Ung, 1907. július-december (45. évfolyam, 27-50. szám)
1907-09-15 / 37. szám
37. szám. XT IfcT Or 3. oldal. A kiállítás nyitva reggel 9 órától 1-ig. Délután 2—6 óráig. Belépődíj : személyenként, 60 fillér, diákjegy 30 fillér, egy sorsjegy ára 20 fillér. A sorsolást délután 6 órakor tartják meg nyilvánosan. Színház. x Megnyitás, (te.) Szeptember hó 7-én, Szombaton este folyt le az uj színház megnyitásának ünnepsége. Lelkes ünnepi hangulat ömlött végig az ungi közönséggel megtelt színház kényelmes széksorain. Az ünnepi hangulat az utca mozgalmas képében is visszatükröződött. Hót óra felé csak úgy hemzsegett az ünnepi toaletbe öltözött hölgyek és urak sokasága a szinház környékén. Bent pedig a színházban még este 6 órakor alig mutatott valami jel arra, hogy egy óra múlva a félig-med- dig kész és feldíszített színpadon az első megnyitó és bemutató előadást megtartják. És mégis 7 órára, mint egy varázsütésre, készen, rendben állott a színpad és szinház belseje az ünnepi előadásra. A kezdetül jelzett időpontban megteltek a páholyok, a széksorok díszes előkelő közönséggel. A hölgyek estélyi öltözetben, a férfiak fekete szalonruhában jelentek. Elég szokatlan volt e látvány Ungváron, mert hiszen az eddigi deszkából összetákolt bódéban bizony nem volt célszerű sem elegáns toaletben megjelenni. De most egész nagyvárosias jelleget öltött a színházlátogató közönség külső képe. A megnyitó előadásra már napokkal előbb alig lehetett jegyet kapni. Fényes, előkelő közönségben gyönyörködtünk. A megjelentek között láttuk gróf Sztáray Gábor ft ispánt, Firczák Gyula v. b. t. t. megyéspüspököt, Lőrinczy Jenő alispánt, Benkő József apátplébánost, Fincicky Mihály polgármestert. Ott voltak közéletünk és társadalmunk előkelő női és férfi tagjai. A vármegyei úri rendből megjelent Csuha István és neje, a Patay-család stb. Az ünnepi előadásra eljött gróf Festetich Andor országos szinészeti felügyelő, Szentpáli István miskolci polgármester, dr. Rácz György a szinikerület elnöke, Huberth János a „Miskolczi Napló“ felelős szerkeszlője, Linhart festőművész nejével, a ki az uj színházat díszletezte és mások. A megnyitási ünnepség azzal kezdődött, hogy a helybeli gyalogezred zenekara eljátszotta Fekete Oszkár karmester „ünnepi nyitány “-át. Ezután a villamoscsengő jelzésére felgördült a függöny s az ungvári közönség szeme először gyönyörködhetett uj színházának színpadjában, a mely ha nem túlságosan is nagy, de azért a körülményekhez képest eléggé megfelelő. Partos Dezső művész jelent meg, fekete diszmagyarban a színpadon s az ő ajkáról hangzott el az első művészi szó a színházunkban. Vidor Marci „Prológ“-ját szavalta el hévvel és lendülettel. A Prolog nagyban hozzájárult, hogy a közönséget áthassa az ünnepi hangulat és a megnyitás kulturális jelentősége. A szerző megkapta kiérdemelt jutalmát, addig tapsolt a közönség, a mig megjelent a deszkákon. Az első tapsot színpadunkon Vidor Marci aratta. A Prolog végső hangjai után a színházi személyzet tagjai közreműködése mellett nagyon tetszett az apotheozis. Az ünnepi estély betetőzése volt a stilszerü előadás, melylyel Hercegh Ferenc „Déryné ifjasszony“ c. művét játszották el színészeink. A közönség mindvégig méltányoló figyelemmel és érdeklődéssel kísérte a megnyitó ünnepség egyes fázisait. Öröm és büszkeség töltötte el szivünket, hogy a sokáig mostoha sorsban részesült szinművészetünk szerény, de kedves és barátságos otthonra talált. Bankett. A szinház megteremtői és az idegen vendégek tiszteletére a Korona-szálló dísztermébe örömlakomára gyűltek össze városunk és vármegyénk tényezői, hogy kifejezést adjanak örömüknek rég óhajtott vágyunk teljesedése fölött és hálájuk, elismerésük adóját leróják azoknak, a kik fáradságot és kellemetlenséget nem kiméivé, önzetlen lelkesedéssel a megvalósuláshoz vitték az állandó szinház ügyét. Hálátlanság volna, ha a nagy nyilvánosság előtt be nem mutatnék a közönségnek azt a két férfiút, a kiknek első sorban köszönheti Ungvár modern színháza felépülését. Ez a két férfiú : Berzeviczy István és dr. Ország Jakab. Találják fái’adságuk és munkájuk jutalmát nemcsak a közönség osztatlan elismerésében, hanem abban is, hogy szülöttük a múzsa igazi hajlékává, művészi templomává fejlődjék. Hatalmas tényezője volt színházunk létesítésének Bezerédj Viktor államtitkár és gróf Festetich Andor szinészeti felügyelő, a kik jóindulatú támogatásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy 43 évi vajúdás után megnyithattuk színházunk kapuit a Thalia művészeinek. E férfiak részesültek megérdemlett ünneplésben a Koronán összehozott banketten. A felköszöntők sorát Berzeviczy István, a szinügyi bizottság elnöke nyitotta meg, éltetve a belügyi kormányt, gróf Festetich felügyelőt, mint a kinek sokat köszönhetünk, hogy színházunk felépült. Gróf Festetich érdekes reminiszcenciák felelevenítése mellett mondott köszönetét az üdvözlésért. Dr. Ország Jakab gróf Sztáray Gábor főispánt és Lőrinczy Jenő alispánt éltette. Dr. Rácz György Ungvár áldozatkész közönségéért és különösen Berzeviczy István és dr. Ország Jakab jóvoltáért ürítette poharát. Lőrinczy Jenő alispán a tőle megszokott szónoki lendülettel és költői szárnyalásu beszéddel üdvözölte az ünneplőket. A további felköszöntők Fincicky Mihály polgármesternek, Palágyi Lajos színigazgatónak és nejének, Fehér Lajos műépitőnek, Hámos Lipót és Szuiiauek József építőknek szólották. Ezalatt a Korona éttermében is folyt az ünnepi mulatság. Nem ugyan hivatalos, de épen azért nagyon kedélyes hangulat uralkodott azok között, a kik áldomás mellett akarták megünnepelni a nagy nap emlékét. Szinházi hét. Az uj szinház első direktora Palágyi Lajos, komoly, törekvő, fiatal ember, a ki úgy látszik, nem csupán financiális szempontból fogja fel hivatását, hanem igyekszik a közönség művészi igényeit is kielégíteni. Az első heti szereplésről általánosságban alkotott ítéletünk a direktor igyekezetének a konstatálása, a mi már eleggé méltánylandó ok arra, hogy a közönség viszont megfelelő érdeklődéssel honorálja a direktor buzgalmát. Az előadások külső kiállítása, a diszletezés, a szinirendezés teljesen kielégítő. A társulat tagjainak művészi képességeiről elhamarkodott Ítéletet mondani nem akarunk. De azt konstatálhatjuk, hogy az e heti műsorban szereplők között valóban bukkantunk egy pár istenáldotta tehetségre. Ezek csakhamar a közönség kedvenceivé lesznek, bár e héten még alig nyilvánult egy-kétszer a közönség teljes, őszinte spontán felmelegedése. Most még tartózkodó, de ha jobban megismeri művészeink tehetségeit, bizonyára fel fog olvadni a közönség jege. De alig is volt alkalma a közönségnek megismerni a színész tehetségeket. A heti műsoron szerepelt a „Déryné ifjasszony“-on kívül a „Milliárdos kisasszony“ két estén, a „Polgár- mester ur“, a „Madarász“, „A tökéletes feleség“ és a „Víg özvegy“. A „Milliárdos kisasszony“ sem tartalmilag, sem technikailag nem alkalmas arra, hogy a vidéki közönség szivét egyszerre meg tudja hódítani. A „Madarászat nem nézték sokan végig, mert nagyon ismert, sőt mondhatni elavult. Az operettek közül egyedül a „Víg özvegy“ volt az, a mely a közönség szivéhez nagyon közel férkőzött s az operett személyzet egyes művészeit közvetlen hatással előnyős világításba helyezte közönségünk előtt. A „Víg özvegy “-ben láttuk felcsillanni Feledi Boriska elsőrendű művészi tehetségét, Oláh Gyula dallamos hangját. A „Milliárdos kisasszonyában Tibor Lóri tűnt fel gyönyörű énekkészségével. Gulyás Menyhért es Borbély Sándor egészséges humora, komikai vénája nemsokára meghódítja a publikumot. Az énekes színdarabok mellett ment e héten egy vígjáték és egy társadalmi szinmű. Úgy látszik, hogy a drámai személyzet teljesen hivatása magaslatán áll. Szohner Olga az első, a ki őszinte művészetével egycsapásra meghódította közönségünket. Elegáns, diszkrét játéka, a nemes hevület az érzelmek festésében elsőrangú művésznőt sejtetnek; a mit mond, nemcsak mondja, hanem át is éli, át is érzi és elhisszük neki, hogy az érzése igaz, őszinte. Sokat Ígérő tehetségnek ismertük még meg Somiár Zsigmondot. Márkus Júliát, G. Székely Renét és a csinos Székely Ilonkát. Ne nehezteljen meg Palágyi és Palágyiné. ha utoljára emlékezünk meg róluk. Bár vérbeli színészek ők és különösen Palágyiné, a ki a „Polgármester ur“-ban remekelt, de nem rettegünk kimondani, hogy Palágyi bár kitűnő színész, de „A tökéletes feleség“-ben nem találtuk tökéletes művésznek. Nagyon közvetlenül fejtegette ugyan Hilary szerepében a társadalmi témákat, de túlságosan éreztette hanghordozásában azt, hogy ő a közönséget oktatja, tanítja. Az egyes szinházi estékről a következőkben referálunk : Szombaton, szeptember 7-én. Megnyitó ünnepély. Programm. Fekete Oszkár Ünnepi nyitánya. Vidor Marci Prológja, szavalta: Pártos Dezső. Herceg Ferenc „Déryné ifjasszony“. Az ünnepi nyitány nem részesült minden oldalról osztatlan tetszésben Jobbnak és helyesebbnek találtuk volna, ha az ünnepség méltóságának emelése végett valamely klasszikus zeneművet adtak volna elő. Vidor Marci Prológjának nemos lendülem, szónoki heve ünnepi hangulatot keltett különösen azon részével, a hol a himnusz akkordjai szövődtek össze a költemény szövegével. Pártos Dezső szép igyekezetei tanúsított a költemény helyes felfogású elszava- lásával. A „Déryné ifjasszony“-ban mutatkozott be Szohner Olga, a ki Déryné bohém, de azért mély érzésű jellemét kifogástalanul alakította. Gyönyörű szavallata teljesen elragadta a közönséget. Déryné szerelmes gróf Szepessy Theodorba, egy magyar fiatal főurba, a kit nem tud lekötni ridegnek látszó felesége. Szepessy viszont szereti Dérynét, a kinek kedvéért felhagy a német színészet pártolásával és felcsap a magyar színművészet maecenásává. A vándor magyar színtársulatot elszerződted Kassára s velők együtt Déryné, a magyar színművészet akkori csillaga, Kassára kerül. Az intrika, a pletyka azonban elkergeti Dérynét Kassáról és szive ellenére, de a becsületérzéstől hajtva elhagyja Szepessyt és az egyszer elcsapott színi direktor, Kilényi unszolására Kolozsvárra indul, persze a társulat, a melynek mindene Déryné, vele megy. A társulat barangolása közben egy erdőben utoléri a truppot Szepessy, vissza akarja vitetni, de Déryné értésére adja, hogy szive tiszta érzelme dacára szakítani kell vele. Az egyszerű kis mesét a régi magyar szinészvilág életéből vett tragikusan vig jelenetei és epizódjai tarkítják. Ezeket az epizódokat jól megjátszották Borbély Sándor a Thurecky táblabiró, G. Székely René Luby- né, Gulyás Menyhért az Imling, Márkus Julia a grófné, Székely Ilonka a Szentpótery Zsuzsika szerepében. — Szepessy gróf szerepében Majthényi László jeleskedett; fiatal színész, de még nem eléggé kiforrott művész, hideg szerelmes, mozdulatai nem vallanak teljes színpadi jártasságra. — A grófné szerepében külön ki kell emelnünk Márkus Júliát, a ki a szerető és diszkréten féltékeny feleség érzésvilágát könyörgő hangjának lágyságával,. finom modorával megnyerőén interpretálta. Annyi bánatot, annyi szenvedést, lemondást és reménykedést tudott kifejezésre juttatni rövid szerepében, hogy a közönség osztatlan tetszésével találkozott játéka. — Kifogástalan volt Gulyás Menyhért Imling alakítása; a körülményekkel való megalkuvás, a magyar fiúból lett német színésznek magyar szinész- szé való átvedlése és uj szerepében való magatalálása jóizü humorral volt kiélesitve. — Székely Ilonka bájos Szentpótery Zsuzsika volt. Vasárnap, szeptember 8-án két előadás volt. Délután az általánosan ismert „Náni“ került előadásra. — Este a „Milliárdos kisasszony“ újdonság előadása nem nagy közönséget vonzott. — A darab maga nem kiváló mű; a zenéje a vonzó. Meséje alig van. Egy 40 millió dollár hozománynyal rendelkező amerikai kisasszony férjhezadásáról van szó. Két házassági ügynök is szorgoskodik abban, hogy a milliárdos kisasz- szony kezét az ő külön erre a célra felszerelt jelöltje nyerje el. Az egyik jelölt egy blőd herceg, a másik egy fess nőcsábász huszártiszt. De a kisasszony az apja titkárát szereti s a végén az övé lesz. — Bonyodalom, cselekmény száraz, a darabot élvezetessé a két házassági ügynök mókái teszik. Borbély Sándor és Gulyás Menyhért fel is használták az alkalmat és zsidó vicceikkel ugyancsak megnevettettók a publikumot. A zsidó üzleti szellemet és annak modorát néha túlzottan ugyan, de nagyon háládatos eredmónynyel figurázták ki. — A milliárdos kisasszonyt Tibor Lóri játszotta elég szinpatikusan és tőle telhető elevenséggel. Hangjával, énekével teljesen megnyerte a köztet- szóst; különösen a Veréb-énekkel aratott jól megérdemelt tapsvihart úgy, hogy énekszámát meg kellett ismételni. — Feledi Boriska, a társulat szubrettje a Harmat Évi szerepében mutatkozott be az ungvári közönségnek, a mely élénk jóakarattal és figyelemmel kisérte végig eleven, temperamentumos játékát. Ezt a szerepet nem tartjuk legkitűnőbb szerepének, a mi abból is kitűnik, hogy a fővárosban óriási sikert aratott Fésü-dal és Panama-dal eléneklésóvel nem túlságosan lelkesítette föl a közönséget. — Nagyon jó és mulatságos volt Czobor Ernő Bolislav herceg szerepében. Fekete László fess huszártiszt volt, de játéka még kezdőre vall. Oláh Gyula fejlődő, tehetséges művész ; tiszta csengő hangjával azonban úgy vagyunk, hogy nem tudjuk : vájjon bariton-e, avagy tenor ? Játéka, éneke teljesen kielégítő, a szerelmes titkárt jól adta, megjelenése szimpatikus ; különösen a színház- látogató hölgyekre gyakorol nagyobb hatást. Héttőn, szeptember 9-ón ugyancsak a „Milliárdos kisasszony“ került előadásra. Kedden, szeptember 10-én a „Polgármester ur“ vígjátékban a társulat drámai tagjai mutatkoztak be. Az ítélet nagyon kedvező. Azt liiszszük, hogy a vígjáték és drámai művek előadása, tekintettel az erős tehetségekre, dominálni fognak a szezon alatt. A közönség nagyon jól mulatott, különösen a második felvonás keltett derült hangulatot. Palágyi (dr. Szebe- rényi) és neje Mészáros M. (Ágota) mutatkoztak be ezúttal. Palágyiné művésznő, a kinek szereplését a közönség nagy érdeklődéssel kisérte. A polgármester alakításával Somiár Zsigmoüd árult el izmos tehetséget és Follinuszné a polgármesterné szerepében járult hozzá az est sikeréhez. Székely Ilonka, a fiatal naiva nagyon bájos, kedves jelenség; ügyesen mozog, jól szaval, orgánuma kedves, behízelgő. Ismét jó volt Czobor Ernő Gerlefalvy Emil alakításában és Majthényi László. Szerdán, szeptember 11-én a „Madarász“ operett került színre. Rég ismert szép zeuéjü operett, de nagyobb hatást és érdeklődést nem keltett. Talán színészeink is érezték az érdeklődés hiányt, mert eléggé hidegen játszottak. Az előadás menete sem volt gördülékeny. Úgy tűnt föl az előadás, mintha kellő próba nélkül jött volna össze. Szerep változás is történt. Tibor Lóri helyett Fábián Linka játszotta a választó fejedelemnőt kedvesen, szimpatikusán. Énekszámai megérdemelt tapsban részesültek. Feledi Boriska Postás Milkája vonzó volt. G. Székely René nagyon jó komikának bizonyul s amellett meglepetést keltett üde, friss hangja, melylyel énekszámait köztetszósre eldalolta. Kasskó és Lasskó professzorokat Gulyás Menyhért és Dezsőíi László alakította. A közönséget megnevettették. Gyenge játékosnak látjuk Sz. Hagy Imrét a Szaniszló testőrtiszt szerepében. Alakítása darabos, mozdulatai bizonytalanok, talán mert tul- mesterkóltek. A címszerepet Oláh Gyula vitte. A „Madarász“-ban tapasztaltuk, hogy az énekkar igazán kitűnő, úgy a személyzet külső kiállításában, mint különösen a kiváló hanganyag tekintetében. Csütörtökön, szeptember 12-én elsőrangú műélvezetben volt részünk. Pinerot Arthur: „Tökéletes Tiidöbeíegsegek, hurutok, szamár^ * »9 r köhögés, skrofulozis, influenza jr ff '/ gellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. É jL W íá * íJ'Sm w Minthogy értéktelen utánzatokat is Irináinak, kérjen mimieaftat ^ ip ps EmeB «X «rlsprt fa a teateútyt, PfKli- „Iloche“ eredeti enomt&goláaU Kapható «nraot rendeletre a *yó*ysierttrafc- j gH m tett . köhócfert. váladékot, éiidl tazuUst --------------------- ban. - Are Hvesenkm. kuroaa. fa ff*. Haffmana-La RmImi & C*. Basel (S*ijs)L
