Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1908-04-05 / 14. szám

14. szám. TJ 7<r <3­6. oldal. * Szódavizgyárosok legelőnyösebben szerzik be szénsavszükségletüket a kartellen kívüli Muschong buziásfürdői szénsavműveknél, melyek a világhírű buziásfürdői forrásokból szállítják a természetes, vegyi­leg legtisztább folyékony szénsavat, mely a szódaüveg fejét egyáltalán nem fogja, miáltal a gyáros tetemes megtakarítást ér el. Nagyobb szükségletnek mielőbbi fedezését ajánljuk, mivel a nagyszámú megrendelések a beérkezés sorrendjében eszközöltetnek. 3 Irodalom. A szomszédból. (Zemplénmegye.) 1 Egy évi jövedelmét ajánlotta fel Bessenyey István, Sátoraljaújhely uj plébánosa, az ottani r. kath. templom újraépítési céljaira — Állami polgári fiúis­kola Ujhelyben. 50.000 K hozzájárulást és telket szava­zott meg Újliely képviselőtestülete egy ott felállítandó ■ állami polgári fiúiskola céljaira. — Jubileum. A sátor­aljaújhelyi izr. nőegyesület m. hó 29-én ünnepelte fenn­állásának 25-ik évét. A díszközgyűlésen Dókus Gyula alispán töltötte be a védnöki tisztet. —Nagy tűzvész pusztított m. hó 31-én Ujhelyben. A Kis-Barátszer nevű ■ városrészben, a Lónyai-utca 15. szám alatti ház ki­gyulladt, mitől azután 15 lakóház és melléképület pusztult el. — Házasság. Czibur Bertalan, a nagymihályi kér. orsz. gyűl. képviselője, m. hó 22-én házasságra lé­pett özv. Madarász Lajosnó szül. Hönsch Jankával. — Szerencs fejlődése. Szerencsen pénzügyi palota épí­tését vették tervbe a vezető körök. Ez a pénzügyi jelleggel biró hivataloknak egy épületbe való tervezé­sét célozza. — Uj állami iskolák. Málca és Márk községeknek egyenkint 6000 koronát hagyományozott Stépán Gábor népnevelési célokra. A községek kérel­mére a kultuszkormány állami óvók és iskolák építé­sét kimondotta s ez építkezések céljaira 21.000 korona államsegélyt engedélyezett. — A tőketerebesi tenyész­bikavásár. A Zemplén vármegyei Gazd. Egyesület által rendezett III. tenyószbikavásár m. hó 30 tartatott meg Tőketerebesen, mely a vármegye virágzó szarvas­marha-tenyésztésének teljesen megfelelő volt s igy a vásár eredménye is sikeresnek mondható. Felhajtatott 24 berni, 50 simmenthali, 7 magyar és 4 pinzgaui, összesen 85 drb. bika. Eladatott 32 bika. A vételár 300—800 koronáig terjedt. (Beregmegye.) A Beregmegvei Kaszinó múlt vasárnap délután tartotta meg tisztújító közgyűlését, s ez alkalommal a tisztikar a következőleg alakult meg : Elnök id. Lónyay Sándor, alelnök Szép Géza, jegyző dr. Linner Jenő, ügyész dr. Kabáczy Viktor, háznagy Paksy Gyula, könyvtáros Rhedei János, pénztáros Telkes Sándor. Választmányi tagok lettek : Janka Sándor, Vladár Endre, Gáthy Zsigmond, dr. Gulácsy István, dr. Meisels Adolf, Jobszty Gyula, Varga Lőrinc, Katz Bertalan, Szabó Albert, Hunyady Béla, Patay András, Stampf Gyula ; póttagok : Belényessy András és Horthy Gyula. — Épül a dohánygyár. A munkácsi régi vásártér területén az enyhébb tavaszi napok beálltával megin­dult a serény munka, hogy a nagyszabású dohánygyár idejére elkészülhessen. Most az alagsor földmunkáit, a közfalak alapjainak falazását végzik, 140 munkás dolgozik