Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
1908-08-15 / 33. szám
33. szám. TJ nsr <33. oldal. időre elég, szívesen ad levelet, de mikor látja, hogy az alkalmatlankodó levélszedők kopasztják a fát, elűzi e megokolással, „nem les? árnyék, kiszárad a fa, lehullatják az epret, stb.“ De mit tegyen a szegény tenyésztő, ha nincs eperlevele? Kénytelen földbe ásni a már nagyra nevelt hernyóit. Itt a baj, a miért a selyemtenyésztés vármegyénkben alighanem befejeződik egy időre. Lássuk csak várható-e haszon a tenyésztésből, érdemes-e nálunk foglalkozni vele ? Erre felelnek az adatok a mostani kezdő-tenyésztés alkalmából. Termett 400 kg. I-ső oszt. selyem, melyért a beváltó intézet utalványára, a kir. adóhivatal 950 K-át fizetett ki. 54-en tenyésztettek, ezek között vannak az iskolásfiuk is, kik párayi kg. selyemmel szerepeltek mint tenyész tők. Egy tenyésztőre átlag mintegy 18 korona esik. Ha azon szegényebb földmivesek, iparosok, kiknek családjában 8—14 éves gyermek, 50—70 év körüli aggok vannak, 5 hót alatt 18 koronát kereshetnek, ez nem megvetendő kereset akkor, a mikor idejüket különben tétlenül vesztegetik 1 Módot kellene tehát nyújtani a szegényebb vidéki földmivelő és iparos lakosságnak a selyeo.hernyó tenyésztésre. Miben állna a megsegítés? Eperfát kell rendelkezésére bocsátani. A kivitel nem nehéz. Az utak befásitásáról szóló vm. szab. rendelet értelmében úgy a megyei, mint országutak gyümölcsfákkal lesznek befásitva. Igazán ideális állapot állana elő, ha hazánkban is, mint a szászoknál régóta van, utak mentén teremne a piros alma! Igen, de ott a nép miveltebb, tudja becsülni a fát, mig nálunk ? Sajnos a nép még nem barátja a gyümölcsfának. Nem az első alkalom, a leendő befásitás az országutak mentén. Mi lesz sorsa a nemes fácskáknak ? Egyiket az eke töri ki, másikat ostornyélnek használja a szántó-vető, a nyúl is, a szarvasmarha is segít a pusztításban s ha végül felnőtt is 1 -2 fa, lombjait az éretlen gyümölcscsel együtt töri majd le az iskolát kerülő lurkó. Eperfával kellene beültetni az utak mentét, mint azt a déli vármegyékben teszik. Gyümölcse miatt nem bántja senki, mert sokat ültetnek belőle, levele nagy, szapora a szedése, könnyen nő. Mennyi selymet termelhetne vármegyénk? Hány szegényebb család találna keresetet? Az éghajlati viszonyok megfelelnek a hernyó életviszonyainak. Tanítóink, mint jelenleg is, példa- adóan nevelnék a hernyót, tanítványaikat megtanítva, karikacsapásként haladna a selyemtenyésztés 1 Legyen szabad visszatérni az ezidei tenyésztésre, csak azért, hogy történeti adatként megörökittessók a jelenlegi tenyésztési állapot. A következő községekben tenyésztettek selymet 1908, év tavaszán : Ungvár, Gejőc, Császlóc, Radvánc, Alsódomonya, Antalóc, Baranya, Kereknye, Homok, Ungdaróc, Kor- láthelmec és végül Perecseny. Főleg tanítók, földmivesek; átlag 8 gramm pete után tenyésztettek hernyót. Különös lelkesedéssel viseltetett a selyemtenyésztés ügye iránt: Tomcsányi gejőci jegyző, továbbá Dra- veczky daróci ig. tanító. A legjobb s aránylag a legtöbb selymet Perecseny szolgáltatta. A beváltást Bacsó András radvánci ig. tanító végezte, ki mint igazi tanító, nem kereskedői szemmel, hanem atyai biztató lelkesítéssel igyekezett a fiatal tenyésztőket további munkára serkenteni. Iskolai értesítők ismertetése. in. 5. Az ungvári kir. kath. kántor-tanítóképző-intézet értesítője az 1907—1908-iki tanévről Közli Kaminszky Géza igazgató. A 84 lapra terjedő tartalmas értesítő első közleménye a beírások eredményével foglalkozik. A tanítóképző I—IV. osztályába összesen 205 növendéket vettek fel. A felső népiskola I—II. osztályába összesen 68 tanuló iratkozott be. A gyakorló-iskolába összesen 44 tanulót írtak be. Az intézet összes osztályaiba ösz- szesen 317 növendéket vettek föl. A tanári testületnek nagy fáradsággal párosult tevékenységét fényes siker koronázta, a mennyiben az intézetből kikerült növendékeket nemcsak igazi vallásosság, hanem mély hazaszeretet is jellemzi. Az értesitő részletesen foglalkozik azután a tanulmányi és fegyelmi ügygyol, az internátussal, a gazdasági szakoktatással és az egészségügygyel. A tanítóképző tanári testületé az igazgatóval együtt 11 tagból állott. Legtöbb szolgálata van Kaminszky Géza pápai tb. kamarás, igazgatónak, a ki már 30 éve működik a tanítóképzés terén. A felső iskolában 6, a gyakorló-iskolában 2 tanerő működött. A képzőintézetben a tanév végén osztályozott 198 tanuló közül előmenetelre nézve jeles volt: az I-oszt.- ban 3, a II-ban 4, a Ill-ban szintén négy, a IV-ben 6. A 29 bukott tanuló közül javíthat 25, ismétel 4. Anyanyelvre nézve legtöbb volt a magyar (128), utána a ruthén (69) tanuló, román ajkú tanuló csak egy volt. Az értesitő egyik legfontosabb közleménye: a gyakorló-iskola a tanítóképzés szolgálatában. E közlemény röviden elmondja, hogy a tanítójelöltek miképpen sajátítják el a gyakorlati tanításban való ügyességet, jártasságot. Melles Gyula, az ifjúsági önképző-kör vezetője kimerítő jelentést közöl a.'. Ifjúsági Önképző-Kör működéséről. A legsikerültebb magándolgozatok közül a következőket emeljük ki: Az Aurora-kör hatása irodalmunk fejlődésére. (Manajló T. IV. é. tj.) A kézimunka tanításának fontossága. (Fejér I. IV. é. tj.) „Egy ifjú története“ (Lódy Gy. III. éves tj.) Az értesitő lelkes hangon emlékszik meg a tanév folyamán tartott ünnepélyekről és a műkedvelői előadásról. Különösen a műkedvelői előadás ragadta meg a jelen volt publikum figyelmét és tetszését. * 6. Az ungvári görög katholikus tanítónő képző, polgári és elemi leányiskolák, az ezekkel kapcsolatos nevelőintézetek értesítője az 1907—908. isk. évről. Közli Melles Gyula, igazgató. Az ügyesen megszerkesztett értesitő első közleménye közli a felvett tanulók létszámát, melyből megtudjuk, hogy az intézetbe összesen 215 tanulót vettek fel. Ezek közül a tanitónőképző-intézet II. osztályába 37, a IV. osztályába 36 tanulót írtak be. A polgári iskola I. osztályába fölvettek 26, a Il-ikb?. 42, a III-ikba 14, a IV-ikbe 36 tanulót. Az elemi iskola négy osztályát 24 tanuló látogatta. Az értesítő további közleményei részletesen foglalkoznak a tanári testületben történt változásokkal, a vallásos neveléssel, a tanulmányi és fegyelmi ügyekkel, továbbá a hiv. látogatásokkal, a tanári értekezletekkel