Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-17 / 14. szám

2. oldal 14. szám. a lefolyt óv munkálkodásának hű tükre. Megemlékezik a jelentés gróf Török József ny. főispán haláláról. A ravatalra koszorút helyezett el az egyesület. Felemlíti a titkári jelentés, hogy a fiókegyesületnek csak 62 tagja van jelenleg, holott a vármegye területén kb 360 áll. tisztviselő van. Határozott megütközést keltett a jelentés azon részlete, a melyben a jegyző beszámolt arról, hogy mielőtt az egyesület felirt a lakásbérosztá- lyok megváltoztatása ügyében, a vidéki áll. tisztvise­lőktől bekérte az egyesület az adatokat, a melyek alapján kimutatható a méltánytalanság a lakbérosztá­lyok körül. És mi történt? A szobránci áll. tisztvise­lők nem is válaszoltak az egyesület megkeresésére.*! A jegyzőnek buzgó munkálkodásáért és kimerítő jelentéséért köszönetét mondott a gyűlés, hasonlókép­pen Pap János pénztárosnak is, a ki a pénztár állá­sáról tett jelentést, majd a költségvetés-tervezetet mu­tatta be. Minthogy a tagok száma kevés, így a pénz­tár állása nem valami fényes. A gyűlés Popovics Endre indítványára felkéri a hivatalfőnököket, h gy a hivatalnok társaikat buzdítsák az egyesületbe való belépésre. Az elnök a választások vezetésére Cornides György erdőtanácsost, a ki a szavazatszedésre pedig Zachar Jakabot kérte fel. A választás eredménye ez lett. Elnök Románecz Mihály főgimn. igazgató, alel- nök Zachar Jakab erdőmester, jegyző Galovics Tiva­dar főgimn. tanár, pénztáros Pap János áll. agyagipari szakiskolai igazgató, számvizsgáló Aigner Ferenc pénzügyigazgaló-helyettes, választmányi tagok: Csűrös Ferenc posta- és távirda főfelügyelő, Deák Gyula áll. polg. leányisk. igazgató, Gadits György az államépi- tészeti hivatal főnöke és Kelecsényi Ferenc erdőfel­ügyelő. Románecz Mihály az újonnan megválasztott elnök, meleg köszönetét mondott úgy a maga, mint a tiszt­társai nevében a megnyilatkozott bizalomért, majd a korelnöknek és a szavazatszedő Zachar Jakabnak fe­jezte ki köszönetét. Következtek az indítványok. Ezeknek a során Aigner Ferenc nagy elismeréssel emlékezett meg Románecz elnök érdemeiről, a melyekért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a gyűlés. Nemes Emil óhajtja, hogy a nyári időszakban havonként rendezzen társas­összejöveteleket az egyesület. Az indítványt elfogadták, valamint Blanár Ödön azon indítványát is, hogy az „Ung“ szerkesztőségének és kiadóhivatalának köszö­netét szavaznak, mivel a lap mindenkor támogatta as: egyesületet. Ugyancsak Blanár indítványára elha­tározta a közgyűlés azt is, hogy ha valame­lyik várost előbbre viszi a kormány a lakásbér- osztály ranglétráján, az ungmegyei fiók azonnal kéri Ungvárnak a 111. osztályba való sorolását és hogy a mostani lakásbérek ne 10, hanem csak 4—5 évig ma­radjanak meg. Blanár indítványát azzal egészítette ki Mocsary Béla, hogy a felterjesztésben fejtse ki az egyesület az ungvári lakásviszonyokat, melynek nyo­masztó hatása alól úgy akarnak szabadulni a tisztvise­lők, hogy kivonulni szándékoznak a városból. Takács Miklós felszólalásában az alapszabályok megváltoztatá­sának szükségét okolja meg. Módosítandó az a pont, a mely a közgyűlés határozatképességéhez a tagok felét megkívánja. A célszerűség szempontjából a tiszti­kar és választmány választását nem egy, hanem három évre óhajtja. A választmányhoz teszi at ezt az ügyet a közgyűlés. Gasparik Pál indítványára kimondta a *) Úgy látszik, hógy ők meg vannak elégedve a VII. Iakás- bérosztálylyal. (! ?) Szerk. — Mit akarnak ? — kiáltott reájuk csodálkozva. — Köpenyegért jöttünk — feleié Matyi, joviális bizalmassággal mosolyogva. — Hát megbolondultak ? Takarodjanak ki! Matyi ijedtében benyitott egy szekrénybe, de az­tán ráakadván az ajtóra, iramodott esze nélkül többi bajtársai után a háló-terem felé. Ott aztán elcsípték Szimonovitsot, s tréfából bár, de istenesen megpüfölték, egy ócska köpenyeget dobván reá elébb. A köpenyeghecc-napján bementem a városba. Még akkor nem volt villamos, lóvonat közlekedett lassan, biztosan. A mint leszállók a Kálvin-téren, hát egy régi tanulótársamat, K. Sanyit pillantom meg. „Szervusz öreg! Mit keresel itt a fővárosban?“ „Gyógy­szerészhallgató vagyok az egyetemen. Odahagytam a gimnáziumot, sehogy sem ment a latin, meg a törté­nelem, azért kimaradtam, miért bosszantassam magam?“ (Sajátságos ez a fiú, olyan kitűnő mathematikus volt, hogy tanárnak beillett volna.) Megörültünk egymásnak s kért, látogassam meg, valahol az Egyetem-téren volt a lakása. Vele lakott Bónis Pista is, valamikor óvoda­társam, a kit a Kristóffy-kormány idejében Ungvárra küldtek ki rendőrkapitánynak a fővárosból. Akkor jogász volt. Örvendtem, hogy lesz hová kikijárni szó­rakozni, de meg annak is, hogy lesz, a ki a civil­ruhámból a frakkomat a zálogházba vigye, mert ilyes­mit egyetemi hallgató a barátság és jobblét kedvéért szives készséggel megszokott tenni. Tehát nemsokára ezután már frakkal felszerelve jelentem meg a Sanyi lakásán. Bekopogok, belépek. Sanyi fekszik az ágyba. Nagy csibukra huzva a feje. Piros, pozsgás arcáról csakúgy nevetett az egészség. Ugyan mi baja lehet ennek? Megkérdeztem menten: — Mi lelt? — Semmi, feleié flegmatikusán. — Hát miért fekszel ? TD HST Q­közgyülés, hogy az elnök tájékoztató megnyitó beszé­dét megküldi a tagoknak taggyüjtő ivekkel együtt. A közgyűlés az elnök éltetésével ért véget. Löw Lázár ünneplése. — Február 14. — Löw Lázár, az ungvári orth. izr. hitközség fő­rabbija, vasárnap ünnepelte születésének 70-ik évfor­dulóját. Ezt az alkalmat megragadták hívei és tanít­ványai, hogy az ősz főrabbit szeretetükről és ragasz­kodásukról biztosítsák és neki tanításaiért hálájukat kifejezzék. Az ünnepeknek az egész országban szerte- széjjel lakó volt tanítványai közül többen, mint 400-an sürgönyileg üdvözölték volt mesterüket, mig sátoralja­újhelyi tanítványai és tisztelői mintegy 150-en külön vonattal jöttek, hogy személyesen adjanak tiszteletüknek kifejezést. E külön vonathoz csatlakoztak Sátarolja- ujhelven és Csapon más vidékekről mintegy 100-an A vendégeket a vonatnál Klinger Jakab, az ungvári ünneplést előkészítő bizottság vezetője üdvözölte, kinek szavaira B lumenteld Adolf, sátoraljaújhelyi nagy ke reskedő válaszolt. Délelőtt V2 11 órakor az ungvári izr. hitközség képviselőtestülete kisérve a hitközség mintegy 200 tagja által, kereste fel a főrabbit. A tisztelgők nevében Mittelman Hermann, majd Benedikt alrabbi üdvözölje a főrabbit, kinek Mermelstein Vilmos, hitközségi elnöü egy disza bumot adott át emlékül. A főrabbi meghatva köszöntő meg az üdvözlést s a megjelentek mindenikének viszonozta jókívánságait. Ezután a rád vánci hitközség tagjai, majd a szomszédos falvak kül­dötteinek üdvözlését fogadta a főrabbi. Óriási tömeg várta a különvonaton órkező ven­dégeket, a kik elegendő mennyiségű kocsi hijján mindannyian gyalog menetben vonultak fel a hitköz­ség uj templomába, melyben mintegy 2000 főből álló közönség szorongott. A fényesen kivilágított templomba küldöttség hívta meg a főrabbit, Kihez két volt tanít­ványa, Schik Jakab nádudvari és Grünbaum Menace mátészalkai főrabbik intéztek üdvözlő beszédet, melyre az ünnepelt hosszabb beszédben válaszolt és a meg­jelentekre áldást osztott. Esto a Savanyuvizi-vendéglő helyiségben bankett volt az ünnepelt tiszteletére, melyen Mermelstein Vilmos hitközségi elnök a királyra, Alexander Vilmos zz ünnepelt egészségére emelte poharát, mig dr. Jusz kovics Mór a hitközség nevében a vendégeket üdvö­zölte. Beszéllek még Lipschitz Adolf, a sátoralja­újhelyi izr. hitközség elnöke, Groszberg Lipöt, az „Allgemeine Jüdische Zeitung“ szerkesztője, Reinitz Hermann és Markovszky Sándor. A különféle mulat­ságok folytán csak e kis terem állott rendelkezésre, és jgy a bankettem részt vevő mintegy 300 személy összeszoritva volt kénytelen az estét eltölteni. A tár­saság mindazonáltal a reggeli órákig maradt együtt és éltette az agg főrabbit. Dr. Juszkovics Mór. VÁRMEGYEI ÜGYEK. Közgyűlés. A törvényhatósági bizottság f. hó 26-án d. 0. 10 órakor tartja I. rendes közgyűlését. A köz­gyűlési meghívóban 38 tárgy szerepel. Állandó választmány. A közgyűlést előkészítő állandó választmány f. hó 24 én tartja ülését. — Mert nincs ruhám. — Ellopták ? — Nem. A zálogházba tettem egy öltöny kivéte­lével valamennyit- Ezt az öltönyt pedig a kamarásaim (értsd: szobatársak) voltak szívesek odahelyezni. Ez még nem baj, de a szobabért sem fizettem ki (pedig gondos fiú voll) és most mindig attól félek, hogy a szobaasszony kiteszi a szűrömet és mikép megyek majd végig ebben a kosztümben az utcán? Ez ugyan nem viszi zálogba az én frakkomat] Az értékesítést tehát elhalasztottuk jobb, ruhásabb időre. Ez be is következett. Egy szép napnak délután­ján kettesben el is indultunk a libegő szárnyú ruha­darabot értékesíteni. Zálogházat zálogház után bújva Sanyi, sehol sem akartak frakkra kölcsönözni. Végre egy utolsó kísérlet s az én 50 forintos gyönyörűsége­met 1 forint 50 krajcár ellenében becsaptuk örökre. Vivát! Heuréka! Evviva! Csokjassa! Hurrah! Lelkendeztünk a három órai séta után. Van pénz ! Be a legelső kávéházba. (Már úgy értem legelsőnek, hogy a melyiket legközelebb értük.) Nem tolt bele 25 perc, már a frakk átváltozott kávévá, konyakká, az egy fit 50 kr. pedig felvette a néhai nevet. Ennél csak az az üzletem járt nagyobb sikerrel két nappal később, mikor magastetejü köcsögkalapomat eladtam 2 forintért egyik jogászismerősömnek, a kinél hirtelenében nem lóvén pénz, máig is várom a most már 4 koronává növekedett 2 forintot. Ilyen jó üzletember voltam én. És még csodál­koznak azon, hogy miért nem siet a magyar tömegesen a kereskedő-pályára ? Különben fölös civil ruháim eladásának az a magyarázata, hogy hadbíró akartam lenni. Azt hittem, hogy egyenruhában kell majd járnom, tehát a civil ruhát sutba tehetem. VÁftOSI ÜG YEK. Vizsgálat a Fehér-Hajó biztosítása ügyében. A városi közgyűlésből annak a kiderítésére kiküldött bi­zottság (Hidasi Sándor, dr. Molnár Mór és dr. Nagy József), hogy kit terhel a felelősség a Fehér-Hajó cse­kély összegű biztosításáért, f. hó 15-én tartotta meg első ülését. A bizottság bekivánt több iratot, a melyek­ből azt állapították meg eddig, hogy tulajdonképpen a vállalkozó biztosította az épületet. Közgyűlés. A képviselőtestület f. hó 19 én d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgy- sorozattal: 1. Elnöki előterjesztésok. 2. A Fehér-Hajó bérház vízvezetékének átépítésére vonatkozó árlejtési eredmény tárgyalása. 3. A Fehér-Hajó építkezésének tárgyalása. 4. A Váralja-utca rendezéséhez szükséges Cibur Vilmos-féle terület vételére vonatkozó vételi szerződés elfogadása. 5. A Fehér-Hajó építkezéséhez szükséges 40,000 korona kölcsön-kötvóny elfogadása. Fősorozás. Ungvár város sorozó járásban a főso­rozást márc. hó 6-án és 8-án tartják meg Ezen főso­rozáson az ungvári illetőségű 1888., 1887., 1886. évi születésű, esetleg magasabb korosztályú hadkötelesek, valamint ugyanazon évi születésű azon idegen állítás- kötelesek, kik a V. T. U. I. rész 27. §-a alapján Ung- váron állításukra engedélyt nyertek, fognak állíttatni. Azok, kik valamely a V. T.-ben megengedett kedvez­ményre, mint pl. póttartalókba helyezésre, egy évi önkéntességre stb. igényt tartanak, ez iránti kellőou felszerelt kérvényeiket mielőbb, de legkésőbb a főso­rozás napjáig a városi katonaügyosztálynál adják be. HÍREK. Tájékoztató. Febr. 19. Városi közgyűlés délután 3 órakor. Febr. 30. A megyei nőegyesület kamarazene-estélye a Korona nagytermében. A vasúti altiszti alkalmazottak táncmulatsága az állomás várótermeiben. Febv. 31. A papirdoboz és papirárugyár részvénytársaság alakuló közgyűlése délelőtt fél 10 órakor a Kereskedelmi és Iparbank helyiségében. A Gazdasági Bank közgyűlése d. e. 10 órakor. Az Ipartestület közgyűlése d. u. 3 órakor. Febr. 83. A Műkedvelő-Társulat szinielőadása. Febr. 36. Vármegyei közgyűlés délelőtt 10 órakor. Febr. 37. A hegyközség közgyűlése délután fél 4 órakor a város­háza nagytermében. A Kereskedelmi Csarnok táncmulatsága a Korona nagy­termében. Febr. 38. A Fillérbank közgyűlése d. u. 3 órakor a városháza nagytermében. A Társaskör (Kaszinó) könyvtara nyitva van kedden és pén­teken d. u. 5—6 óráig. A népkönyvtár (Drugeth-téri állami iskolában) nyitva van minden vasárnap d. e. 10—'1,12 óráig. * Esküvő. Szamosujvári dr. iVoválc Endre ungvári közkórházi igazgató főorvos, a Ferenc József-rend lovagja és neje nagyiványi Fekete Margit leányát Agatho-ot mai nap d. e. 11 órakor vezette oltárhoz a r. katb. templomban csiksomlyói dr. Csiky Ödön aradi ügyvéd, nagyhírű drámaírónknak, néhai Csiky Gergelynek és nejének, szül. Bakody Amandának fia. Úgy a polgári, mint az egyházi házasságkötésnél ta­nukul Novák Dániel, a téesői kerület orsz. képviselője és dr. Thaly Gyula m. á. v. fogalmazó szerepeltek. Az esküvő után a fiatal pár nászúira külföldre utazott. * Iskolalátogatás. Volenszky Gyula fővárosi tanár, polgáriskolai látogató, f. hó 15-én és 16-án meg­látogatta a helybeli áll. polgári leányiskolát. Ma és holnap a g. kath. polgári leányiskolában figyeli meg a tanítás eredményét, pénteken és szombaton pedig a g. kath. felső fiunépiskolát látogatja meg. * A Kath. Legényegyesület mulatsága. Azoknak a szép szinielöadasoknak és mulatságoknak a, sorozata, a melyeket a kath. Legényegyesület ez ideig rendezett, a f. hó 14-én tartott szinielőadással és mulat­sággal gazdagodott. Ez alkalommal is bebizonyította a Legényegyesület, hogy lelkes vezetés alatt áll, tagjai híven és buzgón munkálkodnak a szellemi színvonal minél magasabbra emelésén. A nagyközönség pedig szives támogatását oly fokozott mértékben mutatta ki az egyesület irányában, a melyhez hasonló alig-alig nyilatkozik meg más alkalommal. A kedélyes farsangi táncmulatságot, a mely a Korona nagy termében folyt le, három kis színdarab előadása előzte meg. A lelkes műkedvelő-társulat, a melynek egyes tagjai határozott tehetségek, de a többiek is számottevők, igen szép elő­adásban mutatta be a „Katonásan“, a „Nyomdahiba" és a „Szalmaözvegy“ c. vígjátékokat. Az első darabban Szengeto\szky Mariska (Jolán), Horosz Jolán (Olga) ügyes alakításban gyönyörködlették a közönséget. Mind a kettő a legjobb műkedvelők közé tartozik. Az ezre­des szerepét Herczeg József játszotta szép sikerrel. Jók voltak Melega József, Bárt kő Ferenc Czeglédy József kis szerepkörében jeleskedett. Nagyobb szerepet is igen jól betudna tölteni. „A nyomdahiba“ szórakoz­tató darabban osupán férfiak szerepeltek : Maslovszky Károly, Katcsák Mihály, Jaczkó Mihály, Katcsák István, Dudás György, Vaskó Mihály, és Dobro- volszky Dezső. Mindnyájan a legjobb igyekezettel feleltek meg feladatuknak. A harmadik darab a „Szalma­özvegy“ folytonos kacagtató jeleneteivel élénk derült­ségben tartotta a közönséget. A darab két főszereplője Szengetovszky Mariska (anyós) és Deák József (Tyukos jegyző) voltak. Szengetovszky Mariska helyes felfogásának, előadói készségének újabb jelót láttuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom