Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1908-02-02 / 5. szám

2. oldal. *cr ist Or 5. szám. A fővárosi sajtó elfajulása. A ki figyelemmel kiséri a fővárosi orgánumokat, feltétlenül észreveszi, hogy egyes lapok milyen botrá­nyos hibákat követnek el, sokszor az igazsággal telje­sen ellentétes dolgokat közölnek való gyanánt, tisz­tességes emberek becsületében gázolnak csupán azért, hogy szenzáció-hajhászó irányuk napról-napra ki­tűnjék. Ha nincs szenzációs tárgyuk, csinálnak azt a semmiségből a szerkesztőségben és erről gondoskod­nak a vidéken felfogadott névtelen lovagok, az u. n. tudósítók, a kik halomszámra küldik a hamis tudósí­tásokat. így történik meg aztán, hogy nem létező köz­ségben a villám tél közepén is lecsap, nyáron pedig derüre-borura sújtja agyon az embereket, persze a kik csak a tudósitó fantáziájában éltek addig, a mig a villámnak móltóztatott őket agyonütni. Nap-nap mellett olvassuk az újságokból, hogy Kaposvárról, vagy Maramarosszigetről jelentik ezt, meg azt. Véletlenül mind a két várost, illetőleg Somogy- és Máramarosmegyéket jól ismerem. Olyan képtelen­ségeket közölnek a lapok, a melyekről az ottani viszo­nyokkal ismerősök azonnal tudják, hogy az egész tudósítás szemenszedett hazugság. Megemlítenek olyan községeket, a milyen nevüek nem csak az illető megyé­ben, hanem az egész országban nincsenek. Az efféle tudósítások Ung vármegyéből is kez­denek íelrepülni Budapestre. Több alkalommal olvas­tunk városunkat érdeklő tudósításokat, a melyek vagy szörnyűén kiszínezve, vagy éppen a légből vettek voltak. A múlt év decemberében az összes napi lapok anarchistát fedeztek fel Ungtölgyesen a vasútépítő munkások közt. (Persze még a vasútépítés is mese, hát mennyivel inkább mese a nagyszalontai jámbor kőműves — a ki Ungtölgyesre erdőt jött vágni — anarchistasága 1) K. b. két héttel ezelőtt pedig rémséges föld­rengés volt Máramarosban és Ungban (már t. i. a lapok híradása szerint 1) Meg is nevezték a lapok a a községeket, a melyeknek lakosai sokat szenvedtek a földrengéstől. Máramarosszigeten, Szolyván, Malmoson és Munkácson érezték a nagy földrengést. Nem tudom, hogy az újságíró melyik községeket gondolta ung- megyeieknek, de az bizonyos, hogy egyik sincs a mi megyénkben. Ilyen alaposan dolgoznak nagy napi lapoknál I Jan. 25-''n „A Nap“ a következő szenzációs hír­rel lepte meg olvasóit: Felfalták a farkasok. Ungmegyében, Szered- nyén, megdöbbentő sors érte Buzinkay Gyulát, a falu ősz nyugalmazott plébánosát, a kiérdemesült esperest és a kocsisát, Bordás Jánost. Tegnapelőtt délután kocsin útnak indult Gesztenyésre, névnapot ünnepelni egy jóbarátjához. Alig értek ki a faluból, a Makovica nevű hegyről farkasok rohanták meg őket. Irtózatos lehetett a küzdelem, mert öt-hat mé­ternyi területen is piroslott a hó az áldozatok vérétől, a kiket a fenevadak felfaltak. A szörnyű eset hatása alatt a megye hatósága elhatározta, hogy hajtóvadá­szatot rendel el. Csak eddig szól a hir. Folytathatta volna mind­járt a jól értesült lap a farkasok falatozását. Hiszen még néhány embert megehettek volna a farkasok — „A Nap“-ban. Ez a szerednyei eset hitvány élcelődése valakinek. Buzinkaynak — a kinek különben eszeágá- ban sincs még nyugalomba vonulni — az elődjét húsz éven át évről évre megetette valaki a farkasokkal, végre is a jó Muncskó bácsi — meghalt természetes halállal. Az anarchista-fogást, a földrengést és a farkas- kalaudot közlő újságokra rádupláz a „Budapesti Napló“ jan. 26-iki számában. Azt írja ugyanis, hogy Dayka Gábor pap volt. Ez a közlés is a jólértesiilésen alap­szik ; de hozzá még vádol is, megvádolja gróf Apponyi Albert kultuszminisztert, hogy ő azért engedélyezett 1500 K államsegélyt a városunkban felállítandó Dayka- szoborra, mert Dayka pap volt. Az egész közlemény csak úgy hemzseg a rosszindulat által diktált szavaktól. Természetesen Apponyi nem szorult arra, hogy mi védelmezzük meg, de bosszantó dolog, hogy a mi­kor a kultuszminiszter a szoborbizottság (melyben min­den vallásu egyének helyet foglalnak) kérését teljesí­tette és ezzel hozzájárul egy kiváló tanár emlékének a megörökítéséhez, akkor akad egy lap, a mely a maga egyoldalú felfogásán lovagolva, valótlanságot állít. Mert bizony Apponyit nem vezethette a neki tulajdonított felfogás, hiszen Dayka nem volt pap. De legyen elég a szemelvényekből 1 Szomorú jelenség, hogy országos lapjaink egyike-másika miként ir részben tájékozatlanságból, részben a szenzáció­hajhászás kedvéért. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. — Január 29. — Nagyon népes közgyűlés folyt le m. hó 29-én a városháza nagytermében. Az ülés kezdetén alig voltak 15-en, de azután egyre-másra jöttek a képviselőtestü­leti tagok, hogy részt vegyenek a fontosabb ügyek tárgyalásánál. Az elnöki előterjesztések során tudomásul vette a képviselőtestület, hogy Király Zsigmondné virilis jogának gyakorlását Tabódy Elemérre, özv. Weinber­ger Henriimé Weinberger Mórra, a kereskedelmi és iparbank Vidor Mórra, Winkler Lemmel örökösei Fried Ignácra, az ungvári műraalom Fisch Samura, az erdé­szeti kincstár Zachar Jakabra, az ungvári fillérbank Dudinszky Istvánra, a gazdasági bank Kaufman Mórra, az ungvári iparbank Sznistsák Nándorra, az ungvári bútorgyár Róna Józsefre ruházta, valamint tudomásul vette azt is, hogy dr. Horvát Sándor és dr. Reisman Henrik virilis tagságukat fogják gyakorolni s igy válasz­tott tagságukról lemondottak, miért a még be nem hivott póttag Fried Izidor is behívást nyert. A napirendre tűzött tárgyak további 9 pontja jóformán siri csendben, majd nem minden hozzászólás nélkül fogadtatott el, úgy, miként lapunk legutóbbi számában a pénzügyi és gazdasági bizottság üléséről hozott tudósításunkban közöltük. Nem fogadta el azon­ban a képviselőtestület a földmivelésügyi m. kir. mi­niszter által alkotni elrendelt legeltetési szabályrende­letet, mely a kibocsátott sablonnak egyszerű másolata volt, s mely szerint a mai nap még közjövedelme képező legeltetési dijakat csakis állategészségügyi cé­lokra lett volna szabad felhasználni. A képviselőtestü­let a szabályrendeletnek a helyi viszonyoknak meg­felelően való átdolgozására Fekésházy Miklós fő­jegyző elnöklete alatt Fuchs János, Krón Péter, Vág- ner Emánuel tagokból álló bizottságot választotta meg. A városi szervezeti szabályrendelet némely szakaszának módosítása lekerült a napirendről dr. Sebő Sándor indítványára. Dr. Sebő Sándor ugyanis úgy látja, hogy Ungvár városa aránytalanul sokat költ személyi kiadásokra, ámbár azt is elismeri, hogy egyes tisztviselők nincsenek munkakörüknek megfele­lően dotálva. Szükségesnek tartja tehát, hogy a szabály- rendeletnek az állások szervezésére és a fizetésekre vonatkozó része teljes egészében revidiálás alá vétes­sék, s e célból bizottság küldessék ki, melynek fel­adata legyen a arányosítás oly módon, hogy az a jelenlegi fizetési végösszeget felül ne haladja, nehogy a már bevallott 86 °/0-os pótadót épp az ötletszerű fizetésemelések miatt emelni kelljen, s ezáltal a város a tönk szélére jusson. A képviselőtestület egyhangúlag el­fogadta dr. Sebő Sándor indítványát, s a szervezési szabályrendelet átdolgozására dr. Sebő \ Sándor, Reisman Bertalan, Kardos Emil, Gaar Iván tagokból álló bizottságot küldött ki. Nagyobb vitát keltett azután a városi színház átvételére kiküldött bizottság jelentésének tárgyalása. A képviselőtestület megdöbbenéssel hallotta ugyanis a bizottsági jelentésből, hogy az építkezés majd 30,000 K-val haladta túl az előirányzatot, s hogy még igy is vannak hiányok, melyeknek pótlása feltétlenül szüksé­ges. Az ügyhöz Gaar Iván szólott elsőnek, s tekin­tettel arra, hogy úgy a szinügyi mint az építési bi­zottság túllépte hatáskörét, a midőn a képviselőtestület hozzájárulása nélkül ily tetemes túlkiadást eszközölt, s emellett még a színház nézőtere nem is emelhető a színpaddal egyvonalba, hogy igy egy termet képezzen, holott az építési szerződés elfogadtatása alkalmával éppen azt hangoztatták legerősebben, hogy a színház építése folytán oly teremhez fog jutni a város, a hol a legnépesebb táncmulatság s más összejövetel is megtartható lesz: ez okból indítványozta, hogy a túl- kiadásra nem jogosított tanácstagok ellen a fegyelmi el­járás indittassék meg, a mi egyúttal az első lépés legyen annak bizonyítására, hogy a képviselőtestület megelégelte már a városi vagyonnal való könnyelmű gazdálkodást. Berzeviczy István, mint a szinügyi bizottság elnöke védelmébe vette úgy a szinügyi mint az építési bizottságot, melynek tagjai a többletmunká­kat épp a színház és igy a közönség érdekében ren­delték el. Különösnek találja, hogy hála és elismerés helyett fegyelmit indítványoznak a bizottság azon tagjai ellen, a kik a városnak színházat teremtettek a város anyagi megterhelése nélkül. Dr. Sebő Sándor nem osztja Berzeviczy véleményét; ámbár Gaar Iván túlradikális indítványát sem fogadja el; mert tény ugyanis az, hogy a színház óriási többletkiadással épült fel, anélkül, hogy a többletkiadásokat a kép­viselőtestület engedélyezte volna. Ez okból a színház átvételére kiküldött bizottság jelentését véleményes jelentéstétel végett első sorban a városi ügyésznek java­solja kiadni, másodsorban pedig a pénzügyi és gaz­dasági bizottságnak. Az ellen azonban már most tilta­kozik, hogy az építésből felmerült túlkiadásoknak fedeztetése céljából a színház holmi tingli-tángii elő­adások tarthatásara bérbe adassók. — Dr. Ország Jakab elismeri, hogy a színház építése nem minden tekintetben sikerült, s hogy tényleg az építés meg­kezdése előtt a terveket felül kellett volna vizsgál­tatni, ámbár ez sem nyújtott volna teljes biztosí­tékot a színház tökéletes célszerűségére nézve, a mint­hogy a kassai színház som felel meg rendelteté­sinek, holott azt tényleg színházépítők tervezték. Ki­jelenti, hogy a szinügyi bizottság garanciát vállalt arra, hogy a színházépület nem fog a városnak egy fillérjébe sem kerülni, — de ha a bérbeadást nem enge­délyezik, úgy a garancia nem teljesülhet. — Kardos Emil határozottan azt látja, hogy úgy a szinügyi, mint az építési bizottság hatáskörét túllépte, s ez okból el­fogadja dr. Sebő indítványát, a mit a képviselőtestület is magáévá tett, egyúttal nagy többséggel kimondotta, hogy a színház bérbevételére benyújtott ajánlatot nem fogadja el. A napirenden levő egyéb ügyek a már közölt pénzügyi és gazdasági bizottsági javaslatok szerint intéztettek el. Visszafizetés. A vasúton feladott áruk után is szedtek kövezetvámot néhány hónapig. Minthogy pedig a kiviteli vám szedésére a város nem volt jogosult, az Ungvári Műmalom által e cimen befizetett 780 K-t a városi tanács visszautalni volt kénytelen. HIKE K. Tájékoztató. Febr. 8. Az Ungvári Kereskedelmi és Iparbank közgyűlése d. e. 10 órakor az intézet helyiségében. Az állami tisztviselők körének közgyűlése d. e. 11 óra­kor a főgimnázium rajztermében. A Kath. Legényegyesület szinielőadása és táncmulatsága Febr. 5. A Népbank közgyűlése d. u. 2 órakor az intézet helyi­ségében. Febr. 8. A Vöröskereszt-Egyesület estélye a Korona nagytermében. Febv 9. A „Szeretet“ izr. Nőegyesület közgyűlése d. u. 3 órakor a Kereskedelmi és Iparbank tanácstermében. A ref. legényegyesület szinielőadása. Febr. 89. Az Erzsébet-kör felolvasó-estélye. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden és pénteken d. u. 5—6 óráig. A népkönyvtár nyitva van minden vasárnap d. e. 10—';a12 óráig (Drugeth-téri állami iskola.) * Miniszteri elismerés. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter Rohn Szeverinnek, a perecsenyi vegyigyárak igazgatójának, abból az alkalomból, hogy a perecsenyi állami iskolákba járó szegény tanulók felruházására 170 koronát adományozott, elismerését fejezte ki. * Ä kath. népszövetség m. hó 26-án Buda­pesten tartott disz-közgyülésén bejelentetett, hogy a szövetség védői tisztét Firczák Gyula munkácsi és dr. Boromisza Tibor szatmári püspökök is elfogadták. * Kinevezések. Az ungvári kerületi munkás- biztositó pénztár választott bíróságának elnökévé Kozma Gyula kir. járásbiró, az ungvári kir. járásbíróság veze­tője, helyettes elnökévé dr. Ruszinkó Zsigmond albiró neveztetett ki. * Eljegyzések. Muttnyánszky Jenő m. kir. er­dész múlt hó 25-én jegyet váltott a Perecseny melletti Potasuyán, Gajotto Ferenc nagyvállalkozó bájos leá­nyával: Irmával, a ki Ungváron tartózkodása alatt nemcsak feltűnő szépsége, de szerénysége és kedves modora miatt is az itteni társadalomnak kedvence volt. Örömmel üdvözöljük a boldog jegyespárt. Roskovics Szilárd g. katb. végzett papnövendék, az áll. polgári leányiskola és az áll. el. iskolák hit­oktatója, jan. 30-án tartotta eljegyzését Szabó Jolánnal. Weiníeld Adolf dombrádi kereskedő eljegyezte Grünvald Zsenit Ungvárról. * Az állami tisztviselők gyűlése. Az Ung vármegye területén működő áll. tisztviselők köre ma d. e. 11 órakor tartja idei közgyűlését a főgimnázium rajztermében. Minthogy az alapszabályok értelmében a gyűlés csak abban az esetben tartható meg, ha azon a tagoknak a fele jelenik meg, azért az elnökség jelzi, hogy határozatképtelenség esetén a közgyűlés t. hó 9 én lesz d. e. 11 órakor s a tagok számára való tekintet nélkül határoz. * Ezüstlakodalom. Jan. 29-én ünnepelte meg Berzeviczy István rendőrkapitány házasságának 25-ik évfordulóját. A rendőrkapitányság tisztviselői dr. Ország Jakab városi főorvos vezetésével megjelentek a jubiláló házaspárnál s Berzeviczynét virágcsokorral, Berzeviczyt pedig emléktárgyakkal lepték meg jókívánságaik kifeje­zése mellett, A jóbarátok közül is többen üdvözölték Berzeviczyéket. * A Kath. Legényegyesület szinielőadása és mulatsága ma megy végbe. A szinielőadást a színház­ban, a táncmulatságot pedig a Korona nagytermében tartják meg. Az előadásra, mely egy törekvő testület munkájának tanujele, felhívjuk közönségünk figyelmét. * Ki lesz a kanonok ? Dr. Boromisza Tibor szatmári megyés püspök legutóbbi körlevelében elren­delte az egyházmegyei papság megszavaztatását, hogy ki foglalja el a Hámon József elhalálozása folytán meg­üresedett kanonoki stallumot. Távol akarja ezáltal tar­tani a püspök már csak látszatát is annak, hogy a méltók közül is nem a legméltóbbat választja ki. Mint­hogy még aránylag rövid ideje foglalta el az egyház­megye kormányzatát, nem ismerheti úgy a papságnak a múlt időkre kiható működését, hogy e fontos ügy eldöntését saját személyének kívánná fenntartani. Min, denesetre igen ritka, de rendkívül tapintatos ez az eljárás. A szavazólapok, melyeknek csupán a szavazó és megválasztandó egyén nevét kell tartalmazniok, borí­tékba zárva s a „püspök saját kezéhez“ címzéssel ellátva február hó 5-ig küldendők be az egyházmegyei hatósághoz. Tadobetegsegek, Hurutok, szarnar­■ 0 J /• n koftegös, skrofüiozis, isitenza T)^ L i eflc «ámtalan Un^orro.ifUl ' J\ÜCnB I mm Ér Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérje* ■iin.liiMni " H 0 Fa*« «* éhritr* éa a tetrilyt, „iUtnht* nreét-M csomitgoUut. Kapható «na nadatetre a *yó*y*t«ttiak. j. H 111 tetf a kUWt*»*, <rUadék<A ífjtll teadiat ------------------ baa. — ÁM flv«*snkint 4L— katona. F» H>ffauna-L« K«e»e * €•. Buci (Srifrt

Next

/
Oldalképek
Tartalom