Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1908-03-29 / 13. szám
46. évfolyam. — 13. szám. Megjelenik minden vasárnap. Ungvár, 1908. március 29. Előfizetési feltételek: Csak az „Ung“ lapra : Egész évre . . 8 K ; Negyedévre . K Félévre .... 4 K i Egyes szám . 20 f. Amerikába: Egész évre . . . 10 K HO ,,Ung rármegye Hivatalos Lapjá“-val együtt : egész évre 12 K — Félévre ....OK Uiig vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. Hirdetések úgy az „Ung‘\ mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyilttér soronkint 40 fillér A nyílttéri és hirdetési dijak előre fizetendők. Eiadóhivatali telefon szám 11. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Vármegyeház-tér 1-sö szám. Felelős szerkesztő : Segédszerkesztő : BÁNÓCZY BÉLA DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. Mentsük meg az elhagyott gyermekeket! Irta dr. Csűrös Szilárd. Az a mozgalom, mely a múlt években az elhagyott gyermekek megmentésére országszerte megindult, érdemes és méltó arra, hogy érdeklődésünket és rokonszenvünket a legnagyobb mértékben magára vonja. Az elhagyott és züllésnek indult gyermekekről van szó, a magyar társadalom rósz talajból nőtt hajtásairól. Ez öntözetlen hajtások, e rosz- szul ápolt, gondozatlan csemeték, az elhagyott és züllésnek indult gyermekek megmentése, a fiatal fácskáknak termékeny, tele- vény földbe való átültetése a célja annak a mozgalomnak, melyet magyar közönségünk osztatlan lelkesedése kisér működésében. Az elhagyott gyermekek védelme első sorban az állam teendője mindazon helyen, hol a legtermészetesebb társadalmi alakulat, a család hiányzik, ennek pótlásáról az állam van hivatva gondoskodni. Az elhagyott gyermekeknek joguk van az allami védelemre! Ezt a jogot elismerték és deklarálták az utóbbi években törvényhozásunk és kormányaink, midőn oly intézkedéseket léptettek életbe, melyek világos célzattal domborítják ki a kulturálla- mokban immár általános elismerésre talált szociális elvet, mely szerint az elhagyott gyermekek védelme nem jótékonysági cselekedet, hanem állami kötelesség. Széli Kálmán volt az, ki kormányférfiaink között első sorban Megértvén ez elvnek kiváló jelentőségét, megalkotta az állami gyermekvédelemről szóló szabályzatot, hatalmas koncepciójú rendelkezéseiben lerakván állami gyermekvédelmünk alapköveit és egyúttal irányt mutatott gyermekvédelmi intézményeink további fejlődésének. Andrássy Gyula belügyminiszterünk, kiben a politikai lángelméjüség és államférfiul bölcsesség minden szépért és nemesért lelkesedni tudó szivvel és emberbaráti érzelmekkel párosul, mindenben magáévá téve nagynevű elődjének intencióit, maga is hatalmasan közremunkált a gyermekvédelem ügyének előbbre- vitelében, miről a züllésnek indult gyermekek érdekében legutóbb kiadott kormányrendelete tanúskodik. De mit ér a legerélyesebb állami akció, mit ér a legjobb akarat által vezérelt kormányzati ténykedés, ha nem áll mögötte a társadalom sikert biztositó helyeslése és támogatása. Mert kétségtelen, hogy nem egyesek lelkesedése, hanem az összes egyesek, a nagy egész érzelmeinek megnyilatkozása iránytadó az állami intézkedések sikerére nézve. S a magyar társadalom, a lelkes magyar közönség tudatára ébredt hivatásának. 