Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1908-08-02 / 31. szám

4. oldal. "CT ÜST O 31. szám. * Halálozás. Kovács János, a helybeli honvéd­zászlóalj 10. századának derék őrmestere, elhunyt. Te­metése julius hó 30-án ment végbo megfelelő katonai pompával. * Felhivás az Ungmegyei Tanító Otthon- Egyesület rendes tagjaihoz! Kartársi tisztelettel kérem az Ungmegyei Tanító Otthon-Egyesület azon rendes tagjait, kik Ungváron tanuló fiaikat a jövő 1908—909. iskolai évre kellő felügyelet és teljes ellá­tás mellett az ungvári tanító otthonba fölvétetni kíván­ják, miszerint ezen szándékukat folyó évi aug. hó 10-ik napjáig alulírott elnöknél szóval, vagy írás­ban bejelenteni szíveskedjenek annyival is inkább, mivel a határidőn túl érkezett bejelentéseket a felü­gyelőbizottság nem fogadja el. Egyúttal szives tudo­mására hozom az érdekelt kartársaknak, hogy az Ung megyei Tanító Otthon-Egyesület által fenntartott inter­nátusbán a szegényebb sorsú tanulók részére a múlt iskolai évben megállapított 30 koronás havi ellátási dij mellett nehány kedvezményes hely is lesz fenntartva. Minthogy ezen kedvezményes helyek egyelőre csak korlátolt számban lesznek megállapítva, ennél fogva felkérem azon t. kartársakat, kik ezen kedvezményekre igényt tartanak, illetve kik fiaikat kedvezményes helyre fölvétetni kívánják, miszerint pályázati kérvényeiket f. évi augusztus 10-ig hozzám küldjék be. A folyamod­ványhoz melléklendők: 1. A kedvezményes helyre folyamodó tanuló múlt tanévről szóló iskolai bizonyít­ványa, 2. a tanuló szüleinek családi állapotáról és vagyoni helyzetéről szóló bizonyítványa. A családi állapotot igazoló bizonyítványban világosan fel kell tüntetni, hogy a folyamodónak hány kiskorú testvére van s ezek közül hányán járnak a népiskolánál maga­sabb intézetbe. Végül megjegyzem, hogy úgy az inter­nátusba való felvételt, valamint a kedvezményes helyek elnyeréséért folyamodó kartársak igyekezzenek minél előbb Budai István pénztáros urnái befizetni, mert a hátralékban levő tagok kérvényeit a felügyelő bizottság nem fogja figyelembe venni. Kelt Ungváron, 1908. jul. 30. Takács László, az Ungm. Tanító Otthon egye­sület elnöke. * Képek az alsódoinonyai tűzvészről. Némethi fényképész műtermének bejárati kirakataiban 24 különböző kép látható az alsódomonyai tűzvész­ről. A sikerült pillanatképek hűen tárják elénk a tüz- veszedelem borzalmait. A katonák önfeláldozó munkája, a szabad ég alá került szegény emberek csoportjai, a füstölgő romok körül siránkozó alakok, a tűzoltás primitiv eszközei stb. itt mind együtt láthatók. * A munkásbizíositó pénztár köréből. A pénztár igazgatósága múlt hó 28-iki ülésén 4 pályázó közül Gränberger Izsó kézdivásárhelyi lakost válasz­totta segédkönyvelővé. Az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiz­tosító Pénztárnak módosított alapszabályait a m. kir. állami Munkásbiztositási Hivatal jóváhagyta s egyszers­mind elrendelte, hogy a jóváhagyott alapszabályok 1908. évi augusztus 1-én lépjenek életbe. Az uj alap­szabályok szerint a betegség esetére biztosított tagok járuléka az alábbi átlagos napibórosztályok szerint fizetendők : I. oszt. átlagos napibér 1.— i '=• 1 K-ig II. . „ 1.50 I = 1 K-án felül 2 K-ig ­III. „ „ . 2.50 I “ 2 . , 3 . 1 IV. „ „ . 3.50 ; IS 3 „ „ 4 „ _ V. . . „ 450 1 | 4 , . 5 „ | VI. „ „ „ 5.50 S 5 „ . 6 . VII. . . „ 6.50 *“ 6 , „ 7 „ « VIII................................7.50 S 7 . „ 8 „ A fizetendő járulékok a következők : 2°/„ 3°/o heti jár. heti jár. a táppénz I. oszt. 12 f 18 1 50 f II. „ 18 f 28 f 75 f III. „ 30 f 46 f 1.25 f IV. „ 42 f 64 f 1.75 f V. „ 54 f 82 f 2.25 f VI. „ 66 f 1.— f 2.75 f VII. „ 78 f 1.18 f 3.25 f VIII. „ 90 f 1 36 f 3.75 f A napibórosztályokba való sorozás a tényleges bér vagy fizetés alapján történik, az esetleges termé­szetbeni élelmezés egyenértékének beszámításával. Azok­nál az alkalmazottaknál, a lüknek bére vagy fizetése nem állandó, hanem a kereset a teljesített munka­mennyiséghez képest változik (óradíjasok, akkordmun­kások), az egy munkanapra eső átlagos keresetet a munkaadó és az alkalmazottak meghallgatásával a pénz­tár állapítja meg. A napibérosztályba sorozást az összes tagokra nézve a pénztár teljesiti. A napibérosztályba sorozást tartalmazó intézkedés ellen ennek közlésétől számított 8 nap alatt a munkaadó, az első levonástól számított 8 nap alatt pedig az alkalmazott előterjesz­téssel élhet. A járulók a megállapított napibérosztály alapján fizetendő s a táppénz is ennek megfelelőleg utalványoztatik; az alkalmazott az igy megállapított átlagos napi keresetnek megfelelő napibérosztály után járó táppénznél magasabb táppénzt utólag nem igé­nyelhet. A biztosításra kötelezett alkalmazottak után a betegsegélyzői járulékok a kivetés kézbesítését követő 8-ik napon múlhatatlanul befizetendők, és a teljesítendő fizetések mindenkor a fizetőnek legrégibb tartozására számoltatnak el. A járulék az egész hétre fizetendő; ha azonban a munkaviszony tartama nem egész hétre terjed ki, akkor a járuléknak megfelelő hányada fize­tendő ; minden megkezdett nap egész napnak számit. A munkaviszony megszakítása nélküli időleges szüne­tek figyelembe nem vétetnek. A temetési segélyek a következők: I. oszt. tag után 30 K V. oszt. tag után 90 K II. „ „ „ 30 K VI. „ „ „ 110 K III. . „ „ 50 K VII, „ „ „ 130 K IV. „ „ „ 70 K VIII. „ „ „ 150 K * A vadaskerti uj vasúti megállóhely. Ungvár megállóhely uj állomási épületét csütörtökön adták át a forgalomnak. Az uj, igazán csinos épületben két váróterem van, egy nagyobb a III. osztályú és egy kisebb az I. és II. osztályú utasok részére. Ezzel megszűnik az az anomalia, hogy az utazó közönség szélben, esőben, hóban a szabad ég alatt^volt kényte­len tanyázni és hogy az épülethez való hozzájutás céljából vonat előtt vagy után a vágányokon kellett átjárni. A nagy költséggel készített uj feltöltós, melyről gyönyörű kilátás nyílik a radvánci erdőre, nagyban hozzájárul Széchenyi-ligetünk szépítéséhez. Ősszel a kocsiút és vágány közötti részt a helybeli osztálymór- nökség parkírozni fogja. Úgy halljuk, hogy Braun Mór vendéglős, ki az üzletvezetőségtől engedélyt kapott arra, hogy az épület környékén néhány asztalt felállít­hasson, asztalait csinos vasrácscsal elkerítve és a nap ellen vászonernyővel védve, az épület Széchenyi-kert felőli homlok fala mellett kívánja elhelyezni, és igy városunk közönségének egy újabb, kellemes helyre van kilátása. Köszönetét mondunk a helybeli vasúti mérnöki hivatalnak, mely hathatós ^támogatásával az épületnek ezen költséges elhelyezésére az engedélyt az illetékes vasúti hatóságoknál kieszközölte. * Megbízás. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter Lendvai Vilma szombathelyi áll. segélyezett községi polgári leányiskolái h. tanítónőt az ungvári áll. polgári leányiskolánál helyettesi minőségben, Vargháné Kozma Margit eddigi müvezetőnőt és Zombory Aranka oki. tanítónőt művezetői minőségben az 1908—9. iskolai évre megbízta. * Szemle a túrj ^remetei ménteleposztály- nál. Nagy Valér altábornagy, a m. kir. állami lóte- nyészintózetek katonai felügyelője, adlátusának Deseő Ferenc őrnagynak kíséretében f. é. julius hó 30-án meg­szemlélte a debreceni méntelep turjaremetei osztályát. * Hivatalnokok arcképes igazalványa. Az államvasutak igazgatósága felhívást intézett a hivatal­nokokhoz, hogy a vasúti fóláru menetjegyekre jogosító arcképes igazolványok váltásánál ezentúl az 1 korona dij bélyegben küldendő be. még pedig postabélyegben. * Tabódy Ida, a pozsonyi áll. tanitónőképzőin- tózetben a tanítónők számára rendezett továbbképző­tanfolyamon szociális irányú előadásokat tartott, a me­lyek — írja lapunk egy olvasója — a legfontosabb társadalmi kérdéseket ölelték fel. Az előadó mély tu­dással és rajongó hivatásszeretettel magával ragadta hallgatóit, kik lelkesedéssel fogadták meg, hogy az általa kijelölt irányban szívvel, lélekkel fognak mun­kálkodni. * Panasz a nyíregyházai—csapi vonatra. A debreceni kereskedelmi és iparkamara legutóbbi közgyűlése foglalkozott a nyíregyházai—csapi vonal kezelése ellen beadott panaszszal, mennyiben a kocsik tisztasága és száma nem megfelelő. A népes vonalon ugyanis csak egy II. oszt. kocsi közlekedik s ebből kifolyólag az utasok zúgolódása és veszekedése napi­renden van. A kamara elnöksége soron kívül panaszt emelt ebben az ügyben a kereskedelmi miniszternél. * Circus. A Kossuth Lajos-téren Smaha János circusigazgató társulata ütötte fel tanyáját és augusz­tus 1-én kezdte meg az előadást, a mely csak 3 napra szól. A mint a falragasz szövege sejtetni engedi, az amerikai berendezésű vízmentes sátor alatt 1500 ember is elfér s az előadás rossz időben is megtartatik. A műsor gazdagnak és változatosnak van ígérve. Elő­adás alatt cs. és kir. 66. gyalogezred zenekara játszik. * Egy festőművész halála. A magyar festő­művészetet nagy gyász érte Pállik Béla halálával. Pállik jul. 27-én halt meg Budapesten. A nagy művész életében sok volt a regényes motívum. Az ő művészi pályája is úgy kezdődött, mint számos nagy művészé: a művészet iránt lelkesedő, éles szemű emberek korán felfedezték a tehetségét és egyengették fejlődésének útját. Első pártfogója gróf Sztárayné volt. E művész- lelkű nő Nagymihályon — itt született Pállik 1845-ben — Véletlenül megpillantotta az eleven eszü gyermek rajzait, a melyek legelésző teheneket és juhokat ábrá­zoltak. Nyomban megismerte ezekben a rajzokban a tehetség nyomait s buzdítani kezdte Pállikot a tanulásra. Már akkor egy kis művészi múltja volt Pálliknak ; egész sereg tehenet és juhot rajzolt a házuk falára s e műveit — első „kiállított“ képeit — csodálattal bámul- gatták a községbeli „műértő“ pásztorok és cselédek. Ez volt az első sikere a későbbi világhírű állatfestő­nek. Tíz éves korában Ungvárra küldték iskolába, majd a fővárosba ment, hogy a rajzolásban képezze magát. Fokról-fokra haladt azután a dicsőség utján. * Uj postafőigazgatő. A kereskedelemügyi mi­niszter Bene Róbert kassai posta- és távirda igazgatót főigazgatóvá kinevezte. * A családfő nem mehet Amerikába. Kétségtelenül üdvös újítást fog megteremteni a kormány a kivándorlási törvény revíziójával, a melynek egyik nevezetes intézkedése az, a mely eltiltja, hogy a jövő­ben a családfenntartók családjaik hátrahagyásával ki­vándorolhassanak. * Szlaviánszky meghalt. Ruszcsukból jelentik, hogy ott julius 27-én hetvenhat éves korában meghalt Dimitri Szlaviánszky d' Agrenew az orosz nemzeti daltár^ulat vezetője. Első körútját 1858-ban tette meg énekkarával és azóta gyakran megfordult vele Európa nagy városaiban, mindenfelé nagy tetszést és sikert aratva. Magyarországon a legnagyobb sikert a nyolc­vanas évek végén aratta. Azóta kétszer szerepelt tár­sulatával Budapesten. Ungváron is bemutatta társulata nagy készültségéi. Utolsó szereplése általános érdeklő­dés mellett a f. évi február 22-én volt, a mikor a szín­házat egészen megtöltötte az érdeklődő közönség. Szlaviánszky holttestét a cár saját jattján viteti el Oroszországba, a hol államköltsógén fogják eltemetni. » Honvédeink itthon. A m. kir. munkácsi honvéd gyalogezrednek Ungvári állomásozó zászlóalja folyó hó 30-án érkezett vissza városunkba. A zászló­alj résztvett volt a szatmári honvédgyalogdandárnak Munkács vidéken tartott gyakorlatain. * Hány ügyvéd van? A máramarosszigeti ügyvédi kamara a napokban tette közzé jelentését, a melyből megtudjuk, hogy a kamara területén hány ügyvéd van. A négy vármegyére kiterjedő kamara te­rületén 174 ügyvédet és 149 ügyvédjelöltet találunk. Az ügyvédek számából 41 Ung, 69 Máramaros, 55 Bereg, 9 Ugocsamegyére esik. Ung vármegyében a következőképen oszlik meg az ügyvédek száma: Ung­váron van 27, Nagybereznán 5, Szobráncon 4, Nagy- kaposon 5 ügyvéd. * A csendőrség zsoldemelése. A csendőr laktanyákba, a közbiztonság derék vitézei közé öröm­hírt vitt e napokban a budapesti hivatalos posta: a csendőrök fizetésjavitásáról. A csendőr évi zsoldja 700 helyett 900 K és minden rendfokozatnál 200 koroná­val nagyobbodik az uj rend szerinti fizetés. E szerint egy tényleges őrsvezető 1100 koronát kap. Ehhez járulnak még a szolgálati pótdijak. Minden ember 3 évi szolgálat után évi 200, 8 évi szolgálat után évi 300, 12 évi után évi 4C0, 16 évi szolgálat után évi 500 korona pótdijat kap. * Virágzó ipar fejlődött ki hazánk déli részén és nagyban járul hozzá a vidék vagyoni viszonyainak konszolidálásához. A legjobb hírnévnek örvendő Nagy- kikindai és Zsombolyai Bohn-féle téglagyárakat értjük, melyek a tulajdonosok szakavatott vezetése mellett a monarchia legnagyobb telepévé fejlődtek ki. A Bohn- féle szab. átfedő cserepek, melyekből a cég évente 50 milliónál többet gyárt, közkedveltségnek örvendenek. A cég újabban Békéscsabán is hatalmas telepet létesít, mely számos munkáskéznek keresetet fog adni. * Mi az oka a gyermekek hasmenésének ? A mig a hűvösebb évszakok idején a gyermekek hányásos hasmenése aránylag ritkább és veszélytele­nebb megbetegedés, addig az a nyár kezdetén már gyakoribb, sőt a legmelegebb hónapokban nagyon sűrűén előforduló, gyors és veszélyes lefolyású, elany- nyira, hogy ezidőszakban a gyermekhalandóság ijesztő mértékben fokozódik. Ennek a szomorú dolognak, mely bár legfeltűnőbben a nagyvárosokban látható, de a mely a falusi gyermekeket is ószrevehetőon tizedeli, két nagy jelentőségű dolog adja meg a magyarázatát: a nagy hőségtől okozott csökkenése a kicsinyek ellenállóképes­ségének, másrészt a tehéntej bakteriumtartalmának rohamos megszaporodása és a tej vegyi bomlása. Az utóbbi ártalmaktól könnyen megóvhatja az anya gyer­mekét, ha annak táplálására csupán a Nestlé gyermek- lisztjét használja, melynek kiválóságát már csaknem félszázados múltja igazolja, s a mely mindig készen áll a használatra, jól táplál, nem savanyodik és nem bomlik soha és e tulajdonságai révén az emésztőszer­veket is mindig rendben tartja. | f a __r a szabadalmazása vagy I 0 3 mam/ÍW értékesítése előtt úgy I QIQIlliaiIVUlX Magyarországon, mint » bármely külföldi állam­ban, for- ^ahoHalmi llioan^ szerkesztőségéhez dúljon a jfÖ^dUílUdlIIII UJodlj BUDAPEST, VII., Erzsébet-körut 26. szám. 2884,4—20 Kérje a „Szabadalmi Újság“ ingyen mutatványszámát. CSARNOK. Emlékezzünk Régiekről. — Ungvármegye főispánjai és tisztviselői a legrégibb kortól 1867-ig. — Közli Gálocsy Zoltán. (Folytatás.) (4.) A XV. század végén a megyék önállósága már anyira kifejlett, hogy mint autonom testületek saját ön- kormányzati szükségleteik fedezésére vármegyei adót is vetettek ki. Minthogy ezen korban a megye tiszt­viselői fizetésben még nem részesültek, mert minden díjazásuk csupán a kiszabott bírságok bizonyos hánya­dából állott, — eleinte a megyéknek esak az ország­gyűlésre küldött követek utazási és ellátási költségei­nek fedezéséről kellett gondoskodnia. Mátyás király I486, évi decretumában adta me<> megyéknek ezen költségek beszerzési céljából a jegyei adó kivetési jogot. De csakhamar bekövetke,. t az idő, midőn az önkormányzati jogkör kibővülő.' • folytán más egy óbb közszüksógletek is állottak elő s a Mátyás király fenti decretuma alapján általános megyei adó lépett életbe, melyet ügy a nemesek, mint a nem nemesek és hosszú ideig a szabad királyi városok is kötelesek voltak fizetni. Ezen önadóztatás állandósulása folytán szervez­tetek a megyei „házi pénztár“ a XVI. században, melynek rendes bevételét képezte a megyei adó s ezenkívül az 1543. évi X. t.-c. rendelkezései szerint a megye által beszedett hadi adó minden forintja után 5 dénár a megyei házipénztár javára esett. Az önkormányzat jogköré rek legkimagaslóbb meg­nyilvánulása azomban a megyék „szabály alkotási jogábanu (jus statuendi) érte el tetőpontját. Verbőczy hármas könyve szerint a szabályalkotási jog a XV. században csak a törvénykezési eljárás körvonalozására és a mezőrendészeti eljárásra vonatkozott, de már a XVI. század folyamán annyira kifejlett, hogy a jogélet minden ágazatára Dózve gyakoroltatott. A megyei sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom