Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1908-01-26 / 4. szám

4 szám. XT 3ST Gb 3 oldal. mányokat, mint a műveltség betetőzött, ápolnunk és tovább fejlesztenünk kell: Firczák Gyula püspök magas zene-művészi egyéniségével, az egvházi, tár­sadalmi vagy politikai szószéken tapasztalt szónoki varázserejével, egy felsőbb iskolán eltöltött tanári éveinek hosszú sorával és egy hosszú életpálya tudományos búvárkodásainak leszüremlett bölcsesó- gével ott áll közéletünk vezéralakjainak első sorában. Mindezek alapján a helybeli Gyöngyösy Irodalmi Társaság a magasabb erkölcsi törvénynek akart ele­get tenni és egyszersmind önmagát megtisztelni azzal, hogy Nagyméltóságodat egyhangú lelkesedéssel ren­des tagjai sorába választotta, hogy Excellenciád e Társaság fénye, dísze és büszkesége legyen, hogy ilyenül még számos éven át, igen-igen sokáig tisz­telhessük. És midőn az arról szóló okiratot a Tár­saság nevében hódolattal átnyújtom s kérem annak kegyes elfogadását: azon buzgó fohász kél ajkain­kon, hogy az Isteni Gondviselés Nagyméltóságodat óvja meg, áldja meg és tartsa meg a hazai közélet és kultúra nagy érdekeinek és szent céljainak istápolá- sára és megvalósítására az idők teljéig. Éljen 1 A beszéd, melynek egyes részletei nagy hatást gyakoroltak a hallgatókra, élénk tetszésben részesült. Firczák Gyula püspök, az Irodalmi Társaság új tagja, nyomban válaszolt rá. Megköszönte, hogy a Társaság tagjai az okirat kézbesítésének a küldöttségileg való átadás formáját választották. Majd áttért a kultúra áldásának vázolására. Arra kell törekednünk — úgy­mond, — hogy a magyar kultúra előbbre haladjon Erre törekszik minden becsületes hazafi. Az irodalmi mozgalomban, melynek nemes célja van, szívesen részt rész. A Társaság tagjai éljenzéssel fogadták a püspök kijelentését, a ki hosszasan elbeszélgetett a küldöttség­gel. Pedagógiai kérdésekről, különösen az idegen nyelvek tanításának 'módszeréről, folyt a társalgás. VÁRMEGYEI ÜGYEK. Az ev. ref. vallás Uj neve. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter az ev. ref. egyház, illetőleg vallás elnevezésének megváltoztatása tárgyában körrendeletét intézett valamennyi törvényhatósághoz A körrendelet szerint az 1904. évi második budapesti országos refor­mátus zsinat azláltala alkotott törvényekben ugyanis az ev. ref. vallást „reforrnátus“-nak nevezi, s ez elneve­zést elfogadja az 1907. február 14-én kelt ama legfel­sőbb elhatározás is, amelylyel a fennebb jelzett zsinati törvények jóváhagyatnak és mcgerősittetnek Éhez képest az ev. ref. egyház és vallás hivatalos elneve­zése ezentúl nem „evangélikus református“, hanem „református“. A belügyminiszter a körrendeletben az igazságügymiuiszterrel egyetértőleg elrendeli ezek folytán, hogy az anyakönyvi eljáiásban az evangélikus református vallás ezentúl „református“ vallásnak nevez­tessék. Elvi döntés. A belügyminiszter legutóbb kimon­dotta, hogy hivatalos felhívás folytán teljesített első segélynyújtásért a hatósági orvos külön dijat nem szá­míthat fel. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. A város képviselőtestülete e hó 29-én, szerdán, d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A pénzügyi és gazdasági bizottság e hó 23. és 24-ére volt összehiva, hogy javaslatokkal lássa el a szerdai közgyűlésre kitűzött tárgyakat. A 23-iki ülésen Fincicky Mihály polgármester elnöklete alatt a követ­kező biz. tagok vettek részt: Fekésházy Miklós fő­jegyző, Gaar Iván, Kardos Emil, dr. Kerekes István, dr. Preusz Adolf, Reisman Bertalan, dr. Sajó Elek v. ügyész, Saáger Bertalan, és mint egyes ügyek elő­adója Rácz József mérnök. A bizottság tudomásul venni javasolja, hogy a város 1905. évi gyámpénztári mérlegét a belügyminiszter jóváhagyta azzal, hogy az elhagyott gyermekek segélyalapját a nem 574 K, hanem csakis 337 K fordítandó, s igy 136 K a gyámpénztári alapba visszautalandó. A katonai barakk építkezési ügyében kiküldőit elszámoló-bizottság jelentése szerint az építkezés az előirányzott 15,834 K 40 f helyett a felmerült több­let-munkák folytán 19,750 K 18 f-bo kerül; ezen ösz- szegért tartoznak azonban vállalkozók a megállapított hiányokat pótolni. A p. ü.-bizottság, befejezett ténynyel állván szemben, a felmerült 3915 K 78 f többlet ki­fizetését javasolja. E pontnál Gaar Iván kérdést inté­zett a polgármesterhez, hogy megengedhetőnek és a polgármesteri állás és a város tekintélyével össze- egyeztethetőnek tartja-e, hogy a város rendőrkapitánya, tehái a város fizetett alkalmazottja s a polgármester alárendeltje, a polgármestert, s igy közvetve a várost, végzéssel kötelezze a katonai barakknál felmerült hiá­nyok pótlásé) a, valamint megengedhetőnek tarlja-e, hegy a rendőrkapitány — a várost képviselni nem is jogosított utmestert 20 K pénzbírsággal sújtsa, mert a város-haza körüli aszfaltra ráfagyott havat nem csáká- nyoztatta fel, s igy az aszfaltban szándékos kárt nem tett, hanem e helyett a síkos havat hamuval behin­tette? Mindezeket kérdi különösen azért, mert ezeket a dolgokat ő a rendőrkapitány részéről hatalmi tul- tengésnek találja, a mit a város által fizetett tisztviselő részéről semmi körülmények között eltűrni nem haj­landó. A polgármester kijelentette, hogy a felvetett kérdésekkel a legközelebbi tanácsülésen fog foglalkozni, s ennek eredményét közölni fogja. Az ülés további folyamán a p. ü. bizottság el­fogadásra javasolja az államvasutak részéről szer­kesztett s a Széchenyi-liget mellett épülő felvételi épülethez szükséges telekkönyvezetlen ingatlan átenge­désére vonatkozó előleges egyezményi iratot oly mó­don, hogy ott az Unghoz való kocsilejáró és a vasúti hídhoz a gyalogjáró biztosittassék, illetve kiépíttessék úgy,* hogy az építési költségekhez az állam- vasút által fizetendő vételárból a város hozzá­járulni fog. A radvánci-utcai vámház telkének bérletére vonatkozó szerződést, oly módon, hogy az évi 120 K bér 6 évre előre kifizettessék, a bizottság elfogadásra javasolja, s tudomásul venni javasolja azt is, bogy a polgármester a radvánci-utcai régi vámházat (felülépit- ményt) 120 K-ért eladta. A kissebesi gránitkőbánya-részvénytársa- sággal kötött kövezési szerződésbe az államépitészeti hivatal 5 pontot pótlólag felvenni javasol. Ezek között a legérdekesebb, hogy az útépítés tartamára ellenőrző­bizottság alakítandó, melybe az államépitészeti hivatal főnöke beválasztandó. A mennyiben a vállalkozó tár­sulat a módosításokat elfogadta, a biz. javaslata, hogy a képviselőtestület is fogadja el a kivánt pótlásokat. A földmivelesügyi m. kir. miniszter legeltetési szabályrendelet készítését rendelte el. A szabály­rendelet elkészülvén, afc^ba bevétetett, hogy a szobránci és jenkei ut mellett elterülő városi tulajdont képező közlegelőre legfeljebb 140 szarvasmarha vehető fel, évi 14 K legeltetési díjjal, úgy azonban, hogy a legel­tetés csakis május hó 1-én veszi kezdetét. Az 1903. évben készített városi szervezési sza­bályrendelet több szakasza módosítást igényelvén, a tanácsi javaslatból a következőket ajánlja a bizottság elfogadásra: Három helyett négy választó-kerület álla­pítandó meg; a szakbizottságok közül az iskolaszék törlendő; a temetői-bizottság jogkörénél utalás teendő a temetői szabályrendeletre; az árvaszéki jegyző, mint éle'hossziglan megválasztott hivatalnok, nem lóvén előljárósági tag — a képviselőtestület ülésein szava­zattal nem bir; a főjegyző évi fizetése 2000 K-ról 2600 K-ra emelendő; az alkapitányi cim eltörültetik s e helyett továbbra is a rendőrtanácsosi állás marad fenn ; a segédkönyvelőnek évi fizetése véglegesen 1400 K-ban, lakbére 400 K-ban állápittatik meg'. A 24-én tartott ülésen a rendőrőrmesternek rend­őrbiztossá való előléptetéséhez s fizetésének 400 koronával emeléséhez hozzájárult a bizottság. Nem javasolja azonban sem a rendőrlegénységnek hattal való emelését, sem a 4 lovasrendőrnek alkalmazását, hanem javasolja, hogy a rendőrkapitány lakásán állandóan tartózkodó rendőr is vonassák be a rendes szolgálat- tevők közé, a rendőrkapitány lakása pedig telefonnal köttessék össze. Megállapittatott továbbá a segéd köny­velő munkaköre, — elfogadásra javasolja a bizottság a mérnöki hivatal rendes szervezését. Majd a színház átvételére) kiküldött bizottság jelentése került tár­gyalás alá. Eszerint a színházépítés vállalati összege 6*3,971 korona volt. Többletmunka 13,516 kor. 62 fillér, a vállalkozók nem készítettek 2348 korona 52 fillérnyi munkát, igy Hámos és Szuchanek végszám­lája 75,139 korona 10 fillér. Ezenfelül a színház belső berendezése, székek, villany, díszletek stbbi 12,971 K 11 fillérnyi költséget okoztak. Feltétlenül létesítendő még a padlás feljáró valamint létesítendő a villanyos vízszivattyú stbbi e féle dolog, a mi szintén igényel még vagy 10,000 koronát. Most pedig a felépítés után kitűnt, hogy a színház nem bir tűzbiztonsággal, s igy kicserélendők lennének még a feljárok is. Össze­vissza tehát a színház 100,000 koronánál többe kerül Révész Árpádnak a színház bérbevételére vonat­kozó ajánlatát nem ajánlja a bizottság elfogadásra. A vízvezetékhez szükséges uj próbákat el­készítésével Hiuterreiter József utódai budapesti céget javasolja megbízni a bizottság, a ki a kutat 5147 ko­ronáért hajlandó elkészíteni. A íogyasztási adókezelőségnek a kapós-utcai Bródy-féle házba való ideiglenes áttelepítését nem kifogásolja a bizottság, de utasítani javasolja a taná­csot, hogy sürgősen gondoskodjék megfelelő helyiség­ről, a mennyiben meg nem engedhető az, hogy az iroda az ügyvivő feleségének a házában legyen. Kiinger Sámuel és Riesenberg Soma színház- épületi boltbérlők bérleengedést kértek és pedig évi 600—600 koronát. A bizottság a kérelmet teljesíthető­nek nem találja. A vágóhídi jégverem megtöltése Váradyékra bízatott. H I R E K. Tájékoztató, Jan. 39. Városi közgyűlés d. u. 3 órakor. Febr. 1. A Gyöngyösy Irodalmi Társaság felolvasó-ülése d. u. 5 órakor a vármegyeháza nagytermében. Febr. 3. Az Ungvári Kereskedelmi és Iparbank közgyűlése d. e. 10 órakor az intézet helyiségeben. Az állami tisztviselők körének közgyűlése d. e. 11 óra­kor a főgimnázium rajztermében. A Hath. Legényegyesület szinielőadása és táncmulatsága Febr. 5. A Népbank közgyűlése d. u. 2 órakor az intézet helyi­ségében. Feb \ 8. A Vöröskereszt-Egyesület estélye a Korona nagytermében. Feb ■ 9. A ref. legényegyesület szinielőadása. Febr. 39. Az Erzsébet-kór felolvasó-estélye. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden és pénteken d. u. 5—6 óráig. A népkönyvtár nyitva van minden vasárnap d. e. 10—1 /, 12 óráig íDrugeth-téri állami iskola.) Az eszkimó. Irta Vértesy Gyula. Ha az eszkimók között él Egy sul.vos, nehéz beteg, A kin többé kenés, fűvek Semmit se segítenek, A ki kínnal vonszolgatja Napról-napra életét, A kinek már Dapja, éje Egyformán rideg, setét: Azt leszúrják szép nyugodtan, Áldás annak a halál — Minek várná kínok között A mig lassan rátalál. így az okos eszkimóknál 1 S mi kíméljük ezeket — Kulturember nem öli meg A halálos beteget. Csakugyan nem 1 A haldoklót Mi ápoljuk nemesen, Szeretjük, ki már nincs útba, S nem vesz részt a versenyen. Mi az épet, erőst teszszük El az útból, ha lehet, Kitől félünk, hogy eleszi Előlünk a kenyeret . . . * Uj kamarás. A király f. évi január hó 7-én kelt legfelsőbb elhatározásával gróf S{tdray Gábor főispánnak a cs. és kir. kama- rási méltóságot adományozta. Főispánunk az előirt esküt f. hó 23-án tette le Budapesten, gróí Apponyi Lajos magyarországi udvarnagy kezeihez. * Kun Bertalan 91 éves. Miskolcról írják hogy Kun Bertalan, a tiszáninneni ref. egyházkerüle püspöke, a napokban töltötte be életének 91-ik esztende­jét Az ősz püspököt, a ki eszép életkort teljes szellemi és testi épségben érte meg, ez alkalommal számosán üdvö­zölték a megye, a város, az egyház és barátai köréből. * Eljegyzések. Zivuska Jenő besztercebányai főgimn. tanár, lapunknak kiváló munkatársa, eljegyezte Klamarik Maját, dr. Klamarik János, volt közoktatás- ügyi c. államtitkár leányát Besztercebányán. A boldog jegyespárt melegen üdvözöljük. Weisz Juliskát Jeszenőről eljegyezte Fehér Henrik szobránci vaskereskedő. * Háziezredünk tulajdonosa, IV. Ferdi- nánd főherceg, Toszkaoa nagyhercege e hó 17-én Salzburgban elhalálozván, a 66. gyalogezred tisztikara gyászjelentést adott ki és küldöttségileg képviseltette magát a nagyherceg-ezredtulajdonos temetésén A kül­döttség tagjai voltak: Pauer József ezredes, ezred­parancsnok, Kresztels József őrnagv, Höhnel Oszkár kapitány, és Pitsch Gusztáv főhadnagy. — A meg­boldogult nagyherceg lelki üdvéért Benkő József apát-plebános e hó 24-én reggeli 9 órakor gyászmisét mondott, melyen az ezred tisztikara és legénysége résztvett. * A Gyöngyösy Irodalmi Társaság február 1-én a vármegyeháza nagytermében a következő tárgy- sorozattal felolvasó ülést tart. 1. Schubert: Scherzi. Zongorán játsza Fenczik Vira. 2. A fogoly lengyel. Irta Csengey Gusztáv, szavalja Zala Józsefné 3 Dalok. Énekli Megela Anna, zongorán kiséri Fenczik Vira. 4. Az én felolvasásom. Irta és felolvassa dr. Tüchler Sándor r. tag. 5. Z>mekettős. Jatszák: Peltsarszky József és Székely Béla. 6. A hegyi obszervatóriumok, különös tekintettel a Magas Tátrában létesítendő obszer­vatóriumra Vetített képekkel Felolvassa Réthív Antal vendég, a m. kir. meteorologiai és a földmágnességi intézet asszisztens-tanára. — A felolvasó-ülésnek kivá­lóan érdekes pontja lesz Réthly fővárosi metenrologus felolvasása, kit sikerült a Társaságnak közreműködésre megnyerni. Belépődíj nincsen. Apró gyermokek és a kik komoly előadások iránt nem érdeklődnek, csak a hallgatóságot zavarják, ne jöjjenek 1 * A Vöröskereszt-Egyesület estélye nem február 1-én, hanem 8-án lesz. Az elhalasztásra az szolgáltatott okot, hogy a 6Ö-ik gyalogezred tisztjei gyászolják az ezredtulajdonost, Ferdinánd főherceget és Toszkana nagyhercegét, a ki f. hó 17-én halt meg Salzburgban. Á kabaret-jellegű estély igen érdekes­nek Ígérkezik. A műsorból felemlítjük Andreánszky Jenőnek „Katonásan“ c. vígjátékét, melynek előadásá­ban a legjobb műkedvelők vesznek részt. Igen szép zeneszámot adnak elő: Székely Sárika, Orlowszky Frigyes, Peltsárszky József és Székely Béla. Közön­ségünknek figyelmét annál is inkább felhívjuk erre az estélyre, mivel annak jövedelmét jótékonvcélra fordítja az egyesület fiókja, melynek elnöke, özv. Nehrebeczky György né igen sokat fárad a humánus ügyért. Remél­jük, hogy nemes buzgalmát teljes erkölcsi és anyagi siker koronázza. * Lesz törvényszékünk. Dr. \ isontai Soma országgyűlési képviselőnk 1. hó 2l én örvendetes hirt táviratozott Fincicky polgármesterhez. Képviselőnk ugyanis tudatta táviratában, hogy a minisztertanács a f. hó 18-iki ülésében végleg elfogadta az igazság­ügyminiszternek az ungvári törvényszékre vonatkozó előterjesztését és a törvényjavaslat készen áll a kép­viselőházban való benyújtásra. — Ez a hir érthető örömet keltett a közönség igen nagy részében s most már csaknem bizonyosra vehető a törvényszék fel­állítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom