Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-05 / 36. szám

2. oldal. •CT HST <3­36. szám. tésének eszméjét, hogy ez által a több oldal­ról jött óhajnak tegyünk eleget. Felvetettük ezt újabban azon reményben, hogy szavunk­nak meglesz a kellő eredménye és az érdek­lődés nem fog a közönybe ismét elfulladni. Műkedvelői előadás. A tavasz legszebb napján, május 1-ón mutatkoz­tak be műkedvelőink a „Constantin abbé“ c. vigjáték- ban. Maga a darab meséje egy finom lelki nűanszok- kal felépitett bájos történet. Próbára teszi az igazi művészi erőket is, mert ez a mű nem játsza magát, hanem azt meg kell játszani, hogy érvényre kerüljön benne a lelki élet legfinomabb mozzanata is. Éppen azért, a kik ismerték a darab eljátszásának nehézségét, kétkedéssel nézlek az előadás elé. Kellemesen csalód­tak, mert habár az előadás menete itt-ott némi hiányt mutatott is, általánosságban a közönség magával a játékkal meg volt elégedve. Nem volt az a kitörő lel­kesedést igazoló hatás, a mi az előbbi két előadást jellemzi, mindazáltal a közönség művészi élvezetet ta­lált az előadásban. Persze a hatás elérésénél, illetőleg összehasonlításánál tekintetbe kell venni a „Polgár- mester ur“ és a „Mozgó fényképek“ pompás humoru, sok helyen komikumba menő helyzeteit, a melyek ön­magukban bírják a hatás titkát. A „Constantin abbé“ helyzetei nem komikusak, nem kacagtatók, hanem jól eső derűs hangulatot ébresztők. Ezt a hatást műked­velőink elérték s igy feladatuknak derekasan megfe­leltek, különösen ha figyelembe vesszük, hogy mind­össze két hétig tauulták és próbálták a darabot. Mind­nyájan dicséretet érdemelnek. Az egyes játékosok méltatását dr. Húmos Bólá- uéval kezdjük. Nagy intelligenciával és művészi érzék­kel személyesítette Scottnét, az amerikai milliomos nejét. Játéka öntudatos, határozott tehetségre és kellő szín­padi rutinra vall. A női főszerepet Csorba Margitka, az Ungvárt időző pesti vendéghölgy töltötte be. Miut műkedvelő első ízben lépett föl és vendégszereplését sem neki, sem nekünk nem volt okunk megbánni. Miss Bettina Percival olyan lehetett a költő képzele­tében, mint a hogyan Csorba Margitka azt megjelení­tette. Szerelmében olvadékony, gyöngéd, bájos és a mikor szerelmét bevallja, csupa lélek, csupa szív, csupa tűz. A kényes ungvári közönség nem szokta még a műkedvelőkkel szemben sem érdemesültsóg nélkül el­ismerését egy könnyen kifejezni, de Csorba Margit harmadik felvonásbeli szerelmi jelenetét' önkéntelen szívből jövő hatalmas tapssal jutalmazta, a mihez a virágcsokrok sokasága nyújtotta az elismerés igazi virágait. Fincicky Ida, a műkedvelői társaság elnöke, Lavardens grófné szerepkörét pompás játékával való­ban élvezetessé telte. Székely Sárika újabb levelet fűzött babérkoszorújához. Külön ki kell emelnünk Székely Sárikát azért is, mert minden affektálás nél­kül vállalta el és kitünően játszotta meg Pauline vén kisasszony szerepét. A férfiak közül a címszerepet Morvay Antal játszotta. Bár az első felvonásban nem tudta visszatar­tani dörgő hangját, a második és harmadik felvonás­ban már kitünően beleélte magát a Constantin abbé lágy, szelidlelkü szerepkörébe úgy, hogy a Constantin abbét legjobb alakításainak egyike gyanánt üdvözöl­hetjük. Sükösd Béla a társaság fess, érzelmes lelkű hősszerelmese, mint Jean tüzérhadnagy, bár némely helyütt nem volt eléggé sima és erőteljes a játéka, — rokonszenves alakítást nyújtott. Egy-két szereplés és tanulás után kitűnő műkedvelő lesz. Csűrös Elemér először jutott nagy szerephez és derekasan megfelelt neki. A könnyelmű, léha, bohém, de azért jólelkü Pault játszotta. Toperczer Andor az öreg, hitotlen kertész szerepében figyelemre méltó tehetséggel játszott, kis szerepében valósággal kabinetalakitást nyújtott. Kele- csényi Sebők Ferenc első ízben játszott és a Larnac hálátlan szerepében kellő hatást, ha akart