Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1908-03-15 / 11. szám
2. oldal. tr N 311. szám. gáljuk meg városunk összeköttetéseit. Annál is inkább elég lesz városunkra szorítkozni, mert ha Ungvár menetrendje megjavul, az ezzel járó változásoknak egész Ung, Bereg, Zemplén, sőt talán részben Máramaros és Ugocsa vármegyék is hasznát látják. Az erre rövidebb, arra hamarabb szólásmódra gondolva megállapíthatjuk, hogy városunk majd olyan messzire van Budapesttől, mint Berlin. A Budapestről este elinduló vonat ugyanis városunkba másnap délelőtt negyed 11 órakor, Berlinbe pedig 11 órakor érkezik ! Berlinből délután 4 óra 57 perckor, Ungvárról meg d. u. 5 órakor indul az éjjeli vonat Budapestre. A menetrendnek igen csekély, jelentéktelen megváltoztatásával könnyen lehet segíteni a bajokon. Némelyik módosítás már a legközelebbi uj nyári menetrendbe felvehető. Egy fillér pénzbe és egyetlen csatlakozás megbolygatásába sem kerülne. Csak az állomásokon való végtelen hosszú tartózkodást kellene a forgalom lebonyolításához szükséges időre megrövidíteni. Azonkívül pedig ügyelni kellene még arra, hogy a mellékvonalak, a szárnyvonalak menetrendje alkalmazkodjék a fővonalhoz, a mely mindenütt egy tekintélyes országrész forgalmának fő gyűjtő ere, nem pedig megfordítva: a folyam a patakhoz. Ezeknek a módosításoknak a keresztülvitelével jelentékenyen csökkennék az utazás befejezésére szükséges idő, s ennek következtében megélénkülne a forgalom, a minek a vasút látná a legnagyobb hasznát. Hogy miért állnak a személyszállító vonatok némelyik állomáson még egy óránál is tovább, azt véges gyarló eszemmel egyáltalán nem tudom belátni. Bizonyára a menetrend készítője sem tudná megmondani. Valamint azt sem, hogy miért járatnak egyáltalán gyorsvonatokat, (s szedik be utánuk a megfelelően drágább dijakat), ha pl. Ujhelyen 25 perc tartózkodást írnak elő a számára. Az Ungvárról délután Budapestre induló gyorsvonat Csapról 61/» óra múlva ér a végállomásra, ebből egy óránál tovább vesztegel a részben elég jelentéktelen állomásokon. Pedig számtalan példa igazolja, hogy óriási forgalmú állomásokon is bámulatosan rövid idő alatt lehet egy vonatot lebonyolítani. A külföldön 20—25 hat- tengelyü Pullman-kocsiból álló vonattal a fővárosokban is legfeljebb 5—10 perc alatt végeznek, hogyne volna tehát elegendő ez az idő a 7—8 kicsiny kocsinál jóformán sohasem hosszabb vonatainknak! Tömérdek példát hozhatnék fel. Belgium és Szászország Európának a két legsűrűbben lakott területe s a vasúti forgalmuk is egyszersmind a legnagyobb (a magyarnál körülbelül 10-szer akkora.) Mégis pl. a Leipzigből Wien északnyugati pályaudvarra menő éjjeli gyorsvonat a dresdeni gyönyörű Hauptbahnhofon csak 8 percig időzik, noha fél Európából van csatlakozása és ennek megfelelő személy- és postaforgalma, mégis el tudják látni, s nem késik le senki. S nemcsak ez, hanem egy-kettőnek a kivételével minden gyorsvonat csak 8—10 jeercig áll Dresdeuben. Vagy pl. Bruxellesben. az Északi Express 6 percig időzik, ugyanaz az Ostende-express pedig, a melynek Temesváron 10 percre volt szüksége, a Bruxellesi Gare du Nord-on 14 perccel beéri. Ezt a két várost egészen találomra választottam, mert nemcsak ezekben, hanem az egész művelt külföldön meg tudják az idő értékét becsülni s nem pocsékolják el az állomásokon való céltalan vesztegléssel. Sőt nem is kell a külföldre mennünk. Pozsonyban pl., a hol a vonat még lokomotivot is vált, csak 1—2 percig időznek a gyorsvonatok. Nem komikus-e akkor a 25 percnyi újhelyi tartózkodás ? Éz a hosszú álldogálás igazán fölösleges és nagyon fejletlen gazdasági viszonyokra mutat. Ez a szokás a vasutak gyermekkorából maradt fenn, s akkor érthető is volt, mert a vasúton még igy is gyorsabban jutottak tovább, mint a régebbi közlekedési eszközökön, Talán kissé hosszasabban foglalkoztunk ezzel a tárgygyal, mint a hogy megérdemelné, de úgy hiszem, főleg ezen fordul meg a vasúti szolgálat modern volta, ezért kell a fölösleges álldogálások jelentékeny megrövidítését követelnünk. Ha más változást nem is tennének, már is igen figyelemre méltó javulást érhetnénk el. Az éjjeli vonat pl. Ungvárra egy, Munkácsra pedig közel másfél órával hamarább érkezhetnék. Ellenem vethetnék és el is ismerem, hogy sokkal könnyebb a sűrű forgalmat jó menetrenddel kielégíteni, de épp ebben tűnik ki, vájjon van-e valamely vállalatnak a forgalom és a közönség érdekei iránt is érzéke, ha a vonatok érkezési és indulási idejét gyér forgalom mellett is úgy osztja be, hogy minden jogos igénynek megfelelhessen. Arról nem is szólunk, hogy az államvasut nem követhet tisztán rideg üzleti politikát. A kedvező menetrend azönban üzletnek is jó, mert egyenesen csábit az utazásra, s igy a forgalmat növeli. A mint hogy viszont a rossz menetrend visszariasztja az embert az utazástól, s azt okozza, hogy miatta csak akkor kelünk útra, ha semmikép el nem kerülhetjük. Hazánk legtöbb helyén pl. igen célszerűtlen és fonák a személyszállító vonatok sorrendje. Annyit szónokolunk és tárgyalunk, hogyan édesgethetnék a külföldieket hazánk szép vidékeire; a legtöbb tájékot azonban még a legközelebbi környék lakossága elől is elzárja a menetrend. Itt van teszem a drága pénzen felépült siankii vonalunk, a melynek manapság tisztán csak helyi forgalma van, s a melyen még sem lehet meg- hálás nélkül kirándulni. A Munkács-Lavocznei vonalon sincs ez különben. Még a közeli bájos Nevicke is jóformán hozzáférhetetlen. Pedig, hogy mekkora közönségre számíthatna itt vasárnaponkint a M. Á. V., azt az időnkint rendezett kirándulások mutatják, a mikor a persze alkalmas időben járó — különvonato- kon mozdulni nem lehet. Kimutatás a Berosényi-azoboralap javára adományozott összegekről. II. Eddig kimutattatott ........... ... ... 510 K — f. Dr. Nagy Béla gyűjtőivén : Dr. Nagy Béla 3 K, Nagy Béláné 2 K, Plotényi Jenő 1 K, Plotényi Géza 1 K, összesen ................................... ... ... 7 K — f. Bantlin-féle vegyigyárak r.-t. ___ ___ ... 100 K — f. Csongrád község ... ... ... ... ... 40 K — f. Spiegel Jakab gyűjtőivón : Róth Béla 2 K, olvashatatlan aláírás 1 K, Nagybereznai Gazdasági Bank r. t. 2 K, Spiegel Jakab 2 K, összesen ........... 7 K — f. Marosvásárhely sz. kir. város gyűjtőivén : Honig Mihály 1 K, N. N. 20 f, N. N. 20 f, N. N. 20 f, N. N. 20 f, N. N. 20 f, G. F. 20 f, Magyar H. 20 f, F. K. 20 f, S. R. 20 f, N. N. 20 f, N N. 20 f, X. Y. 40 f, Csekó Józsefné 30 f, özv. Pabicsi Józsefné 20 f, N. N. 20 f, Kovács Károly 40 f, N. N. 20 f, Kelemen Albert 20 f, N. N. 20 f, N. N. 20 f, özv. Simonné 40 f, Burger 1 K, D. 40 f, Vada 20 f, Bruckner 40 f, E. N. 60 f, Bányay Béla 1 K, Stefko János 60 f, összesen _ ................................... 10 K 10 f. Lovag Pásztory Árkád Bikszád ... ... 30 K — f. Tomcsányi Ödön gyűjtőivén : Tomcsányi Ödön 10 K, Tomcsányi Gyula 10 K, összesen ... .................... 20 K — f. Békéscsaba község elöljárósága gyűjtőivén: Békéscsabai takarékpénztár egyesület 2 K, Tóth 1 K, Aradi Ipar és Népbank Békésmegyei fiókintózete 1 K, dr. Ormos 1 K, Első Békéscsabai gőzmalom 1 K, összesen ................................................... 