Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1908-01-12 / 2. szám
4. oldal. 1. szám. foglal helyet a földadó reformja. A reform szerint a kataszter kiigazítása kérhető mindenközség által, a hol a lakosság a régi kataszteri becslést magára nézve igaztalannak véli. így az osztályozások terén minden esetre jobb viszonyok várhatók annál is inkább, mert minden vármegyében lesz egy földadó kivető bizottság is, hová a magukat sértve érző felek fordulhatnak. E bizottság felett pedig egy országos bizottság áll. Leszállítja a reformjavaslat a földadó eddigi 25-5 százalékát 20 százalékra Tehát 20% tiszta esés van magánál a földadónál. Az eddig 35 százalékkal fizetett általános jövedelmi pótadó, mely kísérője volt eddig a földadónak, — megszűnik. — Helyét a pregresszivi- tásra alapított jövedelmi adó foglalja el. Ez adónem a 600 K aluli jövedelemmel bírókat nem terheli. A létminimumom felül pl. 700 K jövedelemnél 7'5 százalék lesz ez az u. n. jövedelmi adó, tehát igen sokkal mérsékeltebb a réginél Ez a jövedelmi adó aztán fokozatosan emelkedik százalékokban, — az adóalap szerint. A reformok legkiválóbb alkotása az úgynevezett fejadónak (személyes kereseti adónak) eltörlése. Az az adónem már bentfoglaltatik az úgynevezett jövedelmi adóban. A mostani 9 K 70 f-es adótétel helyett például 2 K-t fog az adóalany fizetni. A kisebb embereknél 79 százalék apadás állhat be, mig a nagyobbak terhei aránylag emelkednek. A házadónál részben a régi rendszer marad. Sátoraljaújhelyben pl. a házbéradó nem fog leszállani. Marad a régi 15 százalék. Az általános jövedelmi pótadó azonban elmaradván, illetve az uj jövedelmi adó a progresszivitásra alapittatván, ez az adónem tetemesen csökken. Például hozza fel, hogy 100 K házbérjövedelem után a mai 23 80 K helvett 15 K lesz fizetendő, mig pl. 70 000 K házbérnél 13 650 K helyett 13 700 K fog kirovatni. Még a tőkekamat és járadékadóról s a kereseti adókról értekezett dr. Búza, s előadását általános helyeslés közt fejezte be. — Hat kéménytüz. A kémónytüzek terén — Ujhely fogja elérni a világrekordot. Két nap alatt ugyanis nem kevesebb, mint 6 kéménytüz volt ott. — Sátoraljaújhely 1907. év népmozgalmi statisztikája. Az 1907. évről kapott hivatalos értesítések a következő adatokat tartalmazzák az 1907. évi sátoraljaújhelyi népmozgalomról: az 1907. évben 738 születés, 624 halálozás és 175 házasságkötés történt. (Beregmegye.) Megyei ellenőrző párt. Dr. Barta Ernőuek, a kisebbségbe került volt megyei főügyésznek hívei nyomban a választás után megyei ellenőrző párttá szervezkedtek, melynek elnökéül Hunyady Bélát választották meg. A párt szervezése érdekében felhívást is bocsátottak ki, melyet a vármegyei autonóm pártnak mintegy 50 tagja irt alá. A felhivás nyomaték kai emeli ki. hogy a ~zervezkedők törekvése alkotás, nem rombolás ; ellenőrzés, nem üldözés; együttműködés, nem klikk rendszer létesítése. — Képviselőtestületi tag- vá lasztusok. Munkácson. Amennyiben az 1906. évi . é p visel őtestületi tagválasztásokat a közigazgatási bíróság megsemmisítette, az uj választások e hó 2-án tartottak meg a következő eredménnyel : megválasztattak az I. kerületben: Sárkány Gábor, dr. Rosner Mór, dr. Fried Sándor, Benke Jáno3, dr. Fisch József, ■ Makoviczky György, Winkle Antal, Strausz Lajos. Póttagok: Mészáros Ferenc, Zinger Lipót, Auszländer Ignác, Limbach Gyula. — II. kerületben : Saphir Albert, Engel Lipót, Honig Mór, dr. Fischer Sándor, dr Meisels Vilmos, dr. Tárczi Károly, Hausman Lajos, Bíbor Gyula, Fullman Manó. Póttagok: Goldberger Armin, Stark Hugó, Kroó Béla, Kondor Pál. — III. kerületben: dr. Széli Kálmán, Karpinecz Ödön, Melega Miklós, Rosner B. Mór, Hajdú Gábor, Weinberger Benő, Grünfeld Vilmos, Rosenfeld Arnold. Póttagok: Gáspár Lajos, Magocs János, Weiser Dávid, Neuman Adám. — Gőzeke-szö vetkezet. Beregmegye tisza- menti birtokosai a vármegyei gazdasági egyesület kötelékében gőzeke-szövetkezetet alakítottak és elhatározták, hogy Szabolcsmegyében is vállalnak munkát. —- Gyászliir. Lápossy János alsóvereckei gyógyszerész m. hó 28-án életének 66. évében hosszas szenvedés után elhunyt. — Nem lesz kóser hús. A munkácsi izr. hitközség a mészárosoknak meghagyta, hogy a kóser hús kilogrammját 1 K 20 f árusítsák, ellenkező esetben megvonja a marhavágatásoknál a metsző közremü- kiidését. A mészárosok azt állítják, hogy ily ár mellett ráfizetnek a búsra s veszteséggel nem hajlandók dolgozni. Ha egyik fél sem enged, előáll az a furcsa eset, hogy a készlet elfogytával a városban nem lesz tóser hús kapható. — Anyag az esküdtszéknek. Tyuska Vaszily talamási lakos a múlt napokban mostoha apjával Kovály Andrással valami lelett összeveszett, a midőn is ez vasvillát kapott fel és azzal mostohaapjának az orrába szúrt, minek következtében az pár napi kínlódás után elhalt. — Ajándékozás. Kunsch ivlátyás grófi erdőfelügyelő két értékes ajándékkal szaporította a munkácsi főgimnázium természetrajzi szertárát: egy — a környéken ritka — réti sassal és egy jól kifejlett him hiuzzal, mely utóbbi csak kis számban fordul elő hazánk magasabb, eVdős hegyvidékein. — Földrengés. Beregvármegye több községében erős földrengést éreztek a hónap 5-én. Vocsitelepen a lökések olyan hevesek volt, hogy az államvasutak épületei erősen megrongálódtak, a falak több helyen megrepedtek, a vakolat lehullott, számos ablak bezu- zódott, vagy meghasadt. A földrengést robbanáshoz hasonló dördülés előzte meg. Beszkidtől Munkácsig érezték a földrengést, de legerősebben Vocsitelepen. Malmoson négy óra tájban rendült meg a föld: a házakról lehullott a vakolat. - A nép, mely a templomban volt, rémülten menekült onnan a szabadba. Kiranna községben délután 3 óra 30 perckor észlelték a földrengést, a mely három másodpercig tartott. (Ugocsamegye.) Kinevezés. Ifj. Ralár János magyarkom játi g.- kath. lelkész szentszéki ülnökké neveztetett ki, — ErU Gdekes számok. 1907-ben Nagyszőllősőn 318 gyermek született, 261-en haltak meg, s 83-an házasodtak. Az 1906. évhez képest 9-el több a születés, 18-al több a házasság s 8-al kevesebb a halálozás. Természetes szaporodása Nagyszőllősnek eszerint 1907-ben 57 lelket tesz ki. (Szabolcsmegye.) Tragikus halál. Gál Lajos, a kisvárdai ipar- és kereskedelmi bank pénztárnokának neje múlt hó 26-án délután, a mikor hazulról el akart távozni, — férje amerikai revolverét háziuráaak ki akarta adni. A sötét szobában azonban az ágy előtt fekvő szőnyegben meg- qotlott s oly szerencsétlenül esett el, hogy a kezében levő revolver elsült és a golyó koponyáján keresztül hatolt. Dacára az azonnal nyújtott orvosi segélynek és gondos ápolásnak, már az életnek