1906-ban megalakult az Országos Gyermekvédő Liga, mely feladatául tűzte ki a gyermekvédelem minden irányú felkarolását s ez intézmény élén álló lelkes nők és férfiak a szép és nagyszabású programmhoz méltó buzgalommal láttak hozzá a munkához és fáradságuk nem maradt sikertelenül. A Liga eddigi rövid működése alatt máris nagyszerű eredményeket képes felmutatni, az elhagyott gyermekek százait helyezi el az ország minden részéről és vidékéről e célra felállított intézeteiben, s nem csoda, ha működése minden oldalról pártolással, rokonszenvvel és támogatással kisérve, a legszebb reménnyel biztat a jövőre nézve. A magyar társadalom megmozdult! A tavalyi gyermeknap 100.000 koronát eredményezett a gyermekvédelem céljaira, s e szép eredmény impozánsan realizálja társadalmunknak a Gyermekvédő Liga működése iránt táplált rokonérzését. Társadalmunk buzgón épiti a gyermekvédelem hatalmas épületét, melynek alapköveit kormányaink rakták le. Törvény- hozásunk és kormányaink megalkották a keretet, melybe a legszebb képet készül beilleszteni s magyar közönség lelkesedése . . . És hogy maradhatna el e szép mozgalomból vármegyénk és városunk közönsége, melynek szive mindig megdobban, ha áldozni kell oly ügyért, mely nemes és magasztos, a mely közönség részt kér minden mozgalomból, ha e mozgalom az emberszeretet forrásaiból fakad. Az a kis bizottság, mely a városunkban megtartandó gyermeknap rendezésére vállalkozott, napról napra tapasztalja a minden oldalról megnyilvánuló érdeklődést és e meleg érdeklődés legszebb jutalma fáradozásainak. És az a bájos női társaság, városunknak nemcsak szépségükről, hanem minden szép eszméért lelkesedni tudó szivükről is messze hires asszonyai és leányai, kik a tavasz enyhe levegőjén, Isten szabad ege alatt felállított urnák körül fognak a gyűjtés munkájában fáradozni, kedves munkájukért mindnyájunk részéről hálát és elismerést érdemelnek. Mentsük meg az elhagyott gyermekeket! Tegye meg mindenki kötelességét e napon, áldozzon néhány fillért e nemes célra, mert adományával nemcsak jótékonysági cselekedetet művel, hanem egyúttal hazafias kötelességet teljesít, egy-egy munkás kezet ment meg a magyar haza számára, melynek megizmosodása, fejlődése és virágzása mindnyájunknak legszebb reménysége, leghőbb vágya és óhajtása! . . . Végső sorok. Irta dr. Zombory Dezső. Egy kínos, szomorú ügy utolsó hullámai halnak el pár apró sorban e lapok mai hirei között s ezzel egy izgalmas pernek vége van. A közönség nevében, melynek kötelességtudó szolgájaként végig vivtam e harcol, megnyugvással tudomásul veszem a befejezést. Nehéz kinos napok, a gyanúsító mérgek egész tömege megannyi izgalmat juttatott e lapok munkásai kicsiny táborának, a végső akkordokban felcsendülő igazság azonban elhallgattatja az elszenvedett gyötrelmek minden megnyilvánulását. Önvád. Nők a társadalomban. Irta Somló Sándor. , , . , , , , ... társadalmi mozgalmak, a melyek az embenseg Kinek soha sem volt fejlődésével, kultúrájával, boldogulásával függenek Csöndes, puha fészke, össze — bármilyen vonatkozásban is — nők nélkül el Mit se hajt, mit sem ád sem képzelhetők. Vad viharra, vészre. a modern társadalmi alakulások sok irányú Nyomor, ébresztője, gravitációjában meg egyenesen meg van jelölve a nő Szükség: alkotója, szerepe, helye. Vánkosa. kemény föld, Nem a női nem szeszélyének, hanem sokkal mélyebb igazságoknak a kovetkezmenye például, hogy a nyu- De ki bolond észszel j gátról jövő társadalmi és kulturáramlatokkal együtt Nyughatatlan vágygyal i eS7 időben jelentkeznek ezeknek az uj eszméknek Az apai házból j Dői harcosai is: Az Ellen Key-ek, Roussel-ek és Idegenbe szárnyal, I társnőik. S örvényt vet eléje i A mindinkább szociálizálódó társadalomban a nő Fenyegető mélység I uem miQt a férfinemtől emancipálódott külön társadaKarmaikat nyújtják |lom fo&ía helyét elfoglalni, hanem együttesen fogja Rút keselyük s vércsék : | vele “ UÍ harcokat megvívni. Azok, a kik aggódva és bizalmatlanul nézik a Menekül, menekül, nőknek ezt az uj társadalmi szerepét s attól tartanak, Lelke, szive reszket, I hogy a nő ebben a harcban lassan el fogja veszíteni Őrjöngve ölel át ! női lényének a férfi nemtől differenciálódott lelki kaUtszéli keresztet, raktárét, „örök nőiességét“, azok már a közel jövőben Villámként égre tör meg fognak győződni arról, hogy aggodalmuknak nem Szitkozódó átka, volt komoly alapja. Sziklákat megingat ! Mert a jövő társadalmában a nő továbbra is női Zokogó sirása. lényének fenntartásával, de öntudatosan fogja hivatását betölteni azokon a területeken, a melyeken kiegészítő Nyughatatlan szárnya vagy esetleg irányitó részese lesz azoknak a társaMeg se lebben többé, dalmi mozgalmaknak, a melyek a férfi vállán nyugÉgre törő vágya szanak. Szertefolyik köddé. Bizonyos szociális és kulturális mozgalmak meg Megszállja kebelét ! egyszerűen megkövetelik majd a jövő nőjétől, hogy Gyermeki alázát, ki vegye részét belőlük . . . Visszasóhajtozza ! Legfontosabb hivatása a jövő nőjének bizonyára Az apai házat. a gyermekvédelem terén lesz. Összes tulajdonságai, _________ női mivoltának ösztönei, az a szerep, a melyet a természet háztartásában betölt, szinte predesztinálják a nőt arra, hogy a gyermekvédelem terén azok között a tényezők között, a melyek ennek a nagyfontosságu szociális problémának megoldásában előljárnak, vezető szerephez jusson. Női lelkiilete, humanizmusának közvetlenebb reagáló képessége révén már eddig is nagy kontingense foglalkozott a női-nemnek a gyermekvédelem terén, ám de ezek az erőkifejtések nagyrészt téves és helytelen irányban terelődtek, ami részben — igaz — a kellő irányítás faiján történt. A mikor az országos Gyermekvédő Liga nagyszabású programmal állt a társadalom elé s rámutatott arra a modern gondolatra, hogy a gyermekvédelem uem jótékonyság, hanem szociális kötelesség, egy csapásra uj irányba terelődött a gyermekvédelmi törekvés . . . A Liga programmjában, bár nem kifejezetten, de határozottan ki volt jelölve a nő szerepe az uj irányban: A patronage terén vegye át a gyermekvédelem ügyében a ráháramló kötelességet! A mit az állam és a Liga nem végezhet el, végezze el azt a női-nem. Mert a gyermekmentés, gyermekvédelem patronage nélkül el sem képzelhető. Áll pedig ez a tétel különösen azokra a gyermekekre, a kik erkölcsileg veszélyeztetve vannak. Azok fölött a gyermekek fölött, a kiket eddig a javítóintézetből kisérletileg helyeztettek ki, a felügyeletet, gyámságot, patronaget senki sem gyakorolta. Ä javítóintézetek ily módon igen hiányos adatokat kaptak be a kihelyezett gyermekek viselkedéséről, a kik hozzá még a vidéken, a hová kikerültek, lenézett, kigunyolt teremtések voltak, mert hisz javítóintézetből kerültek oda . . . A Liga ezen is segített. Kérésére az igazságügyminiszter ráruházta a kisérletileg kihelyezett gyermekek felett a patronaget. Ebben a nagystílű intézkedésben azután kijelölte Lapunk mai száma 8 oldal. TASBADALMI hetilap