6 K — f. Pápa rend. tan. város gyűjtőivén : Schwartz Mózes 1 K, Biderman S. 40 f, Mészáros Gergely 40 f, Csere Mihály 40 f, N. N. 22 f, Paching-er József 40 f, Ungár Jakab 20 f, N. N. 20 f, Beck Zsigmond 1 K, összesen ................... 4 K 20 f, Boromisza Tibor szatmári püspök ........... 20 K — f. Szentgyörgy szab. kir. r. t. város ........... 20 K — f. Sárospatak város elöljárósága gyűjtőivén: Horváth Mátyás 5 K, dr. Kiss Sándor 2 K, dr. Molnár Hugó 1 K, Goldblatt Mór 1 K, Philipp Károly 1 K, Fenczik Győző 1 K, Radii Károly 1 K, Rich Béla 1 K. Galgóczy Barna 1 K, Bálint D. 1 K, Cziráky Károly 1 K, Salacz Lajos 1 K, Pitó Antal 1 K, Sárospatak nagyközség 20 K, összesen ................... 38 K — f. Szombathely rend. tan. város tanácsa : _ 10 K — f. Zajzon Károly körjegyző gyűjtőivón: Aneisz Dávid 1 K, Garai Ignác _1 K, Perlstein Jakab 1 K, Schreiber Ármin 1 K, Hajdú János 40 f, Schönberger Jakab 40 f, olvashatatlan aláírás 40 f, Molnár Sándor 20 f, Pandi János 20 f, Zajzon Károly 1 K, N. N. 30 f, Aneisz Menyhért 1 K, Berkovics Herman 40 f, Klein Ignác 1 K, Pokol János 1 K, Biró István 1 K, Szabó Albert 50 f, Friedman Sándor 50 f, Lusztig Ignác 1 K, Neuman Mór 1 K, Fekete Sándor 1 K, Gestein Náthán 1 K, Kovács János 1 KJ Csomár Béla 1 K, Hanke József 50 f, összesen ... _ _ ... 18 K 80 f. Balmazújváros község ... _ _ _ 10 K — f. Kassa szab. kir. város tanácsa ... ... 100 K — f. Hajdúnánás város ........... ........... ... 10 K — f. Schulman Jakab gyűjtőivén: Schulman Jakab 2 K, Róth Pinkász 3 K, Schneck Jenő 1 K, Scheiber Adolf 1 K, Lendvai Aladár 1 K, Grosz Miksa 1 K, olvashatatlan aláírás 1 K, összesen 10 K — f. Küntszler Dávid gyűjtőivén : Ifj. Künsztler Dávid 4 K, Ackerman H. 2 K, Brudermau Izráel 3 K, Gelb Adolf 40 f, Dolinics Péter 40 f, Huszár József 1 K, Bergida Ábrahám 1 K, Mulesza Mihály 2 K, összesen ........... ... _ 13 K 80 f. Kelecsónyi Ferenc gyűjtőivén : Kelecsényi Ferenc 2 H, Napholtz Jenő 2 K, összesen ... ........................... 4 K — f. Bródi Zsigmond................. .. ........... ... 5 K — f. Fekete Zsigmond gyűjtőivón: Fekete Zsigmond 1 K, Fekete Zsig- mondnó 1 K, Fekete Margit 40 f, Fekete Mariska 40 f, Fekete Anna 40 f, Fekete Elza 20 f, Fekete Lajos 20 f, Fekete Magda 20 f, Olsavszky Lajos 1 K, Grigássy Károlyné 1 K, Blanár Etelka 1 K, Márkus Sándor 1 K, N. N. 20 f, Rónay Árpád 1 K, N. N. 20 f, Dzumba Mihály 20 f, Sztanko János 20 f, Rov- nyák András 20 f, Buber György 20 f, Minyó György 20 f, Csigás József 20 f, összesen ................................... 10 K 40 f. Szerednye község ................................... 20 K — f. hogy régi pajtásaival találkozzék, és a mikor egyet- mást elkérdezek tőle, ő nem is sejti, mi célból teszem. A leány szemei szikráztak a felindulástól. — Nem is sejti Ferdinánd, hogy tudtán kívül elárulja a legjobb barátait ? Hogy elárulja a beléhe- lyezett bizalmat? Hát az éppen a szégyen, ez a gyalázat! Az ezredes közbelépett. — Csillapodj, lányom. Itt arról van szó, kihez pártoljon a vőlegényed. Atyád a császár ezredese, leendő apósod a császár hivatalnoka. — De Önök is m agyarok ! — Itt születtünk, mondotta az ezredes. — És itt is halunk meg I — vágta rá Helen. Én legalább itt akarok pihenni, a hol az anyám, az én lánglekü magyar anyám aluszsza örök álmát. Oh ha most élne, ha most pártomra állhatna! . . . Istenem, miért is vagyok olyan szerencsétlen! Zokogott, lehanyatlott a támlásszókre. Az ezredes intett a tanácsosnak, majd kezét szorította és kikisérte a másik szobába . . . Soká tárgyaltak ott a császáriak. Eközben a szobalány beeresztette Ferdinándot . . . Meglepetve látta a vőlegény, hogy bájos arája mily kétségbeesetten törli a könnyeit . . . — Mi történt? Az égre, Helén, ki bántott meg? — Ki? Az édes atyád! Nem csak engem, hanem téged is, téged, én egyetlenem I Lásd, nem tehetek róla, ha olyan anyám volt, a ki császári katonának lett a felesége, de azért magyar honleány maradt. Magyar költeményeket olvasott nekem, magyar dalra tanított, . . naponta hallom, mi készül, s mire készül apám a a te apád ... El akarják fojtani a szabadság vágyát. És te! Te, édes Ferdinándom, te is ellenségeink közé állnál ? Atyád fel akar használni kémnek. — Helén! Csak e rémült kiáltás hangzott el Ferdinánd ajkairól. És kezeivel eltakarta arcát. — Bocsáss meg! — rebegte a leány. — Helen ! És te hitted rólam ? Te is hitted ? — Nem, nem ! Hisz azt akarom, hogy méltó légy a szivemre, mely nem szeretheti a haza ellenségét s mely csak érted dobog! . . . Tejó, te okos, te becsületes vagy! Tudtam, hogy ha választanod kell: engem választasz és a hazát! . . . Tudd meg, hogy halálom lenne, ha atyádnak lenne igaza. — Hallgass, hallgass, ón egy életem! Még ma meg fogsz győződni, kinek adtad szerelmedet. Még ma ismerni fogod lelkem legfőbb vágyát. Isten veled! — Hová sietsz ? — Hát nem hallottad, hogy Petőfi ma szavalja el a „Talpra magyar“-ját? És erre szabadul fel a szó, az irás, a gondolat! Isten veled, Helén! És Ferdinand elrohant. Két órára rá Winkler Nép. János ott állt a városháza előtti téren. Nem sejtette, hogy még ezen a napon Szabadság-tér lesz ennek a neve. Ä tömeg, az ujjongó lelkes tömeg, Petőfivel az élén, bejárta az utcákat. Majd a térre érve, a lánglel- kü költő rázendítette vérforraló ódáját: Talpra magyar, hí a haza ! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok ? Ez a kérdés — válaszszatok 1 A magyarok Istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk 1 Minden szakasz után tombolt a fékevesztett indu- latu sokaság. Legelői, Petőfi mellett, a szabadságot éltetve egy sápadt ifjú állt, ki rajongva bátorította társait. Winkler Nép. János rendőrtanácsos ur majd kővé meredt, a mikor fürkésző szemei felismerték a lázas ifjút. Ő volna az ? Az édes fia ? És rekedten, vérvörös ábrázattal hörögte: — Ferdinánd! — Ő az! Az én Ferdinándom ! Nem csalódtam benne . . . Örömteljes, édes női hang suttogta boldog meglepetését a toporzókoló apa mögött. A tanácsos ur megfordult és ott állt Helen, meg a társalkodónője. Még azt sem akadályozhatta meg a leendő após, a mit Winkler Ferdinánd, mint hőstettet nyomban véghezvitt. — Utánam fiuk! — kiáltotta lelkesen Ferdinánd. Kövessük Petőfit, Jókait, Vasvárit! — Hová ? — kérdezte Helén. — Kinyomatjuk a tizenkét pontot ... a szabadság törvényét . . . Egy órával később ő osztogatta Blegbuzgóbban a „szabadság magasztos keresztlevelét“ . . . Az első vihar magával sodorta a rendőrtanácsos fiát, kit Helén magának és a hazának hódított meg. ■ U Tüdőbetegségek, hurutok, szamárA* köhögés, skrofulozis, influenza 77 n n h nf* m Jrüír# a a Ma ellen számtalan tanár orvos által ^ naponta ajánlva. M E H gl rj .. . , . .... „ Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor ff , ■ Emeli az étvágyat is a testsúlyt, megszUn- Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. „Roth* erMeU .sotnagoUU),. bau. - Ara Qvegenklat 4.- korona. F, Roch-3 &. Co. Bájtéi (Svájc) ^
