Ung, 1907. július-december (45. évfolyam, 27-50. szám)
1907-07-07 / 27. szám
27. szám. TT 3ST <35. oldal. A Magyar Kiviteli és Csomagszállitási Részvénytársaság Budapest és Hirsch C. H. & Comp. Bécs Gleich Hugó szállítót megbízták a helybeli forgalom lebonyolításával. Nevezett bútorszállítással szab. butorkocsikban és mindennemű áruk ki és beszállításával is fog foglalkozni. Irodája Rákóczi-utca 1. sz* alatt van és n. é. közönségnek rendelkezésére áll. * Vasúti elgázolás. Junius hó 20-án végzetes kimenetelű vasúti elgázolás történt a Csap mellett levő vasúti hídon. Lippay Ferenc és Kocsis János fényes- litkei földművesek, hogy előbb érhessenek borjaikkal a legelőre, a vasúti hídon keresztül akartak menni. A közelben volt őrt meg is kérdezték, átjuthatnak-e még a vonat érkezése előtt, mire az őr azt felelte, hogy ha eléggé sietnek, még átjuthatnak. A két földmives nekiindult a hídnak, de vesztére, mert a mint a hid közepe táján voltak, a gyorsvonat teljes sebességgel közeledett feléjük. Hirtelen nem tudtak mit tenni, végre is borjaikat a hídon hagyták, maguk pedig visszafordultak és futva igyekeztek a hídról lejutni. A vonat azonban elérte őket, és Lippay Ferencet, egy 6 gyermekkel biró családosapát agyongázolta, Kocsis Jánost pedig életveszélyesen összetörte. Súlyos sebeivel az újhelyi közkórházba szállították. A két borjúnak csodálatosképen semmi baja nem esett. A vizsgálatot megindították. A szomszédból. (Zemplénmegye.) A Felsőmagyarországi Hírlap szerkesztőségében változás állott be. E hó 3-ától a lapvezéri tisztet Matolai Elek ny. alispán, a politikai főmunkatársit dr. Búza Barna orsz. képv. tölti be. — Megbízás. Ifj. Strömpl Gábor egyetemi bölcsészethallgatót a budapesti kir. tudományegyetem földrajzi tanszékének igazgatója megbízta, hogy a sztárai mészkőhegységet, barlangot és forrást, valamint a barkói cseppkőbarlangot geológiai szempontból tanulmányozza. — Megbüntetett tüntetők. Annak a tüntető menetnek vezetőit, mely f. hó 22-én este dr. Búza Barna orszgy. képviselő ellen tüntetve járta be Sátoraljaújhely utcáit — Schmidt Lajos rendőrkapitány érzékeny pénzbírsággal sújtotta. Különösen nagy büntetéssel, 120 korona pénzbírsággal sújtotta Weinberger Sándor joghallgatót, a tüntetés tervezőjét. Weinberger Sándor ellen ezenkívül lázitás címén is megindult a vizsgálat a tüntetés estéjén elmondott beszéde miatt. — Uj bank. Hol volna ez másutt uramíia — Írja a F. H. — mint Nagymihályon, a hol minden néven nevezendő részvény horribilis áron kél el. Egy pár pénzes ember s ezek lekötelezettjei valóságos hajszát fejtenek ki a részvény összevásárlás terén és miután több részvény megvételre immár nem akad, mert akinek csak módjában állott, megragadta a kedvező alkalmat s a kínált mao-as ár mellett tovább adott részvényein, most — már uj bank — alapításán törik a fejüket ezek a jó urak, hogy az adósságcsinálási hajlamot még jobban fokozzák az amúgy is eladósodott emberiségben. Nem csekély mértékben dolgozik a hiúság is, mert erre mifelénk, mihelyt valakinek pár forintja vagyon, minden áron „Direkcions- ráth* akar lenni, az ügyvéd pedig, pláne ha kezdő, csak úgy számit valamit, ha egyszersmind „bankügyész“ és ezzel mindjárt vonzani lehet a klientélát. Azután meg a parcellázási műveletekhez is pénz, pénz és pénz kell és a meglevő intézeteknél a hitel ugy- látszik ki van merítve; kell tehát uj bank! A rész- vénytársaság-alapitási mánia különben már annyira előrehaladott itten, hogy azt beszélik, miként a Nagymihályon fennálló, úgynevezett Demkó-gymnásiumot, legközelebb részvénytársasági alapon szervezik s igazgatósági elnökül egy képességeiről közismert férfiút óhajtanak az illetékes tényezők megnyerni. — Szörny- szülött. Márkon e napokban egy koca megellett s a négy apró malac között az egyiknek emberi feje volt. A gazda annyira megijedt a különös jelenségtől, hogy az újszülöttet nyomban megölette, a falu népe pedig annyira megijedt a dologtól, hogy a harangokat félre- vertók. A babonás nép szerencsétlenséget jósol és ettől igen tart. (Beregmegye.) Előléptetés. A vallás- és közoktatási miniszter Rhédei János beregmegyei kir. s.-tanfelügyelőt, jelenlegi állomás helyén való meghagyással a IX. fizetési osztály III. fokozatába léptette elő. — A munkácsi főgimnáziumba a múlt év folyamán 479 nyilvános és 20 magántanuló vétetett fel. Ezekből vizsgálatot tett 471 tanuló; Vallásfelekezet szerint 151 r. k., 136 g. k., 96 izr, 74 ev. ref., 14 ág. h. ev. vallásu. Anyanyelv szerint 460 magyar, 7 német, 2 tót és 2 rutén anyanyelvű. Illetőség szerint 159 helybeli, 120 megyebeli, 190 más megyebeli, 2 más állambeli. Tanulmányi eredmény tekintetében mindenből jeles 6°/o, mindenbői jó 13°/0, mindenből elégséges 56°/o. Egy tantárgyból elégtelen 100/0, két tárgyból 7°/o, többől 8°/#. Összesen 25%. — Tartalék munkások. Fi,eher Ödön kirendeltségi intéző felügyelete mellett m. hó 27-én Volóc és Szolyva vidékéről mintegy 3000 ember külön vonaton Kisbérre utazott, hol tartalékmunkások gyanánt helyeztetnek el. — Mathusálemi kor. Alsó- kalocsán m. hó 17-én halt meg Szitár Fedor kisbirtokos 110 éves korában. Az elhunyt nagy kort ért férfiú beteg soha sem volt. Még május hó 13-án is gyalog tett meg egy körülbelől 4 km-nyi utat lakásától a körjegyzőségig, ahol birtokait unokáira íratta át. Hetven év óta élt nejével boldog házasságban, ki most 90 éves. Az elhalt alig volt pár napig ágyban halála előtt és az utolsó percig eszméleténél volt. (Ugocsamegye.) A nagyszőllősi m. kir. állami gyermekmen- hely érdekében Ugocsamegye főispánja Mármaros és Szatmármegyék társadalmának javát értekezletre hívta egybe. — Robbanás. Dinamit-robbanásról, szocialista merényletről és más szenzációkról beszéltek vasárnap Nagyszőllősön. Némelyek már az ipartestület felrobbantásáról beszéltek. Az egész nagy szenzációból annyi igaz, hogy eddig ismeretlen tettesek valami robbanó anyagot helyeztek a járdára az ipartestület előtt vasárnap éjjel A robbanó anyag reggel 3 órakor explo- dált és a légnyomás bezúzta az ipartestület négy ablakát. A csendőrség nyomozza a tetteseket, de még nem sikerült rájok akadni. — Póruljárt katonatiszt. Nagyszőllősön a nagy vendéglőben nehány fiatal ember mulatozott szerdán este Várady Sándor szatmári honvédhadnagy társaságában. A hadnagy azonban, mikor már fejébe szállott a bor, kihívóan kezdett viselkedni, mire a társaság egy másik szobába ment, hogy kikerülje az összeütközést. A tisztecske erre legazembe- rezte a társaságot, mire Niczky Sándor megyei tisztviselő pofon vágta. A hadnagy ekkor — tiszti szokás szerint — kardot rántott, de mielőtt használatba vehette volna, a szemes civilek lefegyvereztók. Megijedt erre a hős, mert tudta, hogy a kardjától megfosztott katonatiszt el van veszve. Könyörgésre fogta a dolgot, hogy kardját visszakapja s a civilek megszánva őt, visszaadták neki. Ez ezért hálából újból megtámadta a már távozó társaságot, egyik tagját súlyosan megsebesítve, mire a fiatal emberek rávetették magukat, ismét elvették kardját, darabokra törték, őt magát pedig alaposan elpáholták. IKSfÁ GYÖNGYE teljesen elüt az nrn nn |/p7Qnn|n szerekt0]> eddigi összes dili Gu i\ULÍl[JUIU amennyiben fokozott mértékben nyújtja azok előnyeit anélkül, hogy azok kellemetlen sajátságaival is bírna. Azonkívül nem ragadós, nem zsi~||/nín mffjnm/Q ros és a bőrről hamar elpárolog, liquid yjUN^jfü uéhányszori használat után fehéríti és finomítja a bőrt, annak bársonysimaságot kölcsönöz, azonkívül legjobb szer szeplő, májfoltok, pattanások, mitesszerek és a bőr minden bántalmai ellen. 1 üveg 8-10 ára 1 és 2 K. = A szer ártalmatlanságáért szavatolunk. = Iksia szappan 1 K. Iksia púder 1*50 K. BEAUFORT & Gie PARIS, 113. Rue Amelot. Kapható LENDVAIALADÁR drogériájában Ungvári. Közgazdaság. Az Ungvár negyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya 1907. évi julius hó 10-én d u. 2Va órakor Ungvárott, a vármegyeháza tanácstermében ülést tart. CSARNOK. Somló Sándor, mint drámaköltő. * Irta Románecz Mihály. A kik az új Magyarország megteremtését elméleti úton készítették elő, az úgynevezett magyar doktrinérek egyik elsőrangú írója, Csengery Antal, Szemere Bertalanról irt essayjában gyönyörűen érzékid meg azt az igazságot, hogy az ember életében, különösen pedig zsenge gyermek- és ifjúkorában, gyakran csekély- szerűeknek látszó dolgok is döntő befolyást gyakorolnak jelleme fejlődésére. A Szemere-fiúk anyja ugyanis egy ozsonna-osztás alkalmával tréfából azt vetette oda gyermekeinek: vigyázzatok, hogy Berti meg ne csaljon. Az egyik testvér erre egész komolysággal ezt felelte: Berti soha sem szokott csalni! E kis jelenet, egyrészt az édes anya intelme, másrészt a testvéri szív szeretetteljes megnyilatkozása, oly mélyen vésődött Szemere Bertalan leikébe, hogy egész életén át végigkísérte s a magyar közéletnek valóságos Cátójává formálta. Csengery Antalnak az ember lélektani alakulására vonatkozó ezen példája életpályám különböző szakaiban többször merült föl emlékezetemben, eleintén halkan, gyérebben és sejtelemszerű borongással karöltve, később mind erősebben, mind gyakrabban, mind határo- rottabban és több ízben kérdezém magamtól: nem választotta-e az isteni Gondviselés az én életemnek is egy csekélyke mozzanatát eszközül arra, hogy egy más ember életirányának, érzelmi világának s jellemfejlődé- sének az első lökést megadja, az első halvány sugárt meggy ujtsa? * Felolvasta a szerző a Gyöngyösy Irodalmi Társaságnak f. évi ápr. hó 6-án tartott ülésén. Az 1871—2. iskolai évre következett nagyszünet- időben egy kedves levél kopogtatott be hozzám mesz- sze földről, az ungmegyei Kapósról. Aláírása ez volt: Hlavathy Ödön. Híven emlékszünk még mindketten az ifjúkor e boldog szakára. O engem e korból magas, büszke tar- tású ifjúnak ír le, akkor végeztem el a VII-ik osztályt ; az én lelki szemeim előtt pedig mintha még most is élne lányos, hófehér arca, antik vonásaival és ábrándos tekintetével, akkor végezte el a IV-ik osztályt és 14 éves volt. Együtt jártunk volt az ungvári, már akkor is hires kir. kath. főgimnáziumba. Bátyja iskolatársam volt, gyakran el-eljárogattunk egymáshoz s e réven meghitt barátság fejlődött ki közöttünk. Az elnyomatás szomorú korszaka után az időtájt alapítottuk meg a máig is virágzó önképző-kört, melyben alig pár óv folyamán, nemes versenyre kelvén egymással, pezsgő életet teremtettünk. Szépirodalmi téren többek közt „A máramarosi gyöngy“ című költői elbeszélés az ifjúság köztetszésével találkozott s a hivatalos kitétel szerint „kiváló elismerésre méltattatott.“ Ezt a költeményt kérte tőlem újraolvasás és ta- núlmányozás végett a föntebb említett kedves levél írója. Ez a költemény volt tehát az, a mely legelőször mutatott neki baráti példát a szépirodalmi működésre és fordította szívét a bűbájos költészet felé. Egy év lefolytéval én a budapesti egyetemre mentem, ő pedig nemsokára a budai gimnáziumhoz került. Itt újra találkoztunk. Lelkesen beszélte, hogy a budai önképzőkörben is derekas munka folyik és különösen hárman lázas tevékénysóget folytatnak, kik közül, Kisfaludy Sándor regéinek költészete által megihletve, az egyik Tátika, a másik Csobánc, ő pedig Somló nevet vett föl. Aztán utaink elváltak. Én a szépirodalmi lapokban, főleg a Magyarország és Nagyvilágban, a „Fővárosi Lapokéban és a „Vasárnapi Újságában közölt munkáimon kivűl mindinkább a tudományoknak szentelém magamat; ő pedig művészi hajlamai által ellenállhatatlan erővel sodorva, 1875-ben a színművészeti akadémiába lépett, melyet 1878-ban elvégezvén, vidékre ment, hol a legelőkelőbb városokban működött mint színész és rendező, s több éven át művezetője volt a debreceni és aradi színházaknak. 1893. évi január 1-től fogva tagja lett a nemzeti színháznak és 1902. évi ápril 15-ike óta a magyar színművészet eme legfőbb és első intézetének igazgatója, nem kisebb férfiak, mint Bayza és Szigligeti méltó utódja. íme egy újabb példa arra, hogy a közpályán működő embert hová emelheti az erős akarat. Mintha a saját példájával akarta volna kézzelfoghatóvá tenni Arany János ezen mondását: „Tudod mi az erő? Az erő akarat, mely előbb vagy utóbb, de diadalt arat.“ Pedig a mi hősünk életpályája nem is itt és nem is ebben érte el csúcspontját A mit eddig tett, az mind csak eszköz vala lelke nemes álmainak megvalósítására. Még azt is, hogy letette családi meg személynevét s fölvette a Somló Sándor nevet, még ezt is nemes célzatból és művészi föllángolásból tette. Előitéletes korunkban nem akarta, hogy az úgynevezett tisztességes, de átlag-emberek választott színészpályája miatt családi neve iránt tiszteletlenséget, sőt talán gúnyt és megvetést tanúsítsanak. A mint tehát Szathmáry Józsefből lett Szigligeti Ede, úgy lett Hlavathy Ödönből is Somló Sándor. Már Bárd Miklósról szóló tanúlmányomban is kiemeltem, hogy a tehetség elemi hajlamokból van ösz- szetéve, ezen hajlamok pedig, különösen eleintén, nagyon határozatlanok. Rákosi Jenő ezt úgy fejezi ki, hogy a művészi adományok rendszerint csak sejtelmes vágyak ködös alakjában szálljak meg a fiatalság lelkét. S minthogy a színészet legközvetetlenebbűl, napról- napra megújúló kísérletben hozza az ember személyét a művészettel kapcsolatba, egész tömegén a művészeknek megesik, hogy első lépésük oda viszi őket. Mo- liére, Shakespeare, Katona, Szigligeti, Arany és Petőfi mind a színpadon át, a hova valók nem voltak, mentek be a halhatatlanságba. (Folyt, köv.) Nj ilttér.* Nyilatkozat, Filip bírónak az „Ungvári Közlöny“ legutóbbi számában foglalt fenyegetéseit figyelmen kívül hagyom. Legdrágább kincsünknek, egészségünknek megtámadása kényszerit engem arra, hogy ez utón keressek orvoslást, mert az, a kinek kötelessége volna ezen drága emberi kincsre felügyelni, épen az foszt meg minket attól. Radvánc község bírája ugyanis kutyába sem veszi a közegószségi törvényeket, az emberek egészségét, ha ebből a legcsekélyebb haszna is lehet. Alacsony, ronda, piszkos viskóit, melyek a fertőző betegségek buja tanyái, túltömi szegény lakókkal, a kik busás fizetségük fejében, illemhelyek hiányában, udvarainkat, padjaikat és a nyílt utcákat használják mint ilyeneket és ezt nekünk mint közvetlen szomszédoknak már évek óta tűrnünk kell. De ez még nem minden. Filip biró ő kegyelme, Radvánc teljhatalmú bírája, a ki egy személyben sokféle mesterséget folytat, úgy az ungvári, mint a mi vágóhidunkról a marhák beleit összehordatja, nagy bűzt árasztva ezzel. De szabad volt még egy oldal, az ungvári Széchenyi-liget felől, a hová, ha egész napi fáradalmas munkánk után haza tértünk, szép és tiszta kilátásunk nyilt és néha minket is felvidított a ligetbeli n. é. közönség mulatozása. Hanem hát nem azért sérthetetlen potentáta Radvánc község bírája, hogy ezt eltűrje, mert hát mire is jó a szegény embernek a tiszta levegő ? Hogy a tiszta levegő élvezésétől is meg* Ezen rovatban közöltekért felelősséget nem vállal a Siirlc.