volna, sem tudott volna elérni. Legközelebb jobb szerepben meg fogjuk ismerhetni kétségtelen tehetségét. Kedvos meg­lepetés volt Cornides Edith és Ilon megjelenése a színpadon, a kik egy pár pillanatra mint színpadi ven­dégek szerepeltek. Nem mulaszthatjuk el elismerésünket kifejezni a színpad gyönyörű, ízléses berendezése, diszletezése felett, a mi Fincicky Ida elnök dicséretére válik. A rendezés nehéz munkáját Morvay Antal, a súgó fel­adatát Schaííer Zoltán töltötte be. Előadás után haj­nalig tartó tánc volt a Korona nagytermében Lányi Gyula zenéje mellett. Ezzel a műkedvelői társaság tavaszi programmját befejezte. Az őszi szezont október hónapban kezdik meg, a mikor is a Bercsényi-szobor, az ág. ev. tem­plom és a szegények háza javára van tervbe véve egy-egy előadás. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. — Május 3. — Élénk lefolyású közgyűlése volt a -képviselőtes­tületnek e hó 3-án, a mikor is első sorban felolvasta a polgármester Polönyi Géza volt igazságügymi­niszternek hozzá intézett következő levelét. Budapest, 1909. április 30. Mélyen Tisztelt Polgármester Ur! Hálás szívvel vettem tudomásul a közgyű­lésnek megtisztelő határozatát. A köz érdekében híven teljesített kötelesség­nek lerovásában ezentúl sem fogok ellankadni. Az ungvári törvényszék ügye mély sajnála­tomra még ma sincs befejezve, — bár jogos vára­kozásuknak rövid idő alatt való teljesüléséhez még ákkor sem férhet kétség, ha a beterjesztett ja­vaslat végrendeletszerii jelleggel birna is. Eléggé sajnálatos, hogy a velem szemben vállalt kötelezettség beváltása annyi ideig késett. Magam részéről mindent megteszek, hogy a kormány hozzájárulásával tett Ígéretem beváltassék. Viszontagságos közpályámnak kedves emlé­kei között Ungvár városának háláról tanúskodó jegyzőkönyvét büszkeségem gyanánt fogom meg­őrizni. Mély tiszteletemet és üdvözletemet küldöm Ungvár derék és hazafias polgárságáuak. Kiváló tisztelettel Polónyi Géza. A képviselőtestület lelkes éljenzéssel fogadta Polónyi Géza kijelentéseit. A napirendre kerülvén a sor, a villanyvilágitás ügyében beadott bútorgyári ajánlatot kellett volna tárgyalni. Dr. Molnár Mór és Mocsáry Géza az aján­latot a napirendről levenni javasolják, mig Mihalko- vich József és dr. Sebő Sándor hozzájárulták ahhoz, hogy a mennyiben ma a szükséges többség jelen nincs, az a junius hó 4-iki közgyűlés napirendjére tű­zessék ki. A határozat ebben az értelemben hozatott meg. Az elővásárlási tilalomról alkotott szabályren­delet a belügyminiszteri kívánalmak szerint módosít­tatott, azaz az ismételadóknak a nyári hónapokban 8, a téli hónapokban 9 óra előtt csakis a saját napi szükségletüket fedező élelmiszert szabad vásárolniok s a pénzbüntetés legkisebb mérve 2 K-ról 1 K-ra szállít­tatott le. Riesenberg Chaim volt ungvári izr. kántort a a községi kötelékbe nem vette fel a képviselőtestület, mert időközben állandó lakhelyét Budapestre helyezte át. Ellenben felvette Demjanovich Andor és Balázs Jakab kereskedőket és Katz Mózes korcsmárost 20—20 K dij lefizetése ellenében. Az államvasutak debreceni üzletvezetősége az ungvári vasúti állomáson a tömegáru-telepre vezető ut áthelyezéséből felmerült 2002 K 62 f költség felét meg­téríteni kérte. A képviselőtestület ez összeget túlma- gasnak találta s felhívta a tanácsot, hogy csakis az előzetesen megállapított s legfeljebb 600 K-t kitehető összeget utalja ki. Tömeges íizetésemelési és drágasági pótlék iránti kérelem került ezután sorra. A képviselőtestület Gaar Iván, Mihalkovich József és dr. Molnár Mór ellenző, Komjáthy Gábor és Schächter Adolf pártoló felszólalásai után névszerinti szavazással 18 szavazat­tal 9 ellen az összes kérvényeket visszautasította, te­kintettel egyrészt arra, mert nem óhajtja azt a már meghonosodott rossz szokást továbbra is fenntartani, hogy minden közgyüléson hasonló kérvény legyen a napirenden, másrészt, mert ilyen kiadásokra fedezettel nem rendelkezik, pótköltségvetéssel terhelni az adózó közönséget pedig nem találja méltányosnak. Az újonnan épülő házak 10 évi pótadómentes­ségét, a melyre vonatkozó szabályrendelet ez óv vé­gén lejár, a képviselőtestület a jövőre is fenntartani határozta, s felhívta a tanácsot, hogy az erre vonatkozó uj szabály rendelet-tervezet mielőbb terjeszsze a közgyű­lés elé. Az uj utcajelző és házszámtáblák ügyében a Székely és Illés cég ajánlatot adott be a képviselőtes­tülethez. A képviselőtestület felhívni határozta a céget, hogy újabb ajánlatot tegyen. A földadó-kataszter kiigazításának kérelme­zése elhatároztatott. Tudomásul vette a képviselőtestület, hogy a pé­kek és Ackersman Adolf között az egyezség létesítése sikerült oly módon, hogy a pékek jelenlegi elárusító- helyiségük telkét Ackersmannak 3000 K-ért átengedik, ha a város az elárusitó-hely újra felállításához más forgalmi helyet jelöl ki. A városi közkórháznál tervbe vett építkezése­ket a közgyűlés elhatározta oly módon, hogy ezen építkezések (tüdőbetegek osztálya, uj gazdasági épület és uj fertőző osztály) és berendezések első sorban a m. kir. belügyminiszter adománya 30000 K — f közkórház épitési alapja 16414 K 59 f a Lehoczky- és Polányi-alapok 3118 K 42 f a tartalékalap 4490 K 25 f a Jager-féle alap 1000 K — f összesen 55023 K 26 f használtassák fel, az előreláthatólag még szükséges 150,000 K fedezésére pedig 65—70 éves törlesztóses kölcsönt vesz fel, úgy hogy e kölcsönnek évi törlesz­tései a napi ápolási dijakból nyerjenek fedezetet. A mennyiben pedig az építkezésekre a m. kir. belügy­miniszter 30000 K segélyt engedélyezett: Jaar Iván indítványára a képviselőtestület hálás köszönetét fejezi ki gróf Andrássy Gyula m. kir. belügyminiszternek e nagylelkűségéért, gróf Sztáray Gábor főispánnak pedig azon jóindulatú ügybuzgóságáért, melylyel a kór­házi bizottságnak a segély megadása iránti kérelmét támogatni szives volt. A Fehér Hajó bérházban szükségessé vált pót­munkák engedélyeztettek. Deák Gyula, mint a Láoyi Géza emlékünnepét rendezőbizottság elnöke által beadott azon kérelemnek, hogy a Lányi Géza emlékünnep alkalmából a színház használatáért befizetett 50 K visszautaltassék, hely nem adatott, mert a szinházalap felesleggel nem rendel­kezik ; tekintettel azonban a nemes célra, melyért az emlékünnep rendeztetett, 50 K-át szavazott meg a köz­gyűlés az előre nem látott kiadások alapjának terhére. HÍREK. Tájékoztató. Máj. 11. A közigazgatási bizottság ülése d. e. 9 órakor. A siketnémák intézete igazgató-tanácsának és gyámolitó-egye- sületének gyűlése d. u. */a3 órakor a vármegyeháza nagy­termében. Máj. 16. Románecz Mihály jubileumi ünnepsége a főgimnázium tornacsarnokában délelőtt fél 11 órakor. Máj. 80. A tanítóképző-intézet zászlószentelési ünnepe. Jan. 8. Gyermeknap. Jun. 5. Az állami polgári leányiskola nyári mulatsága a Széchenyi- ligetben. Jun. 87. Az iparos- és kereskedő-tanonciskola jubileuma a vár- megyeháza nagytermében. Okt. 3. Dayka Gábor szobrának leleplezése.! A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden d. ü. 5—6 óráig. A népkönyvtár (Drugeth-téri állami iskolában) nyitva van minden vasárnap d. e. 10—'IJ2 óráig. * A főispán szabadsága. A m. kir. belügy­miniszter gróf Sztáray Gábor főispánnak f. hó 3-ik napjától négy heti szabadságot engedélyezett. * Kinevezés. Az igazságügyminiszter dr. Novák Endre ungvári közkórházi igazgató-főorvost a törvény­széki orvosi vizsgáló-bizottság tagjává három évre kinevezte. * Esküvők. Réray József csapi m. á. v. pálya- felvigyázó f. hó 3-án vezette oltárhoz az ungvári r. kath. templomban Magdó Margitot, Magdó Márton radvánci m. kir. főerdőőr leányát. Fincicky Margittal f. hó 4-én tartotta esküvőjét a helybeli r. kath. templomban Dénes Aladár kereskedő. Az esketéii szertartást a menyasszony bátyja, Fincicky Béla gyöngyösi főgimn. hittanár végezte. * A naptáregyesités.FirczákGyula munkács- egyházmegyei, dr. Vályi János eperjesi és Droho- beczky Gyula körösi püspökök nagyon óhajtják a naptáregyesilóst. A napilapok közlése szerint Firczák püspök megkereste a g. kath. román püspököket, hogy ők is csatlakozzanak a mozgalomhoz, azonban ők azt a választ adták, hogy a Julián-naptár mellett maradnak. Ezt az elhatározásukat a?zal okolják meg. hogy az oláh nép nagyon beleélte magát az ezen naptár szelle­mébe. * Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Fritz Tivadar sándorfalvai áll. isk. tanítóit a kereknyei áll. iskolához áthelyezte. * BÚCSÚ. Május 3-án, a szent kereszt megtalálá­sának emléknapján népes búcsú volt a kálvárián. A misét dr. Jordán Károly szaniszlói apát-plébános, az Orsz. Kath. Tanács elnöke végezte, mig a szent be­szédet Varga József sárosoroszi plébános mondta a nagyszámban egybegyült híveknek. * Májusi hangulat. Nemcsak a természet, ha­nem az emberi kedély is kitavaszodik ... Sajátságos az a hangulat-változás, a moly elfogja az embert a virágos május idején. A lélek mélyén szunnyadó vá­gyakozások, elfojtott óhajtások törnek ki erővel a le­nyűgözött emberi akaratnak vasleple alól. Kitágul a tüdő, feltárul a szív, forróbban kering a vér, menekü­lünk a falak közül, ki a szabad levegőre, a szabad ég alá, a szabad mezőre ... Előbb megtűrjük a négy falat magunk fölött. Aztán legalább az eget óhajtjuk látni, majd ez is kevés lesz s kívánjuk, hogy legalább egy irányban ne korlátozza látásunkat semmi s végül az a legfőbb óhajunk, hogy körülöttünk minden oldal­ról csak a messzeség legyen; felül az ég, oldalt a távol kéksége vagy az erdők sötété. Ez a névtelen vágyakozás a szabadság érzete, mely az emberrel szü­letik s vele ól. Vannak időszakok, a mikor erősen fejlődik s hatalmas szenvedélylyó fokozódik. Minél erőszakosabban van elfojtva az emberben az ezen ér­zés, annál erősebb, hatalmasabb lesz az errupció a hosszú elnyomás után. A szabadság érzete kitör min­den nyűg alól, mint az igazság a sírból, mint a nö­vény a földbe temetett piciny magocskából. Éppen a május hónap jelképezi ragyogó módon a szabadság- vágynak ezt a kitörését. * Felhívás. A sportogyesület alakítása ügyében mai számunk vezetőhelyén közölt cikkünk folytán fél­köreinek mindazok, a kik a sportegyesület megalakí­tását óhajtják s abban részt venni akarnak, hogy je­lentkezésüket aláírásukkal igazolják a Boross Zsigmond sportüzletóben kitett íven. Jelentkezhet minden intelli­gens egyén, a ki a sport valamelyik ágát űzni óhajtja. * Kérelem. Gálocsy Zoltán felkéri Ungvár vá­ros közönségét, hogy ha valakinek birtokában a volt ungvári iparos céhekre vonatkozó okmányok, pecsét­nyomók, vagy más egyéb tárgyak lennének, azokat neki a vármegyei levéltárban lemásolás végett mu­tassa be. Esetleg ha valakinek ilyesmik hollétéről csak tudomása lenne, azt vele szintén közölni szíveskedjék. * Flórián napja. Tegnap volt Flóriánnak, a tűzoltók, kéményseprők és általában a tűzzel foglalko­zók védőszentjének napja. A tűzoltók teljes díszben megjelentek a kálvárián levő kápolnában tartott misén, a melyet Rokk István s.-lelkész mondott. A mise után a tűzoltókat megvendégelték. * Továbbképző-tanfolyamok el. isk. taní­tók és tanítónők részére. A vallás- és közokt.- miniszter, a korábbi évekhez hasonlóan, a folyó évben is elemi iskolai tanítók és tanítónők részére tovább­képző-tanfolyamokat rendez. A tanfolyamok jul. 5-én kezdődnek és julius 24-én végződnek. Tanítók részére az aradi, a budapesti I. kerületi, a kolozsvári és lo­sonci áll. tanítóképző-intézetekben, tanítónők részére pedig a budapesti II. kerületi és a szabadkai áll. tanitónőkópző-intézetben lesz továbbképző tanfolyam. Mindegyik tanfolyamra 50—50 hallgatót vesznek fel,

Next

/
Oldalképek
Tartalom