Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-13 / 4. szám

2. oldal. TU 2S3* O 4. szám. 2 községben, 13 esettel, gyógyult 12, meghalt 1 ; — vórhas 1 községben 4 esettel, gyógyult 4; —- hökhurut 2 községben 15 esettel, gyógyult 15 egyén. — Orvos- törvényszéki boncvizsgálat volt: Csapon, Palócon, Horlyón, Szerednyén, Poroskőn összesen 5 esetben vasúti elgázolás, külső testi sérelmezés, megégés és agyroncsolás következtében elhalt egyén hulláján. Orvos- rendőri hullaszemle volt 1 esetben Kereszten hirtelen elhalt egyén hulláján. Egészségrendőri szempontból vizsgáltak: iskolákat 15 esetben, gyógytárakat 3, korcs­mák 45, — élelmiszereket 36, — vágószékeket 37, — gyárak és műhelyeket 5 esetben. A főorvosi jelentéssel kapcsolatosan a főispán felhívta a közigazgatási bízott ■ ság figyelmét a szobránci járás területén pusztító vör- heny folytán beállott nagy halálozási arányra, mely felszólalás következtében a vármegyei főorvos felhiva­tott, hogy a laborcszögi körorvos működését hatható­sabban ellenőrizze. A taníelügyelő jelenti, hogy résztvett az ung­vári áll. polgári leányiskolában megtartott magánvizs­gálaton és a kir. g. kath. tanítóképzőben megtartott póttanképesitőn. A nyugdijügyi bizottság egy nyugdíja­zás és egy végkielégítés ügyében tartott ülést. A nagy- kaposi állami tanító elleni panaszt megvizsgálta. A közoktatásügyi miniszter a radvánci áll. óvoda helyre­állítását engedélyezte. Az államép Ítész éti hivatal főnöke jelenti, hogy a vármegye területén levő összes állami és törvényha­tósági közutak Ungvártól felfelé, miután hóval voltak fedve, szánra, Ungvártól lefelé kocsi és szánra alkal­masak voltak. Közlekedési akadály sehol sem fordult elő. A záhonyi Tiszahid a két ártéri híddal együtt az alispán közbenjötte mellett december 31-én állami ke­zelésbe átadatott. A pénzügyigazgató jelentése szerint egyenes állami adó címén december hónapban befolyt: 169034 K 48 f; a múlt évihez képest 42827 K 09 f-el kedve­zőbb az eredmény. Haddij címén befolyt: 11623 K 86 f, 597 K-val kedvezőtlenebb az eredmény; bélyeg- és jogilletékben befolyt 36080 K 56 f, kedvezőtlenebb 2710 K-val; fogyasztási és italadóban befolyt: 96211 K 76 f, a múlt évihez képest 40505 koronával kedvezőbb az eredmény; dohányjövedékben befoly 58492 K 48 f, kedvezőbb az eredmény 8048 koronával. A vármegyében az állategészségügyi viszonyok december hónapban igen kedvezők voltak; eltekintve gy-egy szórványos lépfenétől, állati megbetegedés, így elhullás alig fordult elő. Lépfene fellépett: Pálóc, igényé, Vájná, Felsőhalas és Vinna községekben; szettség Szobránc községben ; sertésorbánc Alsóhalas zségben. Több ügy elintézése után az ülés 12 órakor vé­ért. Ügyforgalom és tevékenység a vármegyén. A vár­rye ügyforgalmát és az előadó vármegyei tisztvise­lőn tevékenységét 1908 óv folyamán a következő ki­mutatás tünteti föl: Az alispáni iktatóba beérkezett 8522 ügydarab, ebből elintézést nyert 8385 drb. hátrá- lókként maradt 1909. évre 137 ügydarab. — A köz- igazgatási bizottsághoz érkezett 2448 ügydarab, elinté­zést nyert 2268 drb, hátralékként maradt 1909. évre 180 drb. — A központi választmány iktatókönyvébe 37 ügydarab vezettetett be, mely mind elintézést nyert. — A vármegyei árvaszékhez 8430 ügydarab érkezett ebből a 3 referens elintézett 8125 darabot, hátralékként maradt 1909. évre 305 darab. E hátraléknak oka az, hogy az egyik referens 3 hónapig távol volt. A vár­vármegyei árvaszók gyámhatósági felügyelete alatt 9624 kiskorú és 2001 gondnokolt áll. VÁROSI ÜGYEK. A tűzoltó-bizottságot e hó 12-éro ülésre hívta egybe a polgármester. Az ülésen az elnöklő polgár- mesteren kívül részt vett dr. Sajó Elek v. ügyész, Fekésházy Miklós főjegyző, Rácz József v. mérnök, dr. Tüchler Sándor az önk. tüzoltó-egyesület alelnöke, Markovszky Sándor tűzoltó-parancsnok, Sükösd Ist­ván alparancsnok, Mérő Vilmos segédtiszt. Csűrös Ferenc, Gaar Iván, Hámos Aladár, Horovitz Ede, Szuchanek József bizottsági tagok. Tárgyalás alá került gróf Sztáray Gábor főispánnak, mint az önk. tűzoltó-testület elnökének a tűzoltóság reformjára vonat­kozó terjedelmes beadványa. A bizottság hosszabb tanácskozás után a következőkben állapodott meg: A fizetéses tűzoltóság létszáma 5-ről 7-re emelendő, úgy azonban, hogy a szakaszparancsnokság egy teljesen szakértő tűzoltóra bizassék, a ki a fizetéses tűzoltóság között nemcsak a fegyelmet bírja fenntartani, hanem őket gyakorlatilag ki is képezze. A tűzoltók a városi nyugdíjintézménybe bevonandók. Szükségesnek tartja a bizottság, hogy a tűzoltói laktanya közelében levő korcsma engedélye sürgősen bevonassák. Szükséges­nek látja továbbá a tűzoltóság elnöke által indítványba hozott, s a nagy Unghid mellett felállítandó 10 lóerejü villanyerőre berendezendő vizemelőgépnek, valamint egy uj víztartály-kocsinak, 500 méter kendertömlőnek, 25 pár csavarnak, egy 15 méter magas tolólétrának s egy motollának beszerzését, melynek mintegy 11,000 K-nyi költsége 3 éven át terhelné a költségvetést. Úgy a fizetéses tűzoltóság, mint, az eddig már meg­levő és még beszerzendő uj gépek és eszközök az önkéntes tűzoltóság rendelkezése alá bocsáttatnának, s hogy az önkéntes tüzoltócsapat nagyobb kedvvel teljesíthesse elvállalt kötelességét, javasolja egyúttal az önkéntes tűzoltók részére adott évi segélynek oly összegre való felemelését, hogy az összes önk. tűzoltók téli- és nyári ruhával elláthatók, nemkülönben 2 óránál tovább tartó tűzvész esetén 1—4 K-ig menő napi- díjban legyenek részesíthetők. Ügyforgalom a városi árvaszéknél. Ungvár város árvaszékéhez 1908. év folyamán 1760 ügydarab érkezett, ebből elintézést nyert 1690 darab, hátralékként maradt 1909. évre 70 ügydarab. — A városi árvaszék gyám- hatósági felügyelete alatt 995 kiskorú és 27 gondno­kolt áll. H I R E Sí. Tájékoztató. Jan. Iß. A megyei nőegyesület estélye a Korona nagytermében. Feb. 1. A Korcsolya-Egyesület kalikó-estélye a Koronában. Febr. 7. A Vöröskereszt-Egyesület táncestélye. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden és pén­teken d. u. 5—6 óráig. A népkönyvtár (Drugeth-téri állami iskolában) nyitva van minden vasárnap d. e. 10—1/a 12 óráig. Dalaim. Irta Feleki Sándor. Mi lesz majd a ti sorsotok, Ha majd szivem már nem dobog, Ki tudja, rátok hogy mi vár, Napfény, vagy köd, zordon, sivár? Eltűntök, mint futó homok, S rátok gondolni ki se fog, Vagy olyan is akad talán, Ki csüng a költő rossz daláu ? Ne szóljon ott az én daiom, Hol hangzik ének, vigalom, Hol fény ragyog, hiú, csaló, Oda bús nótám nem való. Ne is olvassa senki azt, Ki jókedvben keres vigaszt, Csak ki csalódott, szenvedett, Kinek köd ül szive felett. Ha nem is jön divatba majd, S fölötte sürü moh kihajt. Egy szív, ha sirt, egy könny, ha folyt, Dalom már nem hiába volt. * Megbízás. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter dr. Mázy Engelbert kassai tankerületi főigaz­gatót a szatmárnémeti és máramarosszigeti ref., vala­mint az eperjesi ág. hitv. ev. főgimnázium meglátoga tásával és azokban az állami főfelügyelet gyakor­lásával az 1908—9-ik iskolai évre megbízta. * Az Ung vármegyei Nőegyesület szom­bati estélyének műsorán a következő számok sze­repelnek : 1. Liszt Ferenc : „Rhapsodie hongroise.“ Előadja zongorán Komlóssy Gabriella. 2. Párjelenet. Előadják Fekésházy Margit és Farkas Ernő 2. a) Chopin: „Etüde.“ b) Drola F. : „Serenade.“ Előadják zongorán dr. Herz Mórnó, gordonkán Orlowszky Fri­gyes. 4. Szaval Székely Sárika. 5. M. Moskovszki: „Valse brillante.“ Előadja zongorán Komlóssy Gab­riella. * Meghívó. Ung vármegye községi és körjegy­zői egyletének szobránci járásköre 1909. évi január 28-án délelőtt 10 órakor Szobráncon a körjegyzői iro­dában rendes gyűlést tart, melyre a tagtársakat az alapszabályok 7. §-ára való figyelmeztetéssel — tisz­telettel meghívom. Tárgysorozat : 1. A szobránci kör­jegyzői irodabeli berendezés bemutatása és ügykeze­lés ismertetése. 2. Kustán József felolvasása. 3. Szer­vezési szabályrendelet bemutatása 4. Bábaszabályren- delet-tervezet összeállítása. 5. Körorvosi fuvar- s fu- vardij-szabályrendelet-tervezet összeállítása. Ubrezs, 1909. évi január hó 9-én. Tahy Béla, járásköri elnök. * Egy Árpád kori templom sorsa. Egyik helybeli laptársunk írja : A radvánci Árpád-korabeli templom, mely ezer éven át dacolt az idő viharaival, most nagyon szomorú állapotban van. Attól lehet félni, hogy rövid idő alatt összeomlik és végkép az enyészeté lesz. A görög katholikus hívek rendesen a karácsonyi istentiszteleteken jelennek meg a régi templomban, melyet ilyen alkalommal Neviczky Konstantin radvánci g. kath. lelkész kérelmére Benkő József ungvári apátplébános mindig át szo­kott engedni. Ez idén szintén átengedte, azonban kijelentette, hogy a felelősséget nem vállalja, mert a régi templom falai már oly rosszak, hogy minden pillanatban összeroskadhatnak. A Műemlékek Orszá­gos Bizottsága, mely tud a radvánci Árpád-kori templom létezéséről, gondozásba vehetné az elhanya­golt épületet, hogy hivatásához híven sértetlen álla­potban megőrizze a jövő nemzedék számára. Szükséges ennél a kis hírnél hely és időbeli helyre- igazítás. Az a hires r. kath. templom, a melyről ez a hir szól, ugyanis nem Radváncon, hanem Görényben van. Az érdekes templomot, noha nagyon régi, 1000 esztendősnek nem lehet mondani, (hiszen a magyar- országi kereszténység sídcs ezer éves!). legfeljebb 700—800 évesnek. A Műemlékek Országos Bizott­sága nemcsak hogy tud a templomról, hanem az kiváló érdeklődésének tárgya is. A templom alaprajza, hosszú­sági és keresztmetszete, hires freskói mind megvan­nak hű utánzatban a gyűjteményében. A falképek fel­fedezésének és magának a templomnak egész irodalma van. A gyönyörű freskók felfedezéséről először az „Archeológiái Értesítő“ tett említést 1879-ben. Megemlít­jük, hogy a becses épület megmentése végett a szük­séges intézkedéseket megtette vármegyénk alispánja, a ki Benkő József apát-főesperes jelentésére értesítette a Műemlékek Országos Bizottságát a templom szomorú állapotáról. * Tisztviselő-telep. Az Uugváron felállítandó tisztviselő-telep ügye iránt mind nagyobb az érdeklő­dés. Most, hogy a mozgalom, a melynek lelkes vezérei gyors munkához láttak, nagy arányokat vet, olyanok is érdeklődnek, a kik eddig közömbösen fogadták az eredményeiben messze kiható alkotást. Hidasi Sándor elnök, dr. Gulácsy Árpád alelnök, Kulik József jegyző gyűjtik az építkezőket, terveket dolgoznak ki és mir- dea irányban munkálkodnak úgy, hogy nemsokára az egész végrehajtó-bizottságnak részletesen beszámolhat­nak. Eddig már közel van ötvenhez azoknak a száma, a kik az építkezésben részt vesznek. Többen csak a lakásbérüket kötik le az épület fedezésére, de sokan készpénzzel is hizzájárulnak az építkezéshez. Mintegy 60000 K-t ajánlottak fel az utóbbiak. Ha a tisztviselő-telep ügye dűlőre jut, Ungvár feljődése ha­talmas arányban indul meg ez által. * A miskolci Fillérbál. A báli tudósítások rendes sablonja az, hogy mindig sikerről számolnak be. A miskolci Fillérbálról való beszámolás is csak azzal kezdhető, hogy fényes sikerrel zajlott le. A fé­nyes siker azonban nem sablonszerű jelzés ennél a bálnál. Mert tényleg úgy anyagi, mint erkölcsi tekin­tetben messze túlszárnyalja a megszokott vidéki bálok jellegét. Fény, pompa és előkelőség jellemezte az egész bál lefolyását. El lehet mondani, hogy nem hét, hanem tizenkét vármegye fiatalsága és előkelősége gyűlt egybe január 9-én. A közópbirtokos dzsentri osztály­nak régi bálját ezidón is özv. báji Patay Gyuláné, ki tibai birtokai révén ungmegyei is, — ren­dezte bámulatos tapintattal, körültekintéssel és oda­adó buzgalommal. Özv. Patay Gyulánénak valóban nagy érdeméül lehet betudni azt, hogy a felsőmagyar­országi fiatalságot időnként összehozza. A bál tulajdon­képpen három napig tartott. Pénteken, azaz 8-án este ismerkedési estély volt, a tulajdonképpeni bál szom­baton este folyt le, vasárnap este pedig morzsa-bál volt. A három nap és három éjszakán át tartó mula­tozást úgy a fiatalok, mint az öregek pompás kedvben és kedélyben bírták ki. A mulatság fénypontja termé­szetesen a szombati báli este volt. A Korona-vendéglő báli terme fényárban úszott. A gyönyörűen díszített táncteremben a Radios Lajos zenekarának hangjai mellett vonultak be özv. Patay Gyuláné és Kubik Béla főispán vezetése alatt a lady patronnessek. Öltö­zeteik mesések voltak. Suhogott a selyem, ragyogott a sok drágakő. De legszebben ragyogtak a rózsaarcu lányok szemei. Annyi szép, kecses leányt ritkán lehet látni, mint a miskolci Fillérbálon. Borsod, Bihar, Hajdú, Szabolcs, Abauj, Gömör, Ung, Zemplén, Bereg, Ugocsa és Pest vármegye leányai vonultak fel gyönyörű toa- letekben. A bál háziasszonyi tisztét özv. Patay Gyuláné töltötte be. Mindenkihez volt szives szava, figyelme kiterjedt mindenkire és mindenre. Mellette, mint házi­kisasszonyok Patay Annita és Katinka nem maradtak el kedvességben és figyelemben. A táncos fiatalembe­rek egész tömege leste a lányok ajkáról a boldogító igent, a mely egy-egy boszton-fordulóra adott jogot. A zenét felváltva, a katonai zenekar és a cigányzene- kar nyújtotta, — a tánc, a jókedv és a boldog, min­dent feledtető mulatozásnak csak a későn felkelő nap szakított véget. A kedves mulatságról mindenki csak kellemes emlékkel távozott és sok ifjú leány és legény" mond most szivében hálás köszönetét Pataynó nagy­asszonynak a feledhetetlen percekért. Az ungváriak leányismerősei közül megjelentek a mulatságon : Patay Annita és Katinka, Palóci Horváth Jolánka és Sárika, Tomcsányi Emmy, Ibrányi Baby és Csorna Boróka. A bál anyagilag is kitünően sikerült, mert a jövedelem 5580 K volt. Ez összeg a miskolci filléregyleti árva­ház tőkéjét gyarapítja. * A vegyes felülvizsgáló-bizottság Kas­sán 1909-ben a következő napokon tart üléseket : január 22, február 18, március 18, április 23, május 18, junius 17, julius 15, augusztus 24, szeptember 29,, október 18 és 26, november 16 és december 16. El­nöke Szalay László kassai főispán, helyettes elnöke- Bernáth József árv. ülnök. * Ritka vadászzsákmány Gróf Sztáray Gá­bor főispán máramarosi vadászterületének egyik ügyes vadőre, Bucsinszky István az elmúlt héten három hiuzt lőtt: egy anyahiuzt és két kifejlett fiatalt. E ritka va­dak elejtésének körülményei érdekesek. A mint ugyanis a vadőr egy sebzett vadkan nyomát követte, találko­zott a hiuzokkal, melyek közül egy fiatalt sikerült még akkor elejtenie. Ä másik kettő elmenekült. A mint ezek nyomán haladt, észrevette, hogy az anyahiuz egy szikla-odúba bujt. Erre a vadőr eltorlaszolta az odú nyílását és másnap egy társával ismét kiment, hogy az odúban benrekedt hiuzt kiássa, a mi hosszabb munka után sikerült is. A harmadik hiuz, mely szintén fiatal volt, a közelben egy fán húzta meg magát, a honnan a vadőr jól irányzott lövése hozta le. * Uj iskolák Népnevelésünk mindjobban vi­rágzó fejlődésnek indul. Újabban Drugetháza köz­ségben állítanak fel egy állami ovodát, Tiszaás- vány községben pedig 1909. év szeptember l-ével fog megnyílni az állami népiskola. Unglovasd község is, miután azt kérelmezte, állami iskolát fog kapni. * Magyar nyelv. Az 1907. évi 27. t.-c: ren­delkezése értelmében vármegyénként meg kell állapí­tani az egyházi főhatóságok meghallgatása mellett az iskolák tannyelvét. Vármegyénkre vonatkozólag úgy a szatmári, mint a munkácsegyházmegyei főhatóságok közrevonása és előzetes hozzájárulása mellett az ösz- szes iskolák kötelező tannyelvéül — a hittan, az irás- olvasás, az egyházi ének és a liturgika anyanyelven való tanításán kívül — a magyar nyelvet állapították meg. Ezzel ismét egy lépést tettünk a magyarosítás felé

Next

/
Oldalképek
Tartalom