Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
1908-08-09 / 32. szám
4. oldal. TJ ÜST O32. szám. A Gazdasági Egyesület köréből. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület értesíti az érdekelteket, hogy a kassai cs. és kir. VI hadtest hadbiztossága megkül- dötte az egy évi szemes és szálas takarmány szalma- és tüzelőanyag szükségletére vonatkozó ajánlati hirdetményét. A részletes feltételek az egyesület irodájában, Ungvárott a vármegyeházán (20. számú ajtó) megtekinthetők. Továbbá értesíti a közönséget, hogy mivel az Amerikából történő visszavándorlás még mindig tart, a földmivelésügyi minisztérium a kereskedelemügyi minisztériummal egyetértőleg munkaközvetítő ki- rendeltséget szervezett s igy a kinek bármily munkásra szüksége van, az levélileg, távirat vagy távbeszélő utján forduljoh a m. kir. földmivelésügyi minisztérium munkásügyi osztályához (Budapest Országház-tór) s jelentse be, hogy milyen munkásra van szüksége. A bejelentés semmire sem kötelez. Csak felkéretnek a munkaadók, ha a munkaalkalom, vagy munkásszük- séglet megszűnt, vagy máshonnan pótoltatott, azt jelentsék be. CSARNOK. Emlékezzünk Régiekről. — Ungvármegye főispánjai és tisztviselői a legrégibb kortól 1867-ig. — Közli Gálocsy Zoltán. (Folytatás.) (5.) Még meg kell említeni, hogy mig a legrégibb időtől kezdve az egyházak, Conventek, káptalanok, szabad királyi városok saját testületi hivatalos pecséttel rendelkeztek, a megyéknek pecsétjök nem volt s minden megyei kiadvány, mint „levelek“, okmányok. Ítéletek a főispán, alispán, szolgabirák és esküdtek saját pecsétéivel lettek hitelesítve. Ezen visszás helyzeten is segített az 1550 évi decretum, mely elrendelte hogy minden vármegyének a király által jóváhagyott külön pecsétje legyen. A megyei jegyzői tisztség mikénti betöltése iránt törvényeinek intézkedést nem tartalmaznak. Néha a megye közönsége választotta, néha a főispán nevezte ki, szóval egyöntetű szokás egész a XVII. század végéig nem fejlődött ki. Ung megyében a „régi feljegyzések1"-ben a főjegyzői állás betöltésére nézve a „megválasztatott“ — és a „kineveztetett“ kifejezés egész a XVIII. század végéig váltakozva fordul elő és csak 1790-től kezdve lesz állandó a választási rendszer. Hogy pedig a választási és kinevezési rendszer csakugyan váltakozva gyakoroltatott és hogy ez ily késő ideig fenntartotta magát, bizonyítja az, hogy az 1790. évben az akkori főispán „a vármegye közönsége iránti tiszteletének nagyobb kifejezést kívánván adni, a főjegyző kinevezési jogáról önként lemondott s megválasztását a megye közönségének bölcs belátására bízta."' Ettől kezdve az összes tisztviselők a megye közönségének bizalmából foglalták el állásaikat. A vármegyék teljesen kifejlesztett autonómiája a legutóbbi évtizedek alatt sok oldalról lett megtámadva s megcsonkítva. Az 1869. évi IV. t.-c. a törvényszékeket államosította, az 1886. évi XXI. t.-c. a vármegyei tisztviselők nagy részének választását beszüntette s reájuk nézve a főispán által való kinevezést léptette életbe. Az 1891. évi XXXIII. t.-c. a közigazgtás- államivá tételének elvi kijelentése mellett az összes vármegyei tisztviselőknek a kormány által kinevezését rendelte ugyan el, de érvényre nem emelkedhetett. Sőt az 1907. évi LVIII. t.-cikk ezt végkép hatályon kivül helyezte. Azomban legsérelmesebb az 1902. évi III. t.-cikk, amely a vármegyék pénztárát és számvevőségét beszüntetvén, a megyei pénzkezelést államosította s a kir. adóhivatalok és a pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségekre ruházta az ezzel járó teendők ellátását, a mely az önkormányzat jogát sértő s legerősebben csorbító intézkedés a megyék tevékenységére csak bénító hatást gyakorol s állandó súrlódások kut- forrása lett. És hogy mindezek dacára az igy meggyengíteti vármegyék még sem szűntek meg a nemzeti szabadság és alkotmány őrei és védbástyái lenni, azt az 1905. óv 1906. évben lefolyt nemzeti küzdelem illetve vármegyei ellentállás legfényesebben docu- mentálja. A vármegyéknek kezdetben állandó székhelyük nem volt, de nem is volt reá szükség, mert gyűléseket nem tartottak, az Árpád-királyok idejében szokásos nádori gyűlések időről-időre egy arra alkalmasnak talált helyen tartattak s legtöbbnyire szabad ég alatt, később a vegyesházi királyok alatt az önálló megyei gyűléseknek rendesen egy nagyobb község volt színhelye. Az Árpád-királyok alatt Ung és Zemplén megyék részére tartott nádori gyűlések színhelye Zemplén megye volt. Ung megyében 1311-ben tartatott az első gyűlés Záhony mellett, ugyancsak itt tartott Ung-, Bereg- és Szabolcsmegyék részére gyűlést Drugeth Vilmos nádor 1327-ben. Csak az 1495. évi 29. t.-cikk rendelte el a vármegyéknek állandó székhelyről való gondoskodást. De ezen rendelkezés annyira nem érvényesült, hogy mint alább látni fogjuk, egész 1782-ig vármegyénk tisztújító közgyűlései is hol Ungváron, hol Kapóson, Pálócon, Hanajnán, Sztrajnyánban (ma Laborcszög) stb. folytak le. Az 1782. évben Sztrajnyánban megtartott tisztujitás óta azomban a megyegyülé- sek állandó szintere Ungvár lett. A megyei gyűléseken tanúsított tisztességtelen magaviselet megtorlása iránt is voltak intézkedéseik. Már Róbert Károly és Nagy Lajos idejében is a gyűlések méltóságának megsértése a mai napig használatos „ széksértés“ fogalmában nyert kifejezést. A szék- sértések megtorlása iránti panaszt közvetlenül a királynál kellett megtenni, a ki a vizsgálat megtartását valamely káptalanra vagy conventre, mig az ítélkezést az országbíróra bízta. Úgy látszik azomban, hogy az ily hosszadalmasnak bizonyult eljárás nem volt célhoz- vezető s nem sokáig maradhatott gyakorlatban, mert már Verbőczy hármas könyvének II. rész 69. cim 5. §-a akképen szól, hogy „a széksértésért elmarasztalt egyén, mindaddig mig a széksértésért eleget nem tesz, a gyűlésből ki ne bocsájtassék.“ Ezen kifejezés arra enged következtetni, hogy a széksértés megtorlására épen úgy mint a most érvényben álló törvényes gyakorlatunk szerint is, az illetőgyü lés volt illetékes azonnal rövid utón eljárni a XV. század folyamán is. Ung megye közéletében 1364-ben fordult elő ilyen széksértési eset, midőn is a megye közönsége illetve hatósága panaszt emel a királynál Pálóczy Máté fiai ellen, azért mert a gyűlésen Simon mestert, a megye jegyzőjét többszörösen gyalázó sértő kifejezésekkel illették, a mit Simon mester annyira lelkére vett, hogy a jegyzői állásról le is köszönt. Ugyanez alkalommal a nevezettek a kaposi plébánost és káplánt is meggyalázták becstelenitő szavakkal és rajtok nagy sérelmet követtek el. A vizsgálatot I. Lajos király Zemplén \ ármegye alispánjára és szolgabiráira, valamint a Leleszi Conventre bízta. A vizsgálatról a jelentések fel is mentek, de az ügy további lefolyása ismeretlen. (Folytatása következik.) Rákóczi-utca 46-ik szám alatt az udvarban egy csinosan berendezett kertre néző _ £gy kitűnő karban levő zongora eladó. Bővebbet e lap kiadóhivatalában. Szent-Lukácsfürdői Jvrisfáfyforrás ásványvíz. Étvágyat javít. tSC Gyomorrontást megakadályoz. Kapható minden jobb fűszer és vegyeskereskedésben. Főraktár: RIEDERMANN DEZSŐ füszerkereskedőnél, Ungvár. 2885,4—8 1261—1908. vgr. bz. bútorozott szoba kiadó. Anyakönyvi hivatalból. Hivatalos óra: d. e. 9—12, d. u. 3—5. Házasságkötés minden nap, kivéve vasárnap és ünnepnap délutánját. Népmozgalmi kimutatás : Julius 25-től — augusztus 1-ig. Születtek: Weinberger Sámuel és Berger Malvin fiú, Ivasivka Simon és Vsziniczki Mária fiú, Rádi István és Kiovics Mária fiú, Lőrinczy József és Horváth Ilona fiú, Konopa András és Makár Mária leány, Szabó Sándor és Poszipánka Julia fiú, Lefkovics Dávid és Herskovics Fáni leány, Sloszár Károly és Timák Ilona fiú, Dikker József és Weinberger Gizella fiú, Moskovics Jónás és Walkovics Ida leány, Grünfeld Salamon és Klein Fáni fiú, Czurkó György és Iván Borbála leány, Gedeon András és Oravecz Anna leány, Nánási János és Ducze Regina leány, Friedman Izidor és Herskovics Lotti leány. Házasságok: Sütő Imre és Ihnátkó Mária, Bencsók József és Oninecz Anna, Frankó Lajos és Kosiczky Margit, Dziják Mihály és Karlik Mária. Adler Mendel és Herskovics Terézia, Paulik Antal és Grego- rovics Erzsébet, Beck Jenő és Linuer Erzsébet, Slo- movics Izsák