Ung, 1907. július-december (45. évfolyam, 27-50. szám)

1907-09-29 / 39. szám

39. szám. TT ÜST C3­3. oldal. tette Palágyi Lajos, eljátszván előttünk a címszerepet. Csak azért emlékezünk meg részletesebben „Az ördög“ második előadásáról, hogy kiemeljük Palágyi Lajos nagystílű játékát. Az a közvetlenség, most már póz­nélküliség, a melylyel nehéz, nagyon nehéz szerepét végig játszotta, — a legnagyobb elismeréssel kell hogy jutalmaztassák. A cselekvést, a tettet, a gondol­kozást szuggerálni látszott a vele szereplőkre Szoh- ner Olga Jolán-ján semmi kifogásolni valót nem talál­tunk, mert ha keresnénk sem tudnánk e művésznő játékában hibát felfedezni. Öntudatos játékosnak bizo­nyult Székely Ilonka is. Fábián Linka pedig a szerelmes modell lelki küzdelmeit és gondolkodás módját nagyon híven adta vissza. Pártos Dezső ezeu második előadás alkalmával kifogástalanul megállotta helyét a festő szerepében. Kifogástalan volt Majthényi László is. Pénteken, szeptember 27-ón „Az asszony“, Por­zsolt Kálmán 4 felvonásos színműve került első be­mutatóra. A mai társadalmi élet félszegségeit ostorozza. A férjtől magára hagyatott asszony bukása, bünhő- dése képezi a darab alapeszméjét. Pethő Loránd (Pár­tos Dezső) nagy ellenzéki képviselő, államférfi, parla­menti nagyság, a ki a közérdek szolgálata és az asz- szony között osztja meg férfi lelkét, a miből azonban az asszonyra kevés jut. Az asszony (Márkus Julia) szerelemre vágyik, a mit a közügyekkel foglalkozó ridegnek látszó férjben nem talál meg; őt a politika, a férje parlamenti diadalai nem érdeklik. Viszont a férj nem látja nejében azt, a ki vele megosztja férfi lelke ideáljait, törekvését. Az asszony eleinte unalom­ból szívesen fogadja a hires asszonycsábitó Tabajdy képviselő (Majthényi László) udvarlását; majd hajlik a csábitó szavára s felmegy lakására. Elbukik. Ezután következik a bűnösök bünhődése. Az asszony után felmegy a férj barátja Qyöngyössy kapitány (Ungvári Mór) Tabajdy lakására, a ki ellen lángoló gyűlölettel volt eltelve. Összekoccannak. Párbaj van készülőben. Ezt akarja megakadályozni Pethő húga Etel (Székely Ilonka), a ki Gyöngyössybe szerelmes. Tabajdy, hogy a párbajnak formát adjon, az asszonynyal együtt ab­ban állapodnak meg, hogy megkéri Etel kezét. Persze Ételtől kosarat kap, miközben bevallja Gyöngyössy iránti szerelmét bátyjának. Erre egy bájos jelenet következik: Etel és Gyöngyössy szerelmi vallomása. Gyöngyössy sem akar elállani a párbajtól, a mi­ből Etel megsejti, hogy a párbaj nem ő miatta, ha­nem egy másik nőért lesz. Pethő is rögtön gyanút fog neje ellen. Meg akarja tudni a valót. Levelet irat nejé­vel Tabajdynak aláírás nélkül. Ha Tabajdy eljön, neje bűnös, mert ismeri írását a csábitó. Tabajdy megjele­nik, a férj lelkének teljes megrendülésével érzi meg- csalatását. A hármas jelenetben az asszony nem tud tovább hazudni. Bevallja bűnét. A férj és Tabajdy azonnal a pisztoly csöve elé állanak. Az asszony be­rohan, kicsavarja Tabajdy kezéből a pisztolyt és lelövi csábitóját. A darabban előjövő ostorozásai a társadalmi fonákságnak, a férfi és nő belső életének, világának a rajza, mély hatást gyakorolt a közönségre. „Az ör­dög“ és „Az asszony“ művekből egy uj realistikus irány szelleme sugárzik ki. Mintha drámaíróinkat Wilde Oszkár szelleme teljesen áthatotta volna. A maguk meztelenségében mutatják be az emberi szenvedélyek rugóit, miközben merészen, vakmerőén ostorozzák a társadalom erkölcsi alapjainak nézett intézményeket; megmagyarázni és mentegetni igyekeznek az emberi szenvedélyek indító okait. — Színészeink e nehéz darab előadásával kiállották a tűzpróbát. Olyanok tehetségét is láttuk erőteljesebben megvillanni, a kikről eddig csekélyebb véleményünk volt. Majthényi László simán, gördülékenyen és őszintén tudta jellemezni a nőcsábitó Tabajdyt. Játékában meg-megcsillant a drá­mai erő és tehetség. Pártos Dezső az öntudatos férfit, a közérdek szolgálatától áthatott politikust és családi boldogságáért életét feláldozni tudó férjet kifogástalan- nul személyesítette Pethő Lóránt szerepében. Kiváló sikere volt Székely Ilonkának, a ki az Etel szim­patikus szerepét kedvesen, érzésteljesen adta elő, ugv hogy nyílt színen aratott tapsot. Márkus Julia az asz- szony szeinélyesitője nehéz szerepét különösen drámai kitöréseiben jól fogta fel és jól játszotta meg. Tapsot kapott még a Fifi eljátszásáért Kálnay Emma. Az est sikeréhez hozzájárult Czobor Ernő és Ungvári Mór. A kifogástalan drámai előadás, ismét sajnosán kell konstatálnunk, nem vonzott nagy közönséget. Heti műsor. Margit, a társulat szendéje ez alkalommal először mutatkozik be igazi szerepében az ungvári közönség­nek. Partnere Palágyi Lajos lesz, kit eddigi kitűnő alakításaiból jól ismer a publikum. Hálás szerepekhez jutottak még Majthényi, Márkus Julia, Czobor és Somiár. Az igazgatóság, hogy a darabot a legjobb előadásban hozza szinre, a próbákat már megkezdte. Pénteken a bájos muzsikáju „Kék asszony“-t eleveníti fel a társulat énekes személyzete. A címsze­repet Tibor Lóri játsza. A többi jó szerepek Feledi, Oláh, Borbély és Sz. Nagy Imre kezében vannak. Szombaton Lehár bájos muzsikáju operettje, a „Vig özvegy“ ötödször kerül szinre. A darab eddigi előadásai is állandóan zsúfolt ház mellett kerültek szinre. Az előadás a bemutató szereposztásában kerül szinre. Értesíti az igazgatóság a közönséget, hogy 10 előadásra újabb szelvénybérletet nyit. Bérelni lehet naponként délélőtt 9—12., d. u, 3—5-ig a színházi pénztárnál. VÁRMEGYEI ÜGYEK. A tervbe vett törvényhatósági távbeszélőre vonat­kozólag a kereskedelemügyi miniszter a következő le­iratot intézte a kassai kereskedelmi és iparkamarához : Ung vármegyében törvényhatósági távbeszélő berendezés létesítése tárgyában folyó évi augusztus hó 16-án kelt 7134. számú felterjesztésére értesítem a ka­marát, hogy teljesen méltányolom azon fontos közigaz­gatási, kereskedelmi és közgazdasági érdekeket, melyek a kért távbeszélő berendezéshez fűződnek s kész vagyok annak létesítéséből az államra eső költséget fedezni s a végrehajtás iránt intézkedni, mihelyt a vármegye közönsége és az érdekeltség a terhére eső hozzájárulá­sokat és a berendezés létesítéséhez kötött egyóbb fel­tételek teljesítését biztosítja. A szóbanforgó berendezés létesítése iránt, már korábban folytak tárgyalások a vár­megye közönségével és az érdekeltséggel, de mivel az előirt hozzájárulások nem biztosíttattak és az előfizetők kellő számban nem jelentkeztek, a berendezés létesíté­sét el kellett odázni. Felhívom a kamarát, hogy kérel­mezőket megfelelően értesítse. A kamara e leirat folytán elhatározta, hogy az ungmegyei pénzintézetekkel és nagy gyári vállalatok­kal, nemkülönben a megyei törvényhatósággal és Ung- vár városával karöltve, minden lehetőt el fog követni arra nézve, hogy az Ungvár városának és a vár­megyének gazdasági fejlődése szempontjából oly fon­tos, törvényhatósági telefonhálózat létesüljön. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. Okt. hó 2-án d. u. 3 órakor rend­kívüli közgyűlés lesz, melynek fontosabb tárgyai: A vízvezetéki kutak létesítéséhez megkivántató ingatlan területnek megvételére a képviselőtestület által 1907. augusztus 30-án 323/1907. sz. alatt a községi törvény 110. §-ában foglalt eljárás megindításához szükséges 30 nap közbevetésével elrendelt első tárgyalás. — A kaposi-, dombalja- és szobránci-utcai házbirtokosok kérvénye az aszfaltjárda készitésósének elrendelése l tárgyában. — A „Fehér Hajó“ felülvizsgálatára kikül- j dött bizottság újabb jelentésének tárgyalása. — Az ungvármegyei kir. tanfelügyelő átirata az iskolai gond­nokságba tagok beválasztása iránt. —• A füzesi part­védelem folytathatása tárgyában az ungvári cs. és kir. katonai állomásparancsnokság átiratának tárgyalása. HÍREK. Tájékoztató. ment. Akárhányszor lássuk is e darabot, az a termé- t szetes légkör, a melyben a darab meséje mozog, s ( a fülbemászó kedves zenéje mindenkor élvezhetővé t teszik e művet, főleg ha jó művészi kezekbe kerül i annak előadása. S az előadás ellen általánosságban r semmi kifogást nem tehetünk. A scenirozás, a dekorá- ' lás, az egybe vágó játék dicséretére válik az igazgató- i nak és a rendezőnek. Az est hőse: Feledi Boriska, a 1 ki a Lili szerepében kacérkodott a bakfis-lány és az J öreg nagymama korával és kedélyével. Legjobban t tetszett a második felvonásban, a mikor a rideg férj j mellett majd megfagyó tüzes fiatal asszony lelkében i fellobban az ifjúkori szerelem lángja. Oly kedvesen, : oly természetesen játszott és olyan érzéssel énekelt, i hogy a közönség nem győzött eleget tapsolni neki a ■ nyújtott élvezetért. A harmadik felvonás nagymamáját 1 sem ő, sem mi nem vettük komolyosan, hiszen a hang­jában, a játékában, a mozgásában, beszédében nem tudta vagy nem akarta feledtetni, hogy a nagymama . ruhája a fiatal Antonine-t fedi. A Plinchard tüzér , szerepében Oláh Gyulát jónak találtuk, éneke precíz, kellemes hangja a szívhez férkőzött. Majthényi László , (de La Grange Bateliére báró) monoton szürke alak 1 volt. Gulyás Menyhért a fiatalodó nagybácsi, a kelle­ténél hamarább és jobban fiatalodott; ügyes mókáival . persze megnevettette a közönséget. Lóránd Ernőnek (René) azt tanácsoljuk, hogy több tűzzel udvaroljon Antonine-nek. Vagy talán Feledi Boriskától húzódozik? Kovács Andor (Bompan professzor) hatást ért el kis szerepében. Játszottak még: Ungvári Mór, Gulvásné, Székely Ilonka, Jobbai Anna, Albert Giza, Sellő René, Horvát Viktor és Faludy Kálmán. Szerdán, szeptember 25-én újdonság került be­mutatásra. Walter Oszkár és Stein Leó: „Áldozati bárány“ c. bohózata, dr. Komor Gyula fordításában. Valóságos kacagtató bohózat. A közönség nem fogy ki a nevetésből. A furcsa, mulattató és a szövevényes helyzetek egész sorozata van egymás mellé állítva e darabban megfelelő színpadi hatással garnirozva. Va- rasdy Elemér mérnök (Majthényi László) a szerelmi kalandok egész során átesve beleszeret Bodó Péter (Somiár Zsigmond) lányába, Adélba (Jobbai Anna.) Á jövendőbeli anyós (G. Székely René) és az aggszüz nagynéni Kutykuruty kisasszony (Gvőrffi Mariska) Varasdy múltja után való tudakozódás végett kiküldik eddigi tartózkodási helyeire ifj. Bodó Jancsi, erdész gyakornokot (Czobor Ernő), a ki bizony alaposan ter­helő adatokkal érkezik haza, de Varasdy rábeszélésére és Adél testvére nagy szerelmére tekintettel ellhallgatja a valót és a helyett a legjobb információkat adja az anyósnak. Persze az anyós és nagynéni boldogan zár­ják keblükre a kiváló vöt, a kinek másnap lenne az esküvője. Varasdy öröme nem tartós. Alig szabadult meg az egyik bajtól, már is egy nagyobb kellemet­lenség zavarja meg. Megérkezik régi szeretője, Bu- linszky Vanda műlovarnő (Szohner Olga), a ki házas­ságát akarja megakadályozni, mely szándékától csak akkor áll el, ha húszezer koronát ad neki végkielégí­tésül. Varasdy mindenbe beleegyezik, csak Vanda távozzék el. Vitájuk közben belép az egész Bodó família. Ahhoz gyenge ember Varasdy, hogy elmondja az igazat, tehát bemutatja Vandát, mint Bárány tanár feleségét, a kiket a másnapi esküvőre vártak, de hir- telenül lemondtak. A Bárány tanárnóvá lett művésznő­nek tetszik a játék. Csakhogy megérkezik a jámbor Bárány tanár, azután az igazi felesége. Ezeket Varasdy mind beugratja, hogy játszák el a komédiát, nehogy kisüljön, hogy ki az a Vanda. Ebből azután bonya- dalom bonyadalomra, mulatságosabbnál mulatságosabb félreértés és helyzet szövődik. A végén minden turpis­ság kisül, csupán az anyós és a nagynéni nem tudják meg a valóságot és Adél mégis a Varasdyé lesz. — A milyen könnyén szövi a szerző a bonyadalmakat, ép- pdn olyan nehezen tudja azt kigobozni. De hát a kacagtató helyzet, a sziporkázó ötlet minden hibát, hiányt feledtet, főleg ha színészeink — a mint meg­tették — szivvel-lélekkel igyekeznek az ötleteket, a komikus helyzeteket a közönség lelkében, kedélyében kacagtató előadásukkal aprópénzre felváltani. És fel­váltották. Nagyon jól, jókedvűen és ügyesen játszot­tak. A főérdem az áldozati bárányé, Gulyás Menyhérté, a ki a kellemetlenebbnél-kellemetlenebb helyzetbe került jámbor professzort kiváló humorral személyesí­tette. Játékában bámultuk azt a természetességet, köny- nyedséget, gördülékenységet, a mely a sokra hivatott művészek tulajdonsága. Kitűnő alakítást mutatott be Czobor Ernő, a ki fiatalsága dacára minden szerepé­ben majdnem kész művészettel áll elő. Majthényi László a Varasdy Elemér szerepében már inkább tu­dott érvényesülni. Somiár, Borbély játéka ügyesen illeszkedett be az est kedélyességébe. Ä hölgyek közül Szohner Olga aranyosan játszotta a könnyű vérű mű­lovarnőt ; az igazi tehetség mindig kimagaslik. Márkus Julia, mint Bárány tanár neje nagyon rokonszenves alakítást nyújtott. G. Székely René, Győrííy Mariska pompás humorral oldották meg feladatukat. Székely Ilonka pedig nagyon kedvesen adta a fiatal süldő szerelmes lányt. Égyszóval a szerdai este a művészek­nek elismerést, a közönségnek kellemes szórakozást, az igazgatónak azonban — sajnos — csekély jövedel­met jelentett. Csütörtökön, szeptember 26-án másodszor került szinre Molnár Ferenc zseniális vigjátéka „Az ördög.“ A műről magáról a múlt heti cikkünkben már be­számoltunk. Az ötlet egy zseniális egyéniség szüle­ménye, a mely egyéni eredetiség az egész darabon végig vonul. Iránya megdöbbentően reális. Odavetett társadalmi igazságai vakmerőén merészek. Első pilla­natra el kell őket hinnünk, de ugyancsak fel kell fogni értelmüket és jelentőségüket, nehogy helytelen követ­keztetésre jussunk. A szentenciák értelmét és jelentő­ségét csak úgy tudjuk felfogni, ha azokat értelmesen, igazi jelentőségében tárja elénk az előadó művész, Ezt Vasárnap két előadás lesz. Délután félhely- árakkal a „Nebántsvirág“ operettet adják elő. — Este V28 órakor rendes helyárakkal másodszor a „Polgár- mester ur“ kerül szinre. Hátion a „Dorrit kisasszony“ bájos angol színmű kerül szinre a legjobb szereposztásban. A címszerepet Szohner Olga játsza. Dorritot Somlai Zsigmond kreálja. A. többi jó szerepek Borbély, Márkus Julia és Pártos kezében vannak. Kedden a bájos muzsikáju „Kis alamuszi“-t ele­veníti fel a társulat énekes személyzete. A címszerepet Feledi Boriska játsza. A fő női szerepet Tibor Lóri kreálja. Jó szerepekhez jutottak még, Gulyás, Borbély, Sz. Nagy Imre, Oláh és Fábián Linka. Szerdán Strausz örökbecsű muzsikáju operettje a „Cigánybáró“ kerül szinre. Saffit Tibor Lóri, Baronkayt Sz. Nagy Imre énekli, kik ez alkalommal először mutatkoznak be nagyobb szerepeikben az ung­vári közönségnek. Borbély Sándort egyik legjobb szerepében, Zsupánban fogja megismerni a publikum. Jó szerepük van még a darabban G. Székely Renének, Fekete Lászlónak és Fábián Linkának. Csütörtökön a Nemzeti Színház legnagyobb sikerű darabja, Henry Kistemaekers 3 felvonásos szín­műve, „Az ösztön“ kerül szinre. Az est érdekességét emeli az a körülmény, hogy Palágyiné Menszáros Okt. 3. Az Ungvármegyei Községi és Körjegyzői Egyesület közgyű­lése d. e. 10 órakor a vármegyeháza nagytermében. Városi közgyűlés d. u. 3 őrakor. Out. 5. A Tulipánkert-Szövetség ülése d. u. 3 órakor a vármegye- háza nagytermében. A függetlenségi és 48-as párt összejövetele a Korona nagytermében este 8 órakor. Ölet. 13. Árpád-ünnepély d. e. 11 órakor a vármegyeháza nagy­termében. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden és pén­teken d. u. 5—6 óráig. A népkönyvtár nyitva van minden vasárnap d. e. 10—1lt12 éráig (Drugeth-téri állami iskola.) Az „Ung“ 6 számmal a 45-ik évfolyam utolsó negyedéhez ért. Negyvenöt év hatalmas idő vidéki lap életében. És ezt rendíthetetlen egyenes iránya hozta meg. Továbbra is marad az „Ung“, a mi volt. Ehhez azonban erkölcsi és anyagi támogatásra van szüksé­günk, miért is kérjük az előfizetések megújítását és a hátralékok beküldését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom