Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1908-06-14 / 24. szám
6. oldal. xr osr 324. szám. A rózsa. Mint üde arca: oly fénylő, zománcos, Oly harmatos, friss e sugár leány, Oh, minden, a mi üdvözíthet, Szivében él, nem közelitett Felfödözetlen kincs gyanánt. Prédát áhitó női hiúságok, Szeszélyek, a mik játszva sebzenek, Mérges fulánku csalfaságok, Mik felszítják a pokollángot: Nem zaklatják még e szivet Most feslik éppen ez a csodarózsa, Tövise puha, kelyhe még csukott, De mire pompában ragyogva, Gyönyörű szirmait kibontja, Tövise is karolni fog. Oh, hány szúrása vérez meg majd, Mig ezt a rózsát én elérhetem, Mig ittasulok szépségétül, A gyönyöröknek gyönyöréül, És tüskéit letörhetem. Koroda Pál. CSARNOK. A magyar nő nemzeti hivatása költőink és Íróink megvilágításában. Irta Mazuch Ede. . (Folytatás) (4.) Széchenyi nemzetátalakitő eszméinek Vörösmarty a legkiválóbb költői tolmácsa, csak természetes tehát, hogy költészetében sokszor találkozunk a magyar nő nemzeti hivatására vonatkozó s Széchenyiével rokongondolatokkal. Ily nemű költeményeit egy kis epigramm nyitja meg (B. S. emlékkönyvébe), melyben Széchenyi gondolatát szószerint ismételve Írja: „Nőtelen országnak méltán mondhatni hazánkat Mert szívben s szóval hölgyei nem magyarok.“ A magyar nő nemzeti hivatását tárgyaló költeményei sorában azonban a legjelentősebb az Úri hölgyhöz cimü hatalamas ódája. Mindenki előtt ismeretesek e megrázó erővel megirt költemény nagyszerű eszméi. A költő a szépségében pompázó, de a haza érdekei iránt márványhideg úri nőtől a nemzet nevében egy fogadást kér: „szeretni e mindentadó hazát.“ 0 azonban ezt megtagadja s hitvány dolgokra: lóra, ölebre pazarolja szeretetét. „Míg a könyük hiába fénylenek A hon szemén." Kifejti egyúttal, hogy még nincs elzárva a jobbu- lás útja előtte, hisz az ő kezében vannak letéve a gyermek álmai, az ifjú tündérvilága s a férfi boldogsága, melyekkel könnyelmű játékot űznie nem szabad. Csak komoly akarat kell s előteremtheti a dicső időt: „Hol a magyar szó s név imádva lesz." Saját gyermekei a nemzet nevében kérik, hogy hazát adjon nekik, elhatározásától függ, hogy a nemzet áldása, vagy átka kisérje életét. Csupán Berzsenyi Romlásnak indult kezdetű ódájának költői haragja mérhető össze e költemény tartalmi fenségével és stil- beli erejével. Mily fölemelő Vörösmarty felfogása a magyar nő nemzeti hivatásáról. Azt hirdeti haragtól lángoló szavaival, hogy a nők lelkes hazafiságának elhatározó befolyása van a nemzet életére. A férfiak érzésvilágát a nő hazafias lelkesedése táplálja, a nő a hazafias világfelfogás legtermészetesebb nevelője s ha I e magasztos hivatásának megfelel, a nemzet áldása a méltó jutalma. Emelkedjék fel tehát nemes hivatásának tudatára s teljesítse hazafias kötelességét, ez a szép költemény vezérgondolata. Mint látható, ugyanaz a felfogás tükröződik benne vissza, melyet már Széchenyinél megismertünk. Mindketten egyformán elhatározó befolyást tulajdonítanak a magyar nőnek a nemzeti szellem fejlődésében. Nem csoda tehát, ha Vörösmarty a hazafias harag valóságos költői ostorát suhogtatja korának nemzetietlen szellemű úri asszonyai felé. A nemzete fenmaradásáért aggódó lélek hazafias indulata, méltó haragja fordítja ostorcsapásait a nemzeti hivatásukról megfeledkezett magyar nők ellen. Hogy Vörösmarty idejében a magyar nők nagyrésze nem felelt meg nemzeties hivatásának, azt az Elhagyott anya cimü, szintén ismeretes költeménye is bizonyítja. Az elhagyott anya panaszos allegóriájában a leányaitól elhagyott, mellőzött magyar haza keserű bánatát példázna a költő. Mennyi jótéteménynyel árasztotta el a jó anya — a magyar haza — leányait s mindezért csupán azt kéri tőlük, hogy bús napjaiban ne hagyják el őt. Hivó szózata, anyai kérése azonban hiába való, mert mint a költő fájdalmasan fölkiált: „Ah lányai égnek idegenért S ő ott ül örömtelen és egyedül.“ Mily igaz hazafias fájdalom hallszik e fölkiáltásban az akkori magyar nők ellen, kik idegenül éltek e haza keblén s nem vettek részt a nemzeti élet ujjá- teremtésében. Érthető a költő rezignációja a költemény végső soraiban : „E bús anya képe, te képed oh hon ! Márványkebel átka van asszonyidon.“ A Magyartalan hölgyhöz c. költeménye szintén e gondolatkörbe tartozik; ebben is a hon bajai iránt érzéketlen nők ellen önti ki panaszát. Vörösmarty hazafias költői lelke a mily igaz fájdalommal, sőt méltó költői haraggal fordul a nemzetietlen felfogású magyar nők ellen, ép oly őszinte örömmel telik el a nemzeties érzés egyes megnyilatkozásainak láttára. Midőn látja, hogy Széchenyi mostoha leánya, a bájos Zichy Karolina grófnő mily szorgalmas látogatója a sokat küzdő magyar színház előadásainak — a mi akkor főrangú hölgyeinknél ritka dolog volt — A színház nemtője címen dicsőítő költeményt intéz hozzá, melyben mintegy például állítva őt többi főrangú hölgyeinknek, ezt Írja: „Gyűl, fogy a nép a színházban Mint az ár-apály; Változandó sokasága Gyakran le-leszáll. Ez nem jő, mert gond marasztja, Az, mert idegen, Ez, mert mindent, a mi honi Megvet hidegen. Egy van a ki a kis körbe. Mint egy égi nő, Szépen, ifjan és vidáman Mosolyogva jő. Ót idő, gond honn nem tartja A rossz példa nem, Őt a drága honi szózat Nem fárasztja ki.“ A haza hitének, reményének és szeretetének nevezi őt a költő s nem csalatkozott, mert a bájos főrangú hajadon, a későbbi Károlyi György grófné a szabadságharcban is lelkes enmtője volt a nemzet ügyének., Vörösmarty költői figyelme Széchenyi hatása alatt a magyar nő nemzeti hivatásának csaknem minden fontosabb mozzanatára kiterjed. így látván a korabeli nők közönyét a magyar költők műveivel szem ben, Magyar hölgyekhez c. költeményében költőtársai nevében is panaszosan írja: „Egy hibázik műveinkhez, Nyájas napvilág : Az ti vagytok. A hol ez nincs, Nincs szellemvilág.“ A magyar költők meghallgattafásáórt esd tehát Vörösmarty, mert jól tudja, hogy a nemzeti költészet éltető napja a nő, kinek lelkes érdeklődése nélkül a költők hazafias eszméi csak nehezen válhatnak köz- kincsesé s a nemzeti fejlődés éltető tényezőivé. (Folytatása következik.) DnSnOlOO részletfizetéses tJUllOww tízeteket is köt. Anyakönyvi hivatalból. Hivatalos óra: d. e. 9 — i2, d. u. 3—5. Házasságkötés minden! nap, kivéve vasárnap és ünnepnap délutánját. Népmozgalmi kimutatás : május 23-től június 13-tg. Születtek: Huszla József és Atek Katalin fiú, Juszkovics Sámuel és Schvarcz Regina fiú, Volosin János és Bulecza Anna leány, Friedman Ármin és; Schvarcz Gizella fiú, Kavasch Ernő és Hegenbart Mária | 'flu, Puschauer János és Menykő Anna fiú, Schulhof j Sándor ős Fried Gizella, Licsakovszky Péter és Schlapák j Berta íiu, Oszvald Károly és Guthy Irén fiú, Babies l György és Derevlyanka Anna leány, Klein Gábor és Berkovics Rezsi fiú, Kövy János és Boros Erzsébet fiú, Mihalovics Sámuel és Rosenfeld Fáni fiú, Kábán András és Petróczi Mária fiú, Rubin Májer és Gubner Cilii leány, Medreczky Andor és Hrabár Mária leáDy, Kvasz- nai György és Bartkó Mária fiú, Halpert Májer és Glancz Lotti leány, Bérezik János és Mandrulics Anna leány, Spisák István és Kohut Katalin fiú. Házasságok: Szinicska József és Stich Zsuzsanna, Kuthy János és Kvacskai Johanna, Goldstein Benő és Mittelman Róza. Halálozások: Kovács Jánosné Bahár Anna g. kath. 50 éves, özv. Marincsák Györgyné Marczin Anna ref. 85 éves koldusnő, Weiszberger Pali izr. iO hónapos gyermek, Imrich János r. kath. 33 éves drótos, Szemcsun Szeműn g. kath, 64 éves erdei munkás, Friedländer Vilmos izr. 71 éves szeszfőző, Czverna Mihály r. kath. 44 éves napszámos, Sipper Gizella izr. 3 hónapos gyermek, Kocourek Ferenc r. kath. 76 éves koldus, Sztankó János g. kath. 13 éves erdei munkás, Csurma Anna r. kath. 17 éves, Bajzáth Károly ref. 51 éves tinársegéd, Artimovich Antal g. kath. 43 éves m. á. v. áll. főnök, Dvorovcsák Mária g. kath. 4 éves gyermek, Klein Sándor izr. 7 napos gyermek, Vinyiczki Mihály r. kath. 1 hónapos gyermek, Roskó Gyula g. kath. 5 éves gyermek, Sándor Mária r. kath. 8 hónapos gyermek, Schvarcz Ernő izr. 1 hónapos i gyermek, Gecse Ferenc r. kath. 55 éves napszámos, > Till György r. kath. 32 éves kőműves segéd, Kovac . Mafia r. kath. 44 éves napszámos, Hafics Erzsi g. kath. 4 éves gyermek, Czirikusz Györgyné Bárány Mária ág. h. ev. 65 éves, Haraszthy Péter r. kath. 60 éves kisbirtokos, Weiszberger József izr. 3 hónapos gyermek, Mikulinerer Hermin izr, 2 hónapos gyermek, Puschauer István r kath. 3 hetes gyermek. Nyílttól*. A legkiválóbb és legelterjedtebb ásványvíz a POLEN AI és-----: LUHI ERZSÉBET. Elsőrangú asztali és gyógyvíz. Kapható minden kereskedésben. 2783,6—10bl Uradalmi ásványvizek bérlősége. hársfáivá gyógyfürdő Klimatikus gyógyhely. Vasúti állomás. Posta- és távirda. 2794.4-10 w 230 méter magasságban fekszik a tenger színe felett. főröőtöény: jVíájus 1.—Szeptember 30. Gyönyörű fekvés, ózondus levegő. Hársfa- és fenyőerdők. Kényelmes és olcsó ellátás. Modern berendezek Hidegviz-gyógyintézet. Sós és fenyő belégzőtermes (inhalatórium.) Savanyuvizes és vasas ásványfürdők Orvosi felügyelet alatt álló kitűnő vendéglők. Gyógyvize kitűnő hatású: tüdőbajosok, malária (mocsárláz), gége,- hörg- és tüdő- hurut, máj és lépdaganatok, hólyaghurut, specifikus csontbántalmqknál. Mindenféle idegbántalmaknak, fejfájás, migraine, história, szédülés, nehéz légzés, hypochondria. Vérbajok, köszvény, görvély, delirium trem. potat. Női bajok, fehérfolyás, sápkór, havi zavaroknál. Részletesebb felvilágosítással szívesen szolgál a fürdőigazgatóság Hársfáivá, (Beregm). Kiadó és laptulajdonos: SZÉKELY SIMON. Egy könyvkereskedő és egy nyomöászianuló felvétetik Székely és Illésnél. Ungvárott, a Káptalan- utcában, pormentes és csendes helyen 10. szám alatt levő, fenyő- és gyümölcsfákkal beültetett kerttel összekötött, vízvezetékkel és villanyvilágítással ellátott házamat, mely évenként egyezernégyszáz koronát jövedelmez tizennyolcezer koronáért elutazás miatt azonnal eladom. Gébé Andor 2840 háztulajdonos. t— o 03 ri ■a k P HH ° cd Á P tn 55 '5 Hl 3 « :S ű & R 6C •03 • i-4 > tn co CN I H H 00 CN Ch o cr cr p ö í 5* N e-tr-fB 5‘ <rf i 5 p' U1 ; CD' B e-tGQ* N O' tn N CD
