Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1908-10-18 / 42. szám

T.7 1ST O­3. oldal. 42. szám. váltig erősíti, hogy nála nagyobb poétát magyar anya még nem szült. Egy névtelen tisztelője pe­dig egyenest Vergiliushoz, sőt Homéroshoz ha­sonlítja. (Vége következik.) Színház. Az ungvári sziniidény befejeztével összefoglaló kritikát kellene mondanunk Palágyi Lajos társulatának működéséről; de tekintettel arra, hogy hétről-hótre ho­zott bő tudósításunkban mindent kimentettünk, a mit a miskolci színtársulatról mondani lehet, ezúttal mel­lőzzük a birálatot, nehogy az ismétlés hibájába essünk. De el nem mulaszthaljuk, hogy Palágyi Lajosnak elismerésünket ne nyilvánítsuk buzgó fáradozásáért, melylyel az ungvári közönség igényeit igyekezett ki­elégíteni. Nem rajta múlt, hanem más egyébb okokon, ha ez teljes mértékben nem sikerült neki. A mi az egyes tagok kvalitásait illeti, a föltétien dicséret hangján kell megemlékeznünk Izsó Miklósról, a ki rendezés fáradságos munkáján kívül mint színész tanúságot tett arról, hogy a fővárosi színpadokon kivü) is találhatunk kiváló egyéniségekre. Somiár Zsigmond a miskolci társulatnak egyik legintelligensebb és leg­szorgalmasabb színésze. Gedő Gusztáv művészi ké­pességei, Stella Gyula ambíciója és tudása, Borbély Sándor színes és sokoldalú egyénisége, Oláh Gyula, a kitűnő hangú baritonista, Majthényi László, kinek vasakaratával csak szorgalma vetekedik, Nagy Imre, az igyekvő Fekete Lásztó és a kit elsősorban kellett volna említenünk, Palágyi Lajos, mind olyan erők voltak, a kik rokonszenvünkön kívül méltók voltak a becsülésünkre. És nem szabad megfeledkeznünk a nőkről sem : Szohner Olga tökéletes művészete, mely szerepköré­ben nagygyá tette, Sugái Jolán csodás temperamen­tuma, Bárdos Jolán nagy énektudása és kiváló hangja, Greguss Margit szép tehetsége, Komlós Ilona intelli­genciával párosult tudása, Breznay Anna disztingvált egyénisége, Bihari Erzsiké a szeretetreméltó énekesnő, mind a miskolci társulat magas színvonalának első­rendű tényezői voltak. A karszemólyzet fegyelmezettsége meglepő volt és nem egy akadt közülük, a ki mint színész, nagyobb szerepekben is kivált, ilyenek voltak Borbély Sán- dorné, Komor Emma, Kerekes Jenő, Némedi xMátyás, Hegyest A karmester, Huber Miksa elsőrendű zenész és kitűnő segítőtársa volt a személyzet betanításánál Intődy. A hót műsorában három darab szerepelt: A „Csók-király“, „Három testőr“ és „Patyolat kisasszony“. A „Csók-király“ gyenge darab. A „Három testőrinek felelevenítése nagyon kellemes estét szerzett a közön­ségnek. A szereplők — mintha érezték volna, hogy sokkal tartoznak az ungvári közönségnek szeretetéórt, — egytől-egyig jók voltak. Palágyi Lajosné fellépté­vel a „Patyolat kisasszony“ előadása művészi esemény­számba ment. Az igazgatónőt egész este ünnepelték. A sikerből kivették részüket Somiár, Izsó, Borbély, Greguss, Breznay. A közönség köréből. Levél a szerkesztőhöz. Tek. Szerkesztő ur ! A „Határszéli Újság“ legut bb megjelent száma hosszabb közleményben ismerteti Tóth Edének, a leg­jobb magyar népszínműírónak Ungváron időzését, s a többek között a következőket mondja: Tóth Ede „ . . . hogy helyzetén javítson és a tél folyamán meg­élhetését biztosítsa, fölváltva irnoki és hetes szolgálatot teljesített s ‘hozzáteszi, hogy e közben nem csak fát vágót, de principálisának a csizmáját is tisztította volna.“ Hát ez kérem, nem igy volt. Hetes szolgálatot Tóth Ede egyáltalán nem végzett, hanem hogy hely­zetén javítson: kisebb-nagyobb képeket festet, miket jóismerősei eléggé magas árakon vettek meg. Egy ilyen festménye (a király életnagyságu képe) ma is látható az özvegyi-féle szőlő borházában. Ennyit a „Határszéli Újság“ közleményének helyreigazításául. kétemeletes ház A Széchenyi-téren Vagner uj háza szolgál diszül. Odább még két egyemeletes ház épült. A Dombalja-utcában Deák Bertalan és Blanár Ödön emeletes házai tűnnek föl. A Nagyhid-utcában Haraszthy tanár csinos házával gyarapodott a város. Épülőfélben van közelében egy épület. A Kossuth-Lajos-térről el­tűntek az undorító Fekete-sas épület és a mázsáló-ház. A ref. templomot és paplakást javították és diszitették. A reáliskola előtti tért most rendezik. Ezeken kívül még nagyon sok házat építettek és javítottak. A midőn a haladást elismerem, rá kell mutatnom azonban egy dologra, a mi városunkat jellemzi, ez a szemét, vagy ha úgy tetszik: a piszok. Hajlandó vagyok készséggel elismerni, hogy haladás mutatkozik a tisztaság szempontjából is, de nem oly mértékben, mint a milyet jogosan el lehet várni egy rendezett tanácsú várostól. Nálunk az udvarok rendetlenek és piszkosak. Az előkelőbb családok udvaraiban is csak itt-ott tulálunk csínt és rendet. Szemviditó, lelket, szivet gyönyörköd­tető virágokat, a melyek más városok udvarairól elma­radhatatlan, ugyan hány helyen lehet találni ? A tiz ujjamon megszámlálhatnám a virágos udvarokat. Ott vannak az aszfalt-jarók. Ugyan ki törődik azoknak a tisztántartásával ? A jó érzésű házigazda le- söpörteti a járdáját, a többi (a 90—98°/o) a jó Istenre bízza a tisztántartást. Egy-egy jó eső esetleg lemossa a piszkot, vagy pedig csinál jó nagy sárt. A kereske­dőknek az a szokása pedig, hogy a boltból a szemetet a járdára seperik, egyenesen botrányos állapot. A sárról jut eszembe, hogy ebben napouként vau részünk az u. n. korzón. Megöntözik az aszfaltot, ellen­ben elfelejtik'előzőleg lespeerni. A porból és a vízből pedig sár lesz. Ezt tudja a 3 éves gyermek is, csak a korzó gondozója nem tudja. Tegyék meg már a közön­ség kívánságára, hogy a korzót seperjék rendesen, akkor aztán az öntözés után nem keletkezik sár. Az utcai szemét eltakarításával alaposan visszaél: a vállalkozó. Seprik, seprik a szemetet, összegyűl a j garmada, de az elhordása késik az éjji homályban; akarom mondani: a vasárnap reggelre, vagy a követ­kező hétre. Sokszor olvastam már ebben a lapban fel­szólalást a vállalkozónak hanyagsága miatt. A szeme­tet nem hordatja el azonnal. Ott marad szépen az utcán, ha ugyan ott marad, mert egy-egy szélroham vígan fütyülve szárnyaira kapja a szemetet s a Rákóczi-utcá- ból elviszi a Nagyhid utcába és megfordítva. Szavahi­hető tanukkal bizonyítom, hogy több utcából vasárnap reggel 1—9 óra közt hordják el a csütörtökön vagy pénteken összeseprett szemetet. Persze a vállalkozónak van annyi esze, hogy a hídon inneni részből (mondjuk^ a Dombalja-, vagy Sörház-utcából) nem viteti a Nagy- hid-utcán át a szemetet, mert ott mégis csak szemet szúrna esetleg. Nem viteti — mondom— arra a füzesbe, az egyedüli lerakodóhelyre, hanem elviteti a Galagó felé, alig néhány lépésnyire a Sorház-utcától. De akár­hány utcából még vasárnap sem viszik el a szemetet, ott marad az továbbra is. (Tessék csak megkérdezni a Szobránci-utca vége felé lakókat. A legutóbbi vasárnap este is ott volt az összesepert szemét.) Van a mi belvárosunknak egy szégyenfoltja a piszok tekintetében. Ez a műmalom előtti tér, a mely­nek jóformán gazdája sincs. (Vagy talán kettő van ? Az a bizonyos közmondás: közös lónak ... itt sem hazudtolja meg megát.) A város és a mfimalom közül valamelyik volna a gazdája — hir szerint. Ha jogokról van szó, akkor mind a kettő a magáénak akarja a teret; ha pedig kötelességekről beszól valaki, akkor egyik sem akar tudni a térről. Akár egyikó, akár a másiké a tér, az a köztisztaság szempontjából nagyon mellékes dolog; annyi azonban a helyes gondolkozásból folyik, hogy a műmalom, a melyhez jövő szekerek okozzák a szemetet, tartozik tisztán tartani a teret. Nem elég ott kéthetenként vagy hetenként egyszer seperni, hanem mindennap meg kell tenni azonnal, miután a szekerek elmentek. És a seprés után azonnal el is kell