Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-10 / 20. szám
2. oldal. XT IST o 20. száiu tanterme részére uj bútort engedélyezett; — Répay László alsónémeti tanítónak 80, Moncsák Gyula minaji tanítónak 50, Egyed Béla szirénfalvai ref. tanítónak 50, Müller István császlóei és Barnák Károly nag.y- gejőoi r. kath. tanítóknak 50—50, Gondolovics József, Denkó János, Pivovár János, Kalocsai János nyug. tanítóknak, Szabó Endréné, Kolb Károlyné, Baulovics Mihályné, Vas Györgyné, Kanyuk Györgyné és Brühl Józsefné tanitóözvegyeknek pedig 30—30 K rendkívüli államsegélyt engedélyezett; a katlanosi g. kath., a nagy- kaposi ref., a szerodnyei r. kath., a vinnai r. kath. iskoláknak az államsegélyt engedélyezte. — A révhelyi, solymosi, nagyturjaszögi, ujszemerei, zalacskai, sáros- rőcsei g. kath., kisgejőci, bezői és tiszasalamoni ref., a koncházai, az unghidasi és ungpóteri róm. kath., végre a felsőszlatinai községi iskolák segély kérvényei a miniszterhez felterjesztettek. Jankovics Sándor köblóri g. kath. tanító ellen a fegyelmi vizsgálat kérése elhatároztatott. Az állatorvosi jelentés szerint az állategészségügyi viszonyok a lefolyt február hónapban általán véve kedvezőek voltak, bár a lópfene szórványosan már is gyakrabban mutatkozott. E hónapban vették kezdetüket a tavaszi haszonállat vizsgálatok ; mindazon községekben, melyekben fedeztetési állomások vannak, a lóvizsgálatot kedvező eredmónynyel foganatosították. A vármegye területén a takarmány szükséglet és ebből folyólag a takarmány drágasága rendkívül érezhető; ezeknek befolyása alatt a szarvasmarha árak ismét lejebb szálltak. A községekben az állatok számbeli fogyása szembeszökő, a mennyire ezt a mostanig megejtett részleges haszonállat-összeirás is feltünteti. Lép- fene előfordult Ungtölgyes, Szirénfalva, Dobóruszka, Sislóc, Nagyszeretva, Osicser, Kiskapos, Felsőrőcse, Jósza, Gézsény, Perecseny; lórühkór: Homok, Ördarma; takonykor: Ungdaróc községekben. Az államépitészeti hivatal főnöke jelenti, hogy a törvényhatóság területén levő összes állami és törvényhatósági közutak február hó 18-ik napjáig kellő vastagságú hóval fedve a szánközlekedésre alkalmasak voltak, február hó 18. és 19-én volt hóvihar következtében kiváltképpen az ungvár—kaposi—vajáni, buda- házi—szürtei és veskóc—palóc—nagymihályi törvényhatósági utakon, különösen azok közepén számos helyen 1 m. magasságú hófúvások is keletkeztek, mely hófúvások, dacára annak, hogy azok kihányására közerők többször is lettek kirendelve és felhasználva, —a közlekedést igen megnehezítették. Az ungvár—uzsoki állami közúton az uzsoki határban, illetve a Beszkid-hegyen február 19-ik napjától egészen március 9-óig a hófúvás következtében a közlekedés szünetel. A nagv- bereznai főszolgabíró a közlekedés helyreállítása végett a szükséges községi közerőt kirendelni nem akarván, a közigazgatási bizottság, tekintettel arra, hogy a kérdéses állami útvonal van hivatva a szomszédos országot (Galíciát) Ungvármegyóvel összekötni s a vármegye felső járásainak kereskedelmét előmozdítani, sőt a főszolgabíró helytelen eljárása alkalmat ad a szomszédos országgal elhitetni azt, hogy a magyar közigazgatási hatóságok a közutak gondozásával és fenntartásával mit sem törődnek. Szigorúan utasítja a nagybereznai főszolgabírót, hogy az államépitészeti hivatal vagy az illetékes utmester ebbeli megkeresésére az 1890. évi I. t.