Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1908-06-28 / 26. szám

4 oldal. TT ÜST Or 26. szám. * Iskolatársak találkozója. Azoknak az isko­latársaknak a találkozója, a kik 30 évvel ezelőtt tettek érettségi vizsgálatot az ungvári főgimnáziumban, jul. 2-án lesz Az előkészités munkáját Blanar Ödön főgimn. tanár végzi, a ki részletes és gondos programmot bocsátott ki. A találkozásra 24-én ígérték eljövetelüket. Névsoruk ez: Balogh Mihály g. kath. püspöki viká­rius (Máramarossziget), Iványi Bika Károly, r. kath. plébános (Lasztóc), Blanár Ödön, főgimn. tanár (Ung- vár), Bóbita Endre, főreáliskolai tanár (Kassa), dr. Bosnyák Béla, járásorvos (Nagyberezna), dr. Demja- novich Emil, főorvos (Budapest), Diószeghy Lajos, erdőgondnok (Radvánc), Drohobeczky Bazil, g. kath. lelkész (Tiszaujlak), dr. Elekes (Edelstein) Aladár ügyvéd (Nyíregyháza), dr. Hajós (Hartstein) Sándor ügyvéd (Nyíregyháza), Homoky Lajos r. kath. plébá­nos (Perény), Horostsák Gyula főgimn. tanár (Ung- vár), Juhász József g. kath. lelkész (Hardicsa), Kiss László ref. lelkész, (Bátfa), Kovács Szilárd g. kath. lelkész (Felsősárad), Kovács Andor g. kath. lelkész (Kereknye), Kustán Péter g. ka'h. lelkész (Poroskő), dr. Mandel József orvos (Sátoraljaújhely), Minay István főszolgabíró (CJngvár), Petrik Jenő g. kath. lelkész (Lehóc), Monori (Róth) Miksa árvaszéki jegyző (Ungvár), dr. Sugár (Schwartz) Bertalan járásorvos (Margittá), Szabados Mihály g. kath. lelkész (Vécse), Zseltvay Simon g. kath. lelkész (Nyágova). * Szépíaludi Örlősy síremléke. Szépfaludi Örlősy Ferencnek, a néhány évvel ezelőtt Máramaros- szigeten elhunyt jeles Írónak sírjára a Szilágyi István­kor díszes emlékoszlopot állíttatott az Írónak dombor­művű arcképével. Az emlékoszlopot Nemessányi Andor szobrász-művész, városunk szülötte készítette. Az oszlop alakja is, egy stylizált lantból kiképezve, jelzi, hogy iró számára készült. A halványszürke csi­szolt márványkő magasan kiemelkedik a környező sírkövek közül, mert két méternél is magasabb, ízléses formája első pillanatra mutatja, hogy nem közönséges gyári dolog, hanem művészi alkotás. Hogy mégis oly olcsón, mindössze 1000 koronáért készült, az csakis úgy volt lehetséges, hogy Sza- molányi Gyulának, a Szilágyi István-kör titkárá­nak fivére, a nagyhírű művész, Szamovolszky Ödön személyes közbenjárására Nemessányi, az ifjú szob­rász a tervet ingyen csinálta meg s az ő utánjárá­sával volt lehetséges csak a drága hazai márványt oly jutányosán megszerezni s kifaragtatni. A temető­nek dísze, a közkegyelet gyönyörű dokumentuma a feállitott emlékoszlop. A leleplezési ünnep f. hó 20-án ment végbe. Az avató beszédet Szabó Sándor alis­pán, az ismert költő tartotta. * Siketnéma növendékek felvétele. A siket­némák ungvári intézetének I-ső osztályába f. é. szep­tember hó l-ére 15, hét—tiz éves siketnéma gyermek vétetik fel. Elsőbbségben részesülnek az ung-, bereg-, máramaros-, ugocsa-, és zemplénmegyei illetőségűek. Tartásdij havi 30 K. A kérvényhez melléklendő: a) születési anyakönyvi kivonat, b) himlőoltási bizonyít­vány, c) orvosi egészségi bizonyítvány, d) családi ki­mutatás. Az igy felszerelt kérvények a siketnémák ungvári intézetének igazgató-tanácsához címzetten a fentnevezett intézet igazgatóságához minél előbb kül­dendők be. A kérvény, valamint annak mellékletei bélyegmentesek. Azon törvónyszabta 7—10 éves kor­ban levő siketnéma gyermekek felvétele, kikért az el­tartási dijat a szülők megfizetik : majdnem bizonyos. Szegénység esetén a kérvényhez a községi elöljáró­ságtól láttamozott nyilatkozat csatolandó, a melyben a szülő a gyermeke eltartására fizetni szándékolt össze­get megjelöli. Teljes vagyontalanság esetén szegény­ségi bizonyítvány csatolandó a kérvényhez. Ez esetben, a mennyiben azt az anyagi viszonyok megengedik — az intézet igazgató-tanácsa gondoskodik a szegénysorsu növendékek eltartásáról. A siketnéma gyermekek az inté­zetben töltött 8 évi kiképzés ideje alatt megtanulnak han­gosan beszólni, Írni, olvasni, rajzolni; a leánynövendókek a szükséges kézimunkában, a fiunövendékek pedig kezük ügyesitósére célzó gyakorlatokban oktattatnak. A fiu­növendékek az intézetből kikerülve jóhirü mestereknél helyeztetnek el, hogy valamely mesterséget elsajátítva, önálló kenyérkeresetük biztosittassék s ezáltal, mint óravaló, derék, törekvő munkások hasznos polgárai lesznek a hazának. * Ä korcsolyázó egyesület e hó 20-án tar­totta a vármegyeháza nagytermében az 1907—908. évi Il-ik rendes közgyűlését. Bánóczy Béla elnök meg­nyitó szavai után a közgyűlés a belügyminiszteri jó­váhagyással ellátott módosított alapszabályok végre­hajtását rendelte el. A módosított alapszabályok sze­rint a tagoknak kilépési szándékukat az uj idény elején, legkésőbb október 31-ig be kell jelenteni, to­vábbá hogy az idényjegyeket minden év docember 15-ig meg kell váltani, mert ezen időn túl a jegyekre 2 K reáfizetendő lesz. Kimondja továbbá a módosítás, hogy a tanulóknak és a 18 éven aluli kiskorú tagok­nak szavazati joguk nincs, végül egy ügyész-tiszt­séget szervez. A felolvasott évi jelentés tudomásul vé­tetett, e szerint van az egyesületnek 3 alapitó, 10 pártoló és 160 rendes tagja, melyből 127 kedvezmé­nyes. Az előző évhez viszonyítva, a tagok száma 13 rendes és 7 pártoló taggal kevesebb. A közgyűlés által elfogadott számadás a következő: Bevétel: 1. Múlt évi maradvány 231 K 22 f. 2. Tagsági dijak 726 K. 3. Napijegyek 362 K 20 f. 4. Egyéb bevételek 20 K. Összesen : 1339 K 42 f. Kiadás : Pavillon, csa­torna, zsilip-fentartás és berendezési tárgyak 105 K 70 f. 2. Villamos áramfogyasztás 127 K 58 f. 3. A jégpálya fentartása 582 K. 30 f. 4. Különféle 59 K 97 f. Összesen : 875 K 55 f. Maradvány tehát kész­pénzben 199 K 33 f., követelésben 264 K 54 f. Ösz- szesen 463 K 87 f, A tisztujitás megejtése előtt dr. Hackel Sándor, ki az egyesületnek a megalakulása óta pénztárosa volt, kijelentette, hogy sajnálattal bár, de e tisztséget tovább nem vállalhatja, minthogy nagy elfoglaltsága miatt arra kellő idővel nem rendelkezik. A közgyűlés mély sajnálattal vette tudomásul a beje­lentést s dr. Hackel Sándornak eddigi buzgó, önzetlen és lelkiismeretes működéséért hálás köszönetét jkvileg kifejezte. Ezután a közgyűlés egyhangúlag megvá­lasztotta tisztviselőit: Elnök Bánóczy Béla, alelnök Heverdle Frigyes, pénztáros dr. Csűrös Szilárd, in­téző Nemes József, jegyző Fehésházy Zoltán. A vá­lasztmány tagjai lettek: Berzeviczy Lily, Cornidesz Edith, Rochlitz Vilma, Szieber Mariska, Tomcsányi Emy, Weltmann Lujza, Juszkovits Mór, dr. Nagy József, Pribék Antal, Szieber Szilárd, dr. Tahy Endre és Valló Albert. * Tüzek a vidéken. E hó 21-én d. u. 4 óra­kor nagy lárma verte fel a jószai fürdővendégeket és a nagy számú szobránci kirándulókat. Ugyanis a ké­ménytől tüzet fogott a gépház, melylyel egy fedél alatt vannak a fürdő szobák is. A „tűz van“ kiáltásokra nagy riadalom keletkezett a fürdőszobákban, hol az üdülők javában fürödtek. Hogy a tűz tovább nem terjedt az egyedül Fekete Bertalan jószai körjegyző és Pulchárt Miksa vinnai főerdósz gyors fellépésének köszönhető, kiknek ügyes intézkedései folytán a nép sokasága a tüzet még kellő időben elfojtotta. — A múlt héten Nagykaposon is volt tűz. Egy osűr égett le. A kár 2200 K, melynek egy része biztosítás folytán megtérül. * A gyilkos kasza. F. hó 20-án este szeren­csétlenül járt Butka Csűrös András pálóci lakos. Ä mint a mezőről hazafelé tartott, lovai megijedtek s a szekeret felforditották. Esés közben Butka ballába a szekérben levő kaszához ért s a kasza az alsó láb­szár izomzatát elvágta. A szerencsétlen ember néhány percnyi kínlódás után meghalt. * Zilahy Ágnes „Befőttek“ című munkája, mely magában foglalja az összes gyümölcs, befőtt és salátára vonatkozó mikénti eljárást, minden házi­asszonynak nélkülözhetetlen könyv. Ára 1 K 20 f. Kapható Székely és Illés könyvkereskedésében Ungvárt. * Buziusfürdő uj tulajdonosa, Muscuong Jakab, modern berendezésű szénsavműveket állított fel, melyek rendeltetése a buziásfürdői világhírű szénsavforrásokat kiaknázni és természetes folyékony szénsavat szállítani mindennemű ipari bálokra. Miután ezen szénsavművek kartellen kívül vannak, bizonyos, hogy mindenki igye­kezni fog természetes, vegyileg legtisztább folyékony szénsavat beszerezni és későbbi szükségleteinek céljaira is biztosítani s igy nem lehetetlen, hogy a vállalat nagyszabású berendezése dacára, későn érkezett meg­rendeléseket nem lesz képes eszközölni. 1 * Fidibusz! A legkitűnőbb magyar élclap. Páratlan népszerűség! Remek szöveg, pompás képek 1 Mesésen olcsó 1 Egy szám 5 krajcár. A Fidibusz elő­fizetési ára: Egész évre 6 K, félévre 3 K, negyedévre 1 K 50 f, egy hónapra 50 f. Mutatványszámokat küld a kiadóhivatal: Budapest, Rökk Szilárd-utca 9. * A magyar ujságirás szenzációi! „A Nap“ a magyar közönség legkedvesebb lapja! A 48-as esz­mény és a magyar nemzeti törekvések egyetlen hű és kérlelhetetlen szószólója. Főszerkesztő: Braun Sándor. Felelős szerkesztő: Hacsak Géza. Naponkint 125.000 pél­dány! Egy szám 2 krajcár. A Nap előfizetési ára: Egész évre 16 K, félévre 8 K, negyedévre 4 K, egy hónapra 1 K 40 f. Panizza-kalapjai Irodalom. — Diszes és értékes albumot ad ajándékba min­den évben előfizetőinek a „Budapest.“ A múlt évi karácsonyra küldött diszalbum, melyet a „Budapest“ 30 éves fennállása alkalmából adott az előfizetőknek, egy szenzációs irodalmi esemény volt, ezrével jöttek a hálairatok és sok ezer uj előfizető sorakozott a „Bu­dapest“ zászlója alá. Ezt a gyönyörű albumot még most is megküldi azoknak az uj előfizetőknek, a kik legalább negyedévre íendelik meg a lapot és 80 fillért postaköltségre beküldőnek. De készül már az uj karácsonyi album is, mely még díszesebb és értékesebb lesz, mint az előbbi. Ezt is megkapja ingyen a „Bu­dapest“ minden állandó előfizetője. Tudvalevőleg a „Budapest“ most vezérszerepet visz a politikában. Ha­bár független a kormánytól és a pártoktól, megvannak azokkal az összeköttetései és első kézből, leggyorsab­ban kapja a legérdekesebb híreket. Irodalmi rovata is elsőrangú, szóval a legdrágább lapok színvonalán áll, bár azoknál sokkal olcsóbb. Előfizetési ára 1/i évenként 6 K. Mutatványszámot kívánatra készséggel küld a „Budapest“ kiadóhivatala Budapesten, IV., Sarkantyus- utca 3. Közgazdaság. Permetezőgép-verseny. A Gazdasági Egyesület értesiti a gazdaközönséget, hogy a munkácsi kerületi m. kir. szőlészeti és borászati felügyelőség közremű­ködésével Rosenberg József szőlőjében (a szobránci országút mellett, a katonai gyakorlótérrel szemben) permetezőgép-versenyt tart. Országos vásár. E hó 22-én Ungváron országos vásár volt csekély érdeklődés mellett. CSARNOK. A magyar nő nemzeti hivatása költőink és Íróink megvilágításában. Irta Mazuch Ede. (Folytatás) (6.) A magyar nőt már történelmi múltja is büszke önérzetre jogosítja fel. Kevés nemzet van, melynek történelme a női nem annyi kiváló alakjával dicseked­hetnék, mint nemzetünk ezeréves múltja. Mily találóan állítja Erdélyi Zoltán Magyar lányok c. költeményé­ben a mai nemzedék elé múltúnk nőalakjait: .Régi múlton elmerengve Látjuk ott a vár falán, Hadi vértbe fűzve melle Gyönge asszony nem remegve Harcol véres nagy csatán. Honszerelem tiszta lángja Ez volt az a bűverő, Melytől hőssé lett a lányka S a hon, hivó szózatára Feledé, hogy gyönge nő.“ E régi idő elmúlt, ma más nemzeti hivatás jut a magyar nőnek osztályrészül. De azért — mint ugyan­azon költő — inti leányainkat: „Szemetek a múlt időket Lelkesülve nézze! S hozzatok ti még szebb fényt a Dicső magyar névre.“ Igen, büszke önérzettel lelkesüljön a magyar lány, Rozgonyi Cecíliák, Lorántffy Zsuzsánnák, Széchy Máriák, Zrínyi Ilonák utóda magyarságáért, s lobbantsa életre a honszerelem szunnyadó tüzét az uj nemzedék szivében. Hisz Kossuth Lajos szerint: „a nőnek hata­lom adatott ébren tartani a múltak lelkesítő emlékeit, hogy a jövendő csiráivá éledjenek.“* Magasztos hazafias hivatás jut osztályrészül a magyar nőnek nemzeti szokásaink ápolása és a hazai ipar pártolása terén is. A magyar nőnek mint a divat irányítójának szintén nemzeti kötelességei vannak. Ne hajhássza mindenáron a külföldi divatot s ne hanya­golja el a hazai ipar termékeit. Minden magyar háznak egy-egy vámsorompónak kellene lennie, melynek bájos őre a magyar honleány. Ha némelykor talán bizonyos lemondással, az igények leszállításával is, de nemzeti kötelessége nővilágunknak a hazai ipar pártolása, a magyaros viselet fölkarolása. Minden idegenből hoza­tott kalapdisszel, minden egyes külföldről rendelt csip­kefodorral tulajdonképen a nemzeti vagyont csökkent­jük és sokszor nemzetünk ellenségeinek zsebeit töm­jük. Pedig joggal kérdi Garaynál a magyar leány : „A könyv, mely lelkem nemesíti Rosszabb-e ha magyar ? S a honi kelme, melyet öltök, Tánrútabbul takar?“ (Magy. leány dala.) A mit Bajza Ébresztőjében a férfiakra vonatkoz­tatva oly találóan mond, kétszeresen kell a magyar nőknek megszivlelniök : „S függőn rajtad daróc bár Szembántó szinzavar, Becses, mikor hazáért Égő szivet takar.“ Hogy nemzeti szokásainkat nővilágunk nagy része mennyire elhanyagolja, ezt — a többi között — régi nemzeti táncaink teljes kiveszóse is bizonyítja. Ma már régi nemzeti táncaink neveit is csupán Apor Meta- morphosisából, Thaly Rákóczi-korabeli kiadványaiból s más íróink műveiből ismerjük. Mai fiatalságunk már csupán a csárdást járja nemzeti táncaink közül, azt is fölösleges ugrándozással és kurjongatással eltorzítva. Egy pár évtized előtt még eléggé divatos volt a kör­magyar, újabban ezt is teljesen háttérbe szorította a francia négyes. Talán ellenvetné valaki, hogy ez nem jelentékeny dolog a nemzetre nézve. Igaz. nem legfon­tosabb jelensége a nemzeti életnek, de mégis jelentős, mert a nemzeti táncban a faji jelleg jut kifejezésre. Mint Berzsenyi írja : „Nézd a tánc nemeit, mint festik játszi ecsettel A népek lelkét s nemzetek izleteit.“ (A táncok.) Nekünk pedig, idegen nagy népek áramlatában élő kis nemzetnek, kétszeres kötelességünk minden téren hiven őriznünk nemzeti sajátságainkat. Ezen szempont­ból érdemelnek figyelmet a nemzeti táncok is s bizony egyiknek-másiknak divatbahozatala szintén egyik nem­zeti kötelessége volna leányainknak. Már Czuczor is jónak látta buzdítani a magyar lányokat nemzeti tán­caink fölkarolására. Magyar tánc c. költeményében Írja : „S ti lánykák lejtőzzetek Módos léptekkel, Nemzetünk táncát soha ne Feledjétek el.“ * Kovács Etelkához intézett levele. a Dürkopp kerékpár- és varró- 1JI ||J I IV \* gépgyár képviselője. jt ^ ||\|\ Versenygépet ad . . 65 írtért, I szabadonfutóval ... 75 írtért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom