Ung, 1907. július-december (45. évfolyam, 27-50. szám)
1907-08-11 / 32. szám
2. oldal. 32. szám. húst más helyre csempészve, ott lopva forgalomba is hozza, mi rendszerint azért sikerül, mert a hús, ha a{ állat a legveszedelmesebb betegségben, mint pl. a lépfene, szenvedett is, csak alig és a legritkábban mutat változást, a laikus közönség pedig (különösen a takarékosságra túlságosan hajló háziasszony) szívesen vesz olcsóbban, ha különösen az áru teljesen kifogástalannak látszik, de a csekély árkülönbözetért kisebb hiányokat is képes elnézni. A hatóság tehát felhívásában óva inti a közönséget a házhoz Ivitt és mindenképen gyanús eredetű húsnak bár olcsóbb, de bizonyosan legjobb esetben is másodrendű húsnak megvásárlásától és íogyasztásától és felhívja a közönséget, hogy a saját egészsége és élete védelmében a hatóságnak az ilyen húscsempészek feljelentésével legyen segítségére. Kétségtelen, hogy hatóságunk minden rendelkezésére álló eszközt felhasznált a lépfene elleni védekezésben, és a siker elsősorban a nagyközönségtől függ, mert minden bűnös kísérlet a leggyorsabban a nagyközönség éber és állandó ellenőrzésén törik meg és igy remélhető, hogy városunk ment marad a Pozsonyt ért veszedelmektől. Meg kell jegyezni, hogy az említett óvóintézkedések még korántsem elegendők mindazon veszedelmek elhárítására, melyek az ember egészségét, életét a hús, és egyéb állati eredetű tápszerek fogyasztása részéről érhetik. A leghatalmasabb fegyver e bajok elhárítására egy intézkedéseiben épp oly modern, mint szigorú húsvizsgálati törvény volna. Ilyen Magyarországon még nincs. Azonban remélhetőleg a közel jövőben meg fog jelenni a földmivelésügyi miniszternek egy, a szakemberektől már régen várva-várt rendelete, a húsvizsgálat országos rendezézéről. E rendelettel, mely kétségkívül alapja lesz alkotandó húsvizsgálati törvényünknek, — ha életbe lép, hatalmas lépést tettünk a közegészségügy terén, de a célt még sem érjük el. Mindaddig, mig kellő számú igazi szakképzett húsvizsgálónk nincs, a legjobb intézkedés is sok helyen csak tűrhető helyzetet fog teremteni. A közvéleménynek, a sajtónak állandóan és hangosan: helyes, a tudomány mai állásának megfelelő élelmiszervizsgáló intézményeket is kell követelnie, kiindulva azon elvből, hogy a legfőbb törekvés a betegségek megelőzésére irányuljon, a legtöbb betegség pedig közvetve vagy közvetleiül az állati eredetű tápszerekkel függ össze. Ismét a kivándorlásról. Irta Dobrovszky József. A kivándorlás kérdéséről nagyon sok eszmét cseréltek már, de nem akadályozhatták meg sem a politikusok, sem a lapok. Az eszmecserék közt találkozunk olyan vóleménynyel, hogy a kivándorlást nagyban apasztaná a munkás magasabb dijazása, a jobb bánásmód, a kevesebb munkaidő, stb. Nagyon sokan vannak, a kik úgy vélekednek, hogy a kormány kötelessége lett volna csirájában elfojtani a kivándorjongással. Kezdték észrevenni. Kapott olcsó megrendeléseket, tengődésre elegendő jövedelmet adót. A kassai honvéd-szobor már mutatja a nagy tehetség és plasztikai készség jelenségeit, de még ebben nem fejeződött ki olyan nemes magasztossággal az az álom, a mit az emberek évszázadokon keresztül igyekeznek valóra váltani: a szabadság. Végre sikerült ez is. A szabadságszobor szenzációs esetéről tudunk mindent. A fiatal Szamovolszky diadalmasan diadalmaskodott a magyar szobrász-kapitalisták megrendithetetlen- nek hitt tekintélyén: Zala, Strobl és Róna József fölött; az ő bigája merész vonalaival, hatalmas lendületeivel annyira megragadta a külföldről hozott szakértők figyelmét, hogy Szamovolszky Ödönt nyilvánították győztesnek és tették őt egyszerre híressé, a jó szegény szobrászfiut gazdag emberré. A család másikHagja, Szamovolszky Ödön bátyja, Szamolányi Gyula lírai költő. Sápadt arcú. bús ábrándozó, telve epedéssel, rajongással kerget álmokat, színes fantomokat, mindent, a mi szép, a mi elérhetetlen. Ungban, Máramarosban nagyrabecsülik verseit, de felkeltették azok a pesti irodalmi körök figyelmét is. Szívbe markol az ő szép, méla búja és tiszteletreméltó az ő magyar fajszerelme, a mely minden sorából jól kiérezhető. A legfiatalabb Szamovolszky (Miklós) a modern nyugati kultúra benyomásait szívja föl ideges mohósággal. A „Pesti Hírlap“ és a „Fidibusz“ egymásután közli a fiatal, nagy reményekre jogosító író költeményeit és novelláit. Az álmok lovagjai ők, a jó, tiszta művész ábrándoké, a mik talán mégis a legkedvesebbek, a legüdi- tőbbek ebben a kegyetlen, anyagias, szürke világban. UNS lást parcellázások, kisebb adó, a könnyebb megélhetés biztosítása által. Mindenesetre üdvös dolgok ezek. Szó sincs róla, hogy a könnyebb megélhetés mindenkinek jobban tetszik, mint a fáradságos nehéz munka. Azonban ne gondoljuk azt, hogy az Amerikába kivándorolt emberek kevesebb vagy könnyebb munkát végeznek, mint idehaza. Sőt ellenkezőleg, ott a napi 9—11 órában többet dolgoznak mint nálunk 18—20 alatt. Tudjuk azt is, hogy az iparkodó ember ha keresett Amerikában pár száz koronát, itthon szerzett érte kis földet, vagy egy házat, s ha elfogyott a pénze, ismét vissza siet Amerikába. Azért mondjuk, hogy a munkaerő Amerikában van, s csak a salakja marad itthon. Van azonban egy jó tulajdonsága az amerikai keresetnek, t. i. az, hogy ha a magyar ember keresett ott 8 dollárt és haza küldte, kapott érte hozzátartozója 40 koronát. Ha keresett 800 dollárt, hazajövet felváltja, van érte négyezer korona. Persze, ha a dollár aránya a felváltásnál korona volna, kevés ember lenne Magyar- országból Amerikában, de még Svéd-, Norvég-, Dán- stb. kisebb pénzarányu országokból. Bizonyos, hogy a pénzvágy és a két és félszeres arány vonzza az embereket Amerikába, a kik ottlétük által sok jót, de nagyon sok rosszat is követnek el. A kivándorlásnak jó következménye, hogy amerikai keresetükből vagyont szereznek az emberek De nagy hátránya van az Amerikába való kivándorlásnak az által, hogy sokan feldúlják a családi tűzhelyet, és hogy a munkaerő folyton fogy. Az a kérdés, hogy mi tartaná vissza, illetőleg miképpen lehetne itthon is foglalkoztatni különösen a kisipar embereit, megérdemli a tanulmányozást és nagyon is lehetne vele utánozni Amerikát, még pedig úgy, hogy létesíteni kellene nálunk „Építkezési segély“-t, mely intézmény által különösen a városokban fellendülne az építkezés és a városok díszes külsőt nyernének. Az iparosok munkája is megszaporodnék. Példának hozom fel Amerikát, a mely minden segítséget lelkiismeretesen a kisipar fejlesztésére ad. Az ottani iparos birtokában lévén háztelkének, 10—13 évig a helyett, hogy bérletet fizetne, fizet valamivel többet az „Építkezési segély“ intézetnek, mely a házát építette, s igy a fenti idő alatt adóssága lejárt, tisztán háza birtokába jut. Boldogul tehát az alkalmazott, boldogul az iparos, könnyű szerrel ópitik a szép épületeket. Ha nálunk ez igy történhetne, volna valami, a mi az embert hazájához kötné. Hogy mennyire lehetne a kisipart támogatni, azt jól tudjuk, mert a mi országunk áldott föld, Magyar- ország bővelkedik sok jó nyers anyagban. Ungvár pl. igen könnyen juthat kemény, vagy puhafa-anyaghoz, Beregszász vagy más város bővelkedik agyag vagy másnemű nyersanyagban, mely anyagok bőségesen elegendők a kisipar fejlesztésére. A kisipart támogatni kell minden módon, mert az iparos osztályt nagy terhek nyomják. Ha nem érkezik meg a segítség, a kivándorlás rohamosan növekszik. Az „Ungvári Közlöny“ sajtópere. Ismeretes olvasóközönségünk előtt az, hogy a nemzeti ellenállás idején lapunk egyik közleménye a magát függetlenségi újságnak valló „Ungvári Közlöny“-t leleplezvén, azt állította, hogy a nevezett újság a Fehérváry-kormánytól 1000 korona szubvencióban és 2000 korona hirdetési átalányban részesül. E közlemény miatt, — miként már többizben említettük — dr. Beisman Henrik, felelős szerkesztő sajtópert indított lapunk, illetőleg a cikk szerzője, dr. Zombory Dezső ellen. A hosszadalmas előkészítő eljárás után végre e hó 9-én a beregszászi kir. törvényszék elé került az ügy ; sajnos azonban, a főma- gánvádló előttünk érthetetlen okokból az ügynek nem hogy befejezését siettetné, de minden eszközt felhasznál arra, hogy az ügy érdemi elintézését elodázza. A pénteki főtárgyaláson is, miután két rendbeli halasztási kérelmének a főtárgyalási elnök azon indokból, hogy becsületbeli perek gyors elintézése úgy főmagánvádló- nak, mint a vádlottnak egyaránt érdekében áll, helyt nem adott, főmagánvádló képviselője újra halasztási inditványnyal állott elő, melynek alapján a kir. törvényszék a főtárgyalást elnapolta. Egyébiránt a f. hó 9-iki tárgyalásról alábbi tudósításunk számol be. A tárgyalást Zaffiry István elnök pontban 9 órakor nyitotta meg, mint bírák dr. Meszlónyi Antal kir. törvényszéki biró és dr. Kertész Ede kir. törvényszéki albiró szerepeltek, az ügyészséget Karácsonyi János kir alügyész képviselte. Zaíliiy István elnök ismerteti a tárgyalás anyagát, majd a vádlott személyiségére vonatkozó kérdések feltevése és az azokra adott feleletek után a tanácsnak tudomására hozza, hogy dr. Reismann Henrik sértett fél orvosi bizonyitványnyal kimentette magát. Dr. Reisman Arnold tanúra vonatkozólag Ungvár város polgármestere azt válaszolta, hogy reá mint tiszti alorvosra jelenleg szükség van és igy nem jelenhetik meg. Beidéztettek még Sirokai Albert, Berzeviczy István, Tamássy József, Sillinger Mór, (helyesen Gyula) dr. Mocsári Miklós, Sillinger Ármin, ezek közül azonban csak Sirokai Albert jelent meg. Ezek megállapítása után a kir. ügyésztől kér indítványt a tárgyalásra vonatkozólag. Karácsonyi János ügyész: Tekintetes kir. Törvényszék ! Miután közérdek nem forog fenn, miként a kir. ügyészség már a nyomozás és vizsgálat során is kijelentette, újra kijelentem, hogy a vádat ezúttal sem vállalom el. Dr. Reisman Simon, a főmagánvádló képviselője : Tekintetes kir. Törvényszék 1 Előre bocsátom, hogy ebben az ügyben az „Ungvári Közlöny“ szerkesztőségét és dr. Reisman Henrik ügyvédet képviselem, a ki mint ilyen jogismeretekkel biró egyén önmaga akart eljárni ügyében, minthogy azonban a hivatkozott orvosi bizonyítvány tanúsága szerint jelenleg karlsbadi tartózkodásával gátolva van, ennélfogva előre bocsátom, hogy minden nyilatkozatom csak szükségből történik, mert ő saját személyében akar nyilatkozni, ennélfogva szorosan ragaszkodva a nekem adott utasításhoz, tisztelettel előterjesztem azt az indítványt, hogy móltóztassanak a mai tárgyalást elnapolni azon az alapon, hogy senki a beidézett tanuk közül meg nem jelent, részint a vétivek meg nem érkeztek és igy az, hogy megidóztettek, meg sem állapíttatott. Kérelmemnek oly megadását kérem, hogy a mai tárgyaláson a vádlott meghallgatása is mellőztessék. A menynyiben* a tekintetes kir. Törvényszék ily értelemben kérelmemnek nem méltóztatna helyt adni, már most kijelentem, hogy abban az esetben a főtárgyalásra vonatkozólag a sértett fél megbízásából és az általa adott utasításhoz képest a főtárgyalási elnök ellen mellőzési és kizárási indítványt fogok tenni. Dr. Kálmán József védő: Tekintetes kir. Törvényszék ! A mennyiben főmagánvádló indítványára, mely ezúttal is csak az ügy elodázására irányul, a tárgyalás elnapoltatnék, tisztelettel kérem, hogy a valódiság bizonyítása már ez úttal elrendeltessék és egyben vádlottnak dr. Búza Barna által ez irányban beadott kérvényében említett okiratoknak beszerzése, valamint az abban jelzett tanuk kihallgatása elrendeltessék. Dr. Zombory Dezső vádlott: Ismétli védője kérelmének előterjesztését s minthogy ügye már több, mint egy óv óta húzódik s minthogy főmagánvádló s képviselője minden eszközt csak arra használnak fel, hogy az ügy végső befejezését akadályozzák, tisztelettel kéri a bizonyítás felvételnek már a mai tárgyaláson való elrendelését, hogy igy a tek. kir. Törvényszéknek módjában legyen a bizonyítékokat az elkövetkezendő tárgyalásra beszerezni. Dr. Reisman Simon: Tekintetes Kir. Törvényszék 1 A valódiság bizonyítására való határozat hozatal a per érdemére tartozik, ez csak akkor bírálható el, ha a vádlott kihallgattatott az ügy érdemére. Erre figyelni móltóztassanak, mert ez fontos körülmény. Elnök: Csak tessék a tanácsra bízni. Figyelmeztetésre Ön a törvényszékkel szemben nincs feljogosítva. Dr. Reisman S.: Nekem ellenbizonyitókaim előterjesztésére kell, hogy mód adassék. Miután csak az elnapolás kérdésében kértem határozatot, ez el sem bírálható és minthogy a főtárgyaláson legnagyobb részben beismeréseket fogok tenni, melyek az ott felhozott tanuk és bizonyítékok elvetésére fognak szolgálni, kérem ezen kérdésben most nem határozni, mert különben kénytelen leszek mellőzési és kizárási indítványt tenni. Tehát tisztelettel kérem, hogy csak szorosan az elnapolás kérdésében móltóztassék határozatot hozni és nem a valódiság elrendelése vagy el nem rendelése tárgyában. Különben kijelentem, hogy a sértett fél maga is fog különböző indítványokat tenni. Ilyen értelemben a védőnek és a vádlottnak erre vonatkozólag most előterjesztett indítványát, mint nem ide tartozót, elutasítani kérem. Dr. Kálmán József: A főmagánvádlónak egész magatartása nem irányul egyébre, minthogy elhúzza az ügyet. Erre vall az a körülmény is, hogy a közel múlt napokban express levelek érkeztek a tanukhoz, hogy a mai tárgyaláson megjelenni nem kell. Mostani felszólalása sem tendál egyébre, minthogy az ügy el- huzassék. A valódiság bizonyítása oly fontos körülmény, hogy azon túl tenni magát nem lehet. Ha szükség fog fennforogni arra, hogy a tárgyalás elhalasz- tassék, a tek. kir. törvényszék akkor bölcs belátása szerint intézkedni fog. Kérem tehát a valódiság bizonyításának elrendelését. Dr. Reisman Simon : Miután a valódiság bizonyítására ilyen indítvány adatott elő, mielőtt a vádló kihallgattatott, tisztelettel előterjesztem, hogy ezen ügyben jelenleg a tárgyalás nem tartható meg. mert a vádló betegsége miatt akadályozva van. Az express levelek küldését illetőleg felhozott vádat, mint alaptalan inszinuaciót, visszautasítom. Ilyennel gyakran találkozom. Az igaz, hogy a tanuk egyikének, a jelenlevő Sirokai Albertnek írtam, hogy ne jelenjen meg. Végül előterjesztem azt, hogy a tek. kir. törvényszék tanácselnöke ellen a bűnvádi perrendtartás 64. §-a 3. és 68. §-ának 1-ső bekezdése alapján mellőzési és kizárási indítványt fogok tenni és mielőtt a valódiság bizonyítása vagy el nem rendelése tárgyában a kir. törvényszék határozna, móltóztassék, a mennyiben az elnapolás kérdésében hozandó határozat a mai ügyet befejezetté nem tenné, módot nyújtani arra, hogy adandó alkalommal ezen indítványt előterjeszszem. Dr. Meszlényi Antal biró: Tehát a kizárási indítványt még nem tette meg ? Dr. Reisman Simon: Nem, csak ha a halasztást meg nem adják. Elnök: Vonuljunk vissza tanácskozásra. Ezután a kir. törvényszéknek mintegy 45 percnyi tanácskozása után a tanács ismét elfoglalja helyét s Zaffiry István elnök kihirdeti a kir. törvényszék határozatát: A kir. törvényszék a mai napra kitűzött tárgyalást elnapolja és az iratokat a főtárgyalási elnökhöz átteszi, mert dr. Reisman Henrik orvosi bizonyitványnyal távolmaradását igazolja. Minthogy a büntető per- rendtartás értelmében a főmagánvádlót ugyan az a hatáskör illeti meg, mint a kir. ügyészt s igy indítványokat is tehet és minthogy a büntető perrendtartás értelmében akkor is megjelenhetik, ha ügyvéd képviseli s mert magánvádló jogi képviselője azon kijelentést tette, hogy a főtárgyaláson dr. Reisman Henrik főmagánvádló a kir. törvényszéknél személyesen akar jelen lenni, a főmagánvádló képviselője által tett indítványt elfogadta.
