Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-07 / 19. szám
19. szám. 5. oldal. TT “NT Opitották ezt meg valami cseh és német koponyákkal szemben, de bizony az érdekes beszélgetésnél^ ez a része elmosódott e sorok írója emlékéből. Van azonban bizonyíték erre elég. Talán busz événél se több, hogy Vaj kő c község nagyon magas kort ért ref. papja, a köztiszteletben állott Rásky Endre elhalt. Az öreg ur kemény legény volt s jó gyomra ember. — Jó régi magyar módon minden délelőtt evett egy kis fagyos vagy avas szalonnát, füstölt kolbászt s ivott egy-két korty jó papramorgót. Körülbelül 90 éves lehetett, mikor egy délelőtt a padra ment. hogy az ott felakasztott füstölt kolbászból hozzon. A padfeljáró az egyszerű papiak pitvarából nyílott s alatta állott a magtárt képviselő hatalmas, tölgyfából épült szöszük, (igazában „hombár“, de e vidéken igy hívják), a miben a párbérben összeszedett kétszeres állott. A padra járó létrát a cseléd, már mikor az öreg ur f'eutjárt, elvitte, hogy a tyúkólba menjen a déli gyúráshoz szükséges tojást összeszedni A zsúppal fedett sötét, padláson az öreg ur mit se látott s a midőn a padfeljáróhoz élt, tapogatva nyújtotta ki a lábát, hogy a létrára találjon. A létra nem volt ott, miért egyensúlyt vesztve, fejjel zuhant le a pádról. A zuhanás zajára berohan a cseléd s a szobából a család és ott találják összeroncsolva a — tölgyía- szuszkot. Az öreg koponyájának nem esett baja, legfeljebb nagyobbat nyelt a papramorgóból. József főhercegnek igaza volt! Kuruc. KiTűNÖ===rr eszközök, sport- . cikkek és cipők V X V B0R0SSNÁL VEHETŐK. Közgazdaság. Felhívás. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület értesíti a gazdaközönséget, hogy a Latorca folyó mellett a kisgejőci határban Egry Ferenctől bérlendő területen csikólegelőt fog létesíteni. A csikók rendes felügyelet alatt, állatorvosi kezelésben fognak részesülni, sózás, őrzés és aszály esetén mesterséges takarmányról is lehetőleg az egyesület gondoskodik. A legelőterület minden csikóra 1800 négyszögöl. Mindezekért darabonkint 30 korona fizetendő. Felvétetnek 1, 2, 3 és 4 éves csikók. Bejelentések szóval vagy írásban folyó évi március hó 15-ig fogadtatnak el a gazdasági egyesület irodájában Ungvárott. a vármegye- házában. A későbbi jelentkezéseket nem veszik figyelembe. Ha az idei évben elég sok csikót adnak az egyesületi csikó legelőre, úgy akkor az egyesület a jövő évben fedett csikószint is fog építeni, hogy kedvezőtlen időjárás alkalmával a csikókat fedett, s oldalukkal ellátott helyiségben lehessen tartani. Ennek alapján felhívjuk a gazdaközönséget, hogy a legelőre hajtandó csikóikat iparkodjanak az egyesületi csikólegelőre minél előbb bejelenteni, s felvétetni, hogy az egyesület állandó csikólegelőt létesíthessen; mert ez esetben kilátás van arra, hogy a csikólegelő költségeire a földmivelésügyi minisztérium nagyobb összegű segélyt is adna -— Ungvár, 1909. évi február hó 26 án. Nits- nmn Jenő g. e. titkár. Csuha István g. e. ügyv. alelnök. CSARNOK. A magyar zene fejlődése.* Irta Medreczky István. Előszó. A kir. kath. főgimnázium tanuló ifjúsága az igazgató és tanárkar jóvoltából évenkint, részesül zeneoktatásban, még pedig' úgy az ének v. vocalis, mint hangszeres (instrumentális) v. abszolutus zenében s munkálkodása eredményét adott alkalomkor be is szokta mutatni. Ma is e célból lép a dobogóra, hogy szerény viszonyaink, de serény munkálkodása eredményét bemutassa. A mai alkalom azonban a szokottnál ünnepélyesebb. A művészetek minden nemzetnél szoros viszonyban vannak a nemzet politikai és társadalmi életével, igy a magyar zene is, mely mig egyrészt típusánál fogva a nemzet keleti eredetére vall, másrészt mint a nemzet érzelmi világának leghívebb kifejezője arra mutat, hogy a nemzet ős idő óta nehéz megpróbáltatásokon ment át, s valahányszor szabadsága, függetlensége veszélyben forgóit, élet-halál harcot vívott érette. Történelmünk ilyen dicső korszaka volt a II. Rákóczi Ferenc korszaka is. Nevelői tisztünk a tanuló ifjúságnak zsenge szivében mindenha a hazaszeretet lángját éleszteni és lobogtatni; minél inkább most, midőn a nemzet e dicső korszak 200 éves emlékét ünnepli kivált hazánk északkeleti részében, Ung-, Beregben, mely e kimagasló alak nagy művének harctere vala. Áldozzuk tehát e rövidke időt e nagy név emlékének s midőn ily érzelmek közt a m. t. vendégeinket s a kedves tanuló ifjúságot szívből üdvö löm, egyben szives türelmüket kérem az előadás tartamára. I. RÉSZ. A szabad művészetek, hová a zene is tartozik, célja a szépet megjeleníteni úgy az eszmében, mint az alakban s evvel közvetlenül a tetszés érzetét fölkel* A szerző ezt a tanulmányát a főgimnázium két műelőadásán olvasta fel. Az 1. részt 1903. máj. 31-én, a II. részt pedig 1909. február 13-án. Szzrk. teni. A művészetek magasabb szellemi életet föltételeznek s mivel céljuk a gyönyörködtetés, csakis ott jöhetnek létre, a hol a fizikai élet szükségletei ki lévén elégítve, a szellem szórakozás után vágyódik ; eredetükben tehát az emberben rejlő magasabb szellemi alkotás és teremtő erő nyilatkozásai, kifejlődésökben pedig a természetet utánozzák, de tőle mégis elütnek. A műtörténelem Magyarországon nem jegyezhet fel évszázadokon át folytatott fokozatos kifejlődést, minek oka leginkább nemzetünknek majdnem folytonos háborúskodásában keresendő; mégis amennyiben a rendelkezésemre álló források megengedik, megkísérlem legalább fővonásokban vázolni azon változásokat, melyeken a magyar zene a honfoglalástól a 19-ik szazadig keresztül ment. A zene nyomaira már Attila idejében akadunk. A legrégibb iró, ki eleink zenéjéről említést tesz, Criscus byzanthi rhetor, ki Atlila udvarában tartózkodott, s ki két hűn dália előadását ekként Írja le: „Estvére kelve fáklyákat gyújtottak s két barbár lépett be, Attelászszal szembe s annak győzelmeit s hadi erényeit énekelve, önkészitett dalokat mondott. S a vendégek rájuk függesztették szemeiket, némelyek a költeményben gyönyörködtek, mások visszaemlékezve a csatákra, gondolatokba mélyedtek ; mások, kiknek testét a kor gyengítő el s hevüket nyugalomra kárhoztatá, könnyekre fakadtak.“ Máshol ezeket írja : Midőn Atte- lász visszaérkezett székhelyére, a város hölgyei elébe jöttek és diszmenettel fogadták. Két sorba allva fejük fölött egyik sortól a másikig fehér fátyolt tartottak hosszában kifeszitve, mely alatt egy-egy csoportban hét-hét fiatal leányka lépdelt s a király magasztalásara szerzett dalokat s hymnuszokat énekelt. Jordanes is tanúskodik a hunok zenéje mellett. Attila temetéséről Írván, igy szól: „A legelőkelőbb vitézek gyászos dalban mondták el tetteit.“ Régi történetíróink, mint pl. szengali Ekkehardt, Anonymus s mások tanúskodnak arról, hogy a zene őseinknél is az istentisztelet s vallásos szertartások lényeges részét képezé s nagyobbrészt a táltosok, valamint a nép bölcsei s jóslói által miveltetett és tartatott fenn. Hogy pogány őseinknél a vallási zene mellett a világi zene sem volt elhanyagolva, erről a fent- emlitett történetírók s krónikáink is tanúskodnak. Ano- nymusnál már Árpádról és vezéreiről is olvassuk, hogy midőn Etele várát elfoglalták, „naponkint vendégeskednek vala Attila palotájában, sorjában ülve és a kobzok és sipok mindenféle énekeivel zengenek vala előttük.“ Leggyakrabban említik Íróink a hősi vagy történeti énekeket, melyeknek szerzője s feltalálója a dalnoki rend volt, melynek tagjait hegedősöknek nevezték, kik énekeiket a liuros hangszerek bizonyos nemével, kobozzal vagy hegedővei kisórók. A koboz — uiabban lira vagy lant — középhang testének 10—15 cm. vastagságú tojásdad alakja volt, a felső részből kinyúló vékonyabb nyaka különféle hosszúságú s négyöt vagy még több bél v. sodrott húrral volt ellátva. A játszó a hangszert jobb kezében s félig ölében tartva, a húrokat balkeze ujjaival pengette. Több mint valószínű, hogy a XVI. században a kobozhangszerből, mely minden országban nagyon el volt terjedve, keletkeztek a vonós hangszerek mindennemű fajai, valamint a gitár is. Eredeti alakját manap-ág leginkább megközelítik a dunai tartományokban divatos s minden nagyságban található tamburák. Kobzos citera abban különbözik a régi kobzoktól, hogy fekve s nem kézben tartva közölték s hogy húrjai rendesen érchurok voltak. (Folytatása következik.) Kiadó és laptulajdonos: SZÉKELY SIMON, 425/1909. sz. Meghívó. Az Ungvári Kerületi Munkásbiztositó Pénztár 1909. évi március hó 14-én, vasárnap délelőtt 10 és ‘/a Órakor tartja Ungvári, a varoshaza tanácstermében ez évi rendes közgyűlését, melyre a t. közgyűlési kiküldöttek azzal hivatnak meg, hogy a fenti határidőben nem határozatképes szambán való megjelenésük esetén a közgyűlés március hó 21-én, vasárnap d. e. 10 és lfz órakor fog megtartatni. Tárgyak: 1. Az igazgatóság jelentése az 1908. évi működésről és a számadások feletti, valamint a felmentvény iránti határozathozatal. 2. Az 1909. évi költségvetés megállapítása. 3. Indítványok, melyek a közgyűlés első határnapja előtt 3 nappal az elnökséghez beadatlak. 4. A munkaadók közül a választott bíróságba 4 rendes ülnök, az alkalmazottak közül 1 igazgatósági rendes, 4 póttag, 1 felügyelő-bizottsági rendes tag, valamint a választott bíróságba 6 rendes és 3 pótülnök választása. Kelt Ungvári, az Ungvári Kerületi Munkásbiztositó Pénztár igazgatóságának 1909. évi február 28-án tartott üléséből. Gaar Iván Fried Isidor lg. jegyző. 3269 ig. elnök. A radvánci határban két koldas 3263,1-3 rr SZÓLÓ szabadkézből eladó. Értekezhetni a kiadóhivatalban, vagy Marosi Mihálynál Őrdarman. Raövánci-utca 39-ik számú Znjátz-féle 8265 ház eladó. Értekezhetni lehet a tulajdonos = Lányi Lajosnéval. Prágai kassai sonka. Szállítóimmal sikerült oly megegyezésre jutnom, hogy ezentúl a kitűnő sonkának nyersen kilóját 2 10 (régi ár 2 60) egész sonka vételnél kifőve . . . kilóját 3. — („ „ 3 60) kifőve és kiszelve részletekben 1 d. 4 fillér ................kilóját 4.— („ „ 5.—) 1 pár kitűnő kassai virsli ...... — .10 („ 12) Pariser és sajt. .kilóját 2.— („ „ 2 40) Kifőtt kolozsvári szalonna .... kilóját 2 40 („ * 2.60) Egyéb hús, szalonna, hal, sajt, tea-sü'emény, szeszes italok, finom cukorkák és karácsonyi nagy választékú cikkeket ugyancsak tetemesen út leszállított árban számítom. út Tisztelettel 3087,13-13 Szenes Ábris. bzobránci-utca 22. szám alatt az emeleten 4 szobás és 3 szobás lakás a hozzátartozó mellékhelyiségekkel májas elsejétől kiadó. 3264 Bővebb íelvilágositást ad a tulajdonos. Dunkel V. K. Felsőmagyarhoni első parketgyár és gőzfürészrész vény társaság Kassán. Ajánlja kitűnő tölgyfából készült sokszorosan kitüntetett parketáit úgynevezett amerikait, tömör és berakott kockáit jutányosán. Nedves lakásokba ajánljuk asphaltba rakott parkettáinkat. A lerakás kívánatra gyári lerakók áltál a legpontosabban történik. 323 i,3— aj Rajzmintak díjmentesen. Nagybani kivitel mindenfelé. Ingatlan eladás. fi Dombalja- és Csatorna-utcákra nyitó belhely, a rajta levő 4. ö. i. számú házzal eladó. Bővebb jelvilágositást ír. jfovák Béla «V-.., ügyvéd nyújt.