naponta. A felállított árbocsorok már mutat­ják a gyárépület nagy arányai!. — Megjutalmazott tanítók. A kultuszminiszter Gerzánics János szászókai állami és Pachir János rákóciszállási g. kath. isk. tanitót a magyar nyelv sikeres tanításáért egyenkint 100 korona jutalommal tüntette ki. — Egy helyes megjegyzés. A munkácsi nőegyesület legutóbbi köz­gyűlésén ez évi bevételeit 3540, kiadásait 5140 K-ban állapította meg. így tehát 1600 K deficit pótlandó. Erre a „Munkács“ a következő helyes megjegyzést teszi: Csak azt nem tudjuk, hogy kitől, ha a jótékony- sági hajlamot minduntalan városunkon kívül eső cé­lokra aknázzák ki. (Ugocsamegye.) „ Ugocsai mezőgazdasági és iparfejlesztő szö­vetkezet“ cim alatt uj szövetkezet van alakulóban Halmiban. A szövetkezetnek célja lesz . 1. Az állat- tenyésztést előmozdítani oly formán, hogy a szövetke­zet kiváló és célszerű fajokat tenyészt és tagjainak haszon nélkül részletfizetés mellett osztja ki. 2. Addig is, mig az állatállományszüksőgletet fedezik, trágya te­lepről gondoskodik és az iparszerüen előállított trá­gyát tagjai között kiosztja, részletfizetés mellett. 3. Előmozdítja és támogatja a mezőgazdaság mai ósdi rendszer megváltoztatását, hústermelésre és feldolgo­zást igénylő termények előállítása céljából. Gondosko­dik értékesítő piacokról s a mezőgazdaság elhaladá­sával lépésben megteremti a feldolgozáshoz szükséges ipart. 4. Fejleszti a háziipart, támogatja a kisipart, előmozdítja a gyümölcstermelést és ezeknek piacot szerez. 5. Kiterjed a figyelme a közgazdaság összes tényezőinek előrehaladása érdekében, hogy a tagok bevétele emelkedjék s a meglevő terhek apadjanak. (Szabolcsmegye.) A kisvárda-nyirbaktai h. é. rendes nyomtávú és gőzüzemű vasútvonal kiépítésére Kisvárda község törzsrészvények ellenében 150.000 K-t szavazott meg. — Gyufagyár. Egy büdszenímihályi lakos Szabolcs- megyében gyufagyárat akar létesíteni s e célból be- zerzési forrásokat keres, — Halálozás. Szamuely Au­rél, a nyíregyházi takarékpénztár-egyesület igazgató­ságának tagja, a nyíregyházi kir. törvényszék keres­kedelmi ülnöke és Nyíregyháza város képviseletének tagja, e hó 22-én, életének 66-ik évében, elhunyt. — Lopás. A kisvárdai gazdakör közelebb fenállása 25 éves jubileumát ünnepelte. Az ünnepélyen jelen volt Thu- ránszky Tihamér szalókai birtokos is, kinek 800 K értékű arany óráját és láncát lopta el valami jubiláló zsebmetsző. Gyakorlati kisorosz (rutkén) I < nyelvtan. Irta Volosin Ágoston tanitóképző-intézeti tanár. Ungvár, 1908. Unio-könyvnyomda. E címmel figyelemre méltó irodalmi újdonság jelent meg városunkban. Volosin Ágoston, tanitóképző-int. tanár, megírta a hazai ruthén, helyesebben: kisorosz nép gyakorlati nyelvtanát. Köztudomású dolog, hogy a mi felvidéki kisorosz népünket osztrák mintára nevezték el „ruthénoknak“, dacára annak, hogy a tiszta magyar „kisorosz* szó sokkal jobb és kifejezőbb, s inkább megfelel az össze­hasonlító szláv nyelvészeti terminológiának. Érdeme a szerzőnek, hogy a ruthén helyett kö­vetkezetesen a magyar „kisorosz“ szót használja. Figyelemreméltónak neveztem e művet, mert ed­dig magyar irodalmunkban egyáltalán nem volt ilyen kézikönyvünk, s e miatt a kisorosz nép körében élő lelkészek, jegyzők, tanítók, egyéb tisztviselők és csend­őrök egyáltalán meg sem tanulhatták a nép nyelvét. • Eddigeló mindenben a nagyorosz nyelv szabályait akarták ráhúzni a mi kisoroszaink nyelvére s nem kutatták a nagyorosz és kisorosz nyelvek közötti kü­lönbségeket. Pedig a kisorosz nyelv orosz ugyan, de nem nagyorosz. Hiába tanulta meg a magyar em­ber a nagyorosz nyelvet, csak nagyon nehezen tudta magát megértetni a kisoroszszal. Volosin könyve a kisorosz nép nyelvét a maga népiességében igyekszik bemutatni. Mivel úttörő mun­kát kellett végeznie, természetes, hogy minden tekin­tetben nem nyújthat még megállapodott nézetet; ennek tulajdonítom azt, hogy itt-ott többféle alakot is felvesz, ugyanegy nyelvi tény bemutatására s a népies alakot ilyenkor csak mint „szintén elfogadhatót“ tünteti fel. Egyébként ezzel nem tért el kitűzött szándékától, mert ezzel is csak a népies szólásmódok nyelvtani alakját kereste, azonkívül számolnia kellett azzal, hogy a kis­orosz irodalmi nyelv az egyházi ó-szláv nyelvből s annak mintájára fejlődött, a nagyorosz irodalmi nyelv is sok kisorosz elemet szívott fel magába. A könyvnek, mint nyelvkönyvnek, legfőbb ér­deméül a nyelv módszeres feldolgozását tartom. Teljesen tisztában van az élőnyelv tanításának leg­újabb módjaival, szigorú következetességgel szedi szét a nyelvet azon egységekre, melyek a tanulót minden nagyobb ugrás és zökkenés nélkül vezetik be a nyelv ismeretébe. Ez által lehetővé tette azt, hogy könyve nemcsak a nyelv elméleti tanulmányozásának, hanem a gyakorlati nyelvtanításnak is vezetőfonala lehessen. A bevezető részben ismerteti a betűket, meg­adja a magyartól eltérő hangtani szabályokat, egyúttal már az első leckében is nyelvet, beszédet tanít olyan módon, oly tárgyi körökben, hogy a szavakat és szólás­formákat szemléltetni is lehessen. Ilyképen előbb a közbeszédben leggyakrabban előjövő nyelvi tényeket mutatja be, s oly heszódbeli készségre vezeti a tanulót, hogy a rendszeres alaktan tanulását már a kellő elő­készülettel kezdhesse meg. Az alaktan részletesen ismerteti a kisorosz sza­vak ragjait, képzőit. Itt is mindig szem előtt tartja a gyakorlati célokat. Mindig az élő nyelvben szemlélteti a szabályt s folyton gyakorol, A fordítási és beszélgetési gyakorlatokat a köz­életből veszi, s azokban a néppel való érintkezés különféle alkalmait 3 azokhoz szükséges kifejezési módokat mutatja be. így: beszélget a családról, az iskoláról, az otthonról, a gazdasági munkákról, eszkö­zökről, a házról, a kisorosz nyelvről, az olvasásról, a napi foglalkozásokról, a házi állatokról; bemutatja a kisorosz párbeszédét az orvossal, a vendéglőssel, a postamesterrel, a vasutassal, a kereskedővel, a jegyző­vel, ügyvéddel stb. A beszélgetés kisorosz szövégével párhuzamosan közli azok hű magyar fordítását is. A fordítási gyakorlatok között több népdalt is találunk, melyek a köznép hajlékony nyelvét a maga legtisztább eredetiségében mutatják be. A harmadik részben a legfontosabb mondattani szabályokat tárgyalja. Nagy előnye a könyvnek az is, hogy a felvett fordítási és beszélgetési gyakorlatokhoz bő szótárt is csatol. Nézetem szerint a művelt ember e könyvből min­den vezető nélkül is elsajátíthatja a kisorosz nyelvet s ezzel nemcsak a néppel való közvetlenebb érintkezést könnyíti meg magának, hanem a kisorosz népies iro­dalom tanulmányozását is lehetővé teszi, mely főké­pen lírai szépségekben igen gazdag. De én nemcsak ezeu gyakorlati szempontból aka­rom méltatni e művet, hanem ráakarok mutatni azon távolabb fekvő s a gyakorlatinál sokkal fontosabb néprajzi és politikai szempontra, mely abban áll, hogy e mű megnyitja az utat a hazai kisorosz nép nyelvé­nek tanulmányozására, a kisorosz népnek a nagyorosz­tól való ethnografiai megkülönböztetésére. Ennek ös- merete a kisorosz népet s annak minden barátját egye­nesen szembe helyezi a nagyorosz társadalom és poli­tika pánszláv irányával, moly az Oroszországban élő kisoroszokat is elnyeléssel fenyegeti. A nyelvtant elég olcsónak is találom, mert ára 13 és l/t ívnyi terjedelme dacára csak 2 korona. Sirokai Albert. Uj Idők. Április elsejével uj évnegyedet kezd Herczeg Ferenc hetilapja, az Uj Idők. Eredeti regénye bizonyára széles régiúkban kelt érdeklődést. A regény cime: „Gyönge emberek“, s Írója Legioner. Állnevü szerző, fiatal magyar ember, a ki öt éven át élt az idegen légióban, s innét küldte novelláit az Uj Idők­nek, melyekkel nagy feltűnést keltett. Mostani nagyobb szabású munkája is ez idegen légió fantasztikus kör­nyezetéből indul. Ez a regény az uj évnegyed egyik irodalmi érdekessége. Mellette a lapnak hetenként meg­szólal egy-egy kiváló munkatársa, frissen irt munká­jával. Elsősorban a szerkesztő, Herczeg Ferenc, aztán Gárdonyi, Bródy, Szomházy, Ambrus Zoltán, Hol­tai, Lövik, Endrődy, Szabolcska; Horkayné, a szellemességéről ismert gentry asszony, ezúttal a cuk­rászboltba jár, s itt veszi csípős kritika alá a közéleti aktuálitásokat. Ellesett finom és elmés diskurzusa az Uj Időkben jelenik meg. A lap fejléc-rajzai, a melyek immár országszerte kedveltek, továbbra is szezónszerü eseményeket karrikiroznak. Az Uj Idők előfizetési ára negyedévenként 4 korona. A „Budapest“ jubileumi albuma. Nagyobb és kel­lemesebb meglepetést talán soha sem szerzett egy lap előfizetőinek, mint a „Budapest“, midőn pár hónappal ezelőtt megküldte nekik ingyen a 30 éves fennállása alkalmából szerkesztett albumot. Ezrével jöttek a szer­kesztőséghez az elismerő és köszönő levelek, méltatva az album rendkívül bő- édrekes tartalmát, valamint annek díszes kiállítását. Húsz ivén, számos képben és szövegben mondja el az album a lap 30 éves történe­tét, írtak bele politikai, társadalmi és irodalmi életünk legkiválóbb alakjai, a „Budapest“ volt és jelenlegi munkatársai, azonkívül a számos kép és műmelléklet olyan érdekessé teszi a könyvet, hogy az méltán fog­lal helyet bármely müveit ember asztalán. Az albumot mig a készlet tart — most is ingyen küldi a kiadó- hivatal mindazon újonnan belépő előfizetőknek, a kik legalább Vi évi összeget vagyis 6 koronát egyszerre beküldenek és a postaköltségre 80 fillért utalványoz­nak. A „ Budapestéből kívánatra mutatványszámot készséggel küld a kiadóhivatal Budapesten, IV., Sar- kantyus-utca 3. Közgazdaság. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató­választmánya f. hó 10-én d. u. 2 órakor Ungvárott, a vármegyeháza tanácstermében ülést tart, melyre az igazgató-választmányi tagokat tisztelettel meghívom. Csuha István ügyvezető alelnök. Az Első Leánykiházasitó Egylet mint szövetkezet. Gyermek és életbiztosító intézet március hó 29-én tar­totta ezen intézet 45-ik közgyűlését Schwarz Ármin elnöklése és a számosán megjelent tagok élénk rész­vétele mellett. A jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldettek Beer Henrik és Blazek J. Antal urak. A jelentésből kitűnik, hogy az elmúlt esztendőben a kereseti és üzleti tevékenység minden terén uralkodott súlyos viszonyok dacára az 1907. évben is a rendes üzletme­net a legjobb sikerrel járt. A díjbevétel 3.181,953 K 55 f volt és az 1906. évvel szemben 232,053 K 04 fillérrel emelkedett, szintúgy a többi bevételi tételek tetemes emelkedést tüntetnek fel. Esedékessé vált biz­tosítási összeg címén 1.227,412 K 80 f fizettetett ki, 148,632 K 91 fillérrel több mint 1906-ban. Uj biztosí­tás az elmúlt esztendőben 22.594,730 K összegben nyujtatott be, a melyekből 10.339,930 K a biztosításra elfogadtatott, mig 3.254,800 K összegű elutasított. A rendes üzleti kezelés feleslege 65,217 K 92 f, a mely a közgyűlés határozatához képest ugyancsak az 1907. dec. 31-én fennállott alacsony árfolyamok által ered­ményezett különbözet kiegyenlítésére fordittatott. A díj­tartalék az előző évvel szemben 1.185,650 K 35 f-nyi emelkedésben részesül és jelenleg 13.721,535 K 22 f. A julalékfelemelési tartalék 541,980 K 58 fillérrel zárul és a különtartalék, beleértve a biztosítási alapot 478,185 K 24 fillérrel szerepel. A hivatalnoki nyugdíjalap 266,545 K 72 f és 35,821 K 69 f-nyi emelkedést mu­tat. A hivatalnokok aggkori ellátásának fontosságára való tekintettel 6000 K szavaztatott meg a hivatalnoki nyugdíjalapnak. A mérleg végösszege 15.141,577 K 14 f, melynek vagyoni oldala kizárólag reális értékekből és könnyen értékesíthető befektetésekből áll. A fel­mentvény megadása után a felügyelő bizottsági tagok egyhangúlag újból megválasztattak. Eszláry Sándor szövetkezeti tag indítványára az igazgatóságnak, jelesen Schwarz Ármin és Kohn Arnold vezérigazgatónak el­ismerést és köszönetét szavaz a közgyűlés. 2727 g Anyakönyvi hivatalból. Hivatalos óra: d. e. 9—12, d. u. 3—5. Házasságkötés minden nap, kivéve vasárnap és ünnepnap délutánját. Népmozgalmi kimutatás : műre. 28-től ápr. 4-ig. Születtek: Karap József és Spisák Mária fiú, Tóth Antal és File Piroska fiú, Rosenberg Emil és Kann Róza leány. Halálozások : Troxa Jánosné sz. Kovács Anna r. kath. 75 éves napszámos, Erdélyi István g. kath. 3 hónapos gyermek, Kleiu Jakab izr. 75 éves fuvaros, DílDflCO Panizza~kalai)jal DUkUv5 * a legjobbak. a Éürkopp kerékpár- és varró- BJ1 11-J 1 8«. % gépgyár képviselője. J- ill a ITg I Versenygépet ad . . 65 írtért, KJWI Iw VV szabadonfutóval ... 75 írtért. D O !uÉ O CO részletfizetéses DURUVv üzleteket is köt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom