Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1908-10-18 / 42. szám

42. szám. TT IbT Oh 5. oldal. 120 K, az iskolaépület teljes külső és belső tatarozása, kifestése, padozatjavítás, padok befestése stb. 200 K, az iskolába a törvény által megkívánt szükséges tan­szerek, taneszközök beszerzése 58 K. Az összes ki­adás 1636 korona. A fölállítandó orgona költségeire felajánlott kegyes adományok összege eddig J 900 K, azaz egyezerkilenc- száz korona, mely összeg addig, mig a Rieger Ottó budapesti orgonagyáros költségvetésében szükséges 4000 korona a jó Isten segítségével, áldásával össze­gyűl, kamatozás végett a postatakarékpénztárban van elhelyezve. Az Ur Jézus szentséges szivének bő­séges szent áldása legyen jutalma a nemes szívű adakozók kegyes, áldozatos jóságának! Kelt Csap, 1908. október 1. Molnár Sándor Török M. Lajos egyházgondnok. plébános. A szomszédból. (Zemplénmegye). Mintaszüret. E hó 10-én gróf Sztáray Sándor újhelyi szőlejében mintaszüretet rendeztek, amikor már a kora reggeli órákban kezdtek hozzá a tarcali vin­cellériskola növendékei Hegedűs Győző igazgató és a szaktanárok vezetése alatt a szürethez. Mig a szüre­telés folyt, Hegedűs igazgató sorra mutatta a jelen­voltaknak a különböző szüretelési eszközöket. Bemu tatásra kerültek a Röck-féle szőlőzuzó, 2 féle borsajtó, borszivattyu, az Asbest-féle borszürő, melynél meg­lepetésszerű eredménynek lehettek szemtanúi a jelen­voltak. A borszűrő készüléken ugyanis rövid 10 perc alatt teljesen zavaros bor kristálytiszta lett. Különös érdekességet kölcsönzött a bemutatásoknak, hogy egyes, a szüretelésnél nagyon fontos kérdések kerültek meg­vitatás alá. így alaposan megvitatták, hogy kell-e taposni, kell-e bogyózni, kell-e a bort felönteni. Az előadást Hegedűs igazgatónak az erjesztésről tartott tanulságos értekezése fejezte be. Hegedűs igazgató a borra nézve fölötte veszedelmesnek tartja az általáno­san használt erjesztő gombás használatát. A bor ko­rábbi erjedése legkönnyebben és legcélszerűbben úgy érhető el, ha szüret előtt egy héttel tapostatnak szőlőt és a mustot üvegekbe töltik. A must igy gyorsan zajos erjedésnek indul s 1—2 liter elég belőle egy hordó gyorsabb erjedésének olőmozditásához. — Ke­gyelmi kérvény. Sátoraljaujholy képviselőtestülete kegyelmi kérvényt intéz a királyhoz a királysértésórt 10 napi fogházra Ítélt Székely Elek hivatalvesztett pol­gármester büntetésének elengedése érdekében. —• Vá­rosi borkimérések. Búza Barna orsz. képviselő köz­benjárására a kereskedelemügyi miniszter egy városi borkimérés részére az államvasutak költségén helyiséget épit az újhelyi állomáson A város bizottsága pedig elhatározta, hogy a bormérést berendezi s ott újhelyi bortermelők borait fogja palackonkint árulni. A borokat a város maga vásárolja s a vasúti vendéglőssel fogja árusittatni. Elhatározták még, hogy a városban is fog­nak borkimérést felállítani, melyben ugyancsak újhelyi termelők borait fogják vendéglőszerüen árusítani. Az állomási kimérést reklámcélra, a városit tömeges el­adásra kívánják használni. Mindkét kimérés valószínű­leg már decemberben megnyílik. — A petroleum ál­dozata. Kovács István újhelyi 35 éves vasúti portás e hó 6-án az égő lámpába petróleumot töltött, miközben a petroleum lángra lobbant és Kovács Istvánt mellén súlyosan összeégette. Ugjanekkor megsérült 5 éves leánya is. A szerencsétlenül járt portást nyomban a közkórházba szállították, a hol folyó hó 12-éig volt ápolás alatt. Miután már segíteni nem lehetett rajta, aznap lakására vitték, a hol másnap kiszenvedett. Kis leánya még mindig sínyli az összeégés okozta