Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-05 / 36. szám

36. szám. “CT 1ST' <3­3. oldal. a kik közül tanfolyamonként 30—30 hallgató állami költségen nyer az intézet internátusában lakást és ét- kozóst, azon felül 20—20 K utazási költségben is ré­szesül. A. saját költségükön jelentkező többi hallgatók ingyen szállást nyernek az intézetben, hol mérsékolt áron étkezést is nyerhetnek. A felsorolt hat tanfolyam bármelyikére való felvételért folyamodhatnak bármilyen jellegű elemi népiskolánál működő tanítók és tanítónők. A kik Ung vármegyéből azon tanfolyamok bármelyikén részt óhajtanak venni, azok bélyegtelen folyamodvá­nyaikat f. évi május 15-ig a vármegye kir. tanfel­ügyelőjénél uyujtsák be. * Eljegyzés. Kurimay Margitul eljegyezte Koóspál János Ungváron. * Menyasszonyi kész kelengyék legelőnyöseb­ben kizárólag Tüchler H. utóda, Rosenberg Gyula ungvári cégnél szerezhetők be. * Tanuló-leányok kirándulása. Szép, tanul­ságos napjuk volt május 2-ika a helybeli állami polgári leányiskola azon tanulóinak, a kik resztvettek a sátor­aljaújhelyi kirándulásban. A kora reggeli vonathoz kocsik vitték ki a 63 leánykát, a kik igazgatójuk és hat tanítónőjük vezetése mellett indultak el. Sátoralja­újhelyen Gyulai Károly igazgató vezetésével az áll. polg. leányiskola IV. oszt tanulói fogadták a kirán­dulókat, a kik legelőször felekezetek szerint eloszolva templomba mentek, majd az áll. polg. leányiskolában gyülekeztek össze. Csakhamar előállott 21 kocsi, a melyen az ungvári kirándulókon kívül Gyulai Károlyné, Beregszászy Istváu kir. tanácsos, tanfelügyelő, Gyulai igazgató, az intézet tanítónői és tanárai, Kertész Ödön polg. fiusk. igazgató, valamint a IV. osztály növendé­kei is elhelyezkedtek és megindult a hosszú impozáns menet Borsiba, II. Rákóczi Ferenc szülőházához. Ott egy kis ünnepség keretében áldoztak a kirándulók a szabadsághős emlékének. A társaság elénekelte a Himnuszt, Gyulai igazgató érdekes alkalmi magyará­zattal szolgált, Vas Józsa újhelyi, Székely Juliska ungvári tanulók hatásosan szavaltak, végül az újhelyi tanulók énekével véget ért az ünnepség. Borsiból Ujhelyen át Széphalomra vonult a tár­saság. Kazinczy sírjánál Gyulai igazgató fejtegette azt a hatást, a mely a nagy iró működéséhez kapcso­lódik. Wassermann Paula ungvári, Schön Ilona új­helyi tanulók lelkes szavalata után a társaság a Szózatot énekelte, majd a dór stílben épült múzeumhoz mentek, a melyben Kazinczy emléktárgyait őrzik. Széphalomról a kirándulók visszatértek Ujhelybe, a hol ebéd után a vármegyeházát, a nemesi felkelés emlékoszlopát nézték meg, Gyulai igazgató mindenhol érdekesen magyará­zott. Kossuth lakóházánál is volt egy kis ünnepség : Gyulai beszéde után Pap Katica ungvári tanuló na­gyon kedvesen szavalt, majd Deák igazgató néhány szó kíséretében letette az uugváriak koszorúját. Ennyi történelmi emlék csak nemesitő hatással lehet a kirán­dulókra nézve. Az újhelyiek figyelme pedig nagy elis­merést érdemel. * Iskolalátogatás. Dr. Jordán Károly, szanisz- lói apát-plébános, az Országos Katk. Tanügyi Tanács elnöke, tegnap meglátogatta a r. kath. fiúiskolát és a tapasztaltak fölött elismerését nyilvánította. * Nemzeti küzdelem egy magyar