Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1908-06-21 / 25. szám

25. szám.

U N G5. oldal.

vagy a szabadságolandó egyén birtokának területe ; a szülői házban élő gyermekek száma ; a cselédek száma; a bérelt birtok nagysága; stb.) pontosan feltüntetendők. A mennyiben pedig maguk a tényleges állományú katonák kérnék ezt a szabadságolást, kérelmöket a községi bizonyítványok beterjesztése mellett rendes szolgálati utón terjesztik elő. A szabályszerűen záradékolt folyamodványokat a községi elöljáróságok (vá ősi hatóságok) döntés végett a szabadságoltatni kért egyén ezred (csapat) parancsnokságához tartoznak késés nélkül eljuttatni.

* Vizsgalapok (korrekták) hazai gyártmányú finom fehér papíron magyar, német vagy diktandó vonalozással, csinos kivitelben, a legolcsóbb árak mellett kaphatók Székely és Illés könyvkereskedésében Ungvári. Ugyanott vizsgái jutalomkönyvek nagy választékban.

Vizsgálatok sorrendje.

I. Az állami polgári leányiskolában:

Junius 23. d. e. 8—12. I. osztály vizsgálata,

d. u. 3—7. II. osztály vizsgálata,

* 24. d. e. 8—12. III. osztály vizsgálata,

d. u. 3—7. IV. osztály vizsgálaté,

„ 25. d. e. 8—10. a női kézimunka-tanfolyam

vizsgálata,

d. u. 3—4. francia nyelvi vizsgálat, d. u. 5—7. tornavizsgálat,

„ 26. magánvizsgálatok.

A vizsgálat alatt a növendékek rajzaiból, kézimunkáiból és növénygyűjteményeiből kiállítás lesz.

II. A Drugeth-téri állami elemi iskolában :

Junius 23. Az I., II. fiúosztály és a III. vegyes osztály vizsgálata,

„ 24. a III., IV., V—VI. fiúosztályok vizsgálata,

„ 25. a I. A), II. A), I—II. B) leányosztályok

vizsgálata,

„ 26. a III., IV. V—VI. leányosztályok vizsgálata.

A vizsgálatok d. e. 8 órakor kezdődnek. A vizsgálat alatt kézimunka-kiállítás.

III. A Knssuth-téri állami iskolában:

Junius 23. A IV. fiú-, az I., V—IV. leányosztályok vizsgálata,

„ 24. a II, III, IV. leányosztályok vizsgálata,

„ 25. I. flu-, I., II. vegyes osztályok vizsgálata,

„ 26. II, III. fiúosztályok vizsgálata.

A vizsgálatok reggel 8 órakor kezdődnek. A vizsgálat alatt kiállítás.

IV. Az izr. e1. iskolában:

Junius 23. d. e. a fiúosztályok vizsgálata,

„ 24. d. e. a leányosztályok vizsgálata.

O ft n ft ft ft Pailizza~kalapjal

jUbIUOU ** a legjobbak.

Közgazdaság'.

Szőlőbirtokosok figyelmébe. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület értesíti a gazdaközönséget, hogy f. hó 28-án (vasárnap) délután 2 órakor a munkácsi kerületi m. kir. szőlőszeti s borászati felügyelőség közreműködésével Rosenberg József ur, ungvári szőlőjében (Szobránci útvonalon, a katonai gyakorlótérrel szemben) permetezőgép bemutató versenyt tart, melyen különböző permetező gépek működésben lesznek bemutatva ; hogy a szőlőbirtokosoknak alkalom nyíljék azoknak a gyakorlatban való alkalmazásáról meggyőződni. Ugyanezen alkalommal az érdemesebb permetező gépek szerkezete, hordkópessóge s kezelése ismertetve lesz.

Az ungvár—vajáni helyiérdekű vasút. Vármegyénket és különösen a nagykaposi járás közönségét igen közelről érdeklő ezen közgazdaságilag nagyon fontos vasút kérdésében illetékes helyről most arról értesülünk, hogy a vasút előmunkálatai annyira előrehaladtak, hogy az érdekeltek már legközelebbre várják a minisztérium záró rendeletét. Az engedélyes az építéshez szükséges anyagok legnagyobb részét már lekötötte a vasút céljaira, és most még csak a szükséges sínek megszerzése végett folytat komoly tárgyalásokat, a melyek a közel jövőben már be is fejeződnek. Ilyen módon már a vasúti részvénytársaság megalakítása sem késhetik sokáig. bl

CSARNOK.

A magyar uő nemzeti hivatása költőink és Íróink megvilágításában.

Irta Mazuch Ede.

(Folytatás) (5.)

A magyar költők műveinek pártolása, mint nővilágunk egyik szép hazafias kötelessége a lelkes Garay János költészetében is kifejezésre jut. Magyar költők apotheozisa c. költeményében Vörösmartyhoz hasonlóan ő is panaszolja, hogy korának hölgyei nem értik, nem becsülik a nemzet költőit.

„Felzengi lantján a költő e szép hont,

De hölgye — mert magyar — nem érti, mit mond;

Hivság az, mi a kort lelkesíti

S a hölgy korának gyengébb gyermeke,

Hivság az, mi lelke vágyát szentesíti:

Tánc és mulatság és egy uj zeke.“

Hölgyeinkhez c. költeményében Vörösmartyhoz hasonlóan ő is esdve fordul a magyar nőkhöz, hogy ők legyenek éltetői:

„A magyar hazának S mely költői ajkiról foly Nemzetünk dalának.“

Ismét egy szép nemzeti hivatás a magyar nő számára: legyen buzgó olvasója, terjesztője költőink műveinek. A művelt magyar nőnek ismernie, és becsülnie kell nemzetünk irodalmát. Ma, a feminisztikus mozgalmak idejében, mikor asszonyok, lányok Spencer Herbert evolúciós elméletét s a modern sociologia tanait is hajlandók tanulmányozni — a miről különben sokat lehetne beszélni — vájjon nem követelhetjük-e meg tőlük joggal az irodalmi műveltséget ? Bár hogy gondolkozzunk is a nők műveltségének alkotó elmeiről, a legkonzervativebb s a legradikálisabb felfogás egyaránt megkívánja a művelt magyar nőtől a nemzeti irodalom főbb remekeinek ismeretét, mert az általános világ- irodalmi tájékozódás helyes alapja csakis a nemzeti irodalom lehet, a világirodalmi műveltség a nemzeti irodalom ismeretén épül föl. Hála Istennek, vannak irodalmunknak oly kiváló nagyságai, kiket bármely nemzet büszkén vallana a magáénak. Vörösmarty, Petőfi, Arany, Eötvös, Kemény, Jókai, Madách oly nevek, melyek örök dicsőséget biztosítanak a magyarnak a világ művelt nemzetei sorában. E nagyokat s mellettök másokat is, művelt magyar nőnek ismernie, illendő nemzeti kötelessége. A mely művelt magyar családban a nő idegenkedik a nemzet Íróitól, ott nincs valódi nemzeties érzés, az ily művelt család kívül áll a nemzet szellemi közösségén. S itt legyen szabad a városunkban fennálló Erzsébet-Kör tisztelt tagjainak szives figyelmét is e fontos ügyre fölhívnom. Vájjon nem volna-e épen nemzeties önképzésük szempontjából hazafias feladatuk a magyar irodalom remekműveiből helyesen összeállított könyvtár szervezése. Ilyen könyvtár szervezése esetén egy-egy összejövetelükön irodalmi tárgyú felolvasásokkal is lehetne a műsor színvonalát emelni s egyúttal nővilágunk körében a nemzeti irodalom pártolását általánosabbá tenni. Egy kis tagsági dij mellett e terv hamarosan testei ölthetne. De ezt csupán mellékesen említem.

Garay számos költeményében találunk a magyar nő nemzeti hivatására vonatkozó érdekes gondolatokat. Vörösmarty mellett az ő költészete tükrözted vissza Széchenyi idevágó eszméit a legnagyobb részletességgel. Magyar hölgy c. költeményében hármas nemzeti feladatot jelöl ki a nő számára: a nemzetileg korcs apákat a haza szolgálatára ébreszteni, férjét a hazaszeretetben lelkesíteni s gyermekeit a haza szeretetére nevelni, ez magasztos hivatása a magyar honleánynak, hitvesnek és anyának. A valódi magyar nő Garay szerint főtényezője annak :

„Hogy legyen, a mi nincsen Egység e bús hazán ;

Minden magyar, a mi nem volt.

Csak honfi, honleány.“

íme a magyar nő nagy nemzeti küldetése Garay emelkedett szellemű tanítása szerint. A nők lelkes hazaszeretete a nemzeti egység megteremtésének legfőbb tényezője, ezt hirdeti e költemény. A nemzed egység egyik legfőbb alkotó eleme a nemzeti nyelv. Ennek érvényesítése és terjesztése minden körben a magyar honleányok egyik legmagasztosabb hazafias feladata Erre vonatkozólag is szépen írja Garay : Magyar leány dala c. költeményében:

„Magyar leány vagyok,

Hazám nyelvén szólok, tudok,

E nyelven esdek Istenemhez Imámban a honér’;

E nyelven esküszöm szerelmet,

Síromba ez kisér.“

Mennyi szép gondolat néhány rövid sorban a magyar nőnek a nemzeti nyelv ápolására vonatkozó kötelességéről. Valóban minden magyar honleánynak, ki e névre méltó akar lenni, az élet minden viszonyában szeme előtt kellene tartania Garaynak e költeményét s gondolatait nemzeti hitvallásává tennie. S vájjon nincsenek-e magyar nők, kik szinte kérkednek idegen nyelvű beszédjükkel és sokszor minden komolyabb ok és cél nélkül is fitogtatják az idegen nyelvekben való jártasságukat? Ezzel korántsem szólok én az idegen nyelvek tanulása ellen, sőt ellenkezőleg, feltétlenül szükségesnek tartom a művelt magyar nő számára egy-két világnyelv ismeretét. Ez úgy a magasabb műveltség, mint sok esetben a gyakorlati haszon szempontjából is kívánatos. Nemzeti szempontból azonban kevéssé helyeselhető az a nálunk meglehetősen elterjedt szokás, hogy egyetlen-egy magyarul nem értő ember kedvéért sokszor egész társaság az illetőnek nyelvével cseréli fel a magyar beszédet. S ebben a túlzott figyelemben az idegen ajkuakkal szemben a magyar nők rendszerint túl udvariasak. Szép nemzeti vonásunk az idegenekkel szemben való udvariasság, vendégszeretet, de ilyen eljárásunkkal a köztünk élő idegeneket szinte elszoktatjuk nyelvünk megtanulásától. Innét van, hogy akadnak évtizedek óta Magyarországon élő idegenek, kik nem beszélik nyelvünket. Kölcsey szerint: „idegen nyelveket tudni szép, de a hazait mindenek felett művelni kötelesség.“ E kötelesség teljesítéséhez

pedig az is hozzátartozik, hogy másoknak alkalmat nyújtunk zengzetes nemzeti nyelvünk elsajátítására. S e tekintetben a nők igen szép hivatást tölthetnek be. Hány nem magyar ifjút tehet a magyar leány szépsége varázsával nyelvében is magyarrá. Ez a legeszményibb magyarosítás, mert az egymást szerető szivek vonzalmán épül. Ha magyar leány nem magyar ifjúnak nyújtja kezét, soha se feledkezzék meg e fontos nemzeti kötelességéről. Nemzeti nyelvünk már hangzatos- ságával is megragadja az idegent s ha magyar leány ajakáról hangzik, E. Kovács Gyula költői mondása szerint:

„Rózsa hull a rózsafáról,

Magyar lánynak ajakáról Mikor nevem mondogatja Mintha rózsát osztogatna,

Tündér magyar nyelv.“ (Áldott magyar nyelv.)

De ne is keresse a nem magyar ifjak vonzalmát, első sorban magyar ifjút boldogítson szerelmével. Erre vonatkozólag a valódi magyar leikéből véve gondolatait írja Garay :

„Magyar leány vagyok Szivembe érzem, láng lobog Szeretni egykor tiszta híven Szeretni lelkesen . . .

De kit szivem választ, magyar fi

És honfiú legyen.“ (Magyar leány dala.)

így kell éreznie a valódi magyar lánynak szerelmében is. Leikéből a nemzeti önérzetnek sem szabad hiányoznia. Legyen büszke rá, hogy magyar hölgynek született, hisz

„Magyar hölgynek születni Szép és nagy gondolat.“

A magyar nő szépség, báj és értelem dolgában is a női nem legelső típusai között foglal helyet, ezt az idegenek is elismerik. Azért bátran mondhatja minden jó magyar lány költőinkkel:

„Magyar lány és e hon leánya

Mily büszke öntudat

Hitem szerelmem szent könyvében

Ez a legszebb ágazat. (Garay: Magyar leány dala.)

A magyar leány neve csillag sugára Csillagfénytől derűs lesz az éjszaka Lángra gyűl ki benne a honszerelem Büszke vagyok, hogy magyar leány a nevem.*

(Erdélyi Z. A. hazáért.) (Folytatása következik.)

|^|| Irt rt Őrt a DürtoPP kerékpár- és varróiul I U I IV V gépgyár képviselője. Jt jt

lJI J I 1 1 Jill 1 Versenygépet ad . . 65 frtért, ■ \.\ß\ß\ß szabadonfutóval ... 75 frtért.

Kiadó és laptulajdonos: SZÉKELY SIMON.

Nyilttér.

A legkiválóbb és legelterjedtebb ásványvíz a

POLENAI és —— LUHI ERZSÉBET.

Elsőrangú asztali és gyógyviz.

Kapható minden kereskedésben.

7288,7—10bl Uradalmi ásványvizek bérlösége.

Jtársfalva gyógyfürdő

Klimatikus gyógyhely. Vasúti állomás. Posta- és távirda. »«m-iom

230 méter magasságban fekszik a tenger színe felett.

főröőtöény: pjus 1.—Szeptember 30.

Gyönyörű fekvés, ózondus levegő. Hársfa- és fenyőerdők. Kényelmes és olcsó ellátás. Modern berendezek. Hidegviz-gyógyintézet. Sós és fenyő belógzőtermes, (inhalatórium.) Savanyuvizes és vasas ás vány fürdők. Orvosi felügyelet alatt álló kitűnő vendéglők.

Gyógyvize kitűnő hatású:

tüdőbajosok, malária (mocsárláz), gége,- hörg- és tüdőhurut, máj és lépdaganatok, hólyaghurut, specifikus csontbántalmaknál. Mindenféle idegbántalmaknak, fejfájás, migraine, história, szédülés, nehéz légzés, hypochondria. Vérbajok, köszvény, görvély, delirium trem. potat. Női bajok, fehérfolyás, sápkór, havi zavaroknál. Részletesebb felvilágosítással szívesen szolgál a fürdőigazgaósá Hársfáivá, (Beregm)-