Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-28 / 25. szám

25. szám.

X7 SST <33. oldi...

Az alispánnak azon jelentését, hogy a nagy- bereznai szolgabirói lakra vonatkozó terveket a belügyminiszter felülvizsgálta és annak eredményéhez képest megfele.őleg módosította és hogy a módosított tervek alapján a versenytárgyalási hirdetmény az alispán már közzététette, a közgyűlés tudomásul vette.

Jóváhagyta a törvényhatósági bizottság a Gerény községnek engedélyezett 1150 K kölcsönre vonatkozó kötelezvényt; a vármegye tulajdonát képező laktanya földfeletti pincéjének építésére vonatkozólag Grünwald testvérek és Schiffer céggel kötött pótszerződést; Baranya község képviselőtestületének a községi dögtér részére szükséges terület megvételére vonatkozó határozatot és adás-vevési szerződést; Ungvár város képviselőtestületének azon határozatát, mely szerint a leégett Fehér-Hajó bérház felépítési költségére 27000 K kölcsön felvételét mondotta ki; Ungludas község által a Baloga Pál ungludasi lakos részéről a község ellen indított peres ügyből kifolyólag kiállított bekebelezési okmányt; a dobóruszkai, csapi, turjaremetei és nagyturjaszögi körjegyzőségekkez tartozó községeknek 1909. évi költségvetéseit; Andrásháza, Ungsasfalva és Ungtölgyes községek 1902—1907. évi zárószámadásait, valamint az ároki és nagyturjaszögi körjegyzőségekhez tartozó községek 1907. évi zárószámadásait.

A közgyűlés pártoló feliratot intéz a belügyminiszterhez Csanád vármegye átirata folytán a törvény- hatósági kórházi alkalmazottaknak a törvényhatósági alkalmazottak közé való sorozása iránt és Miskolc város átirata folytán a katonai előfogatok óit adandó léritmények felemelése iránt a képviselőházhoz és a kormányhoz. Végül a bécsi magyar egyesületnek, mely egyesület bemutatott kérvénye szerint már eddig is számos uugmegyei egyént részesített anyagi támogatásban, 50 K segélyt szavazott meg a kavicsvállalati alap folyó évi kamataiból.

Ä fősorozás eredménye. Vármegyénk területén a fősorozás eredménye a következő : A bereznai sorozójárásban a bárom korosztályból az állítási lajstromba felvétetett 597, ebből megjelent 385, besorozíatott ujonc- jutalékra 62, póttartalékba 13, távolmaradt 212 egyén. A perecsenyi sorozójárásból a három korosztályból összeiratott 536, megjelent 372, besoroztatott ujoncjuta- lékra 59, póttartalékra 18, távolmaradt 164 egyén. Az ungvári sorozójárásból a három korosztályból össze- iratolt 1321, ebből megjelent 466, besoroztatott az ujoncjutalékra 152, póttartalékba 27, távolmaradt 855 egyén. A szobránci sorozójárásból mindhárom korosztályból összeiratott 1073, megjelent 305, ebből besoroztatott ujoncjutalékra 110, póttartalékra t7, távolmaradt 768 egyén. — A nagykaposi járásban és Ungvár városában a fősorozást később tartják meg.

HÍREK.

Tájékoztató.

Márc. 89. és 30. Városi közgyűlésed, u. 3 órakor.

Márc. 31. A „Szeretet“ izr. nőegyesület közgyűlése d. e. 3 órakor a Kereskedelmi és Iparbank helyiségében.

Apr. 3. A Gyöngyösy Irodalmi Társaság felolvasó-ülése d. u. 5 órakor a vármegyeháza nagytermében.

Ápr. 13. Lányi Géza emlékünnepe a színházban.

Ápr. 18. Az ipartestület rendkívüli közgyűlése d. u. 1/a 4 órakor a városháza nagytermében.

A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden és pénteken d. u. 5—6 óráig.

A népkönyvtár (Drugeth-téri állami iskolában) nyitva van minden vasárnap d. e. 10—l/s12 óráig.

— ÉS ugyebár jó ez a puliszka ? — kérdó a másik német leány ?

— Meghiszem azt, pompás! — dicsekedtem és kevertem — kevertem a puliszkát, de őszintén szólva, sohasom főztem puliszkát és a lisztet egyre hánytam a fazékba és kanalaztam azt szörnyen Ha éreztem, hogy a liszt kezd nagyon összeállani, öntöttem rá forró vizet, de sehogy se akart a dolog sikerülni, már bele is fáradtam, félbehagytam a kanállal való ütögetést és a pokolban nem lehetett nagyobb tűz, mint a milyen a kemencében volt. A nagy melegben hamarább kezdtem én olvadozni, mint a puliszka, mely már egészen kőkemény lett. Tudtam már, hogy baj van, de azért nem árultam el.

— Adja nekem most a kanalat, keverem én is a puliszkát, — szólt a nagyobbik német leány, csakhogy kedvemben járjon.

Nem akartam a dicsőségben mást is részeltetni, ha már puliszkafőzésre vállalkoztam :

— Hozzá ne nyúljon a fakanálhoz, mert megsüti a kis kezét, bízza csak rám a keverést! —• mondám.

A kis leány pedig már durcáskodott:

— Én már éhes vagyok, együk már a puliszkát.

Én magam is már jobbnak láttam a keverést abbahagyni, ledobtam magamról a kendőt és egy nagy tálba kezdtem a puliszkát zsírral, túróval összekeverni, mire a cseléd behozta az asztalra és az én ételem ott párolgott. Büszke voltam a művemre, s a mint mindenki vett a tálból, lestem a hatást: vájjon, a mint a puliszkát megizlelik, fog-e az tetszeni ?

Oh, meglehettem elégedve az eredménynyel.

Még ma is slőttsm vaa a leányok areán mutat* Nagy előléptetés. Az ungvári m. kir. adóhivatal személyzetének egyszerre 8 előléptetési rendelvény érkezett. Ugyanis a miniszterelnök mint pénzügyminiszter az adóhivatali tisztviselők statusát rendezvén az egész országban : Boross Soma adópénztárnokot I. oszt. adótárnokká a VII. fizetési osztályba; Mocsáiy Béla ellenőrt a VIII. fizetési osztályba ; Péntek Gyula és Lacsny Lajos adóhivatali segédeket a IX. fizetési osztályba ; Keselyűk Mihály, Simkovits Lajos, Speck Sándor és Major Sándor adótiszteket pedig a X. fizetési osztályba léptette elő. Ezen kívül előlépett Fodor János nagybereznai adótárnok a VIII. fizetési osztályba és Roediger Viktor nagykaposi adóhivatali ellenőr a IX. fizetési osztályba. Ezúttal megemlíthetjük, hogy a pénzügyi fogalmazó személyzet körében már csak napok kérdése a tömeges előléptetés. Mintegy 80 pénzügyi tanácsos, ugyanannyi titkár, segédtitkár és fogalmazó lép elő. Ezzel aztán a pénzügyminiszter befejezi a pénzügyi tisztviselők helyzetének javítását.

* Lányi Géza emlékünnepe. A dalköltő Lányi Géza emlékére április 13-án a színházban rendezendő hangverseny iránt az érdeklődés nagy mértékben nyilatkozott meg már eddig is. A rendező-bizottság megállapodott már a teljes műsorban, a melyet csakhamar közzétesz falragaszokon. A műsorba vegyes kar énekszáma is illeszkedik be. A hangversenyt a Társaskör nagytermében táncmulatság követi.

* Gyümölcsoltó Boldog-Asszony. Az első tavaszi ünnepet, Gyümölcsoltó Boldog-Asszony napját a szokásos szertartással ünnepelte csütörtökön a r. kath. egyház. A d. e. tartott ünnepi misén a hívők nagy számban jelentek meg. A verőfényes szép tavaszi időben az istenitisztelet után nagy közönség sétált a korzón.

* A Gyöngyösy Irodalmi Társaság április 3-án d. u. 5 órakor a vármegyeháza nagytermében felolvasó ülést tart. Felolvasnak Pap János és Du- dinszky István r. tagok. A teljes műsort lapunk szerdai száma közli.

* Kitüntetett tanitó. Az Országos Kath. Magyar Iskola Egyesület, az egyházmegyei tanfelügyelő előterjesztésére, Szvitelszky Emil nagybereznai r. kath. tanítót a magyar nyelv tanításában kifejtett buzgalmáért könyvjutalomban részesítette.

* A „Szeretet“ izr. nőegyesület f. hó 31-én

d u. 3 órakor a Kereskedelmi és Iparbank helyiségében tartja meg rendes közgyűlését. Napirend : 1. Elnöki

megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Pénztári kimutatás beterjesztése és a felmentvény megadása. 4. Esetleges indítványok. A meghívókat dr. Ország Jakabné elnök és Hámos Aladár titkár bocsátották ki.

* Felhivás Ungvármegye régi családjaihoz. Illetékes helyről Gyöngyösy István, a XVIl-ik század nagy költőjének életo megírásával bíztak meg. Sok adatot gyűjtöttem már össze, azonban sok dolog vár még felderítésre. Gyöngyösy István ungi birtokos a megyei életben szereplő férfiú volt, apja János, felesége Baranyay Ilona, a második Görgei Judith, anyja Deák Kata volt. Sok ungi családdal rokonságban, még többel barátságos állapotban lehetett. A családi régi iratok között sok reá vonatkozó okirat, feljegyzés, lappangó költeményei is lehetnek. Az a kérésem tehát, kegyeskedjenek e régi iratokat megnézni, a föntemlitett nevekre vonatkozókat nevemre, Beregszászba elküldeni ne terhelíessenek. Az okiratokat lemásolás után lehetőleg rövid időn belül visszaküldöm. A dolog természete szerint másképen boldogulni nem lehet. A fontos irodalmi cél mentse ki e kérésemet! Hazafias üdvözlettel dr. Gyöngyösy László.

* Eljegyzés. Weiszbaus József beregszászi terménykereskedő eljegyezte Letkovits Paulát, Lef- kovits Arnold leányát Ungvárt.

* Menyasszonyi kész kelengyék legelőnyösebben kizárólag Tüchler H. utóda, Rosenberg Gyula ungvári cégnél szerezhetők be.

* Alapítványi helyek a honvéd-katonai iskolában. A honvédelmi miniszter a soproni honvéd főreáliskola első évfolyamára 20 államköltséges helyre, 22 alapitványos és 8 részben fél díjmentes, részben fizetéses helyre, a budapesti honvéd Ludovika Akadémia első évfolyamára pedig 5 államköltséges, 41 alapitványos és 15 részben féldijmentes, részben fizetéses helyre pályázatot hirdet.

* A záhonyi Tiszahid. A tavaszi árvíz a záhonyi Tiszahidat teljesen elsodorta. A hídnak egy része körülbelül 300 méterrel lejebb megfeneklett s csak a deszkázatból vitt el az árvíz egyes részeket. Most a kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a fa- hid helyébe egy végleges vasszerkezetű hid építtessék úgy, hogy a nyár folyamán az előzetes munkálatoknak készen kell lenniük. Addig is a közlekedés fenntartása végett az államépitószeti hivatal sürgősen gondoskodott arról, hogy a közlekedés kompon át történjék. S a mint értesülünk, ez meg is történt olyan formán, hogy a hivatal kibérelte a Markovics-féle zsurki kompot s azt már fel is állította sodrony-kötéllel együtt. A végleges komp beszerzése iránt a miniszter úgy intézkedett, hogy azt Zentárói, esetleg a felvidékről, ha készletben valahol található, szerezze be.

* Elfogadott színdarab. A Nemzeti Színház dráma-biráló-bizottsága, mint értesülünk, minap tartott ülésén három uj magyar darabot ajánlott az igazgatóságnak elfogadásra. Az első Pásztor Árpád földink- uek három felvonásos színműve, melynek a „Harmadik“ a cime.

* Báró Kotz Vilmos exhumálása. Dörringi Witt Félix magánzó kérelmo következtében néhai báró Kotz Vilmos hulláját Kovássy Elemér járási főszolgabíró és dr. Wilcsek János járás-oxwos, valamint a turjasebesi községi elöljáróság jelenlétében, f. hó 22-én exhumálták és a köztemetőből a „Kicsirka" nevű, fenyőktől övezett, gyönyörű kilátású helyre temették el, a hol a nemes báró végrendelkezése értelmében egy szerény kis kápolna-szerű épületet emeltek az örökösök. Ä beszentelést és egyházi szertartást Nagy- berezna újonnan kinevezett plébánosa, Fialkovszky József végezte. Az egész község apraja nagyja kivonult az uj temetéshez, a gyerekek bámulva nézték a jó báró koporsóját és bizonnyára visszaemlékeztek, hogy a báró hányszor gyomláltatott, iiltettetett, uj utat csináltatva velük fenyvesében, gavallórosan fizetve meg munkájukat, a melynek sokszor értelme nem volt más, minthogy ily módon juttassa pénzhez a szegény ruthén fiukat és leányokat.