-c. 123. § a alapján az érdekelt községek közerőinek kirendelése iránt haladéktalanul azonnal intézkedjék. A m. bir. pénzügyigazgató jelenti, hogy február hónapban befolyt egyenes állami adó cimón 75977 K 51 f, a tavalyinál 11863 K 64 f-rel kedvezőbb; — haddij címén 2255 K 43 f, tavalyinál 1767 K 17-rel kedvezőbb ; — bélyeg- és jogilletókben 20675 K 68 f, a tavalyinai 4259 K 02 f-rel kedvezőbb ; — fogva^ztási és italadóban 85199 K 88 f, a tavalyinál 22066 K 65 f-rel kedvezőbb; — dohányjövedékben 46468 K 16 f, a tavalyinál 3892 K 48 f-rel kedvezőtlenebb Az ülés 1 órakor véget ért. Állatorvosok a közigazgatási bizottságban. Darányi Ignác földmivelósügyi miniszter elrendelte, hogy a törvényhatósági m. kir. állatorvosok minden olyan közigazgatási bzottsági ülésen, a melyen állategészségügyek tárgy a Itatnak, vegyenek részt, még pedig a rendes üléseken minden külön meghívás nélkül, a rendkívülieken pedig meghívással. HÍREK. Tájékoztató. Márc. 14. A kerületi munkásbiztositó pénztár közgyűlése d. e. ‘/ill órakor a városháza nagytermében. A Társaskör közgyűlése d. u. 4 órakor. A hegyközség közgyűlése d. u. 1/a4 órakor a városháza nagytermében. Márc. 30. A Műkedvelő-Társaság szintelőadása. Ápr. 3. Lányi Géza emlékünnepe a színházban. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden és pénteken d. u. 5—6 óráig. A népkönyvtár (Drugeth-téri állami iskolában) nyitva van minden vasárnap d. e. 10—’/„12 óráig. * Kinevezések A király Barna Pál sátoraljaújhelyi törvényszéki jegyzőt az ungvári kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. Morvay Gyula ungvári állami végrehajtó a X. fizetési osztályba lépett elő. * Az erdőtisztek uj cime. A földmivelés- ügyi miniszter az 1909-ik évi állami költségvetési törvényben nyert felhatalmazás alapján elrendelte, hogy a vezetése alatt levő minisztérium ügykörében rendszeresített erdőtiszti állások megjelölésére ezután a VIII fizetési osztályban erdőmester helyett íőerdő- mérnök, a IX. fizetési osztályban íőerdósz helyett erdőmérnök, a X. fizetési osztályban erdész helyett segéd-erdőmérnök, a XI. fizetési osztályban erdészjelölt helyett erdőmérnök-jelölt és végül erdő-gyakornok helyett erdőmérnök gyakornok elnevezés használtassák. A VII. fizetési osztályban erdőtanácsos, a VI. fizetési osztályban főerdőtanácsos és az V. fizetési osztályban miniszteri tanácsosi elnevezés továbbra is változatlanul megmarad. * Márc. 15-ike a vidéken. A vidéken is folynak készülődések, hogy a szabadság emléknapját méltóan ünnepeljék meg. Eddigi értesülésünk szerint márc. 15-én este a Nagykaposi Társaskör rendez hazafias jellegű összejövetelt; a szobranoi áll. iskola d. e. 9 órakor tartja meg ünnepélyét, a melyen a beszédet Grigássy Károly igazgató-tauitó mondja. * A Kath. Legényegyesület közgyűlése. A helybeli Kath. Legényegyesület f. hó 7-én tartotta meg évi rendes közgyűlését díszes uj otthonában. A gyülé en az egyesület védnöke, Benkő József apát- főesperos elnökölt, a ki lelkesítő szavakkal nyitotta meg a közgyűlést. Szvoboda Ferenc s. lelkész, az egyesület elnöke olvas a fel az egyesület múlt évi működéséről tapintatosan és nagy szorgalommal összeállított jelentését, a melyben vázolta a célt: vallásos és derék honpolgárok képzését. Rámulatott az egyesület legújabb alkotására: az ének- és zenekarra. A tisztviselői kar megválasz ása a következő oredmény- nyei végződött: Alelnök Flach Jakab, egvházi titkár Varga József, világi titkár Székószky Mihály, első dókan és zenefelügyelő Bobulszky Antal, második dékán és zenefelügvelő Herezeg József, könyvtáros Blanár Lajos, pénztáros Peltsárszky Béla. A választmány tagjai: a rendes tagok sorából: Bartkó Ferenc, Ferenczy József, Fülöp Lajos, Gallé Lajos, Maslovszky Károly, Melega József, Pásztor Lajos, Rapács Péter, Tamaskó József, Tirpák János, Tóth József, Vaskó Mihály ; a pártoló tagok közül: Butkó- czy János, Demkó János, Dobrovszky József, Fülöp Árpád, Gulácsy Ignác, Jaczik Mihály, Tapasztó Pál. Az indítványok során megalkották az uj házszabályokat és elhatározták, hogy az egyesület tagjai jelvényt viselnek. * Esküvő. Rosenberg Ármin, a Gazdasági Bank könyvelője f. hó 14-én tartja esküvőjét Sárospatakon Lebovics Annuskával. * Dayka Gábor szobra. A megvalósításhoz közeledik Dayka Gábor szobra. Szamovolszky Ödön szobrászművész ugyanis értesítette Románecz Mihályt, a szoborbizottság elnökét, hogy a szobrot csakhamar befejezi. A leleplező ünnepély napját akkor tűzi ki a bizottság, hogy ha Szamovolszky jelezni fogja a mű elkészülésének pontos idejét. Annyit már most is közölhetünk, hogy a leleplezés ünnepsége vagy késő ta- vaszszal, vagy az ősz elején fog végbemenni. * Postás-estély. Csűrös Ferenc, az ungvári posta- és távirdahivatal vezetője főfelügyelővé történt kineveztetése alkalmából f. hó 6-án este a Széchenyi- ligeti vendéglő termébe családias jellegű estélyre hívta meg hivatala tiszti személyzetét.. Á vacsora alatt Gulácsy Ignác ny. posta-tiszt, Kulik József és Popovics Endre posta- és távirdatisztek emeltek poharat az ün- nepeltre és családjára, melyekre az ünnepelt szép, megható szavakban válaszolt. Az estélyen Lányi Lajos kedvelt zenekara szolgáltatta a zenét, jó magyar dalokkal fűszerezte az Ízletes vacsorát, melynek végével a vig társaság táncra perdült. A mulatság jó mélyen benyúlt az éjszakába, mikor is valamennyien a legjobb emlékekkel távoztak el. * Purim. Vasárnap volt az izr. polgártársaink legvidámabb emlékünnepe: Purim napja, melyen jókedv uralkodott s az utcai életnek tarkabarka alakoktól zajos mozgalmában is megnyilatkozott, ügy vasárnap, mint szombaton este az izr. templomban istenitisztelet volt, a melyen a Purim történetét és jelentőségét olvasták fel és magyarázták. Az ünnep alatt emlegették Esztert, a nagy királynét, a ki népét szépségével és okosságával megmentette a végromlástól. * Jegyek váltása. A Műkedvelő-Társaságnak f. hó 20-án tartandó előadására holnaptól kezdve jegyek válthatók Székely és Illés könyvkereskedésében. * Névmagyarosítás A „Pesti Hírlap“ egyik közelebbi számában igen érdekes hir volt olvasható. Maga az eset alkalmas arra, hogy követendő példaként szolgáljon és városunk belőle a tanulságot levonja Arról szól ugyanis a hir, hogy Kecskemét városa képviselőtestülete egy német nevű egyénnek a községi letelepülés iránti kérvényét csak azon feltétel alatt volt hajlandó kedvező elintézésben részesíteni, ha az illető német nevű egyén nevét előzetesen megmagyarositja. Nálunk városunkban sürü egymásutánban szerzik meg a galíciai bevándorlók a községi kötelékbe való felvételt és azután az állampolgárságot. Mi nem akarunk ezen kérdéssel itt és ezúttal bővebben foglalkozni, de feltétlenül dicsérendőnek tartanók, ha városunk képviselőtestülete, illetőleg már a városi tanács is Kecskemét városa példáját követné. Ha az a német, tót, galíciai vagy egyéb nemzetiségű egyén magyar állam- polgárságot óhajt, úgy cserélje fel külföldi hangzású nevét magyar névvel. Magyarosítsa meg elsősorban nevét! Ha erre nem ha'jlandó, úgy belőle sohasem válhat jő magvar érzelmű ember. Keményen, dacosan vágta ki a szókat, aztán föl- alá járt a szobában, határozott, erős léptekkel. Mária nem értette az asszonyt. Idegenül hatott rá beszéde s a szenvedélyes hang szinte félelmet keltett lelkében. Megmagyarázhatatlan volt előtte a szokatlan makacsság, melylyel barátnője kitért minden egyéb beszélgetés elől s fanatikus hévvel szavalta a nászéjszakának gyönyöreit. Szinte örömmel fogadta a hirt, mikor a szobaleány jelenteni jött, hogy a nagyságos asszonyért felküldött az ur, ki a ház előtt vár reá a kocsiban. Dobóné elbúcsúzott. Sok ut van még előtte, de nem birt szó nélkül elmenni a ház mellett, hogy az édes menyasszonyt ne köszöntse lányságának utolsó délutánján. — És ne feledd — fordult vissza a szép asszony felé — az isteni tűz csak egyszer gyúlad lángra. Vigyázz, hogy hidegen ne hagyjon. Kacagott, s mint egy nagy, szökdécselő színes madár, lépegetett tova. Mária csendesen tette be utánna az ajtót. — Az isteni tűz, — ismételte és mosolygott magában az előbb hallott tarka beszéd fölött. Végigment a folyosón s benyitott apja szobájába. Szép, tiszta, derűs kék szemének tekintetét feléje fordította az öreg ur. — Te vagy Máriára? Ugyancsak régen vártalak. — Dobóné volt nálam, apám. — A kis Flamingó asszony volt ? Miért nem vezetted be ? Vidám csacsogása élénkséget hozott volna e szomorú délutánba. Az idő is borús, ugy-e Máriám? Érzem, hogy sötét van s a szól sivitása kegyetlenségekről regél. Mária átölelte apját. — Hózivatar kergette el a napfénytől ragyogó kék felhőket. És Dobóné olyan dőreségeket, mesélt! Az öreg ur fölnevetett. — Igen, elképzelem. A másnak holnapja sok csintalan dolgot juttatott eszébe. S ő oly bájosan tud fecsegni. Szeretem a vidám nőket, olyanok, mint a tavaszi napsugár, — enyhe fénynyel kellemes meleget árasztanak. Nem kérdezősködött utánam ? — De igen, — hazudta Mária, — épp át akart jönni hozzád, mikor férje elhivatta. Sok csókot küld neked s izeni, hogy legközelebb meglátogat. — Isteni tűz ég szemében a jókedvű, csinos asszonynak s ez meleggé, vonzóvá teszi szavukat is. — Isteni tűz, — ismétli Mária és mosolyog mikor Dobónéra gondol, Az öreg vak ember kinyújtotta kezeit íróasztala felé. — Leveleket hoztak az imént, nem olvasnád föl ezeket is ? — Csupa szerencsekivánság eskiivőmhöz. Ha ez mind valóra válik, édes apám, nem lesz nálam boldogabb asszony senki e nagy világon. — Nincs több ? Mintha egygyel kevesebbet olvastál volna, mint a levél száma. Mária halotthalványan mered a kezében levő papírlapra, de szava nyugodt, a hogy felel. — Boór Miklósné is irt. Szerencsét kíván, mint a többiek. Az öreg kedvtelenül, szinte haragosan ráncolja össze homlokát. — Ennek a levele bátran elmaradhatott volna. Valamikor sokat emlegették mindenféle botrányos dolgokban nevét a vőlegényedével együtt. Hiszen te is tudsz róla, emlókezhetel rá. Hát jól van. A mi elmúlt — elmúlt. Vége van, legyen vége egészen. Ez a pár közömbös szó is elmaradhatott volna. Régi emléket kavar föl, régi piszkot, régi szemetet. Égesd el leányom, s ha lehet, felejtsd el az egészet örökre. Mert ha legkisebb gyanúval szivedben mész az oltár elé, jobb volna nem is indulni el Az ilyen házasságnál jobb a halál. Ez az asszony is inkább törődnék derék, becsületes férjével és gyermekeivel, a kiket ugyan meg nem érdemel. Mit tolakodik idáig? Mária a tűz felé indult, s mig a borítók lángra lobbant, újra átfutotta a kegyetlen sorokat. „Ha elvette tőlem a szerelmemet, vigye magával legkisebb gyermekemet is, kinek apjával áll holnap az oltár elé.“ Összegyűrte és bedobta az izzó zsarátnok közé. Pár pillanat múlva lánggal égett ez is, elhamvasztva soronkint a bűnös vallomást. — Sokáig időzöl a tűz mellett leányom. Jöjj és pihenjen meg lázongó telkednek mindeD nyugtalan érzése. Az óra már ozsonnaidőt mutat és én szeretném, ha ma még utoljára, te készítenéd el kávémat. Mária odamegy apjához, visszateszi a zsebéből kihúzott órát, melynek mutatója csakugyan 5 órát jelzett. Aztán megindult kifelé, lassan és szórakozottan, szó nélkül. Az öreg ur gondolatai visszaszálliDgóztak Dobóné látogatásához. Pár évvel ezelőtt, mikor még nem vesztette el szemevilágát, sokat járt társaságba az asszonyok közé. — Az ő nevetésök a legnagyobb zene, — szokta volt mondani. — Mária kissé nagyon is komoly — fűzte tovább a gondolatait, mintegy félhangosan. Derék, jó feleség válik belőle, ámde künn a nagyvilágban hidegségével