nem volt megmenthető. M. hó 31-én elhunyt. — Hóvihar. Az újév első két napjában olyan hóvibaé dühöngött a vármegyében, hogy a vasúti síneket 2—2‘/2 méteres hóréteg is borítja. A vonatok 5—18 órát késtek. A szánkával való közlekedés pedig lehetetlenné vált, amit erősen megérzett Jankovics Pál nyíregyházai bundástanyai lakos, a kinek múlt hó 31-én meghalt egy három hetes gyermeke. A 16 kilométeres távolban eső tanyáról múlt csütörtökön szánkán akarták behozni a halottat, de a nagy hófúvásban a lovak nem voltak képesek a szánba törtetni a nehéz utat. Az apa az elhalálozást követő negyedik napon a hátán hozta be halottját és igy volt képes eltemettetni. — Farkasok garázdálkodása. A szokatlan hideg kiszorította a farkasokat az erdőből. Nyíregyházán is több darabot láttak a tanyák között ólálkodni. A napokban a bestiák a káliéi határban széttépték Horvát József szabósegédet. — .1 min bajos eligazodni. Nyíregyháza egyik nyilvános helyén szintén megtartották a Szilveszter- estét. Abban az ünnepélyes pillanatban azonban, a mikor az ó-év birodalmát átvette az ujesztendő, szokás szerint elaludtak a villamlámpák és a vendégsereg elé helyezett szivarok eltűntek a tálcáról. A tettes is megkerült később egy kisegítő személyében, azonban a statisztikusokat és a büntető jogászokat most az a kérdés foglalkoztatja, hogy melyik esztendőben is köveltetett el a kihágás. — Népmozgalmi adatok. Kisvárda község területén az 1907-ik év folyamán született 216 fiú, 196 leány. A halálozások száma 315. Házasságot 82 pár kötött. Irodai om. A Szilágyi István-Kör Évkönyve Máramarosszigetnek tevékeny, magas színvonalon álló irodalmi köre, mely Arany barátjának és Mentorának díszes nevét viseli, immár a harmadik Évkönyvvel lép a közönség elé s ezzel is, mint eddig, teljes figyelmet és elismerést fog kivívni azok sorában, a kik hazánk szépirodalmi mozgalmai iránt kellő érzékkel bírnak s főleg azok közt, a kik a mindent központosító s már egészségesnek nem mondható irányzattal szembeu a vidéknek is szerepet óhajtanak a nemzeti lélek megszólaltatásában. A máramarosiak életrevalósága, sikere minket, ungváriakat, kik nagy Gyönyösynk neve alatt szintén hasonló cél szolgálatára tömörültünk, igen közelről érdekelhet s Útmutatásul, buzdításul szolgálhat tevékenységünkben. Az évkönyvek bizonvitják maradandő- ságát azoknak a szellemi termékeknek, melyek bármennyire Í3 fakadtak szerzőik leikéből s bármennyire megnyerték a hallgatóság tetszését, többnyire végkép elhangzottak volna, legfeljebb a gyorsan halványuló emlékezetben éltek volna egy ideig. Ezek az évkönyvek bizonyos súlyt és komolyságot kölcsönöznek az irodalmi körök működésének s a tagokat egymáshoz, a közönséget a tagokhoz szorosabban fűzik. Ezt nekünk, ungváriaknak sem szabad szem elől tévesztenünk. Dobay Sándor titkárnak tömören megirt jelentése hű képét rajzolja a kör életének. A működő tagok sorában országosan ismert nevekkel találkozunk, mint az időközben elhalt Szépíaludy Ö. Ferenc, továbbá Pékár Gyula, Szabó Sándor, Krüzselyi Erzsiké, Szamolánvi Gyula nevével. A kör működésének főbb mozzanatai voltak a választmányi gyűléseken kiviil a művészi estélyekkel kapcsolatos felolvasások, irodalmi viták rendezése, az Évkönyv kiadása. Nagy kegyelettel ülte meg az elhunyt érdemes tagoknak, különösen Szépfaludy Ö. Ferencnek és Várady Gábornak emlékét. Egyeseknek, mint Szépfaludynak és Andre- ánszky Olgának áldozatkészsége alkalmat nyújtott pályakórdések kitűzésére s figyelemre méltó, hogy a bírálatnál alkalmazott magasabb és szigorúbb mérték mellett is találkoztak jutalomra méltó művek, melyeket e szerint irodalmi mérték emel az átlagosság fölé. A pályázatok nyertesei: Taníi Iván (Históriás Ének Esze Tamásról), Pállné Papp Cecil (A sors), Fűzi Bertalan (Rákóczi hazatér), Krüzselyi Erzsiké (Hazai tér Rákóczi). A felolvasott és az Évkönyvben közölt művek legékesebben szólnak a kör működésének értékéről. Oly szellemi termékek, mint Pékár Gyulától az „Imádság“ vagy az oly kedvesen zengő Krüzselyi Erzsikének költeményei, köztük egy valóságos remekmű, az „Örök csendben“, továbbá Szabó Sándornak és Szamolányi Gyulának több verse, utóbbinak különösen a „ Versen„és“-e, bármely szépirodalmi évkönyvnek díszére válnának. Értékes darabokat olvasunk Endrődy Bélától, Révész Lajostól, dr. Réczei Sándortól, dr. Grünwald Zsigmondtól; szép tehetség nyilatkozik Pálos Béla novellájában, de szokatlan erőt sejtett két költemény : „Édes anyám“, „Művészet“ ; mindkettőnek szerzője Juhász Gyula. Az elsőt az érzés ereje, a másodikat a rajz plasztikája emeli ki. Két tanulmány teszi változatossá az Évkönyvnek érdekes tartalmát. Keller János: „Az antik és modern költő felfogása a természetről“ és Jakobinyi Péter: „Rákóczi a kuruc költészetben“ címen értekezik tanulságosan s ez utóbbi alkalomszerű tárgyával különösebben is figyelmet ébreszt. Általában az Évkönyv, mely 1906-ról, a Rákóczi emlékétől megszentelt évről szól, magán viseli a nagy idő jegyét. Dr. Pap Tibor is elnöki megnyitójában Rákóczi szellemét idézi föl s ezen kívül még három költemény magasztalja a nagy fejedelem emlékét. A mily élvezetet nyuijt az Évkönyv becses tartalma, épp oly őszintén kell óhajtanunk, hogy a máramarosiak ezen derék irodalmi köre virágozzék, folyton emelkedjék s időnkint gyönyörködtessen Évkönyveivel. Fülöp krpád. — Ungmeyyei Naptár. Dr. Mocsári Miklós a f. évre naptárt szerkesztett. A 137 oldalra terjedő naptárban a csillagászati és naptári részen kivül van hivatalos rész, olvashatjuk benne az 1907. év történetét s végül néhány szórakoztató darab (versben és prózában) következik. Jó és nagy igyekezettel szerkesztett naptárt adott Mocsári Miklós. A ki teljes tájékozódást akar nyerni a vármegyei, városi, egyházi, tanügyi, stb. ügyekben, az nólkülönözhetetlen vezetőt nyer a naptárban, a melyben azonban hibák fordulnak elő. Ezt maga a szerkesztő is gyanította előre, mert meg is irta. A többek közt felemlitjük, hogy a városi képviselőtestületi választókerületek számát háromra teszi a szerkesztő (52. oldal), holott a kerületek száma négy, a miként már az 56. oldalon a városi képviselők neveinek felsorolásánál helyesen: négyet különböztet meg. A tévedés valószínűleg abból származott, hogy a törvényhatósági bizottsági tagokat választó kerületek száma Ungváron három.. És ha a vármegye összes r. és g. kath. egyházait felsorolta, miért nem említi meg a ref. egyházakat is? Tóth Lajos (Szűrte) és Szabó Endre (Minaj) nem esperesek, minthogy az ungi ref. egyházmegyének Szabó Endre (Csicser) az esperese Az iskolák csoportosítása egyáltalában nem jó. (Miért főiskolák ? mikor csak egy van, a theologia.) A vezetéknevekbe és évszámokba sok sajtóhiba csúszott be — Tudjuk azt, hogy az ilyen naptár szerkesztése rendkívül nagy munkával, körültekintéssel jár, azért teljesen méltányoljuk a szorgalmat és igyekezetei. A következő évfolyamok szerkesztése már könnyebben megy, az alap megvan. Évről-évre azután tökéletesebb munkát lehet adni. — A „Vasárnapi újság“ január 12-iki száma érdekes újdonságokkal szolgál az olvasónak: Mikszáth Kálmán uj rovatot kezd benne „Maguktól lett novellák“ cim alatt, melyben aktuális eseteket dolgoz fel az ő páratlan művészi formájában. Egyebekben is bőséges és magas színvonalú szépirodalmi olvasmányt nyújt e szám. Rákosi Viktor uj regényével, Szemere György elbeszélésével, Juhász Gyula és Haraszthy Lajos verseivel, Fogazzam, a hires olasz iró regényével. Közli ezenkívül Petőfi most előkerült két kiadatlan költeményét s előszavát, valamint a költő kézírását facsimilében. Egyéb közlemények : képsorozat s cikk a honvédmenházról, képek a kisjenői vadászatokról, Zombory Lajos festményeinek kiállításáról, a Szapáry- palota égéséről, a középiskolai tanárok kongresszusáról, az újévi malacvásárról, tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok : Irodalom és művészet, Közintézetek s egyletek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg stb. „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre négy korona, a „Világkróniká“-val együtt négy korona 40 fillér. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-u. 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes-Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. — „A Zenélő Magyarország" az országszerte ismert zeneműt’oiyóirat ez újévi 350-ik füzetével, 15-ik évfolyamát kezdi meg. Ä magyar zenekedvelő közönség osztatlan szeretetében megizmosodott egyetlen zeneműfolyóiratunk ezután is — mint programmja kifejti — havonta kétszer megjelenő 14—14 oldal terjedelmű füzeteiben mindég első kézből hozza azon legjobb s legsikerültebb magyar és külföldi hírnevesebb zeneszerzők kompositióit — melyek a magyar dal, népdal, opera, operette, műdal, vigdal, tánc és szalonzene terén, énekre-zongorára, s hellyel közel hegedűre megjelennek. Munkatársai a legnevesebb magyar és külföldi zeneszerzők. Előfizetői teljesen nélkülözhetik a drága zeneműveket, mert minden számottevőbb zeneműujdon- ság először a „Zenélő Magyarország“-ban lát napvilágot. Nevezetes újítás, hogy: ez évi I. félévi előfizetői a páratlan tartalmú — Húsvéti zenealbumot — az egész éves előfizetők ezt és még hozzá a — Karácsonyi zeuealbumot — díjtalanul kapják. Az 1908. évi 350-ik füzet tartalma: I. Két uj magyar dal: 1. Ablakomra ráhajlik a szomorúfűz ága. 2. Istenem, mikor lesz énnekem ötforintos kedvem ? ... II. Lányi Ernőtől egy pompás „Intermezzó“, III. Szent-Gály Gy. — Reviczky Gy. „Hangulat“ című műdala IV. Hoffheimer Jerome, „In Maroceő“ moőr serenádja. Előfizetési ára a régi: Egész évre — 24 füzetre — 12 korona, félévre — 12 füzetre — 6 korona. Egyes füzetek ára 1 korona. Előfizetések a „Zenélő Magyarország“ (Klök- ner Ede) zeneműkiadóhivatalához, Budapest, Vili. Józsefkörút 24. intézendők, honnan megismerésre mutatványszámot is küldenek. A magyar zenetermókeinknek külföldön is becsületet szerző érdemes vállalatot minden zenebarátnak figyelmébe ajánljuk.