellen nálunk Magyarországon szabad vakmerő támadásokat intézni és ha a magyar közönség szemében ez hálátlan dolog is, de hát ki tudja a jövőt? Ugy-e? Azt mondja, hogy egyes állításaim nem felelnek meg a valóságnak? Hát a felekezeti iskolákban az iskolaszékek elnöke nem a lelkész és jegyzője nem a tanító? Ön egy rossz vicc kedvéért feláldozta a komoly tárgyilagosságot. Talán csak nem azt hitte, hogy a falusi jegyzőről van szó ? ! Ugyan, ugyan, ilyen szegénységi bizonyítványt kár volt kiállítania. Vagy lehet, hogy ebben nyilvánult az ön egyénisége. Mert úgy vélem, hogy ön fordított bibliásdit játszik. A kéziras a Jákobé, de a hang Ézsaué?! Igazat adok önnek abban, hogy minden állam fejlődésének útját a múlt tanulságaiban kell keresnünk. A múlt tanulsága pedig azt mutatja, hogy vajmi keveset tettünk a magyar nyelv erélyes érvényesítése érdekében. Engedtünk magyar községeket elmagyartalanodni. Ide erélyes nemzetiségi politika kell. Még a Bánffy nemzetiségi politikáját is kevésnek tartom. Az öntudatos nemzeti politikának útját megmutatta a nálunk jóval hatalmasabb nagy német birodalom. Most igyekszünk a múltban e téren elkövetett mulasztásokat pótolni. A magyar nyelvnek érvényt kell szerezni az állami élet minden terén a mint a hadseregben, úgy az iskolákban is. Ezt a politikát támadta meg Ön. És ezért kezdtem jelen cikkemet Maniu Gyula ügye folytán felmerült elmefuttatással, hogy figyelmeztessem, minő útra engedi magát Főtisztelendő Ur elragadtatni. A magyar tanítási nyelv nálunk Ung vármegyében akadálytalanul, simán, fokozatosan érvényre emelhető és meglátja a Főtisztelendő Ur, hogy egy pár esztendő múltán erős kezű vezetés és hazafias tanítóink lankadatlan buzgalma mellett minő szép eredményekben lesz öröme a magyar tannyelv híveinek ! Cikke végén büszkén hív föl, hogy menjek el az iskolai év végén az Ön iskoláiba és biztosit róla, hogy a növendékek magyarul fognak beszélni. Látja Főtisztelendő Ur! Ön lármázott a magyar nyelv ellen és végül önmaga beismeri, hogy a ruthén gyermekek között milyen szép eredményt lehet és fog tudni elérni!? Ezzel a beismeréssel önmaga cáfolta meg mindazon argumenfumokat, a melyeket a magyar tanítási nyelv ellen hosszú cikksorozatában felhozott. Hát akkor kérdem én, miért ettük meg a békát? Elmegyek. Legalább személyesen is megismerem Önt. De több bókát nem kérek. Személyeskedő kiszólásait — engedje meg — figyelembe venni ízlésemmel ellenkezik akkor, a mikor tárgyilagos vitáról van szó. Ezt az erőtlen támadó akkor szokta használni, a mikor a tárgyi bizonyíték kevés és gyenge s_ az erős ellenfelet csak úgy tudja legyőzni, ha hátulról a hajába cibál. Dr Tahy Endre. HLRE K. Tájékoztató. Febr. 36. Vármegyei közgyűlés délelőtt 10 órakor. Febr. 37. A hegyközség közgyűlése délután fél 4 órakor a városháza nagytermében. A Kereskedelmi Csarnok táncmulatsága a Korona nagytermében. Febr. 38. A Fillérbank közgyűlése d. u. 3 órakor a városháza nagytermében. Márc. 3. Ung vármegye községi és körjegyzői egyesületének közgyűlése d. e. 10 órakor a vármegyeháza nagytermében. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden és pénteken d. u. 5-6 óráig. A népkönyvtár (Drugeth-téri állami iskolában) nyitva van minden vasárnap d. e. 10—'/t12 óráig. * Az uj ezredparancsnok megérkezése. Annak idején jelentettük, hogy a király Merxos Natalist, a Jaroslauban székelő 90. sz. gyalogezredbeli ezredest kinevezte házi ezredünk parancsnokává Az uj ezredparancsnok f. hó 22-ón délután érkezett meg Ungvárra. Este a Koronában közös vacsorára gyűltek össze a tisztek. A vacsora alatt a katonazenekar játszott. * Hushagyó-kedd és hamvazó-szerda. A hushagyó-keddnek eredetűre rátalálunk a középkorban. Hogy a böjti időkben való önmegtartóztatásért már előre kárpótolják magukat az emberek, lakomákkal, bohózatokkal, álarcos játékokkal, tánccal és felvonulásokkal ülték meg e napot A hamvazó-szerda eredete az ősegyházban keresendő, a mikor a püspök a bűnösök fejére hamut hintett s felhívta, hogy bánják meg vétkeiket. Most a hamvazás a böjt első napjan történik, a mikor a pap az előző óv virágvasárnapjáról megmaradt barkák elégetéséből készült s megszentelt hamuval a hívek homlokát keresztalakban megjelöli, miközben ezeket a szavakat mondja: „Emlékezzél meg ember, hogy por vagy és porrá lész.“ Jó emlékeztető ez a mondás az emberre, a ki az előző éjszakán nagyhangon ismételgette: Soh’ se halunk meg! •— A ma végbement hamvazás alkalmából sok hivő kereste fel a r. kath. templomot. * Áthelyezés. A m. kir. vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Obláih Richárd kir. kath. főgimnáziumi rendes tanárt, a budapesti III. kér. állami főgimnáziumhoz áthelyezte. * A Műkedvelő-Társaság előadása. A helybeli Műkeavelő-Társaság rövid időn belül harmadszor lépett a nagyközönség elé és ezúttal „A polgár- mester ur“ c. darabbal. A tegnapi szereplésével bemutatta fejlődését. Ezt örömmel ismerjük el és egyúttal megállapíthatjuk, hogy a Műkedvelő-Társulat már most is teljes mértékben bírja a közönség rokonszen- vét és ha továbbra is kitartó szorgalommal munkálkodik és előadásaival a közjónak hasznot hajt, az érdeklődés csak növekedhetik iránta. Figyelmébe ajánljuk a Társaságnak Bercsényi szobrának ügyét. Vigyen be a társadalmi és humánus célok közé hazafiast is Az előadás teljességéről csak jót mondhatunk. Minden részében összevágó, gyors menetű volt, a mit vígjátéknál különösen főkelléknek ismerünk. A polgármester urat Kovássy Elemér alakította. Beszédével, alakításával teljesen bele találta magát szerepébe. Minden monda'án, minden egyes mozdulatán észrevehető volt, hogy helyesen gondolta át és fogta fel szerepét. A közönség tapsa mutatta a hálás elismerést. Fincicky Ida a polgármesterné szerepében jeleskedett. Természetesen az ő tehetsége nagyobb szerepekben is kiválik, mint annak idejében a „Nagymamádban láttuk. Lewy Karola (Ágota) a csinos megjelenéssel, az érzelmek megkapó kifejezésével egyaránt hatott. A legkiválóbb műkedvelők közé tartozik, a kinek további szereplései elé szívesen tekint a közönség. Dr. Szebe- rényi Ottó szerepét dr. Tahy Endre játszotta, a kinek a darab összehozásában is jelentős része van. Határozottsággal mozog, arckifejezese hű, bátran állíthatjuk őt is a legelső műkedvelők sorozatába. Dr. Csűrös Szilárd (Gerlefalvy Emil) a műkedvelő-társaságnak szintén egyik jelessége. Nagy szerepét könnyedséggel, biztonsággal oldotta meg. Méltán tetszett. Cornides Ili bájosan alakitotta Piroska szerepét. Csupa élet, csupa kedvesség volt az egész szereplése. Oazdagh Elvira mint Kalmár Zsófia szintén ügyesen beilleszkedett az előadás keretébe, hasonlót mondhatunk Möckel Olgáról is. Farkas Ernő és Toperczer Andor hozzájárultak ügyességükkel az est nagyon szép sikeréhez. A rendezést Morvay Antal, a súgást Schalter Zoltán teljesítették az eredmény tanúsága szerint igen jól. * A Társaskör életéből. A Társaskör f. hó 21-én választmányi ülést tartott, a melyen a Kör életébe vágó fontos ügyeket tárgyalt. Elhatározta ugyanis a választmány, hogy az évi tagsági dijakat 24 K-ról 30 K-ra emeli, tekintettel a drágaság következtében metrnövekedett kiadásaira. — A vendéglőt fenntartja a kör, azonban úgy, hogy semmiféle áldozatot nem hoz annak fennállása végett. — A f. évi közgyűlés márc. 7-én lesz. * A vasúti altisztek mulatsága. F. bó 20-án este az ungvári állomás alig tudta befogadni a nagy közönséget. Most az egyszer nem utasok, hanem mula- tozók népesítették be a várótermeket. A vasúti altisztek tartották ugyanis jótékony célú mulatságukat, a melyhez az állomásépület termeit alkalmas jelvényekkel feldíszítették. Természetesen a mozdony, a szemafor, az őrház elmaradhatatlan volt. Az összes vasúti tisztek megjelentek a mulatságon feleségeikkel egyetemben. * Gyászhirek. Érdemekben gazdag, nagy munkát kifejtett férfiú hunyt el f. hó 23-án a reggeli órákban. Arky Fülöp, az Ungvári Népbank ny. vezérigazgatója 79 éves korában meghalt. A megboldogult a Népbanknak alapításától kezdve több mint 30 évig volt igazgatója és kitartó munkálkodásával virágzóvá tette a pénzintézetet. A Népbank külön gyászjelentést adott ki és az épületére kitűzte a gyászlobogót. A megboldogultat ma délután temetik el. Áldás legyen emlékén. Özv. radvánci Jelenyi Pálnó szül. viliéi Pribék Amália hosszas szenvedés után f. hó 21-én életének hetvennyolcadik évében elhunyt Botfalván. Másnap temették el nagy részvét mellett. A megboldogultat nagy kiterjedésű rokonság gyászolja. * „Tündérszerelem“. A miskolci színházban f. hó 19-én, pénteken volt a bemutatója Martos Ferenc és Huszka Jenő „Tündérszerelem“ citnü 3 felvonásos daljátékénak. A darabban kitűnő szerepe volt Sugár Jolánnak, a ki Kolozsvárit e szerepében egyik legszebb sikerét aratta és főleg az ő érdeme volt, hogy tizennyolcszor zsúfolt ház előtt ment a „Tündérszerelem“ előadása. A többi főszerepeket Bihary Erzsiké, Borbély Sándorné, Győrffy Mariska, Borbély Sándor, Izsó Miklós, Oláh Gyula, Stella és Somiár játszották. A darabot szombaton és vasárnap megismételték. * Tanitói államsegélyek. Az 1907. évi 27. t.-c. alapján engedélyezhető államsegélyeket eddigelé a vallás- és közoktatásügyi miniszter visszamenőleg, vagyis az 1907. évi juiius 1-től tette folyóvá. E kedvezményt azért adta a minisztérium, mert tényleg nem lehetett volna az összes igényjogosultak kérvényeit 1908. március végéig felterjeszteni és feldolgozni. Mivel azonban a törvény életbeléptetése óta elmúlt több mint másfél esztendő s ezen idő alatt módjában állhatott volna minden iskolaszéknek a szükséges okmányokat beszerezni és a kérvényt beadni, azért a vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendelettel kimondotta, hogy az 1907. és 1908. évre visszamenőleg csak azon kérvényekre fogja az államsegélyt kiutalni, melyek teljesen hiány nélkül felszerelve a közigazgatási bizottság utján 1909. március 16-ig a minisztériumba beérkeznek. Minden később érkező kérvényre csak a beérkezés idejétől folyósítják az államsegélyt. Erre azzal figyelmeztetjük iskolaszékeinket és tanítóinkat, hogy a közig, bizottság rendes ülése március 9-én lesz, tehát a kik még nem folyamodtak, kérvényüket március 7-ig adják be, különben önmaguknak tulajdonítsák, ha a segélytől a múltra nézve elesnek. * A papirdoboz és papirárugyár részvény- társaság f. hó 21-én megalakult Bánóczy Béla varmegyei főjegyző elnöklete alatt. A megnyitó után, a melyben az elnök az ipar és kereskedelem fontosságát vázolta, az alapszabályok megvitatására került a sor, majd az igazgatóságot és felügyelő-bizottság1 )t választották meg. Az igazgatóság tagjai lettek : Weinberger Zsigmond, dr. Bródi Lajos. Lám Elemér, Székely Simon, Hajós Zsigmond és Stern Fülöp. A felügyelőbizottságba beválasztattak : dr. Gulácsy Árpád, dr. Lukács Géza, dr. Novák Béla, Róth Sándor rendes tagokul és dr. Lendvai Vilmos póttagul. A közgyűlés után az igazgatóság tartott ülést, a melyen megválasztották társulati elnöknek Bánóczy Bélát, igazgatósági elnöknek Weinberger Zsigm mdot, jegyzőnek és ügyésznek dr. Brodi Lajost. * Az ipartestület közgyűlése. Az ungvári ipartestülot f. hó 2l-én tartotta évi rendes közgyűlését Flach Jakab eluöklósévol. A közgyűlésen beválasztották az elöljáróságba uj tagul Ferenczy Józsefet. Indítvány folytán elhatározták, hogy a testületi ház építése ügyében rendkívüli közgyűlést tartanak néhány hót múlva. * A ródlizás áldozata Hudák István ungvári asztalos-tanuló e hó 2l-én a Csendes-utcáu ereszkedett le szánkójával a Szobránci-utcára, a mikor is szánkója egy fának neki ment, ő pedig lábát törte. * Ki akar markotányos lenni? A miskolci 10 honvédgyalogezred mozgósítás esetére markotányost keres. Ajánlkozók naponta jelentkezhetnek a hivatalos órák ideje alatt a 10. honvédgyalogezred élelmezési irodájában. — Hát már oly fenyegetően közel van a háború, hogy a markotáuyosok toborozása szükséges? A szomszédból. (Zemplénmegye). A kassa—hegyaljai vasút. Serény munka folyik a nagy hidegek dacára is a kassa—hegyaljai vasút vonalán. Több száz munkás csak a kőtöréssel van elfoglalva a különböző helyeken fekvő kőbányákban és kordésok s fuvarosok százszámra hordják ki a kavi csőt az útvonalra. A vashidak szerkezete már mindenütt megérkezett. A Danubius-vasgyar szigorú pontossággal szállítja őket. A korompai vasgyár megkezdte már a sínek szállítását is s ezek nagy része a szerencsi és hidasnémetii állomásokon fekszik már. A hidasné- metii vashid felszerelése után még e hóban a Szerencs patak fölötti 18 méter hosszú vashidat fogják szerelni Szántón. Mihelyt kitavaszodik az idő, azonnal fektetik a talpfákat és síneket Szerencsről és Hidasnémetiből kiindulva. A vasútvonalat augusztus 1-én adják át a forgalomnak. (Beregtnegye.) Az idei íősorozások. Az 1886—1888. évbenü született hadkötelesek fősorozását márc. 19. és 20-án tartják meg a Munkácson szülöttekre nézve. A munkáén