Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1908-03-08 / 10. szám
10. szám. TT 1ST Or 3. oldal. különben, mert hiszen célja magasztos, és tiszteletre méltó a tanítóságnak ily intézmény létrehozására irányuló törekvése, de mivel az Ungvármeg.yei Ált. Tanítóegyesület kebelében éppen a cikkíró volt egyik leglelkesebb szószólója az ungmegyei tanitógyermekek otthona címen felállítandó fiuinternátusnak, e cikk megjelenése kínos feltűnést kelt a kartársak közt és méltán. Nevezett cikkben többek közt ez foglaltatik: „Ha a lelkészkedő papság két virágzó fiuintézetet is fenn tud tartani, úgy mi a változott viszonyok mellett egyet saját erőnkből is fentarthatunk.“ Ez idáig igaz lehet, de az már gondolatnak is merész dolog, hogy a tanítóság kettőt is fenn tudjon tartani a saját erejéből, már pedig a cikkíró, mintegy önmagát megcáfolva, úgy látszik, erre gondol, midőn lelkesítő szavával a Tanítói Otthon, hírlapi cikkével pedig a g. kath. fiuinternátus megalapítására buzdít. Cikkében továbbá azt mondja: „Ha előttünk mindig az a jó, a mi megvan s azt javítani nem igyekszünk, az idő elfut felettünk “ Hát tisztelettel kérdem, ha már az Ungmegyei tanitógyermekek Otthonát megnyitottuk, — ebben része van cikkírónak, mert hiszen tagsági diját befizette, — azt jónak s a tanítóság érdekében állónak találtuk, mórt nem mondja a kartársam: igyekezzünk ez intézmény javítására, felvirágoztatására, hogy az idő el ne fusson felettünk ? ! Ám abban igaza van, hogy „Átmeneti időnek kell lennie s a ki az átmeneteit elősegíti, még el nem ítélendő.“ Az Ungvárm. tanitógyermekek Otthona pár hónap óta áll fenn, tehát csecsemő-korát éli. Ha már most az, kinek részben életét köszöni ez intézmény, annak istápolása helyett „átmenetet“ tart a munkács- egyh. tanítók fiuinternátusára, ugyanazon okokkal akarván odatömöriteni a tanítóság erejét, melyekkel emennek megalapítását lehetővé tenni igyekezett, hát ez bizony elítélendő. Ily módon az az „egységes tanítói vélemény, mit százan és százan várnak“ nem fog kialakulni, ha még annyi ezren várják is. Igen szép elv az, hogy „Segíts magadon, Isten is megsegít“, hanem ennek az a helyes értelme, hogy mig egy dolgot jól el nem végeztünk, ne fogjunk más dologba, mert a közmondás szerint „Ki sokba kap, keveset végez.“ Turjaremete. Schenkner Antal, áli. isk. igazgató-tanító. VÁRMEGYEI ÍÍGYEK. Küldöttség a kereskedelmi miniszternél. Ung vármegye törvényhatóságánák népes küldöttsége tisztelgett f. hó 2-án délelőtt a kereskedelemügyi minisztériumban Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszternél. A küldöttséget grót Sztáray Gábor főispán és Lőrinczy Jenő alispán vezették ; részt vettek benne Visontai Soma és Nehrebeczky György országos képviselők, továbbá Lám Gyula tiszti főügyész, Benkő József apátplébános, Kusnyiry Gyula főszolgabíró és több földbirtokos. A küldöttség kérelmét Lőrinczy Jenő alispán terjesztette elő. Rámutatott arra, hogy a vármegye 368 kilóméter hosszú vicinális utat épített ki és igy a törvényhatósági utak építéséhez elég anyagi ereje már csak azért sem volt, mert az uladó-alap e megyében, a melyet tudvalevőleg kivándorlás a legérzékenyebben sújtott, alig tesz ki 80.000 K. Ezt az összeget pedig a Tisza-hidnak föntartási költségei emésztették föl nagyrószben. Kérik ezért a vármegye határozatának jóváhagyását, kérik továbbá a záhonyi Tisza-hidnak, a mely az állami útvonalban fekszik, állami kezelésbe való vételét és a vármegyének e hid föntartásával járó költségek alól való fölmentését, végül, hogy 1909. évtől kezdve az állam a törvényhatósági utak sorába fölvett útvonalak kiépítését anyagilag támogassa, annyival is inkább, mert a törvényhatóság eddig még semmiféle állami segítségben nem részesült. A mennyiben pedig ez a beruházási alapból nem telnék, kérik, hogy az 1909. évi költségvetésbe vétessék föl az erre szükséges összeg. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter igen szívesen íogadta a küldöttséget és biztosította, hogy a legnagyobb jóakarattal fogja kérelmüket elintézni. A záhonyi hidat egyébként az állam úgy is átveszi, a kérelem egyéb részét illetőleg pedig a jövő évi beruházási alapban fog gondoskodni akként, hogy a vármegyét több éven át megfelelő segélyben részesíti. Az ez évi beruházási alap azonban már teljesen ki van merítve, úgy, hogy most a legjobb akarat mellett sem teljesítheti kérelmüket. A küldöttség lelkesedéssel fogadta a miniszter válaszát. A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizotsága e havi ülését 10-én d. e. 10 órakor tartja meg. Kataszteri birtokivek bejegyzéséért dij nem szedhető. A m. kir. belügyminiszter körrendeletét bocsátott ki, melyben meghagyja a törvényhatóságoknak, tegyék közhírré az érdekeltekkel szemben, hogy a birtokváltozások átvezetéséért dijakat a községi és körjegyzők nem szedhetnek. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. — Március 5. —| Heti vásáros nap lévén, még a kövezési kölcsön ügye sem tudott 37-nél több képviselőtestületi tagot a városháza nagytermébe az elmúlt csötörtökön tartott közgyűlésre összehozni. így aztán alig volt egy-kél felszólalás; de ha kevés volt s a szónok, annál jelentősebb volt, a mit mondottak. Hát bizony mind megegyeztek abban, hogy el vannak készülve rá, mikép a kövezési kölcsön, illetve az egész kövezési ügy az eddig hozott áldozatnál (vasúti vám, a helybeliek vámkötelezettsége stb.) nagyobb áldozatot fog követelni a városi közönségtől, amennyiben most már tényleg látható, hogy a kövezetvámi jövedelem és az állami segély nem fogja fedezni a teljes szükségletet. A kölcsön felvételét azonban megszavazták, 28-an meghajoltak a kényszerhelyzet előtt, mig 9-en a pénzügyi viszonyok jobbrafordultáig a kölcsön felvételének mellőzésére szavaztak. A közgyűlést Fincicky Mihály polgármester elnöki ejőterjesztésekkel vezette be. Legelsőbben is bejelentette dr. Brujmann Béla virilis tagnak halálát, a kinek emlékét a képviselőtestület jegyzőkönyvileg megörökíteni, a gyászoló családot pedig részvétéről értesíteni rendelte Ugyancsak elnöki előterjesztésre a képviselőtestület hozzájárult, hogy március 15-én délelőtt 11 órakor, a nagy nap emlékére díszközgyűlés tartassák s az ünnep jelentőségét Berzeviczy István rendőrkapitány méltassa. Mikor a napirendre került a sor, kitűnt, hogy az ügyész nincs jelen. (A drága színházi boltok bérlőinek egyikét kellett a hátralékos bér miatt ekze- kválni.) Dr. Sebő Sándor tehát az ügyész helyettesítésére Mihalkovich Józsefet ajánlotta. Fincicky polgármester azonban ismételve is dr. Sebőt kérte lel, a ki azonban a helyettesítésre nem vállalkozott s az ezután tett elnöki felhívásra Mihalkovich is nemet mondott. A tárgyalásokat tehát fel kellett függeszteni. Végre vagy 10 perc múlva mégis érkezett egy ügyvéd, dr. Reis- man Henrik, a ki aztán elfoglalta ideiglenesen az ügyészi széket s igy megkezdődött a napirend tárgyalása, melynek első tárgya volt a közkóiház 1908. évi költségvetésére vonatkozó belügyminiszteri rendelet kihirdetése, melylyel az 1908. évi napi ápolási költséget 1 K 72 f-re emelte fel s egyúttal takarékos gazdálkodásra inti a vezetőséget. A városi gyámpénztár 1906. évi mérlegére vonatkozó belügyminiszteri leirat, valamint az 1907. évi városi pótköltségvetés tárgyában hozott törvény- hatósági bizottsági határozat tudomásul vétele után az országos gyermekvédő liga választmányába a város részéről dr. Ország Jakab v. főorvos választatott be. A Beiger Ábrahámmal telekvétel ügyében kötött szerződés, amennyiben Berger a 200 K vételárat lefizette, jóváhagyató tt. Áz anyakönyvi hivatal helyiségeinek bérlete 3 évre meghosszabbittatott. Podlussányi Ottó városi ellenőr készpénzóvadé- kának jelzálogra való kicserélése engedélyeztetett. Oulácsy István pénztárosnak munkássága elismeréséül 200 K segély szavaztatott meg. A máv. osztálymérnökségónek megkeresésére egy előbbi határozat oda módosíttatott, hogy a Széchenyi- kert mellett épülő megállóhelynél az Unghoz vezető kocsilejárót fentartani nem, csak kiépíteni köteles a vasút s hogy a kiépítés költségeihez 260 K-val járul a város. A pesti magyar kereskedelmi banknak a 210,000 K-ás kövezési kölcsön ügyében érkezett leirata tárgyaltatott ezután, mely szerint hajlandó 20 évre a kölcsönt megadni, de már nem 79/io, hanem 8%-os törlesztéssel, a papírokat pedig nem 96 és Vz, hanem csak 95 K-ért hajlandó visszavásárolni. A pénzügyi bizottság a kölcsön felvételét ajánlja. Gaar Iván a javaslatot, nem fogadja el, s ajánlja, hogy a kölcsön beszerzésére ajánlati hirdetmény bocsáttassák ki, mert a pesti kereskedelmi bank valóságos uzsorát űz a várossal, uzsorással pedig a városnak mint erkölcsi testületnek nem szabad összeköttetésben lenni. Dr. Sebő Sándor elismeri, hogy a bank eljárása egyáltalán nem nevezhető előzékenynek és sok tekintetben igaza van Gaarnak annál is inkább, mert egy város sohasem lehet tényleg fizetésképtelen, minthogy a város adósságaiért a városi adózó közönség még gérokkjával is szavatol, s ezért helytelen a kereskedelmi banknak, mint a város legnagyobb hitelezőjének azon eljárása, hogy a törlesztés százalékát felemelte, a papírok értékét leszállította, — s igy maga is nagyon óhajtaná, hogy a város a koreskedelmi bankkal minden további összeköttetést megszakítson; mindamellett a jelen kényszerhelyzetben, midőn az utak kiépítését a vármegye közönsége joggal sürgeti, — kénytelen a kényszerhelyzet előtt meghajolni, s a kölcsönt megszavazza. Hidasi Sándor tapasztalatból tudja, hogy a kövezési munkálatok számításai nem a legpontosabbak, s ezért neki is aggályai vannak, vájjon a felveendő kölcsön, illetve a kövezeti vámjövedelem fedezni fogja-e a szükségletet. Rácz József városi mérnök felelt Hidasinak. Noteszéből olvasott le számokat, melyekkel bizonyítani akarta, hogy nemcsak elegendő lesz a vámjövedelem a kiépítésre és fentartására, de még évenként vagy 3000 K marad a községi utakra. (Arról azonban bölcsen hallgatott, hogy a minaji, kaposi, dombalja- és Drugeth-utcák éven kinti uj fedany aggal való ellátása miből fog fedeztetni.) A noteszből való számcsoportok felolvasása után pedig oly kihívó és mindent lekicsinylő kijelentésekkel kisérte Hidasi aggályait, hogy személyes kérdésben Hidasi ismét felszólalni volt kényeién, rámutatva arra, hogy igenis a számítások nem felelnek meg a tényleges szükségletnek, (Rácz mérnök nevetve hallgatja Hidasi szavait) s azért követeli, hogy a noteszből felolvasott tételeket a városi mérnök hivatalos alakban terjessze a képviselőtestület elé, hogy igy számainak igazsága ellenőrizhető legyen. Gaar szólalt fel ezután. Különösnek és megbot- ránkoztatónak tartja, hogy egy városi mérnök a képviselőtestületi tagok felszólalásait nevetéssel kíséri. Figyelmezteti Ráczot, hogy a nevetésnek sirás lehet a vége, annál is inkább, mert már az egész város közönségének aggályai vannak a kövezési ügy helyes számításai iránt, mely aggályokat bátran lehet bizalmatlanságnak is venni. Mérő Vilmos nem szavazza meg a kövezési kölcsönt. Kérdést intéz egyúttal, hogy a laktanyai telekből kihasított utcák kövezése fedezetet nyer-e egyébként a kölcsönből. A válasz az volt, hogy a laktanya udvara két méter kavicscsal van feltöltve, oda kövezés nem kell, a kinek pedig kell, az csináltassa meg a saját háza előtt a maga költségére. Felolvastatott azután a kereskedelmi bankkal kötendő kölcsönszerződés szövege, melylyel a város nemcsak a kövezeii vámjövedelmeket kénytelen lekötni a banknak, hanem összes ingatlanai és egyéb jövedelmeit is, sőt kénytelen még a pótadót is e címen emelni, ha másként a részletek törleszthetők nem volnának. A megejtett névszerinti szavazás eredménye 28 igen és 9 nem szavazat. Gyorsan peregtek ezután a tárgyak. „Magyarország váimegyéi és városai“ cimü monográfiákra nem fizet elő a város. Schwarc Izidor kórházi gyógy költségeinek viselése tárgyában hozott közigazgatási bizottsági határozat kihirdetésével több felkiáltás történt, hogy csinyján kell bánni az illetőségi ügyekkel, s csak azért, hogy valaki itt soroztathassa magát, nem szabadna az illetőséget kimondani. Jakubovics Bernát volt helypénzbérlő 9000 K-áa bérkárpótlás nyújtása iránti kérelmével ismét eluta- sittatott. A radvánci utcai vámsorompó kihelyezése ellen a szomszédos községek által beadott felebbezésekre hozott kereskedelemügyi m. kir. miniszteri határozat, mely felebbezőket elutasítja, kihirdettetett. Ugyancsak kihirdettetett a Ferencz-Józset laktanyai telkek eladása ügyében hozott törvényhatósági bizottsági határozat, a mi tudomásul vétetvén, ezzel kapcsolatban olvastatott Berzeviczy István rendőr- kapitány beadványa, melylyel kijelenti, hogy most, midőn személyes érdekekből történt hajsza után a törvényhatósági bizottság neki teljes elégtételt szolgáltatott, az áldatlan harcznak végét vetendő, hajlandó az általa vásárolt két telket a városnak visszaadni. A képviselőtestület a beadvány érdemleges tárgyalását a legközelebbi közgyűlésre halasztotta. Pápa városának a városok állami segélyezése tárgyában a képviselőházhoz intézett felirata hason- szellemü felirattal pártoltatik. Ezzel az ülés befejezést nyert. A tudósítás kiegészítéséül szolgáljon, hogy a napirend előtt Mihalkovich interpellálta a polgár- mestert az ez évi költségvetés ügyében, kérdezvén, miért nem kerül az még most sem tárgyalásra, holott ennek még a múlt évben letárgyalva kellett volna lennie. Fincicky Mihály polgármester kijelentette, hogy őt nem kell kötelességének teljesítésére figyelmeztetni, tudja ő a kötelességét figyelmeztetés nélkül is. Hogy a költségvetés nem került még tárgyalás alá, annak legfőbb oka, hogy egyes ügyekben előbb még képviselőtestületi határozatot kell hozni. Tudomásul vétetett. HÍREK. Tájékoztató. Márc. 8. A tanitónőképző-intézet hangversenye este 8 órakor a színházban. Márc. ÍO. A közigazgatási bizottság ülése d. e. 10 órakor. A siketné:nákat gyámolitó-egyesület közgyűlése d. u. 3 órakor a vármegyeháza nagytermében. Márc. IS. Az áll. polgári leányiskola ünnepélye d. e. 9 órakor. Városi díszközgyűlés d. e. 10 órakor. A Dalárda hazafias ünnepélye este 8 órakor a Koronán. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden és pénteken d. u. 5—6 óráig. A népkönyvtár nyitva van minden vasárnap d. e. 10—*/s12 óráig (Drugeth-téri állami iskola.) TudöD&tegstíyeü, miruíok, számár- ''' /* köhögés, skrofyloiis, Influenza Jf idea »xkatteiiat tanár és um» Aitel naponta JB L Mj jfg fí 9M VV#/# ISásösoRy értéktelen utánzatokat in Irináinak, két)« un Vrrtl SmeH ss ftrfgjMt fa * tesöáW, »etsttm- „BzMhts“ ertkieU Kspik.Vi smsi revWetre a jyóíywíttái**a kéne«cart, vátadékot «jeti ta&ííat -------------------- W, — ka Uy«*aik,at A-> kctoM-_________jjj! F. H«ffiatau-La Rét»« ás. C*. íMJcl |g . * “äjjfcug