egyház­ban. A nagykárolyi g. kath. magyar egyház éveken át heves küzdelmet folytatott a nagyváradi g. kath. román püspök ellen, a ki az egyházközséget oláhosi- tani akarta. A nagykárolyi egyházközség a püspök által kinevezett román papot nem fogadta el és nyíltan ellene szegült a püspök rendeletéinek. Végre is gróf Apponyi Albert kultuszminiszter a nagykárolyi egy­házközséget tudvalevőleg a munkácsi püspökséghez csatolta és igy ezt a magyar községet megmentette az eloláhositástól. Ennek az emlékére a nagykárolyi g. kath. templomban márványtáblát helyeztek el, melynek a felírása a következő : Dicsőség Istennek I Ezt az emléktáblát a nagy­károlyi görög katholikus magyar hitközség a nagy­váradi román püspökség ellen Somossy Miklós világi elnök és Orosz János főgondnok vezérlete alatt vivott hót éves nemzeti küzdelmének s ez idegen egyházi főhatóság alól az ősi munkácsi egyházmegyéhez történt örvendetes visszacsatolásának megörökíté­sére állította. * Nyári mulatság. Szinte fogalommá lett az állami polgári leányiskolának évről-évre ismétlődő nyári mulatsága, a melyot kedélyesség jellemez, er­kölcsi és anyagi siker koronáz. Az intézet a f. évben is megtartja mulatságát a Sóchenyi-ligetben és pedig junius 5-ón. A mulatságra külön meghívót nem bocsá­tanak ki. A lapok és a csaknem 300 leányka révén eléggé értesül a közönség, a mely remélhetőleg nagy számban felkeresi a kedves mulatságot. * A rituális villamosság. Ezt a valamit Nagy- mihályon fedezték fel. Nagymihályon kétféle zsidó hitközség van: orthodox és neolog. Mindegyiknek van zsinagógája, a melyet villamos fénynyel világítanak. Most volt a két hitközség közgyűlése s a költségvetés­ből kiderült, hogy az orthodoxok ezer koronával többet fizettek tavaly a villamos társaságnak, mint a neologok, pedig imaházukban körülbelül egyforma ideig égtek a lámpások. Nagy volt az orthodox hitközségben a ribillió o miatt s keresték az okát, miért drágább nekik a villamos-áram, mint a másik felokezetnek. Végre ki­derült minden. Az orthodox hitközség ugyanis, a mely kérlelhetetlen szigorúsággal megtartja a vallás szabá­lyait, — rituális villamoságot fogyaszt a zsinagógá­ban, vagyis olyan villamosságot, a mely nem szom­baton készül, mert ezon a napon minden munkának pihennie kell, tehát az elektromos gépeknek is. A vil­lamos társaság élelmes vezetősége akként oldotta meg a kérdést, hogy a zsinagógában akkumulátorokat állított föl, a melyek hétköznap összegyűjtik az ára­mot és szombaton minden munka nélkül világítanak. Az ilyen módon való világítás drágitotta meg a hit­község budgetjót. Ezzel a világítással azonban egy kis baj lehet. Abban az esetben ugyanis, ha rövid­zárlat keletkezik, hosszabb időre be kell zárni az ima­házat, mert szombaton nem szabad javítani a vezeté­ket, vasárnap pedig munkaszünet van. Erre való tekin­tettel a nagymihályi elektrotechnikusok a címben jel­zett műszón kívül még egyet csináltak: a hosszú- zárlatot. * Ügyvédi iroda áthelyezése. Dr. Rámos Béla ügyvédi irodáját Széchenyi-tér 19. sz. alá (a Milleuium-kávóház épülete mellett) helyezte át. * Az elfogott gyújtogató. Még a múlt hó 19-ón éjjel tűzre ébredt Nagy kapós község lakossága. Vaszily András szalmája és csűrje, valamint Abrahá- movits Herman szalmakazla égett le. A esendőrség több napi nyomozás után megállapította, hogy a gyúj­togató Búza József elszegényedett volt kaposi gazda, ki beismerte, hogy a tavalyi júniusi kaposi nagy tűz­eset is az ő gyújtogatásának következménye. Átadták a beregszászi kir. ügyészségnek. * Tánctanitás. Alíöldy László, városunkban ismert debreceni oki. tánctanitó, a minden évben szo­kásos tánctanitási tanfolyamot május hó 5-ón, szerdán d. u. 5 órakor kezdi meg a Savauyuvizi vendéglő újonnan átalakított dísztermében. Előjegyzéseket elfo­gad Székely és Illés könyvkereskedése. * TŰZ a vidéken. Lakardon ápr. 26-án délután Szabó Pál szénatartója kigyuladt s ez alkalommal nyolc egyén szalmája és szénalartója 5400 korona értékben égett el. A kár csak részben volt biztosi! va. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. * Pályázat. Az ungvári pénzügyigazgatóságnál 3, esetleg 4 pénzügyőri vigyázói állást töltenek be. A kérvényeket 8 hót alatt kell beadni. * Meglepetésére szolgál mindenkinek, ha látja, hogy mily gyorsan készíthet manapság a háziasszony húslevest, még pedig hús nélkül 1 ó „Maggi-féle hús­leves-kockát" egyszerűen leönti forró vizzel és azon­nal kész, tiszta, természetes izű húslevest kap. A kocka ára csak 6 fillér és 1 tányér (V* liter) erőteljes levest ad. Ügyeljünk azonban arra, hogy eredeti Maggi-telo húsleves-kockákat kapjunk, melyeknek burkolatán a „Maggi“ név és a „kereszt-csillag“ látható. * Erdőtűz volt Kispásztóly határában a község­től mintegy egy kilométernyi távolságra. 40 hold kincs­tári 2 éves csemeteültetvény égett le. A tűz okát nem tudják. A kár kb. 1500 koronára becsülhető. A szomszédból. (Zemplénniegye). Gyászhir. Philipp Károly, a sárospataki hercegi uradalom jószágigazgatója, a sárospataki r. kát. egy­ház főgondnoka, Zemplén vármegye törvényhatóságá­nak és Sárospatak képviselő-testületének tagja, a sá­rospataki takarékpénztár felügyelő-bizottságának elnöke, m. hó 29-én 65 éves korában Sárospatakon meghalt. — Birtokvétel. A gróf Szirmay örökösök zétényi és bolyi 7000 holdas birtokát dr. Rosenthal Sándor sátor­aljaújhelyi ügyvéd vette meg 1 800,000 koronáért. — Egy nagynevű rabbi halála. Nagy gyász érte a sátoraljaujhely-környékbeli zsidóságot. Megtialt ugyanis 86 éves korában Glück Ignác, az országszerte hires tolcsvai rabbi. A vallástudomány terén az utóbbi idő­ben a legelső helyen állott, több hatalmas műve már is közkézen forog, de műveinek legnagyobb része még kéziratban van. Temetésén, a, mi m. hó 30-án ment végbe, több ezer főre menő közönség vett részt. — Nagy szerencsétlenség a szerencsi cukorgyárban. Szerencsen nagy szerencsétlonség történt a cukorgyár­ban, moly egy emberi életet is áldozatul kívánt, mig egy munkás súlyosabban, három könnyebben sérült meg. Hat munkás állott egy vastartályon, melyet csi­gával csavartak, hogy felemelkedjék. A tartány a munkásokkal együtt már jó magasan volt, mikor a láncot tarló vasgerenda eltörött s a tartány a munká­sokkal együtt a mélységbe zuhant. Egy munkás azon­nal meghalt, egy súlyosabban, három könnyebben sé­rült meg, mig kettő sértetlen maradt. — Agyonlőtt szőlőmunkás. Izgalmat keltő gyilkosság színhelye volt a herceg Windischgrätz nagykövesdi szőlőtelepo, hol a tavasz óta a község lakosaiból szerződtetett munká­sok dolgoztak. Barna József, durvamodoru vincellér a magánál hordott revolverével agyonlőtte Sompiák Já­nos 33 éves szőlőmuukást, mert ellene Judás Gyula szőlőfelügyelőuél panaszt emelt. — Uj vásártartásra adott jogot a kereskedelemügyi miniszter Nagymihály községnek; ugyanis megengedte, hogy azokban a hó­napokban, melyekben országos vásárja nincs, minden harmadik kedden állatfelhajtással egybekötött hetivásár» tartassák. (Beregmegye). A munkád i gyermekvédő menhely-bizottság Munkácson e hó 9- én déli 12 órakor tartja alakuló gyűlését. — Bankfiók Munkácson. Kernhoffer József, az osztrák­magyar bank debreceni fiókjának főnöke a napokban Munkácsra érkezett s ott egy létesitondő bankfiók cél­jaira a g. kath. egyház kettős telkét a kir. járásbíró­ság mellett 31,00) koronáért megvette s az erre vonat­kozó adásvételi szerződést nyomban megkötötték. — Gyászhir. Moskovits József, a beregszászi vasúti ven­déglő volt tulajdonosa múlt hő 27-én, életének 78-ik évében Beregszászon elhunyt. — A kosárfonó házi­ipar fejlesztése. A beregi felvidéken 13 szövetkezet­ben 800 kosárfonó háziiparos foglalkozik kosárfonással. A kereslet oly nagy, hogy elegendő fűzvessző nem áll rendelkezésre. E bajon sogitendő, hogy a kosár­fonóknak állandó foglalkozásuk lehessen, a földmivelési miniszter a kirendeltség előterjesztésére jóminőségü nyersanyag beszerzésére 6000 K segélyt engedélyezett. (Szabolcsmegye). Arcképleleplezés. Szép ünnepélyt tartott a nyír­egyházai ipartestület május 2-án, a mikor Andor (And- ráscsik) Józsefnek a testület első elnökének arcképét leplezték le a városháza dísztermében. — Gazdasági szakértők: Szalánczy Bertalan, Bojtos Árpád, Mezőssy Gusztáv. Várady István, László Imre, Módis Károly, Szomjas Gusztáv, Kertész István, Rappenberger Károly, Kiár Sándor, Liptay Jenő, Veres János, Nádassy István, Pethő András, Szikszay Sándor. — A lcisvárda-vidéki gazdakör múlt hó 22-én rendes közgyűlést tartott, a mikor elnökké egyhangúlag Liptay Bélát, alelnökké Szalánczy Bertalant, ügyószszó dr. Szmrecsányi László ügyvédet választották meg. — Iskolaépítések. A nyir- egyházi ág. ev. egyház hat tanyai iskola építésére hir­detett pályázatot, mely alkalommal 7 pályázó jelentke­zett, akik közül mint legolcsóbbak Szuhy József és János ottani építészek nyerték el ezen 100000 K-ás vállalatot. — Veszett sertés marta meg Butyja Pál nyirbogáti lakost, a kit súlyos sebével vettek gyógy­kezelés alá. A sertést a múlt hónapban egy veszett kutya marta meg. Közgazdaság. Adriai bisstositó társulat Triesztben. Ezen biztosító-társulat rendes közgyűlése, melyen az elmúlt 70-ik iizletóv zárszámadásai terjesztettek elő, múlt hó 24-ón tartattak meg. Az 1908-ik évi üzleti jelentésből a következő fontosabb adatokat említjük fel : Az életbiztosítási ágazatban 12,279 ajánlat nyuj- tatott be 74.832,990 K biztosítási összegről és 65.712,925 K tőkéről szóló kötvény állíttatott ki. Az 1908 decem­ber 31-én mutatkozó állomány biztosított tőkében 4t0 millió K és biztosított évi járadékokban 1 393,387 K-ra rúgott. A befolyt biztosítási dijak összege 16.310,908 K-át tesz ki, mig a halál és elérési esetekben, valamint évjáradékok fejében kifizetett összegek 8.932,232 K-át igényeltek. A calabriai és szicíliai földrengésből ki­folyólag a társulatot ért haláleseti károk fedezetére 500.000 K helyeztetett tartalékba. A kamatláb mér­séklésére szánt ideiglenes díjtartalékhoz további 400.000 K csatoltatotf. Az életbiztosítási díjtartalék az év végén 114 574,830 K és a viszontbiztosítók ré­szének levonása után 105.592,280 K-át tett ki, a múlt évhez képest tehát 6.209,582 K többlet a társulat számlájára. A tűzbiztositási ágazatban 25.269,077 K volt a díjbevétel, a szállítmányi osztályban 2.305,195 K és a betöréses biztosításokból 497,209 K folyt be dijak­ban. Viszontbiztosítási dijak fejében összesen 12.876,327 K fizettetett ki e három ágazatban, mig kárfizetésekre 19.217,832 K és viszontbiztosítások levonásával 9.966,031 K fordittatott. A tűzbiztositási díjtartalék percentualiter felemeltetett és a díjtartalékok az elemi ágazatokban kitesznek: 17.736,063 K és viszontbiztosítás levonásá­val 9.576,274 K-át. A különféle tartalékok dotálása és az összes jelentékeny szervezési költségek leírása után, melyek a magyarországi és olaszországi igazgatóságok felállí­tásánál felmerültek, részvényenkint, úgy mint a múlt évben 250 K kerül kifizetésre. A társulat tartalékai a függő károk fejében tar­talékba helyezett 3.865,083 K át leszámítva, 1908 dec. 31-én meghaladják a 125 millió koronát és pedig díjtartalékok a viszontbiztosítás levonásával 114.268,492 K; árfolyamingadozási tartalékok 1.498,547 K, nyere­ségtartalékok 9.800,000 K. A társulati alkalmazottak nyugdíj, valamint takarók és ellátási pénztárának va­gyona 2.580,110 K-ra rúg. A társulat a múlt évben egy uj társulati épület felállítása céljából, melyben a központi irodák elhelye­zést fog nyerni, egy nagy háztömböt vett Trieszt város közepén, továbbá egy előnyös fekvésű házat Gráczban, melyben az ottani vezérügynökség irodái vannak el­helyezve. 3388g Értesítés. Van szorencsém tisztelettel értesíteni, hogy az Ungmegyei Gazdasági Egyesület által létesí­tett csikó-legelőre felvett csikóját május 6-án, azaz most csütörtök délelőtt fél 8 órára kell az Egry Ferenc kisgejőci földbirtokostól bérelt, a Latorca folyó mellett elterülő csikólegelőre behozni. — A ki a legeltetési dij első felét, azaz 15 K-át még nem fizette be, tarto­zik a csikó behozatala alkalmával a helyszínen lefizetni. A második felét (15 K) folyó évi szeptember hó 1-ig Ungváron (vármegyeháza) az egyesület póztárába kell befizetni. — Mivel a csikókat átvételük alkalmával állatorvosok megvizsgálják, igy a ki május 6-ra, azaz most csütörtökre csikaját nem hozhatja be, az tartozik csikaját behozatal előtt a járási m. kir. állatorvos által megvizsgáltatni s azt Írásban igazolni; mivel a nélkül a pásztornak a csikót nem szabad befogadni. Az egye­sület által már korábban fel nem vett csikókat a pász­tornak nem szabad befogadni. Ungvár, 1909. évi május hó 2-án. Nitsmann Jenő, g. e. titkár. Kiadó és laptulajdonos: SZÉKELY SIMON A Hennefel i Ignác-féle leg­kitűnőbb 3371,4—12 jégszekrények készletben vannak és árjegy- zéki áron kaphatók Molnár Arnoldnál Ungváron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom