Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1908-05-31 / 22. szám
22. szám. TJ 2ST Or 5. oldal. sós 1000 korona évi rendes segélyen kívül 5390 K 34 f fedezetlen hiányt állapit meg; melynek pótlása a kormánytól kérelmezendő segélyben nyerne fedezetet. A közgyűlés élénk eszmecserével a közügyek iránti meleg érdeklődéssel fejeződött be. A közgyűlés befejeztével az elnököt táviratilag, az alelnököt pedig a jelenvolt tagok meleg szeretettel s ragaszkodással üdvözölték. DHnnOC1 részletfizetéses DUltUwW tieteket is köt. CSAMO K. A magyar nő nemzeti hivatása költőink és íróink megvilágításában. Irta Mazuch Ede. (Folytatás) H. (2.) női lélek alapos ismerője, vetette föl azt a nagyjelentőségű gondolatot, hogy nemzeti irodalmunk fejlődésének legjobb biztosítéka: a magyar női olvasóközönség meghódítása szépirodalmunk számára. Uránia cimü folyóiratának megindításával óhajtotta ezen célját megvalósítani, mert jól tudta, hogy a magyar szépirodalom mindaddig nem fejlődhetik, mig a magyar nővilág el nem szokik a francia és német irodalom termékeinek csaknem kizárólagos pártolásától. Folyóiratát 1794-ben azzal bocsátja útnak, hogy tanítson és igyekezzék a nők tetszését megnyerni. „Légy hasznos társalkodónéja hazánk szerelmes leányainak, a kik közé most kibocsátunk“ — írja ajánlásában. A női nemet az ízlés uralkodónéjának nevezi, azért óhajtja a nemzeti irodalom részére megnyerni. S habár kitűzött célját a mostoha viszonyok és korán bekövetkezett halála miatt nem is valósíthatta meg, övé a dicsőség, hogy a magyar nő egyik fontos nemzeti hivatásául a nemzeti irodalom pártolását ő hirdette először. Ezen fontos eszme fölvetésével nevét művelődésünk történetének lapjaira maradandólag véste be. (Folytatása következik.) Goldberger A. V. hirdetési iroda Budapest, IV,, „Rőser-bazáréba (Károly-körut 22.) helyeztetett át. Jfársjalva gyógyfürdő Klimatikus gyógyhely. Vasúti állomás. Posta- és távirda. »«h»« A magyar nőnek nemzeti hivatására a tizennyolcadik század második felében végbement irodalmi megújhodás idején fordul első Ízben íróink figyelme.! Eleinte, látván a Mária Terézia ügyes politikája folytán elharapódzott idegen szellemet, a magyar nyelv és a nemzeti viselet elhanyagolását, ezek miatt ostorozzák a férfiakat és a nőket egyaránt. E korbeli íróink jól tudják, hogy a ruházkodás, a viselet a nemzeti jelleg egyik kifejezője s hogy az idegen utánzásával a nem- zeties felfogás más téren is háttérbe szorul. Éppen ez okból különösen a nőket korholják az idegen divat fölkarolása miatt. Az első költő, kinél ily fajta gondolattal találkozunk, Ányos Pál, az oly kora véget ért pálos szerzetes, a franciás irodalmi iskola egyik kiemelkedő alakja. 1782-ben A régi magyar viseletről c. költeményében igy ir • „Kedves leányzóink ! már alig ismérlek, Annyi abroncs, fodrás csipkék közt szemléllek Hát leszaggattátok már szűz pártátokat ? Fejeteken tornyot csináltok, s zárokat ?" Fel is hivja a magyar ifjakat, forduljanak el az ilyen idegen divatnak hódoló lányoktól: „Fussatok barátim, mai szüzeinktől, Fussatok álorcát hordó szépeinktől, Ne higyjétek, hogy a mit mondanak, buzgóság; Nincsen ott szerelem, nincsen állandóság. Csak azt kívánják ők, hogy ti imádjátok, Hogy képjek festékit rózsáknak mondjátok ; Ez iiálök az erkölcs! csipke főkötőkben, Korzikán kalapban, párisi cipőkben.“ E költeményéhez a költő Gondolatim a magyar viseletről címen hosszabb magyarázó jegyzetet csatol, melyben többek között ezt írja: „Más öltözet más nyelvet szül; más nyelv más indulatokat; más indulatok más hajlandóságokat; és igy lassú lépésekkel a pallérozásnak gyönyörű színe alatt elvész a haza, a nemzetség más nemzetséggé válik.*) Ily nagy fontos*) Összes költeményei. (Abafi: Nemzeti Könyvtár.) ságot tulajdonit Ányos a nemzeti viseletnek; ez magyarázza meg — kivált korának nemzeti közállapotai mellett — haragját az idegen divatnak hódoló magyar lányok ellen. Az idegen eredetű családból született, de annál tüzesebb lelki magyarrá lett Qvadányi József, a hires lovas generális, legismertebb művében, a Peleskei nótáriusban hazafias elkeseredéssel fakad ki azon szomorú jelenség láttára, hogy az ország fővárosában a férfiak és nők idegen divatu öltözetben járnak, idegen nyelven beszélnek. A nótárius szavaival maga a költő panaszkodik : „Véltem, fogom látni nemzetemnek fényét, Magyar öltözetnek kiválasztott kényét; Ily öltözeteket Budán nem láthattam, Hogy lehet ez ? épen azt meg nem foghattam.“ A mi Day ka Gáborunk lantján szintén megszólal Ányoséhoz hasonló hazafias haragja a magyar nőt idegen viselete ellen. A nemzeti öltözet c. költeményében ily erős szavakat olvashatunk : „Raggass pókhálókat asszonyid fejére, Tedd ki szépségidet csudákért cserére; Csináltass selyemből sírhalom formákat, Mázold be festékkel a legszebb orcákat S így sűrű hálóval takarván képeket Imádd e bájoló kísérteteket S úgy ruházd ez undok asszonyi remeket Követvén mindenben az idegeneket, Hogy ha holt eleink ma fölébrednének, S látnák, mit csinálnak mind ifjak mind vének, . . . holtra rettenvén e csúf unokának Képétől, a sírba visszarohannának." *) Mint ezekből látható, költőink eleinte a magyar nő nemzeti hivatásának csupán egyik jelenségét, a magyaros viselet fölkarolását méltatták figyelemükre. Nem csoda, abban az időben az idegen viselet volt egyik legszembeötlőbb vonása az idegen szellem térhódításának. Magasabb szempontból fogja fel a magyar nők nemzeti hivatását a tizennyolcadik század irodalmának egyik legjelentősebb alakja : Kármán József. Ő, a *) Újhelyi Dayka Gábor versei. Kiad. Kazinczy F. 1813. Anyakönyvi hivatalból. Hivatalos óra: d. e. 9 —J2, d. u. 3—5. Házasságkötés minden nap, kivéve vasárnap és ünnepnap délutánját. Népmozgalmi kimutatás : május 9-től 23-ig. Születtek: Lucska Gyula és Homa Annn fiú, Niederman Herman és Hardstein Paula leány, Gorró Xerenc és Popelics Julia fiú, Miliőn Ráfael és Wekter Háni leány, Schwarcz Ferenc és Klein Záli fiú, Ers- dorfer Májer és Gold4tein Róza fiú, Judkovics Herman és Mittelman Fáni leány, Takács József és Medve Mária leány, Herkovics Sámuel és Grósz Regina fiú, Csillag Ignác és Guttman Mari leány, Vinpierki Mihály és Szálka Ilona fiú, Schvarcz Emánuel és Friedländer Mina fiú, Napholtz Jenő és Kossányi Margit leány, Klein Mór és Klein Ida leány, Braun Ferenc és Klein( Mili fiú, Paszanyi József és Vevész Anna fiú, Molnár György és Tripák Mária fiú, Eliász Márkusz és Ilko- vics Fáni fiú, Krausz Lipót és Niederman Berta fiú. Házasságok: Koczák Sándor és Nagy Mária, Siffman Lajos és Béres Erzsébet, Németh János és Lebeda Julia, Róthberger Ráfael és Klein Betti, Fried Kálmán és Halpert Malvin, Szmetana Péter Emil és Jakab Anna, Rosenthál Sándor és Veres Zsuzsanna, Akerman Nándor és Szilágyi Fáni. Halálozások: Szemesik István g. kath. 49 éves napszámos, özv. Vagaczki Mihályné Barcsik Maria r. kath. 70 éves napszámos, özv. Krály Györgynó Bacsó Anna g. kath. 67 éves napszámos, Kacsurák Mária g. kath. 35 éves napszámos, Pupesák Mihály g. kath. 37 éves kőműves segéd, Németh Verőn r. kath, 22 éves, Bakura György g. kath. 3 hetes gyermek, Drulyák Péter g. kath. 22 éves napszámos, Pigos Mihály g. kath. 58 éves napszámos, Zima József r. kath 3 hetes gyermek, Hilpert Ferene r. kath. 65 éves erdei munkás, Szanka Anna g. kath. 6 hónapos gyermek, Mihalyik Ferenc r, kath. 20 éves napszámos, Fehér Ilona g. kath. 2 hónapos gyermek, Trescsin Ilykó g. kath. 56 éves koldus, Fraukó Gyutáné Samudoszky Gizella g. kath, 20 éves háztartás, özv. Bacckay Gizelláné Péchy Ilona r. kath. 80 éves magánzó. Nyílttól* Nyilatkozat. Az „Ung“ legutóbbi számában Torbits Mihály a már ismert „ügy érdemére vonatkozó tényállást“-t elferdítéssel közölte. Utolsó feleletünk, hogy igenis mi engedélyt kaptunk a bemenetelre, arra belépő jegyet váltottunk, sőt a rendezőség vezetett a páholyba, tehát Torbits ur állításai a valóságnak meg nem felelnek. Továbbá nem a kötelessége teljesítése tekintetében volt kifogásunk (ezt meg kellett volna értenie) hanem annak mikénti teljesítése volt az, a melynek megnyilatkozása nem épen kedvező világításba helyezi Torbitsot. Első nyilatkozatunkban foglaltak teljes fen- tartásával kijelentjük, hogy nyilatkozatát figyelmen kívül hagyjuk és részéről az ügyet rendezetlennek tekintjük. Dobrovszky Dezső. Nagy Géza. Természetes, ezüst üstben mindenkor frissen^befőzött kiváló finom málnaszörpöt 1 szállít . . Gessler Siegfried csász. és kir. udvári szállító és Ő csász és kir. Fensége József Főherceg kamarai szállítója. Kőbánya, 2811,2 26r * E rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk. 230 méter magasságban fekszik a tenger színe felett. főrDőiöény: jVíájus 1.—Szeptember 30. Gyönyörű fekvés, ózondus levegő. Hársfa- és fenyőerdők. Kényelmes és olcsó ellátás. Modern berendezek Hidegviz-gyógyintézet. Sós és fenyő belégzőtermes’ (inhalatórium.) Savanyuvizes és vasas ásványfürdök Orvosi felügyelet alatt álló kitűnő vendéglők. Gyógyvize kitűnő hatású: tüdőbajosok, malária (mocsárláz), gége,- hörg- és tüdőhurut, máj és lépdaganatok, hólyaghurut, specifikus csontbántalmaknál. Mindenféle idegbántalmaknak, fejfájás, migraine, histeria, szédülés, nehéz légzés, hypochondria. Vérbajok, köszvény, görvély, delirium trem. potat. Női bajok, fehérfolyás, sápkór, havi zavaroknál. Részletesebb felvilágosítással szívesen szolgál a fürdőigazgatóság Hársfáivá, (Beregm). A legkiválóbb és legelterjedtebb ásványvíz a POLEN AI és = LÜHI ERZSÉBET. Elsőrangú asztali és gyógyvíz. Kapható minden kereskedésben. L'783,4—10bl Uradalmi ásványvizek bérlösége. Kiadó és hiptulajdonos : SZÉKELY SIMON. Egy 4—5 szobás lakást fürdőszobával és a hozzá tartozó mellékhelyiségekkel 2823 bérbe veszünk. Ajánlatokat „Mimdus 2823“ jelzéssel a kiadóhivatalba kérünk. 817—1908. vh. szám. árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy az ungvári kir. jbiróságnak 1908. évi V. 29/9. sz. végzésével dr. Bródy Lajos ügyvéd által képviselt Weisz Móricz végrehajtó részére ifj. Kornfeld Móricz végrehajtást szenvedő ellen 226 k. tőke és jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedőtől lefoglalt 793 kor. becsült ingóságokra, az ungvári járásbíróság fenti számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak felül- foglaltatók követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, végrehajtást szenvedő lakásán Nagygejőczőn leendő megtartására határidőül 1908. évi junius hó 4. napján délutáni 3 órája és szükség esetén következő napjaira tűzetik ki, mikor a biróilag lefoglalt bútorok s egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsárou alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez tartanak jogot, a mennyiben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alólirott kiküldöttnél vagy írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Ungváron, 1908. évi május hó 18-án. Barna, 2824 kir. jbirősági v égr«h»jt6