és a tanév folyamán tartott isk. ünnepélyekkel. A tanári testület az általános ismeretek tanítása mellett nagy gondot fordított a növendékek zenetanitására, testi nevelésére és egészségére, meg a kézimunkára. A tanitónőképző-intézet tanári testületé 12, a polgári leányiskoláé 10 tagból áll. Ezután következik a bevégzett tananyag részletkimutatása, majd a növendékek gyakorlati kiképzése, végül közli a munkács-egyházmegyei pap-árvalányok „Mária“ nevelőintézetének bentlakó személyzetét és bentlakó növendékeinek névsorát, illetőleg az intézet belső életére vonatkozó tudnivalókat. Hasonló ismertetést közöl az értesitő a kántor- tanitói „Erzsébet“ leányárvaházról. Ezután az intézeti növendékek érdemsorozata következik. A statisztikai kimutatás szerint a tanulók vallásra nézve legtöbben voltak görög kathcjíkusok, számszerint 173. Anyanyelvre nézve magyar volt 199, ruthén 14 tanuló. Előmenetelre nézve kitűnő volt az egész intézetben 42 tanuló, jeles 77 tanuló. A képesítő-vizsgálatra 34 jelölt jelentkezett, a kik valamennyien sikerrel tették le a képesítő vizsgát. Az oklevelek kiosztása alkalmával az intézet igazgatója lelkes hangon búcsúzott el volt növendékeitől, intvén őket, hogy leikök nemes idealizmusát minél tovább őrizzék meg. * 7. Az ungvári m. kir. állami agyagipari szakiskola értesítője az 1907—1908. tanévről. Közli Pap János szakiskolai igazgató. A szakiskola a lefolyt tanévben töltötte be fennállásának 18-ik évét. A beirt rendes tanulók létszáma az I. évfolyamban 13, a II-ban 10, a Ill-ban 8, a IV-ben 5; összesen: 36 rendes tanuló. Az agyagiparosok részére rendezett gyakorlati szaktanfolyamon 6 agyagiparos-mester és segéd vett részt. Az iparossegédek ált. továbbképző esti tanfolyamára beiratkozott 23 segéd. A vasárnapi rajztanfolyamra 18 különféle iparossegódet vettek föl. A két tanfolyam költségeire a kereskedelmi m. kir. miniszter 1195 K külön segélyt engedélyezett. A vasárnapi rajztanfolyam költségeinek fedezésére a kassai kereskedelmi és iparkamara 400 korona segélyt utalványozott. Az intézet tanári testületé 3 rendes és 2 óraadó tanárból, meg 2 hitoktatóból állott. Ezeken kívül alkalmazva volt az intézetben 2 művezető. Az intézet fennállása óta a szakiskolába beiratkozott 145 tanuló. Az intézetet elvégezte 81 tanuló, más pályára lépett 20 tanuló, Amerikába vándorolt 11 tanuló. A szakiskola 1907. évi bevétele 33,837 korona 18 fillér volt, s ugyanannyi a kiadása. E szerint egy rendes tanuló tanítása és fentartása évenkint átlag véve 939 K 91 fillérbe kerül. Az intézet fölszerelése 37,768 korona értéket képvisel. A gondosan szerkesztett értesítő utolsó közleménye a szakiskola céljáról és a tanulók felvételéről szól. Azon tanulóknak, a kiknek a rajzolás iránt hajlamuk van és művelt iparosok akarnak lenni, igen ajánljuk az intézetbe való beiratkozást. d j VARMEGYEI ÜGYEK. A közigazgatási bizottság ülése. — Augusztus 11. — A közigazgatási bizottság augusztus 11-iki ülésén gróf Sztáray Gábor főispán elnökölt. Az ülés lefolyása a következő volt: Az alispán havi jelentése szerint a csendőrség 381 esetben teljesített nyomozatot. Tüzeset előfordult Ungvár városban 3 ízben, továbbá Alsódomonya, Ungpinkóc, Ungludas, Lehóc, Alsószlatina, Csap, Nagyberezna, Hajasd és Szobránc községekben. Az okozott kár 179321 K. Biztosítva volt 71896 K, — biztosítatlan kár 107425 K. —Mint érdekes körülményt kiemeljük, hogy a Weinberger Izidor-féle Kossuth-téri ház 3 ízben próbált kigyulladni: julius 15-én, 16-án és 30-án, de a tüzet még csirájában elfojtották. Valóságos csapásként nehezedett Alsódomonya községre a julius 29-én pusztított tűzvész, mely alkalommal 47 ház és 36 gazdasági épület egészen, — 32 ház és 14 gazdasági épület részben elégett, egy emberélet áldozatul esett, azonkívül elpusztult 1 marha és 52 baromfi, sok gabona és takarmánynemü. Az alsódomonyai tűz 156180 K kárt okozott a szegény népnek. A nagy- bereznai járás területén 88 idegen illetőségű egyén telepedett le. A közbiztonságot a nagybereznai járás területén egy cigánykaraván betöréses lopásai zavarták meg, a tetteseket azonban elfogták és közülök 12-en a beregszászi börtönben ülnek. A beregszászi kir. ügyész jelenti, hogy a já- rásbirósági fogházakban 45 férfi és 13 nő van letartóztatva. A vármegyei gyámpénztárban julius hó végén 1206829 K 03 f volt kezelés alatt. A vármegyében a közegészségügyi állapot általában véve kedvező volt. Hevenyfertező megbetegedések előfordultak és pedig vörhenyben megbetegedett 21 egyén, ebből gyógyult 6, meghalt 4, — hasihagymázban megbetegedett 10 egyén, gyógyult 10, kanyaróban 4 eset közül 3 meggyógyult; hökhurutban 77 egyén betegedett meg, ebből gyógyult 57, meghalt 1 egyén; vérhasban 1 egyén betegedett meg, a ki meggyógyult. Élve született 469 egyén, meghalt 280 egyén, és igy a születési esetek száma 189 esettel múlta felül a halálozást Orvostörvónyszéki boncolás 4 esetben, orvosrendőri hullaszemle 2 esetben volt, öngyilkossági esetek száma 3. Vizsgálták a gyógytárakat, korcsmákat, élelmiszereket, vágószékeket, gyárakat, fürdőket, műhelyeket. A nagybereznai rituális fürdő elhanyagolt berendezésű, tisztátalan, az épület düledező, roskatag, miért is a közigazgatási bizottság utasította a nagybereznai főszolgabírót, hogy a rituális fürdőt hatóságilag zárja be. Veszettségre gyanús állat által megmart egyének száma 6. — Auszlendi Sarolta, oki. bába Gálocson, Bérezik Jánosnó Bölcsősön, Holies Borbála Nagy gajdoson, özv. Kosztrej Jánosnó Szentesen, Vaszilenka Györgyné Köbléren, özv. Varga Mi- hályné Ördögvágáson bábagyakorlatra letelepedtek. A kir. tanfelügyelő megjelent Tárnán második iskola szervezése ügyében, Alsókányán állami iskola építése végetti tárgyaláson, Sárosmezőn az iskola alapvagyon rendezése dolgában, Unglovasdon és Vin- nán tárgyalt iskolák szervezése ügyében. A kultusz- miniszter az ungszennai r. kath. iskolának tanszert adományozott, a havasközi, csapi és sóháti áll. iskolák mellé a gazdasági ismétlő iskolákat engedélyezte, az Ungmegyei általános Tanitó-Egyesület által létesített Tanítók Otthona részére 1000 K segélyt utalványozott. 15 drb. segélykérvény pártolólag felterjesztetett. Hasonlóképen felterjesztetett 59 III. ötödéves korpótlók iránti kérvény. Négy iskolának a miniszter a segélyt és ötödéves pótlékot engedélyezte. Az államépitészeti hivatal főnökének jelentése szerint a törvényhatóság területén levő összes állami és törvényhatósági közutak kielégítő állapotban voltak, közlekedési akadály sehol sem fordult elő. Az utak fenntartására előirányzott fedanyagok szállítása folyamatban van, kivéve a szürte-budaházai utat, hol a lóp- fene miatt a szállitás már két hónapja szünetel. A hegyvidéki kirendeltség által rendelkezésre bocsájtott tartalékos aratómunkások julius hó 29. napjáig dolgoztak ; az első 14 napban megfelelő eredmónynyel, a második 14 napi időközben azonban a gyakori eső miatt kevesebb eredménynyel, mindannak dacára a turjaremete-rónafüredi ut egész a fürdőig kellően helyre van állítva; — a csontosi—viharosi—havasközi utón pedig a legnehezebb terepviszonyok mellett 850 m. uthosszban a földmunkálatok elkészültek. A pénzügyigazgató jelenti, hogy az egyenesadó címén julius hónapban befolyt 45609 K 03 f, haddij címén befolyt 309 K 50 f, bélyeg- és jogilletékben 66274 K 47 f, a múlt évihez képest 35937 koronával kedvezőbb az eredmény, — fogyasztási és italadóban befolyt 98311 K 16 f, — dohányjövedókben befolyt 62553 K 78 f. A vármegyei állategészségügyi állapot — a fellépett lépfenebetegségtől eltekintve — kedvezőnek mondható. A lépfene fellépett Szerednye, Unghosszu- mező, Zahar, Mélyut, Ungdaróc, Korláthelmec, Császlóc, Radvánc, Ungcsertósz, Bacsó, Ungszenna, Bés, Palágykomoró, Nagyselmenc, Magyarmocsár, Kisrát, I Sárosremete, Ubrezs, Nagyzalacska és Bercsényi falva községekben. Sertósvósz Antalóc és Felsőnómeti községben. Veszettség Palágykomoró községben. Az állatorvosi személyzetben több változás állott be. (Annak idején közöltük. Szerk.) Az állatorvosi jelentéssel kapcsolatosan Thu- ránszky Tivadar kifogásolta azt, hogy a vármegyei hivatalos lapban az utóbbi időben nem tétetik közzé az állati betegségek folytán a forgalomtól elzárt községek névjegyzéke, a miből a közönségre sok kellemetlen hátrány származik. Ez okból a közigazgatási bizottság utasította a törvényhatósági állatorvost, hogy az elzárt községek névjegyzékét a hivatalos lapban tegye közzé. Tóth Lajos panaszolja, hogy Szűrte község már hónapok óta el van zárva a forgalomtól azért, mert a 14000 holdnyi területet magában foglaló szürtei határban ragadós állati betegség lépett fel. Javasolja, hogy ezen nagy községi terület kerületekre osztassék és ne az egész község zárassák el, hanem csak az inficialtnak talált kerület. A közigazgatási bizottság ezen javaslatot elfogadva, ilyen értelemben felír a földmivelósi miniszterhez. Az ülés 11 órakor véget ért. Felszólamlási bizottság. A vármegye területén működő italmórők italmórósi illetékei a f. óv folyamán az 1909—1911. évekre rendezendők lóvén, a közigazgatási bizottság augusztus 11-ón tartott ülésen az ital- mérési illetékek elleni felszólamlások tárgyalására alakítandó felszólamlási bizottság elnökéül Benkő Józsefet, helyettes elnökül pedig dr. Sebő Sándor közigazgatási bizottsági tagokat küldte ki. Adóbehajtás. Az ungvári járás főszolgabirája a közvetlen adót fizetők adójának behajtásával Kalmár Marián p. ü. számellenőrt bízta meg.