* Iskolatársak találkozása. Felkérem azon osztálytársaimat, a kik velem 1869-ik évben a mára- marosszigeti főgimnáziumban érettségi vizsgálatott tettek, hogy az 1899. évi junius hónapban megtartott 30 éves találkozáskor történt megállapodáshoz híven, az ez év junius hó 20-ára kitűzött 40 évi találkozásunk előkészítéséhez, meg — vagy megnem jelenésüket velem május hó 15-éig közölni szíveskedjenek. Barkaszó (Bereg vármegye), 1909. március 25. Lator Béla, körjegyző.

* A leánykori név. Érdekes elvi jelentőségű határozatot hozott a napokban a Kúria. Kimondotta, hogy a férjes nő leánykori nevén nem nyithat üzletet, illetőleg az ilyen kereskedelmi céget a törvényszéken nem lehet bejegyeztetni.

* Az ipartestület köréből. Az ungvári ipartestület április hó 18-án Va 4 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Az ipartestület által kibocsájtott házvételi és berendezési részjegyek mikénti elárusi- tása tárgyában. 2. A timár-társulat által felajánlott telek és iparcsarnok átvétele. 3. Az izraelita haladópárti imaháznak megvétele iránti tárgyalás. 4. Esetleges inditvánvok.

Szóval, híressé tett engemet Sopronban a kozmás puliszka.

A véletlen úgy hozta magával, hogy Sopronban összekerültünk többen Kolozsvárról: Khudy József gyermekkor barátom, a kinek elsőrendű gyógyszertára volt és a ki Kolozsvárról hozott magával kedves, szép leányt feleségül, a kit szintén jól ismertem és ott volt még Wittmáyer János barátom és kartársam, két hetenként aztán összejöttünk egy kis „csendes“ partira Jóska ba átunknál; a szép fiatal menyecske ott „drukkolt“ a férjének és János engedte is a szerencsét hozzájuk szegődni, de mikor a menyecske nyugalomra tért, ekkor rendesen megkoppasztott bennünket, pedig a menyecske rendesen figyelmeztette a férjét:

— Vigyázz Józsi a pénzedre.

János tréfásan megnyugtatta :

— Csak tessék pihenni csendesen, inkább mi veszítjük el a pénzünket.

Ez a János tette meg éjjelenként azt, hogy felkelt és átnézett egy kiosit a szomszéd vendéglőbe s ha valaki akadt, leült kártyázni, mikor aztán reggel hazakerült, szidta a főnökét, hogy még éjjel is „hivatalos órák“ vannak.

És a szegény asszony ezt elhitte.

Elmúlt minden, csak az emlékek maradtak meg. Márjj szegény János barátom se tart éjjel „hivatalos órák“-at, megtért örökre pihenni. A vig s tréfás ember örökre — elcsendesült, mi pedig elkerültünk Sopronból és a szép menyecske most Aradon őrzi a férje pénzét, mig én itt Ungvárt szemlélődöm tovább. Láttam, latok sokat, s ha jó kedvem lesz, idővel talán kikeräl egy kevés „Ungvári emlék“ is.

kozó megdöbbenés, a hogy egy-egy falatot a puliszkából ettek :

— ízlik a puliszka? — kérdém.

— Oh, én szeretem — szólt a nagyobbik.

— Nekem is tetszik — mondá a másik.

A háziasszony pedig egész elragadtatással mondá :

— Igazán remek étel!

Jól eső érzés futotta át egész lényemet és most már én is kezdtem a „remek puliszkából“ enni, de csak kezdtem, mert a villa kiesett a kezemből az első falat után és igazán megsajnáltam a szép német leányokat, a kik lassan bár, de csak fogyasztották a tányérukon levő puliszkát.

— Az Istenért, ne egyék ezt a puliszkát ! — kiáltottam.

De örömmel félbehagyták szegények az evést, s rám néztek kérdően :

— Megkozmásodott a puliszka, azért van olyan rossz ize — világosítottam fel őket és elvitettem a puliszkás tálat az asztalról.

De vidámak lettek a leányok, hogy már a puliszkás tál nem volt az asztalon.

Nem is kértek engemet többé a német leányok, hogy puliszkát főzzek, egyszer ettek, de az elég volt nekik egy egész életre.

Ezek a német leányok aztán elbeszélték a magyar leányoknak, hogy milyen jó puliszkát főztem ón nekik. Azok pedig sokszor megcsipkedtek tréfáikkal és kérdezgették :

— Mondja csak, hogy ízlett a kozmás puliszka a aémet leányuknak ?