Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-10 / 20. szám

20. szám. rr isí' 3­3 oldal. * Eljegyzés. Petrinicz Adolf műmalmi alkal­mazott eljegyezte Klein Hermint Ungváron. * Menyasszonyi kész kelengyék legelőnyöseb­ben kizárólag Tüchler H. utóda, Rosenberg Gyula ungvári cégnél szerezhetők be. * Mennyi jut Ungvárnak? A városok fel­segélyezésére engedélyezett 2 millió koronából Wekerle 165598 koronát folyósított Szegednek. * Közmunkaváltság. Ungvár város képviselő­testülete a városi közmunkaváltságot 1 K 20 f-ben állapította meg, ezzel szemben a vármegye alispánja f közmunkaváltságdijat, tekintettel a munkabérviszo­nyokra, 2 K-ban állapította meg. A városi polgármester felebbezése folytán most a közigazgatási bizottság az alispán határozatát hagyta jóvá s igy Ungvárt a köz­munkaváltság 2 korona lesz * Az uj bortörvény végrehajtása Értesítjük az érdekeiteket, hogy a bortermelők, borkereskedők és borkimérők által vezetendő uj nyilvántartás csak folyó évi junius hó 1-én lép életbe. A szomszédból. (Zemplénmegye). Bírói kinevezés. A király Chanát Miklós sá­toraljaújhelyi kir. törvényszéki bírót a kassai kir. táb­lához táblabiróvá nevezte ki. — Az ügyvédi kama­rából. A kassai ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Polányi Géza nagymihályi ügyvédet lemondás folytán törölte, dr. Gáspár Sándor ügyvédet pedig Sátoraljaújhely székhelylyel a kamara lajstromába föl­vette. — Megjutalmazott terv. A zemplénvármegyei székház tervezetére benyújtott pályatervek közül Papp Gyula és Szabolcs Ferenc budapesti építészek terveit 1000 K első díjjal jutalmazták. Tudvalevő, hogy annak idején a vármegye, bár a tervet a többi között legmegfelelőbbnek találta, nem adta ki a dijat. A bel­ügyminiszter most elrendelte a dij kiutalását a terve­zőknek. — Útépítés a vármegyében A kassa—jab- lonca—nagymihályi átkelési szakaszon végzendő ut- munkálatokra 137,000 koronával tétetett a legolcsóbb ajánlat. — Jelentés a szabad lyceum ezidei mű­ködéséről. A sátoraljaújhelyi szabadlyceumban (mely e héttel bezáródott) összesen 19 előadást tartottak. Előadók voltak : Diószeghy László 3, Kertész Ödön 4, dr. Chudovszky Mór 2, Gyulai Károly 4, dr. Révész Bódog 2, Gárdos Mór, Kozma Ármin, Visegrádi János és Lefkovits Vilmos 1 — 1 előadással. Az előadások tárgyai: természettan, csillagászat, magyar- és egye­temes irodalomtörténet, népszerű egészségtan, világ- történelem, közjog, geológia, váltőisme, szociológia. Megemlítésre méltó, hogy a múlt évi és az ezidei cik­lusban a világtörténelem és a magyar nemzeti iroda­lomtörténet újkora teljesen feldolgoztatott. Ezen elő­adásokat összesen : 1050 személy hallgatta meg. Tehát egy előadásra körülbelül 55 hallgató esik, mi a múlthoz képost nagy haladást jelent. Különösen az orvosi előadások iránt nyilvánult nagy érdeklődés. — Nyugalomba vonuló körjegyző. Zapotoczky Péter nátafalvai körjegyző nyugdíjaztatását kérte. Zapotoczky már át is adta hivatalát a kirendelt helyettesnek, Stefanik János mocsári segédjegyzőnek. — I\-ik tény észbikavásár Tőketer ebesen. A Zemplén vár­megyei Gazdasági Egyesület folyó évi március hó 31-én Tőketerebesen tenyészbikavásárt rendez. — Végzetes szerencsétlenség. Gergely Erzsébet monoki hat esztendős kis leány egy olajütő körül sürgölődött, miközben az olajütő alá került s az agyon nyomta a kis leányt. (Beregmegye). Kinevezések. A király Vladár Endre beregszászi pénzügyigazgatót és Szikszay Elek központi felmérési majd elriaszt maga mellől mindenkit. Milyen más a kis Flamingó asszony ! Csupa ideg, csupa illat, iidesóg. Csodás tűz ég szemében, szavában, erős kézszoritásá- ban. És csókjai . . . Milyen jó, hogy Mária nem ilyen természetű. Valamiféle rokonság révén az öreg ur jogot for­mált Dobóné csókjaihoz. S a bájos, vidám, kacagó asszonyka nem fukarkodott e jogok gyakorlásában a szépszemü, de világtalan bácsikájával szemben. A ráemlókezésnól önkéntelen összeszoritja ajkait és cuppant is hozzá elragadtatással. — Azisteni tűz — és csintalanul mosolyog maga elé. Mintha visszhangképpen ugyanezt hallaná leánya borzalmas sóhajában a konyha felől. — Az isteni tűz ! Fölemelkedik és rátámaszkodva botjára, tapoga­tózva botorkál az ajtó felé. Odakünn zűrzavaros idegen hangokat hallott, kétségbeesett sírással vegyes nyögést, a rémület újabb sikolyát, s az egyes szavakból megalkotja magának a képet, mely pár lépéssel tovább világtalan szeme elé tárul. Máriának vége. Megölte a ruháján végigömlő borszesz, melyet egy pillanat alatt gyilkos lángra lob- bantdtt az odapattanó gyufának feje. Mire sikoltására berohantak a házbeliek, ájultan találták a földön, ru­hája, teste agyonégve, mig apró, izzó lángnyelvecskék törekedtek fölfelé szőke hajához. — Az isteni tiiz — motyogja sírva az öreg, ki­nek tiszteletteljesen utat engednek, hogy még egyszer megölelhfsse haldokló leányát. felügyelőt, utóbbit a pénzügyi főtanácsosi cim adomá­nyozása mellett a VI. íiz. osztályba kinevezte A pénz­ügyigazgatóság számvevőségi tisztikarából kineveztettek: Czirmay Adolf és Surányi Viktor számvizsgálók szám- tanácsosokká, Tuzson Gábor számellenőr pedig szám­vizsgálóvá. — Igazgatói kinevezések. A munkácsi I. számú áll. elemi iskolába Biró Istvánt, a III. számú iskola igazgatóját, az igy üresedésbe jött állásra pedig Porcsalmy Lajos munkácsi áll. isk. tanítót nevezte ki a miniszter. — Polgár Béla meghalt. Polgár Béla színigazgató e hó 6-ikán a munkácsi közkórházban meghalt. Az életerős, daliás embert a múlt hó 24-én szélütés érte, ezt újabb rohamok követték, úgy, hogy a leggondosabb ápolás sem menthette meg az életnek. A javakorban levő s minden tekintetben derék férfi halála nemcsak nejét és Sátoraljaújhelybe utazott tár­sulatát, de a munkácsi közönséget is mély szomorú­sággal illeti. Polgár most harmadizben nyerte el a munkácsi színházat s úgy is mint ember, úgy is mint színigazgató és színész általános rokonszenvnek örven­dett — Állami segítségek. .A földmivelésügyi mi­niszter a hegyvidéki kirendeltség javaslatára Nagy- borzsova községben Buzinkai János gazda telkén léte­sítendő mintagazdaság költségeire 2000, a halábori gazdakörnek gazdasági gépek beszerzésére 250 korona állami segítséget engedélyezett. — Legényvirtus Gala Mihály nagylucskai legény ittas állapotban a vele ellenkező kisebb fiukat üldözőbe véve, e közben Sváb Péter 14 éves fiút 7 kósszurással fején és testének különböző részein megsebesítette. A szerencsétlen fiú élet-halál között fekszik. (Ugocsamegye.) Villany világítási terv Nagyszőlló'sön. Alten- stein és Brant mérnökök gépgyárának egy főhivatal­noka e héten Szőllősön járt s a városi elöljáróságnak egy villanyvilágitási tervezetet adott át. Az ajánlat szerint a városban 2ö0 drb utcai lámpa égne, a póz­nákat egymástól 40—40 méter távolságra állítanák fel oly módon, hogy az utca mindkét során elhelyezett póznákon, esetleg magasabb épületeken 20—20 méter távolságra esnék egy-egy villanykörte. Azonkívül utca- keresztezéseken, tereken ivlámpák égnének megfelelő mennyiségben. Az utcai lámpák közül 125 féléjjel, a másik fele egész éjjel ég. Este 11 óráig minden lámpa világítana, 11 óra után csak minden második, az év­szakok szerint különböző időben gyűl és alszik, télen pl. délutáu 3 órától reggel fél 7 óráig égne. Mindez a községnek 3000 koronájába kerülne évenként. (Szabolcsmegye). Tenyészbika vásár Kisvárdán A Kisvárda- vidóki gazdakör által folyó hó 14-én rendezendő bika­vásárra, a mely iránt az érdeklődés már mostan is igen nagy, 110 drb. magyar és 20 drb. nyugati bikát jelentettek be. — Postarablók elíngatúsa. Csordás Ferenc nagy káliéi csondőrőrmester hetek óta üldözött eg.y cigány-karavánt, melyet e héten Pest vármegyében sikerült is letartóztatni. Alapos gyanuokok merültek fel a cigányok ellen, hogy két évvel ezelőtt ők törték fel és rabolták ki a kisvárdai postahivatalt. — Orszá­gos vásár. Kisvárdán az országos vásárt legközelebb március bó 22-én fogják megtartani — Eltűnt leány. Gyöngyösi Borbála máriapócsi 16 éves leány nyomta­lanul eltűnt. A vizsgálat erélyesen folyik, mert nincs kizárva, hogy bűntény forog fenn. hogy a műveltség egyik kellékét megszerezzék. Az iskolák közül kitűntek az esztergomi, nagyváradi s nyitrai, melyek a keresztény egyházi zenének legkitű­nőbb ápolói lettek s az egyház zenéje általában véve igen hatalmas eszköz volt a pogányok megtérítésére. Hogy az első magyar keresztény században a világi zenét és táncot is művelték, onnét is láthatjuk, hogy Szt. István halála után az országos gyász miatt az ifjak s leányok 3 évig nem táncoltak. A XIII. és XIV. században főleg a hősi s törté­neti énekek emelkedtek ki, melyeket a dalnoki rend mind iovább terjesztett. E rend egyidőben a királyi udvartartás kiegészítő részét tette ; eltartására jószágok, falvak voltak rendelve. Köznevök johulator, melynek magyar neve regős (alapítványuk Regtelök Pest­vármegyében), kobzos és hegedős, (hegodas Simon 437-ben és György hegedős 1499-ben) továbbá igric (igret-grat-hrat’ szláv szóból). Innen igric készség a. m. hangszer (trombita, sip, dob, hegedű, lant stb.) és Igric község Borsodmegyóben. A dalnokok által énekelt dalokat s történelmi énekeket lassanként a nép vette át. így szállott pl. a nép ajkára a szerencsétlen Zách Klára esete, Kont s a 32 nemes története. Legtöbb anyagot szolgáltatott a dalnoki rendnek költői feldolgozásra Nagy Lajos és a Hunyadiak dicső kora. Ennek azonban meg volt az a hátránya, hogy sok idegen elem vegyült a magyar nép-ének és zene közé, melyet különbeu nagyban elő­mozdított a magyar királyok nagymérvű pártolása, melyben a dalnokrendet részesiték. Mátyás király udvarában a zeneművészet is akkori időben legfelső foxára emelkedett. A tudósok mellett nagyhírű idegen zenészek, jeles zenekar, sőt még énekesnők is voltak, visegrádi kápolnájában ezüstsipos orgona zengett, budavári kápolnájában pedig — mint Vulturoni Péter pápai követ Írja — ünnepi misét éne­keltek. A magyar nemzeti zenéről a XVI. századig leg­inkább csak szájhagyományokat s történelmi feljegy­zéseket bírunk. Tulajdonképpeni zenetörténelmünk csakis az írásban fennmaradt legelső zenemüvekkel kezdődik. (Folytatása következik.) Anyakönyvi hivatalból. Hivatalos óra: d. e. 9—i2, d. u. 3—5. Házasságkötés minden nap, kivéve vasárnap és ünnepnap délutániét. Népmozgalmi kimutatás : február 27-től — március 6-ig. Születtek: Nagy Sándor és Lajos Róza leány, Ur Dániel és Scbvarcz Vera leány, Nyilas Vince és Varga Vilma fiú. Löw.y Dávid és Goidbiatt Záli fiú, Ausländer Jakab és Riederman Éva fiú, Szuszla János és Horváth Mária leány. Halálozások: Ptszárszki Ferenc r. kath. 38 éves éves malom munkás. Sáfár Sándor r. kath. 65 éves lakatosmester, Sztorecz Pál ág. hit. ev. 1 éves gyer­mek, Dzuba Mihálynó Túró Anna g. kath. 45 éves, Hux. Gyula r. kath. 14 napos gyermek. Kiadó és laptulajdonos: SZÉKELY SIMON CSARNOK. A magyar zene fejlődése. Irta Medreczky István. (Folytatás.) 2 Mind a koboz, mind a hegedő, huros hangszer volt, mind a kettőt úgy látszik, pengették, mert a nyirettyiis hegedűt inkább lengyel hegedűnek nevezték őseink. A hegedős szó nem a későbbi keletű hegedű- hangszerről, hanem a heged szóból ered, vagyis, hogy a dalnokok a vitézek testi lelki behegesztői voltak éne­keikkel. Krónikásaink előbbi hangszereken kívül még másokat is említenek. így Horváth István a bárfát, Mátray G. pedig a pásziorsipot, kürtöt és tárogatót. Mindezekből azonban csak egy bizonyos, t. i. a kürt, mely Lél kürtje neve alatt történelmi hagyománykép maradt fenn. melyet Jászberény kegyelettel őrzi s melyet legújabban Hampel bizánci miinek állapított meg. A kereszténység behozatalával karöltve járt a római egyházi ének, vagyis a szertartásos énekek meg­honosítása. Az egyházi elöljárók a római egyházi ének mellett nem tűrhették az uj híveknek korábbi vallá­sukra és szokásaikra vonatkozó dalait s mindinkább azon törekedtek, hogy ezeket kiküszöböljék. így tiltja el pl. Sz. István királynak az augsburgi ütközetből megmenekült hét fülc3onkitott gyászvitózek maradékait a barangolástól. Kezdetben kath. egyházunkban kizá­rólag s nagyobbrészt más keresztény országokban használt énekek szövegét magyarra fordították, később azonban, midőn a magyar nép kebeléből származott férfiak is juthatlak papi hivatalba, találkoztak többen, kik eredeti magyar szellemű énekeket is szerzettek. Ilyen énekszerző pl. Vásárhelyi András, ki szűz Máriához mint hazánk védasszonyához irt éneket; vagy azon ismeretlen, kinek sz. Istvánról szóló éneke 1754-ben Nürnbergben nyomatott, mely első versszakáról Ítélve ugyanaz, melyet még manapság is szokás éne­kelni Budán Sz. István napján. A kereszténység s az egyházi zene elterjedésével szükségessé vált oly iskolák létesítése, hol papi s világi növendékek egyaránt kellő oktatást nyerjenek az ének és zenében. így pl. Gellért püspök már a XI. században alapított ily iskolát Csa- nádon. hol bizonyos Walther nevű bencés oktatta az éneket és zenét. Más püspökök is követték a példát, a magyar családok pedig örömmel küldték oda fiaikat, Felhívás. A t. közönség szives tudomására hoz­zuk, hogy a mennyiben az általunk, vagy mások által eszközölt régi villamos világi tási installátiőkat átalakíttatni, illetőleg a padlásról eltávolíttatni, vagy pedig a huza­lokat Bergmann-csövekben elhelyeztetni kí­vánja, úgy mi hajlandók vagyunk ezen munkálatokat minden haszon nélkül, tisztán saját költségeink felszámítása mellett foga­natosítani. Kérjük tehát mindazokat, kik ezen átalakításokra reflektálnak, hogy ebbeli el­határozásukat velü ik közölni szíveskedje­nek, hogy a további szükséges intézkedé­seket megtehessük. Ungvári Bútorgyár R.-T. 3272 Villamos Telepe. Szőlő- oltványokat szállít, faj tisztaságért jót- állva, legdúsabb választék­ban a már évek óta első­nek és legmegbízhatóbb­nak ismert : Kükiillőmenti első szőlőoltvány telep tulajdonos: Caspari Frigyes Medgyes 117. sz., Nagykükiillőmegye. Tessék képes árjegyzéket kérni ! Az árjegyzékben találhatók az ország minden részéből érkezett elis­merő levelek, ennélfogva minden szőlőbirtokos megrendelésének megtétele előtt az ismerős személyiségektől úgy szó-, mint irasbelileg bizonyságot szerezhet magának fenti szőlőtelep feltétlen megbíz­hatóságáról. 3013,17—20g

Next

/
Oldalképek
Tartalom