és Lichtenstein Sáli. Halálozások: Tabakovics György g. kath. 66 éves magánzó, Árván Pável g. kath. 14 éves erdei munkás, Kovács János r, kath. 47 éves m. kir. honvéd őrmester, Klein Margit izr. 2 éves gyermek, özv. Schvarcz Sámuelné Mandel Fáni izr. 92 éves magánzó, Weisz Hajnal izr. 5 éves gyermek, Haluska István r. kath. 21 éves csizmadia segéd, Hancsák Mihályné Marczincsák Gyurán ev. ref. 35 éves napszámos, Ackerman Anna g. kath. IV 2 éves, Bajusz János r. kath. 13 éves cipész tanonc, Bérezik Mihály g. kath. 3 éves gyermek, Barta Erzsébet ág. hitv. ev. 9 hónapos, Soroka Pál g. kath. 25 éves napszámos, Bubelé- nyi Istvánná Galik Mária g. kath. 40 éves, Siska Paulina g. kath. 6 hetes gyermek. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött bir. végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy az ungvári kir. járásbíróságnak 1908. évi 434/2. számú végzésével dr. Simon Elemér ügyvéd által képviselt Thallmayer és Seitz végrehajtató részére Horvát Mátyás végrehajtást szenvedő ellen 1600 K tőke és jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedőtől lefoglalt 2189 korona 60 fillérre becsült ingóságokra, az ungvári kir. járásbíróság fenti számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak felülfoglaltatók követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, végrehajtást szenvedő lakásán Ungváron leendő megtartására határidőül 1908. év augusztus hó 12. napjának d. e. 10 Órája és szükség esetén következő napjára tűzetik ki, a mikor a biróilag lefoglalt bútorok s egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez jogot tartanak, hogy amennyiben részükre a foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt kiküldöttnél Írásban vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulasszák. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számittatik. Nyilttér*. Nyilatkozat. Az .Ung“ legutóbbi számában az ungvári mészárosok: Schwarz Lajos és társai azt állítják felőlem, hogy én 70—80 deka húst mérek egy kilogramm helyett; állítják pedig azt, csakhogy nekem kellemetlenséget okozzanak, holott nekik tudniok kell és tudják is, hogy nem én mérem ki a húst, hanem a székálló, a kinek ón egy métermázsa helyett 2 mótermázsát és 2 kilogrammot adok át. Ha tehát a kimérő visszaél a bizalommal, ezért nincs jogosítva senki, még Schwarz Lajos és társai sem, hogy becsületemben gázoljon, s nékem tulajdonítsa azt a visszaélést, a mit székállóm követett el, s a miért én őt el is bocsátottam. Kérem a t. közönséget, hogy ezt tudomásul venni szíveskedjék, Schwarz Lajos és társaival pedig a bíróságnál fogok leszámolni. Ungvárt, 1908. augusztus 7. 2922 Áronovits Ábrahám. Kelt Ungváron, 1908. évi julius hó 25. napján. 2031 Barna, kir. bírósági végrehajtó. mmmmmmmmmmmmmmmmm Üzlet megnyitás« y Tisztelettel értesítem a helybeli és vidéki M Hl n. é. közönséget, hogy || Ungvári, Kazinczi-utca 5. szám alatt |jj s|hí a Kath. legényegylet újonnan épült házában, S a legkényesebb igényeket is kielégítő, modernül j^l v berendezett I fűszer- és csemegefizletet | nyitottam. Q P| Főtörekvésem lesz mélyen tisztelt vevői- Pf érS met mindenkor elsőrendű minőségű, Ízletes és |$| friss áruval jutányos árak mellett pontosan Hl és lelkiismeretesen kiszolgálni, hogy ezáltal su| eddigi b. pártfogásukat a magam részére továbbra is biztosítsam s ki is érdemeljem. |Y| Midőn még tudatom, hogy a Megyeház- Hg téren levő régi üzletemet továbbra is fenntar- tóm, kérem a n. ó. közönség b. támogatását. |H Ungvár, 1908. augusztus 8. 2032,1—26 ||| .w: Teljes tisztelettel S| I HANNEL ANTAL. | SggÜS ürül T I r | f I szabadalmazása vagy 9 Q mamink értékesítése előtt úgy aídmidiiyim 'Z;,!:: „Szabadalmi Újság“ ÄSSt, VII., Erzsébet-körut 26. szám. 2884,4—20 Kérje a „Szabadalmi Újság“ ingyen mutatványszámát. * E rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk. Kiadó és laptulajdonos : SZÉKELY SIMON. GYERMEKIJSZTJEa csecsemők Jábbadozók ff gyomorbajosok részére. A LEGJOBB ALPESI TEJETTARTAIÍWZZA ff Egy doboz ára I kor.80 fill. Kapható minden gyógyszertárban j| és drogériában, ugyanott ismertető iratok ingyen.