sérülé­seket. A szerencsétlen véget ért portás családja iránt általános a részvét. (Beregmegye.) XJj korház. A törvényhatósági bizottság a Bereg­szászon építendő uj vármegyei kórházi építkezésekre 560.000 K törlesztéses kölcsön felvételét határozta el. — Olcsó villany. Beregszászban a villamos áramnak az ára világítási célra hektó watt óránként 6 fillér; csak nappal, azaz reggel öttől este 4 óráig, ragy csak nyáron, azaz április 1-től szeptember 15-ig fogyasztott áram ára hektowatt óránként 5 fillér. Motorok hajtá­sára, vagy más ipari célokra, tekintet nélkül a nap szakára, a villamosáram hektow. óránként 3 fillér. Ilyen célokra évi 1000 órán túl fogyasztott áram hektowatt óránként 2 fillérbe számittatik. Csak nappali fogyasz­tásnál 2 fillér s nappali 1000 órán túl fogyasztott áram ára P5 fillérbe számittatik hektowatt óránként — 2374 végrehajtás. A beregszászi kir. járásbíróságnál az uj végrehajtási novella életbeléptetése folytán, ennek ki­hirdetésétől számítva 30 nap alatt, vagyis szeptember 24-ikéig 2374 végrehajtást jelentettek be a hitelezők, miket 1909. év augusztus hó 25-ikéig az 1881. évi LX t.-c. rendelkezései szerint óhajtanak foganatosítani. — A pálinka áldozata. Ifj. Hazsega György meden­cei legény múlt kedden Szombati községben a korcs­mában pálinkázás közben összeveszett Meskó Gergely ottani legénynyel barátjával, minek az lett a vége, hogy Hazsega a kerítésből kitört karóval a korcsmából ki­jövő Meskót az ajtóban ezen szavakkal „te akarsz engem megverni“ úgy ütötte fejbe, hogy az nyomban szörnyet halt. — Drága vadászat. A gróf Schönborn- uradalomból a szomszéd községek közt leendő parcel­lázásra megvett, de ma még a földmivelésiigyi minisz­térium kezelésében levő Háthegysóg erdőiben a föld- mivelésügyi miuiszter megengedte a vadászást és pedig 6 szarvasbika, 7 őzbak, 8 őzsuta és 24 vaddisznó el­ejtését; de ám egy kicsit — borsos áron. A tarifa ez: Egy 8 ágú szarvas dija 400, — 12-esé 800, 14-esé 1000 korona; megsebzés 100 K. Egy őzbak 60 kor. megsebzés 20 kor.; őzsuta 60, fiatal agyaras vaddisznó 60, erős 80, megsebzés 10 korona, emse és malac 30 korona. Ezen díjon kívül fizet még a vadász a cserke- lési bárcáért minden 24 órára szarvasra 30, őzre 15, vaddisznóra 10 koronát. Ezért aztán egy erdőőr is el­kíséri. (Ugocsamegye.) Nem oszlatják íel a vármegyét. Ugrón Gábor főispán a tiszántúli törvényhatósági bizottsági tagoknak kijelentette, hogy Ugocsa vármegye jelenlegi területi beosztása, a választói reformmal és a választó kerüle­tek beosztásával kapcsolatban, változást szenvedni nem fog, tehát a vármegyét nem fogják feloszlatni. Ugyancsak oly irányban se fog változás történni, a hogy azt a törvényhatósági bizottság múltkori állás- foglalása óhajtaná, t. i. a megyének Máramaros és Szatmár felé való kikerekitése, — mert a mint hogy Ugocsa vármegye integritását nem érintik, épp úgy megmaradnak ezen megyék keretei is. Figyelmeztetett a főispán arra is, habár az ország némely részében s megyéjében lesznek némi változások, abból Ugocsára vonatkozólag semmiféle következtetéseket le ne vonja­nak, mert a mi másutt történni fog, az az illető megyék hozzájárulásával történik. (Szabolcsmegye.) A főispán lemondása. íőszolgabirák és szol- gabirák választása. Szabolcs vármegye törvényha­tósági bizottsága f. hó 13-án közgyűlést tartott gróf Vay Gábor főispán elnöklésével, a melynek napirend­jén a megüresedett főszolgabírói és szolgabirói állások betöltése volt. A közgyűlésen nagy meglepetést keltett, hogy gróf Vay Gábor lemondott főispáni méltóságáról. A főispán semmivel sem okolta meg elhatározását, csak annyit mondott, hogy lemondásának oka a jövő titka. Kállay András kérte a főispánt elhatározásának meg­változtatására, ez azonban ragaszkodott lemondásához. Majd a választásokat ejtették meg. Kisvárdai főszol­gabíróvá Okolicsányi Dezsőt, kemecsei főszolgabíróvá Mezőssy Lászlót, bátori főszolgabíróvá pedig Szivák | Jánost választották meg. Elsőosztályu szolgabirák lettek : Nosztovicsky László, Okolicsányi László, Déva j István, Deme Andor. Szolgabiráká pedig Tóth Bélát, Dobos Lászlót és Elek Pált választották meg. — Uj szolgabirói székhely. Nyirbaktán egy uj szolgabirói székhelyet akarnak a szomszédos községek létesíteni, a melyhez Lórántháza, Rohad, Jákó, Besenyőd, Vaja, Eőr, Ó-Fehértó, Levelek, Magy, Mada, Dobos, Las- kod, Petneháza, Kércs, Ramocsaháza, Ibrony és Apagy tartozna. — A „Nyírvidéki Takarékpénztár Rész­vénytársaság" már megtartotta alakuló közgyűlését. A részvénytársaságnak alaptőkéje 500,000 korona, mely 1000 drb 500 koronás névértékű részvényre oszlik. E pénzintézet üzleti működését felyó évi december hó 1-én kezdi meg. — Agarászat. A szabolcsmegyei agarászok f. é. november 4-én tartják meg szokásos versenyüket, melyre nov. 3-áig lehet nevezni. — El­tűnt. Demeter Istvánná besenyődi lakos lakásáról eltűnt. A nyomozás megindult, mert bűntény látszik fenforogni. Tarka krónika. (Földmlvelö-iparos — A görög érettségi. — Keresztelő sz. János. A sok tudomány.) Igazi demokratikus világot nem érünk soha sem. Még a képviselőválasztások alkalmával is meg-meg- nyilatkozik az arisztokratikus felfogás, pedig hát ak­kor a legelőkelőbb jelölt is kegyeskedik „kedves pol­gártársának nevezni a szegény embert. Történt vármegyénk egyik választókerületének székhelyén, hogy a választók három korcsmában gyü­lekeztek és ittak : Az egyikben az intelligencia, a má­sikban az iparosok, a harmadikban pedig a földmíve­sek. Véletlenségből egy földmíves az iparosok korcs­májába került. Lett erre nagy riadalom. — Hogy kerül közénk ez a paraszt? Valaki aztán értésére adta, hogy ez az iparosok gyülekező- és ivóhelyisége. Nagy álmélkodásra azon­ban nyugodtan maradt a földmíves atyafi és így szólt: — Én is iparos vagyok. — Hát miféle iparos? — Földmívelő- iparos. * Az ungvári főgimnáziumnak egyik tanára be­szélte a napokban. Körülbelől 8—10 évvel ezelőtt valahonnan ide került hozzánk a VIII. osztályba egy tanuló. Gyenge legény volt, különösen a görögből. Valahogyan mégis csak eljutott az érettségi vizsgálathoz. De bezzeg me­leg napja volt szegénynek. A görög fordításokat az u. n. „puskákéból bevágta, de az olvasás nem ment jól, a mit maga is elismert, a mikor a háta mögött ülő társának, a ki a fordítást kezdte neki súgni, igy szólt csendesen : — Fordítani tudok. Az olvasást súgd 1 * Nagyon ismert alak Ungváron, a ki egyik sze­replője ennek a krónikának. Budapest vidékén egy borkereskedő pincéjét nézte meg. A pince egy rendezetlen vallású polgár­társ tulajdona, mind a mellett a bejáratnál több szent­nek a szobra áll. Dicsekedve mutogatta a rendezetlen vallású pol­gártársunk a szobrokat. — Igen, igen szépek. Csak még egy szent hi­ányzik, — mondta a mi ismerősünk. — És melyik az ? — Keresztelő sz. János. Az a legjobb azonban a dologban, hogy a mi ismerősünk nem is olyan régen szintén „rendezetlen vallású“ volt. * Az egyetem sok elmélettel táplálja a tanulmá­nyokban meggörnyedt fiatalembert, de vajmi kevés utasítást ad a gyakorlati élet megismeréséhez. Ennek a kitűnő persziflázsa az a kis történet, a melyet orosz és francia lapok Tolsztojról írnak meg. Nemrég történt, hogy Tolsztoj fia fényesen befe­jezte egyetemi tanulmányait és Pétervárról hazakerült Jasnaja-Poljanába. Tolsztoj gyengéden átölelte a fiát. — Nos, kedves fiam — szólt hozzá — most már tudós vagy. — Igen, atyám. — Tudod a jogot, történelmet, régiségtant . . . — Igen, atyám. — A nyelvtant, retorikát, a filozófiát . . . — Igen, atyám. — A logikát, erkölcstant, teológiát . . . — Igen, atyám. — Nagyon szép . . . Nos hát akkor eredj a kam­rába, végy onnan seprőt és seperd el a szemetet az ajtó elől. Megjelent! Megjelent! |VERSEK | j IRTA KOVÁSSY ELiEMÉR. j , püzVe Díszkötésben 2 ^ 40 í. 4 korona. Kapható Székely és Illés könyvkereskedésében. Irodalom. — A „Pesti Napló“ 60 évesjubileuma. Az életkor emelkedése az embernél rendszerint az erők csökke­nésével jár s nagyon ritkán fordul elő, hogy egy 60 éves ember még ifjúkori fürgeséggel, erejének teljé­vel tudjon mozogni. Az újságokról eddig ilyen tapasz­talataink nem lehetnek, mert a Pesti Napló lesz az első újság Magyarországon, mely január 1-én a 60-dik év­folyamot írhatja ki homlokára. De ez az újság, melynek a gondviselés ily magas életkort adományozott, nem rokkant aggastyán, hanem ereje teljében levő, viruló ifjú, mely büszkén hirdeti, hogy nemcsak kor szerint első az újságok közt, hanem az előfizetők számával is az első helyet vívta ki magának. A magyar újság- irodalomnak ez a büszkesége, minden irányban való teljes függetlensége s ebből folyó bátor szókimondása, valamint érdekessége, jól értesültsége és változatos bő tartalma folytán ma már a magyar olvasóközönség kedvenc olvasmánya s alig van város, vagy község az országban, a hová nem a Pesti Napló jár a legtöbb példányban. Abból az alkalomból, hogy a Pesti Napló most fogja megkezdeni 60-ik évfolyamát, újévkor egy rendkívüli ünnepi számot fog kiadni, mely valósággal szenzációja lesz a magyar ujságirodalomnak. E mellett azonban állandó előfizetőit karácsonyra az idén is mint minden évben, értékes diszművel fogja meglepni, mely­nek könyvkereskedelmi értéke egymaga felér a lap előfizetési árával. A „Festőművészet Remekei“ lesz a cime ennek a páratlanul fényes kiállítású diszalbumnak, mely a szépművészeti muzeum klasszikus festményei­nek pompás kivitelű másolatait fogja tartalmazni, mind­egyik egy-egy nagy mester világhirü alkotása. Az egész albumot művészi kötésben ingyen megkapja a Pesti Napló minden előfizetője, a ki a kiadóhivatal fel­tételei értelmében előfizet. Mutatványszámot és az albumra vonatkozó feltételeket kívánatra szívesen küld a Pesti Napló kiadóhivatala, Budapest, VI., Andrássy-ut 27. — A „Vasárnapi Újság“ október 18-iki »zárna uj regény közlését kezdi Mikszáth Kálmántól, a mely történeti levegőjével, pompás rajzaival, érdekes cselek­ményével bizonyára nagy népszerűségre fog jutni. Közli még e szám érdekes képsorozatokban Rudolf trónörökös szobrának leleplezését, a spanyol király mulatását Frigyes főhercegnél Fóltoronyban, Bogda- novics szerb pátriárka beiktatását, Pállik Béla festmé­nyeinek kiállítását, a léghajó és repülőgép fejlődésének újabb eredményeit, tájképeket a novibazári szandzsák­ból stb. Egyéb közlemények: Ady Endre és Petri Mór versei, Lux Terka novellája, Lemaitre franciából fordított regénye, színházi levél, tárcacikk a hétről sa rendes heti rovatok : Irodalom és művészet, Sakkjátók stb. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre négy korona, a „Világkróuiká“-val együtt négy kor. 80 fillér. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadó- hivatalában, (Budapest, IV., Egyetem-utca 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes-Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 f.

Next

/
Oldalképek
Tartalom