hordatni a szemetet. Talán csak nem élvez a műmalom kivált­ságot a várostól, hogy neki szabad a köztisztaság ellen véteni még akkor is, a mikor a hatóság hangsúlyozza: közeleg a kolera. Volna még mási s, a miről meg lehetne emlékezni, de hadd maradjon máskorra is egy kis megrovási kaland. „ ... Egy lakó. VARMEGYEI ÜGYEK. A szemét. Elvitázhatlan dolog — akár szeretjük Ungvárt, akár nem — hogy a város, az utóbbi időben igen sokat haladt szépészeti szempontból. Csak az utolsó négy évet vegyük tekintetbe. Ez alatt az idő alatt készítették az aszfalt-gyalogjárót a Bercsényi-, Szobránci-, Kaposi-utcákban és más helye­ken is. A Nagyhid-, Kishíd- és Kazinczy-utcákban az egész úttestet ki aszfaltozták. Az Árpád-uton, (mikor lesz már meg a hivatalos keresztelője ennek az utcá­nak?*) a Kossuth-tóren, a Szobránci-utcán és a Szé- chenyi-tóren a kissebesi kockakővel jóvá és széppé tették a kocsiutat. A város szépítésére készítették a kis parkokat: a színház mellett, a ref. templom előtt, a gimnázium és áll. iskola között. A fásítás több irány­ban megindult. Több uj épületet emeltek fel. A színház is mostanában épült. Bene gyógyszerész és Kaminszky igazgató a Rákóczi-utcában csináltattak csinos házakat. Ugyanebben az utcában az erdészeti kincstár építkezett j a leégett épületei helyén. Dr. Reisman orvos is készit-j tetett egy házat ezen utcában. A Kazinczy-utcát a Kath. Legényegyesület háza disziti. Mellette most épül egy * Kérdezze meg a városi tanácstól. Szerk. A közigazgatási bizottság ülése. — Október 13. — Ungvármegye közigazgatási bizottsága e havi ülését a főispán szabadságonléte folytán Lőrinczy Jenő alispán elnöklete alatt tartotta meg. Az alispánnak szeptember hónapról szerkesztett jelentéséből kiemeljük, hogy a csendőrség 313 eset­ben eszközölt nyomozást. Tüzesetek voltak Ungváron (gőzmalom, 218.154 K kár), Ungdarócon, Unghosszu- mezőn, Alsónómetiben, Ungpinkócon, Görényben, Mély- uton, Vámoslucskán, Nagyzalacskán, Vajnán, Ung- szennán, Csicserben, Nagybereznán és Csontoson. Az összes kár: 266.354 K, melyből biztosítás címen 127.902 K térül meg. — Bevándorolt összesen 51 idegen. — A kolerajárvány elleni óvintézkedések megtétettek. A beregszászi kir. ügyész jelenti, hogy a letar­tóztatottak összes száma 81 férfi és 18 nő. A gyámpénztár forgalmi kimutatása szerint a maradvány szeptember hó végén 1.203,255 K 75 f. A vármegyei tiszti főorvos jelenti, hogy az ál­talános közegészségi állapot szeptember hónapban kedvező volt. A hevenyfertőző megbetegedések a kö­vetkező számban és lefolyással fordultak elő: roncsoló toroklob és torokgyík 3 eset, vörheny 25 eset 3 halá­lozással, hasi hagyraáz 11 eset, kanyaró 2 eset, jár­ványos fültőmirigylob 2 eset, hökhurut 6 eset, vérhas 58 eset. Élve született 515 gyermek, meghalt összesen 236 egyén; születési többlet 279. Orvostörvényszóki és rendőri hullaboncolás és hullaszemle 2 esetben, is­kola- és óvodavizsgálat 42 esetben, korcsma, élelme­zés és italok vizsgálata 62 esetben, vágószók-vizsgá- lalok 38 esetben eszközöltettek. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint szep­tember havában egyenes adó címen befolyt 106,991 K. Hátralék 976,864 K. A múlt évi szeptember havi ered­ményhez viszonyítva 3205 K-val kedvezőbb. Haddij- ban befolyt 3264 K. Hátralék 68,794 K. Bélyeg- és jogilletókben befolyt 59,286 K. Fogyasztási és ital­adóban 93,554 K. Dohányjövedékben 65,689 K. Az eredmény a múlt évihez mérten általában kedvezőbb. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy szabadságon volt s igy csak négy községben tárgyalhatott külön­böző ügyekben. A vallás és közoktatásügyi miniszter a tasolyai és turjamezői áll iskoláknál a női kézi- munkatanitást engedélyezte. Sváby Dezső kir. segéd- tanfelügyelő az iskolalátogatásra megbízást nyert. A törvényhatósági állatorvos jelenti, hogy a lépfene állatbetegség az ungvári, nagykaposi, szob­ránci és perecsenyi járás több községében, a sertés- orbánc Kisgejőc, Zahar, Mátyóc, Sislóc, Botfalva, Ves- kóc és Szobránc községben, a sertésvósz Csap köz­ségben. Egyébként az állategészségügyi állapot általában kedvező volt. E jelentéseket a közigazgatási bizottság tudomásul vette. Zalacska községben egy postahivatal felállítását a közigazgatási bizottság javaslatba hozta. Az ungvár—nagybereznai vasútvonal mentén tűz- íávolban levő épületek átalakítására részben a háztu­lajdonosok, részben a m. kir. államvasutak köteleztettek. 13 iskolai sególykérvényre a vallás és közokta­tásügyi miniszter az államsegélyeket utalványozta ; 18 újabb segélykérvény és az ungvári g. kath. polgári leányiskola tanerői fizetésrendezésónek ügye pártolólag felterjeszletett. Több magánérdekü ügy letárgyalasa után az ülés 12 órakor ért véget. Uj tüzrendészeti szabályrendelet. Azon fontos vagyon- és személybiztonsági érdek, a mely a vár­megye tüzrendészeti viszonyainak rendezését elsőrangú közigazgatási kötelességgé teszi, az alispánt arra in­dította, hogy az eddig érvényben volt vármegyei tűz­rendészed szabályrendelet helyébe, a változott viszo­nyok tekintetbe vételével, egy újabb, megfelelőbb tüzrendészeti szabályrendelet alkotására hívja fel a tör­vényhatóság figyelmét és működését. Ez okból kidol­goztatott egy uj tűzrendészed szabályrendelet-tervezetet s azt az érdekelteknek azon kérelemmel küldötte meg, hogy azt alaposan áttanulmányozni, megbírálni és ész • revételeiket vele közölni szíveskedjenek, hogy a leg­közelebbi törvényhatósági közgyűlésen a vármegye községeinek viszonyait és érdekeit teljesen átfogó alapos szabályrendelet-tervezetet bocsájthasson megvi­tatás alá. A szabályrendelet-tervezet 9 fejezet és 67 §-ból áll s a kötelező tűzoltóságnak jegyzői körletek­ként való szervezését célozza ott, a hol önkéntes tűz­oltóság nincs. VÁROSI ÜGYEK. Felhívás a hadkötelesekhez. A rendőrkapitányi hivatal katonai ügyosztálya felhívja az 1886, 1887 és 1888. évben született ungvári illetőségű és állitásköte- lezettségének eleget nem tett magasabb korosztályú hadköteleseket, valamint idegen sorozó járásba tartozó hadköteleseket, hogy f. évi november havában össze­írás végett a rendőrkapitányi hivatal katonaügyosztá­lyában a hivatalos órák alatt jelentkezzenek. A jelentkezés alkalmával az illetékes sorozó já­ráson kívüli állittatás iránti kérelem is bejelentendő. Azon hadkötelesek pedig, kik a vódtörvényben megengedett valamely kedvezményre igényt tartanak (egy évi önkéntesség, papjelöltek és papnövendékek, népiskolai tanítók, tanítójelöltek kedvezményére, tanitó- képezdei növendékek szabadságolásra, az örökölt me­zőgazdaságok birtokosait megillető kedvezményre, csa- ládfentartók kedvezményére) ezen igény iránti kellően felszerelt kérvényeiket 1909. óv január vagy február havában az illetékes járási tisztviselőnél adják be. Ungvári illetőségűek Ungvár város katonaügyosztályá­nál. Figyelmezteti a katonai ügyosztály a jelentkezésre felhívott hadköteleseket, hogy a jelentkezési kötelezett­ségnek, valamint a véderőből eredő kötelességeknek elmulasztása ezen felhívásnak, vagy a vódtörvényben megszabott kötelezettségeknek nem tudása által nem menthető s a jelentkezés vagy egyéb kötelezettségek elmulasztása szigorúan fog megtoroltatni. (10 koronától 200 koronáig.) Feloldott zárlat. A sertésvásár a legközelebbi szerdán, azaz e hó 21-én ismét meg fog tartatni, mint­hogy a földmivelésiigyi m. kir. miniszter a zárlat fal­oldását engedélyezte. * Az „Ung“ immár a 46-ik évfolyam utolsó negyedéhez ért. Ebből az alka­lomból a közönséghez fordulunk; a közön­séghez, a melynek támogatása tette lehe­tővé, hogy lapunk ilyen nagy kort ért meg; — erköcsi és anyagi támogatását ne vonja meg tőlünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom