Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
1908-07-05 / 27. szám
2. oldal. TJ IT Or 27. szám. vagy lesz ilyen mozgató erőnk, akkor az ügy érlelőre kerül, mert az előföltételek, a zenetudás iránti vágy megvan. Lehet, hogy mire népünk az Isten áldását betakarítja, mire az iskolák kapui újra kitárulnak, akkorra egy uj kulturális intézet fogadja léleknemesitő munkára ifjúságunkat: a V’ieisk°la- Lévai Mór. Harminc éves találkozó. Bármit mondjon a néha indokolt, a legtöbbször indokolatlan panaszkodás avagy a fegyelmet ismerni nem akaró gyermekek szülői kesergése, mindamellett ezerszer igaz, hogy a középiskola s főleg a múltba messzire nyúló hagyományoknál fogva a gimnázium magyar hazánk regenerálásának egyik legfőbb tényezője. Érzi azt minden kenyere javát elfogyasztó s a közpályán működő és tanult férfiú. Csak a léha nyegleség, amely fölös számban terjeng sorainkban, az szokta kicsinyelni a középiskola tanárainak tevékenységét. Kivétel lehet itt is. Az iskolát, tehát a művelődés alapját megtisztelni, becsülni, iránta az igaz hálát, a tartozó kegyeletet leróni, a volt érdemes igazgatót s a tanárokat szeretőtökkel elhalmozni jött össze e hó 2-án városunkba 23 munkás, derék és becsületes férfiú. E nap 30 esztendőn túl találkozója volt azoknak, akik 1878. junius hónapban az ungvári kir. kát. főgimnáziumban az érettségi vizsgálatot letették. Harminc esztendő sok idő és mindig határkövet jelez az idő folyásában s az emberi életben, azért a harminc éves évfordulók komoly számba mennek. Komolyan vették a gyermekekből lett dolgos férfiak is a dolgot s a mennyiben 39 maturált közül 10-en elhaltak s kettő ismeretlen helyen van, a 27 közül összejött 23, a hátralévő 4-et részben a betegség, vagy a hivatalos kényszer gátolt a megjelenésben. Az összegyűltek első ízben egymásnak örvendtek : a visszontlátás, az üdvözlés, a köszöntés könytelt szemek mellett a lelkek mélyéből eredt. Julius 2-án fenségesen szép emléknapjuk volt az egybegyült iskolatársaknak, a kikhez az ünneplés egész folyamán csatlakoztak Medvigy János és Vajdafy Géza volt kedves tanárok. Korán reggel a remek vári kápolnában hálát adtunk a jóságos Istennek, a hol Balogh Mihály püspöki vicarius mondott szt. misét paptársainak segéd- kezése mellett. Az ünneplő csoport azután levétette magát, majd a vári temetőbe menve megállóit Homicskó Miklós sírjánál. Itt Zseltvay Simon, majd Roskovics Emmánuel sírjánál Petrik Jenő g. kath. lelkészek mondottak igen szép s megható szavakat — letéve a sírokra a koszorút. A kálvárián levő temetőben felkeresve Zoltsák János sírját — azt megkoszorúzta Kiss László — az ékesszavu bátfai ref. lelkész, gyönyörűen vázolva az elhalt irodalmi tanárnak úgy költői, miként tanítói működését. Elhalt tanáraink emlékét hálás kegyelettel övezve — lelkűk üdvéért Iványi Károly lasztóci plébános mondott buzgó imát, melyben elhalt társainkért is könyörgött az irgalom atyjához. Könnyes szemmel álltuk körül a sírokat, érezve annak az ős héber mondásnak igazságát, hogy a ki a holtak sírjához zarándokol, az az elevenekért is imádkozik. A holtak után az élőkhöz mentünk. Szieber Ede kir. tanácsos s őszintén tisztelt volt érdemes igazgatónk s jelenleg nyugalmazott főigazgató előtt a hálát, a becsülést tolmácsolta a mi kiváló társunk Balogh Mihály máramarosszigeti püspöki vicai’ius. Az ősz tanügyi férfiú, a ki a szív szabályai s nem a betű Elhitettvén azt magammal, hogy a Nagyságod kegyelmes színe és tekinteti elől egy szegény is igaz és helyes alázatos kívánságában üresen vissza nem tér, ón is azért ily bizodalommal viseltetvén, nagy alázatosan akarom Nagyságodnak declarálnom: mi nemű megbántódásom lőtt legyen az a fellyebb elmúlt egy nehány esztendőkkel ez előtt Gombos Imre urnái, ki is engemet hajadon leányságomban magának jegyezvén hites társul, ugyan annak az évnek rendi szerint magához is vivén, élt velem jó életet egynéhány esztendőkig. Micsoda istentelen gondolat ennek utána esvén elméjére, magátul engemet elűzött, s házátul két ökrön édes Atyámrul álló házamhoz küldött. Minden javaimat valamelyek édes atyámrul állók voltának s úgy édes an.yámrul (melyeket specifices alázatosan fel- töttem) elvötte hatalmasan, magánál megtartotta, semmimet ég alatt énnekem vissza nem adta, hanem mindeneket mostani feleséginek adott. Hogy pedig már szegény gyámoltalan voltam s másik az (t. i. Gombos) óbesterré is hogy lőtt, nem volt annyi tehetségem, hogy törvénynyel is persequadalhattam volna igaz preten- siómat. Most annak okáért Nagyságod kegyelmes lábaihoz nagy alázatosan borulok, reménykedvén az Istenért is, hogy megtekintvén Nagyságod énnekem ily nagy gyámoltalan állapotomat és minden javambul való kifosztásomat, meg tekintvén azt is, hogy minden nemzetiségiül kurucságban az magyar haza mellett estek el, méltóztassék egy oly parancsolatot kiadatni, hogy valrmim még az specifikált javaimbul találhatnának Gombosné asszonyomnál, azokat visszaadná minden per-patvar nélkül. Úgy az miket elköltött is, azokat is tartoznék visszafizetni, mint nem magáét, mert mind azokat én magam vittem édes atyámrul álló házambul Gombos uram házához. Mely Nagyságod ilyen szegényekhez való kegyel- messógiért az Űristen megáldja Nagyságodat, az mint ridegségével nevelte az ifjúságot, mély érzéssel s ékes szóval felelt az ő volt tanítványainak. A szeretet útja elvezette azután az ünneplő csoportot Medvigy János volt áldott lelkű osztályfőnökhöz, a kit Horostsák Gyula üdvözölt teljes bensőség- gel, s a másik ősz mesterünket Vajdafy Gézát Bóbita Endre köszöntötte lelkes melegséggel. A két öreg, a mély érzelmű volt osztályfőnök s a nemes szivü Géza bácsi elérzékenyülve feleltek a volt jó tanítványoknak s a hálás jó barátoknak. Hampel János nyug hittanárt s c. kanonokot egyik példás életű paptársa Iványi A. Károly köszöntötte, a melyre a közbecsülésre méltó agg volt tanárunk meghatva felelt s megáldotta a jelenlevőket. Wilcsek János igazgató és volt tanárunkhoz menve fájdalmas érzéssel álltuk körül a lelkében mélyen sebzett apát. Fia elvesztése után az ő mély gyásza a mi sziveinkre is átszállóit. Derék társunk dr. Dem- janovich Emil budapesti főorvos órzéstefjes közvetlenséggel nyújtotta át szép szavaiban hálánkat és köszö- netünket, melyre a bánatos szülő mint volt tanárunk alig tudott felelni, csak sajgó lelke rezgeti abba a nehány szóban, a mit hozzánk intézett. A tudományok és művészi ismeretek jóságos Anyjához sietve s a helybeli kir. kát. főgimnázium falai közé érve — a VIII. osztály termébe gyülekeztünk, a hol a meghívott igazgató elé Blanár Ödön lépett, a ki megemlékezve mindarról a szellemi kincsről : szépről, jóról, és nemesről, melyet a jelenlevők ezen intézet falai között tanultak — letette ezen ősrégi Alma Mater oltárára a nagyrabecsülés, a mély tisztelet és kegyelet koszorúját, kifejezve egyúttal az igazgató hivatása iránti becsülésben a tudományok s az értelmi művelődés megbecsülését és szeretetét is. Az intézet igazgatója mélyen járó beszédben felelt és emelkedett érzéssel köszöntötte az igen szive- vesen látott vendégeket. Tisztelgett az ünneplő csoport még Ungvár tudós püspökénél is, akit dr. Elekes Aladár nyíregyházi ügyvéd rendkívül szabatos formában üdvözölt. A kegyelmes főur rendkívül nagy melegséggel válaszolt s nagyon örvendett az őszinte megtiszteltetésnek. A mi gimnáziuui épületünk a mostani városháza lóvén — oda is elzarándokoltunk s felkerestük a mostani polgármestar urat, Fincicky Mihályt, akit a munka asztalánál nevünkben rokonszenvesen köszöntött Monori Miksa társunk és nyug. színigazgató. A polgármester ur nagyon szépen viszonozta a kedves figyelmet. A délután 1 órakor tartandó ebédhez a Széchenyi- kertbe hajtottunk. A találkozóra összejötteken kívül megjelent azon Medvigy Jánosné, Diószeghy Lajosné, dr. Bosnyák Béláné, Horostsák Gyuláné, Blanár Ödönné, Monori Miksáné, Medvigy János, Vajdafy Géza és Jaczkovics Mihály. Remekül elkészített, finom és ízletes életekkel látta el az ünneplőket a gondos Róza néni. Jó volt az ital is, a kiszolgálat pontos és kifogástalan. A hires Lányi családnak egyik kiváló tagja : Lányi Gyula húzta a szebbnél-szeb magyar nótákat, akit melegen köszöntött ezért Blanár Ödön. Az ebéd folyama alatt az alkotmányos magyar királyról megemlékezett Balogh Mihály, Medvigy János volt szeretett osztályfőnökünket dr. Elekes Aladár, a tanárok nejeit s a hölgyeket dr. Hajós Sándor, Vajdafy Gézát Blanár Ödön üdvözölte. Beszélt még Monori Miksa, Demjanovich Emil, Király Gyula, Kiss László, Zseltvay Simon, Horostsák Gyula, dr. Mandel József, Kovács Szilárd stb. Az ujabbi összejövetel 5 óv múlva lesz, addig alapítványt is tesznek a megjelentek az ungvári főgimnáziumhoz kapcsolva. Feledhetlen szép nap volt ez, melynek lefolyása kis városunk életét is elevenebbé, mozgalmassá tette. ~... e Blanai Ódón. én is Nagyságodat hosszú szerencsés életiért s birodalmáért Isten előtt alázatos imádságommal megjelenni el nem mulasztom. Elvárván Nagyságod kegyelmes jó válaszát. Nagyságodnak, mint jó kegyelmes Úramnak alázatos szolgája: Árva Farkas Sophia s. k. Kívül. A Méltóságos Erdélyi Fejedelem Felsővadászi Rákóczy Ferenc nagy jó kegyelmes urához alázatos instanciája a belül megirt személynek. Alázatos instanciájához egy memóriáiét (jegyzéket) is csatolt Farkas Zsófia azokról a dolgokról, a melyeket visszakövetelt vala. A már említett selyem szoknyákon (tizenöt darab vala ilyen), arany, ezüst pártákon, gyöngyös főkötőn, kilenc arany gyűrűn stb. kívül 15 punktumokban fölsorolt itt, mint atyai házból eredő tulajdonát: 100 körmöci aranyat, 500 német forintot, 400 magyar forintot, 100 körmöci tallért, nem felejti ki a tizenkét ökröt se „vasas-szekerestől“, sem a hat fejős tehenet . . . Végzetül két láda fehér portékáját (fehér ruha) is követeli, kiket Isten győzné leírni .. . A memóriáié, mely nem éppen megvetendő hozományról tesz tanúságot, igy végződik. Ezeknek resti- tucióját, úgy mint az magam tulajdon jószágát, kívánnám nagy alázatosan kegyelmes uramtól. És reménységében nem is csalódott árva Farkas Zsófia. Alázatos instanciája Rákóczit az egri táborban találta. S a nagyszivü fejedelem, hadak vezérlése és országos nagy gondok közepette is meghallgatta a gyámoltalan nő panaszát. Szigorú rendeletben utasította Gombos óbestert, hogy „a minémü portékái az instás asszonynak nála tanáltatnának,“ azokat annak rendi és módja szerint visszaszolgáltassa, másképpen nem cselekedvén 1 VÁRMEGYEI ÜGYEK. Közgyűlés. — Junius 30. — A rendkívüli közgyűlés összehívását - mint azt az elnöklő Sztáray Gábor gróf főispán megnyitó beszédében kifejezte, számos összetorlódott közügynek gyors elintézése tette szükségessé. — A legfontosabb ügyek közé tartozott a nagybereznai szolgabirói hivatal építési költségeinek a megszavazása, azután Ungvár városát érdeklő több ügy, igy az 1908. évi költségvetés, a borital és husfogyasztási adó kezeléséről alkotott szabályrendelet, a közkórházi építkezésekre szükséges 100000 kor. kölcsönügy tárgyalása stb. — Ámbár a bizottsági tagok csekély számban voltak jelen, a közgyűlés lefolyását az élénkség jellemezte. Felszólalásokban és érdekes közbeszólásokban nem volt hiány. A nagybereznai szolgabirói lak építési ügyének tárgyalásánál Thuránszky Tivadar kifogásolta a 60.000 kor. építési költség túlmagas voltát. Bánóczy Béla az ügy előadója részletesen megvilágította a kérdést úgy, hogy ennek hatása alatt a közgyűlés az elrendelt névszerinti szavazás eredménye szerint egyhangúlag elfogadta az előadói javaslatot. Nagy érdeklődés mellett tárgyalták Ungvár város 1908. évi költségvetését is. Gaar Ivánnak, mint a városi ügyek protektorá- nak, ezen a gyűlésen bő aratása volt; felszólalhatott, vitatkozhatott, sőt gorombáskodhatott is. Persze a megszokás hatalma nagy. Amit megszokott a városi közgyűlési teremben, azt nem tudja hirtelenül levetni a vármegyeiben. Össze is került Thuránszky Tivadarral, aki felszólalásában arra hivatkozva, hogy Gaartól messze, ülvén beszédét nem értette meg. Erre Gaar maliciózusan jegyezte meg, hogy azt nem is csodálja. Persze a jobbmodorhoz szokott vármegyei urak között élénk visszatetszést szült e félre nem érthető célzás. Majd később azt kívánta Gaar, hogy beszédei kerüljenek be a közgyűlés jegyzőkönyvébe. Bánóczy főjegyző felvilágosította, hogy ez a kívánság nem teljesíthető. A közgyűlés legtöbb tárgya városi ügyekre vonatkozott, de a szerednyei áruraktár kérdése is alkalmat szolgáltatott arra, hogy Gaar Iván a községi autonómia védelmezője és rettenthetetlen bajnokaként mutatkozzék be. A közgyűlés részletes lefolyása a következő volt: A Lőrinczy Jenő alispán indítványára küldött- ségileg meghívott Sztáray Gábor főispán üdvözölve a megjelenteket, a rendkívüli közgyűlést pontban 10 órakor megnyitotta. Következett a tárgysorozat első pontja, a nagybereznai főszolgabírói lak építésének kérdése. A nagybereznai szolgabirói lak építésére 60000 kor. kölcsön felvételét a törvényhatósági bizottság megszavazta ; a kölcsön a Magyar Jelzálog Hitelbanktól fog felvétetni 50 évi törlesztésre. A kölcsönszerződés megkötésével az alispán megbizatott s egyúttal utasit- tatott arra, hogy a már előbb elfogadott tervek és költségvetés alapján a munkálatokra az árlejtést írja ki. A belügymin. a vármegyének 1906-ban hozott azon határozatát melylyel a vármegyei körjegyzői nyugdíjalapra 1%-os pótadót vetett ki, jóvá nem hagyta azon okból, mert a törvény alapján kivethető adó-maximumot a vármegye már igénybe vette, azt pedig, hogy ezenfelüli pótadó kivetésére a felhatalmazást a törvényhozástól kérje, nem találta indokoltnak annál kevósbbé, mert a vármegye közönségének módjában áll a körjegyzői nyugdíjalap fizetőképességének biztosításáról pótadó mellőzésével a községeknek állami egyenes adó arányában megállapított hozzájárulásával biztosítani. Egyúttal utasította a vármegyét a belügyminister, hogy Ungvár városának főjegyzőjét az általa a nyugdíjalap javara befizetett törzsjárulékok átutalásával a városi nyugdíjintézetbe vétesse föl. A törvényhatósági közgyűlés az ügyet a körjegyzői nyugdijválasztmányhoz utasította véleményadás végett s csak ezután fog érdemleges határozatot hozni. A kereskedelmi miniszter jóváhagyta a közgyűlés azon határozatát, melylyel a csontos—viharos—havasközi, szűrte—hegyfarki, ungvár—jenke—felsőrőcse —kisgajdos—felsőremetevasgyári utakat a törvényhatósági úthálózatba fölvette, — a vármegye által az utak kiépítésére kért 40.000 kor. államsegélyt azonban nem engedélyezte. A közgyűlés a miniszter leiratát tudomásul veszi és utasította az alispánt, hogy a szóban levő 3 ut építésére vonatkozó tervezetet az államépitészeti hivatallal készíttesse el s a költségíede- zetről gondoskodjék. Jóváhagyattak a törvényhatóság rendelkezése alatt álló összes alapok 1907. évi számadásai, — a vármegyei törvényhatósági közúti alap 1905/6. évi zárszámadásai, — az Ungvár város kezelése alatti Novák Ferenc-féle alapítvány 1907. évi zárszámadásai az alsókányai közjegyzőség községeinek 1908. évi költségvetése és több közjegyzőségnek 1903—1906. évig terjedő zárszámadásai. A közgyűlés jóváhagyta Ungvár város képviselő- testületének a városi közkórházban szükségessé vált építkezések fedezésére szolgáló 100.000 kor. kölcsön felvételét kimondó határozatát és ezzel kapcsolatban elhatározta, hogy a városnak a kölcsön engedélyezése
