Ung, 1907. július-december (45. évfolyam, 27-50. szám)
1907-08-04 / 31. szám
4. oldal TT IST Gb 31. szám. ter'ugyanis a legutóbbi napokban egy rendeletet adott ki, a melyben az ezen vasútra vonatkozó függő kérdéseket szabályozta. (Beregmegye.) Tanulmányi ut. A vallás és közoktatásügyi miniszter Bohner Jákó munkácsi íőgimnáziumi igazgatónak 600 korona állami segítséget engedélyezett egy olaszországi tanulmányi ut költségeire. Az igazgató már elutazott Olaszországba. Távollétében Jankovich József Mihály tanár végzi az igazgatói teendőket. — Uj ügyvéd. Ilniczky Sándor, a beregszászi kir. törvényszék nyugalmazott bírája, Beregszászon ügyvédi irodát nyitott s ügyvédi ténykedését Bocskay-utca 49. szám alatt megkezdette. — Érdekes vendég. A múlt hét pár napján érdekes vendége volt a csernekhegyi monostornak dr. Frankó Miklós görög pap személyében. A 72 éves szép öreg ur a római vatikáni könyvtár görög iratainak őre s egyházi történetiró. Most Dekamelisz József egykori munkácsi püspök élettörténetének megírásához szükséges adatok után kutat. Pár napi itt tartózkodás után Máriapócs, Nagyvárad s Belényes g. kath. egyházi könyvtáraiban is tett látogatást. — Hull a jószág. Vezérszállás község és környékén a szarvasmarhák között, eddig ismeretlen betegség lépett fel, melyben rövid idő alatt mintegy 14 darab jószág hullott el. (Szabolcsmegye.) Harmadik patika Kisvárdán. A belügyminiszter Kisvárdán a harmadik patika jogot is engedélyezte. — A termés. A próbacséplések megtörténtek, de kedvezőtlen eredménnyel. Gabona, búza keveset ad s a termés szerfölött üszkös. — Halál a kutban. Nagyhalász közelében levő Bogács-tanyán Kóródy Gusztáv 4 éves gyermeke hasonló korú társával játszott. A kis fiú még eddig ki nem derített módon a kútba esett, ahol a pár arasznyi vízben megfuladt. — A betörött lej igazat szól. A Szabolcsban olvassuk: A példabeszéd eddig azt tartotta, hogy : szólj igazat betörik a fejed, de Nagykállőban még a példabeszédet is kiforgatták a maga jelentőségéből. Ottani levelezőnk ugyanis azt írja, hogy pár hónappal ezelőtt ismeretlen helyről oda költözött Panykó Gábor. Magát jól viselte, úgy hogy az eleinte megnyilatkozott bizalmatlanság már oszladozni kezdett. Kedden egy kis mulatságot rögtönzött a jövevény és felöntött a garatra, moly alkalommal feleségével összeveszett, a kinek a fejét be is szakította. A nómber amikor látta, hogy baj van, a régi bölcsek tanácsa szerint azt tartotta, többet észszel, mint erővel. Elkezdte kiabálni: Feljelentelek, hogy lovat loptál. Erre a feldühödt ember kezes bárány lett és kérlelni kezdte a feleségét. Az engedékenység azonban feltűnt a csendőrségnek, amely mind a kettőjüket letartóztatta. A nyomozat váratlan eredménnyel járt, minthogy beigazolódott, hogy Panykó pár héttel ezelőtt az Ung- megyei Borzsova tanyáról csakugyan lopott lovat, szekeret és lószerszámot. Közgazdaság. A gyors és fehéráru küldemények díjtöbbletének kifizetése. A magyar vasutak igazgatóságai a felek által feladott gyors- és teheráru-küldemények díjszabása alkalmából felmerült oly számitási^hibákuál, a melyek a vasút kárára történtek, a díjkülönbözetet postai megbízás utján hajtották be. Nem tétetett intézkedés arra nézve, hogy oly alkalmakkor, a midőn a számítási hibák folytán nem a vasút igazgatósága, hanem a feladó fél károsodott, a különbözet a fél részére megküldessék. Az országban magánvállalatok foglalkoztak ezen díjkülönbözeteknek a feladók képviseletében való felvételével. Ezen anomálián véltek segíteni a magyar, osztrák, és bosnyák vasutigazgatóságok, a midőn az üzlet- szabályzat 61. §-hoz az alábbi pótlást fűzték : A rovatlapofe felülvizsgálásánál gyors és teheráru küldeményeket iltetőleg talált oly díjtöbbletek (túlfizetések), a melyek számítási hibákból, a díjszabások helytelen alkalmazásából, vagy helytelen súly alapul vételéből keletkeztek, a felülvizsgálat megejtése után az állomásokkal azonnal közöltéinek. Az állomások kötelessége az igényjogosultakat ama túlfizetésekről a vasút költségén értesíteni. 2. A közölt túlfizetések azonban fennállóknak csak úgy ismertetnek, ha a felek részéről a fuvardíj lefizetésének napjától számítandó legfeljebb egy évi időközön bemutatandó okmányokkal igazol- tatik, hogy túlfizetés tényleg fenforog. Czélszerü, ha a felek ezen túlfizetés iránti igényüket nem magánál a vasutigazgatóságnál, hanem azon állomáson, a melyiken a befizetés történt, jelentsék be. A további intézkedések a dijvisszatéritósi igények bejelentésénél követendő eljárásra vonatkoznak. A közölt dijszabályzatpótlás a feladót sok felesleges kiadástól és zaklatástól menti fel. CSARNOK. Somló Sándor, mint drámaköltő. (5.) Irta Románecz Mihály. (Vége.) Ezek Somló Sándornak azon munkái, a melyek idáig megjelentek és a melyekből tiszta képzetet alkothatunk magunknak az ő egész drámai költészetéről; mert a mi az itt méltatott munkáit jellemzi, az mind az ő többi műveinek is a jellemző vonása. Végeredményképpen s végösszegezésképpen tehát főleg a következőket kell még lelki szemeink elé állítanunk. A magyar drámai költészet kezdettől fogva két főforrásból táplálkozott: a magyar történelemből és a társadalmi életből. De életműködése folyamán e két főforrás mellett különböző időben különböző irányban fejlődött. Kisfaludy Károly után Vörösmarty a Kotze- bue-féle könnyed társalgó nyelv helyett költői színt és hangot, költői eszmét s ragyogó költői dikcziót hozott drámai költészetünkbe; de műveiben kevés a drámai élet és mozgalmasság, szegényes a cselekvény, hősei többet szónokolnak, mint tesznek, jellemrajzuk elmosódó és nem tudnak a szenvedély megrázó hangján szólani. Ezzel szemben Szigligeti a Hugo Viktor által alapított franczia romanticzizmus alapjára helyezkedett. A költői hatás helyett, a kor irányát és a közönség Ízlését követve, drámai mozgalmasságra, gazdagabb s érdekfeszítőbb meseszövésre, ügyesebb színi technikára és mindezek útján az akkori közönség ízlésének s várakozásának megfelelően a színpadi hatás eszközeit vitte be drámánkba. Rendkívüli termékenysége kétségkívül nagy alkotó erőre vall s elvitázha- tatlan érdeme a magyar népszínmű megteremtése és az, hogy száznál több magyar színművel gazdagította irodalmunkat és az akkori magyar színpadot is. De igazi, erősebb drámai szenvedélyeket s mélyebb és biztos jellemrajzot nála is hiába keresnénk ; nyelve pedig, Vörösmartyéval ellentétben, nemcsak hogy nem költői, hanem éppenséggel költői "ihlet nélkül való, színtelen és prózai. Utódainál pedig az ötvenes években Seribe behatása alatt, ki a polgári vígjáték megalapítója volt, a színpadi hatás bálványozásával nemcsak a költői dikezió, hanem a tárgy is, elszintelenedett, a közönséges életet választván ugyanis folytonosan tárgyúi, sőt még Balzac elbeszéléseit is egyhangúvá, egyoldalúvá, kopottá és túlságosan reálissá vált. Már pedig a goethei bölcs mondást, „greift nur hinein in’s volle Menschenleben“, sem lehet a tulságba vinni. Van egy határ, melynek átlépését tiltja a költészet érdeke. Helyesen jegyzi meg Endrődi Sándor: „Egész lényünk föllázad a szürkeség ellen . . . Unjuk ezt a lelketlen egyformaságot, ezt az örökös hétköznapi hangúlatot. Semmi emelkedettség, semmi szokatlanság, mindig csak ezek a szürke kabátok, ezek a nyárspolgárias élezek . . . Laposnak látjuk, fárasztónak érezzük és magunkban a pokolba kívánjuk ... A szem színeket óhajtott, a lélek változást, a szív az élet merev rajzaival szemben emelkedettséget és szabadon csapongó költészetet. Egy kis édes, meleg romantikára volt szükség, mely nem a közszólamok szerszámaival dolgozik, de a rajongás és lelkesedés rózsáit dobálja szót maga körül. Olyan alakokra, a kik nem hálósapkában jelennek meg, hanem lovagjelmezben és baretben. Tollúk lengedez, festői köpenykéjük könnyedén fekszik vállai- kon, vagy pompás idomaikon a chiton művészi redő- zete hullámzik s lényük minden porczikája tiltakozik a szűrszabók test- és lélekszorongató realizmusa ellen.“ Ennek az iránynak üzent hadat a hatvanas években Rákosi Jenő Aesopusa. Ez a regényes s édes, merész és drámai költői szárnyalással és ragyogó képzelemmel megirt darab mennyei mannaként hullott a színházlátogató közönség kiszikkadt kedélyére, a költészet tündérvilágának egészen új útjait nyitotta meg, a régi formákon felülkerekedve, győzelmesen vonúlt fel színpadunkra és szinrohozatala drámairodalmunk ünnepnapjai közé tartozik. Beöthy Zsolt irodalomtörténetének első kiadásában Rákosi Jenőnek és követőinek hibájáúl rójja fel, hogy drámai költészetünk a nemzeti elem híján van; valamint akadémiai í bírálóink is lépten-nyomon buzdítják drámaíróinkat | magyar történelmi tárgyak kidolgozására. Ezért nevezte ! el ez irányt a mesés romatikusok irányának. Igen, | de Rákosi Jenő, nem tekintve, hogy különben is egyike ! legnemzetibb íróinknak, azóta megírta Ötödik Lászlóját, Endre és Johannáját s követői közül mások is hőseiket nemcsak chitonban meg festői lovagköpenyben mutatják be, hanem magyar mentében is és nemzeti tárgyakat is egyaránt feldolgoznak. Nem, Rákosi Jenő és követői a mi drámai irodalmunkban nem úgynevezett „mesés" romantikusok; hanem összeegyeztetői annak a két végletes iránynak, melyeket már a 40-es években Teleki László gróf a „Kegyene“ cimü tragédiájában és Hugo Károly a maga drámai alkotásaiban megkíséreltek egyesíteni. Vagyis ők, a mint az itt vázolt irodalmi események fejleményeiből is meggyőződhettünk, a költői és színpadi hatás ogyüttvaló és összhangzatos megvalósítói. Rákosi Jenő ezen követői közé tartozik: Dóczi Lajos, Toldy István, Csiky Gergely és — Somló Sándor. Igen, Somló Sándor is bajnoka és apostola annak a visszahatásnak, a melyot Rákosi Aesopusa jelez. Az ő drámái is nem hálósapkában jelennek meg, hanem, mint láttuk, a klasszikus chitonban meg a regényes lovagjelmezben. (Ezért nevezték el az efféle színdarabot jelmezes drámának.) S a mi nem kis érdeme és a mire a magyar tudományos akadémia is hangsúlyozva buzdít: sűrűn fordúl a magyar nemzeti élet, a magyar történelem drámai tárgyaihoz. Legyen szabad ezek közűi még egyszer és utoljára a Thököly Imre című munkáját kiemelnem. Ennek meséje Kapóson, tehát költőnk szülőfalujában játszik. E művében tehát szülőföldje iránt való hálájának és szeretetének soha ki nem alvó világát akarta föléleszteni. Ugyanezen művének folytatásán immár nyolc éve dolgozik. A második rósz már majdnem egészen kész s hősnője : Zrínyi Ilona. A harmadik rész főhőse pedig: II. Rákóczi Ferenc. Az egész tehát egy nagyszerű történeti trilógia lesz, Sofokles, vagy Eurypides trilógiáinak, avagy Schiller Wallensteinjának styljében És ez utóbbi két részben is csupa ungi, beregi és zempléni vonatkozások lesznek és bennük e három vármegye hazaszeretetének óhajt állítani örök emléket. Ha tehát költőnk az isteni Gondviselés kedvezéséből ez irodalmi és hazafias föltett célját megvalósítja : nemcsak első példát ad irodalmunkban a klasszikus görög drámai trilógiának megírására, hanem Katona Bánk Bánja után valószínűleg az ő keze alól fog kikerülni második nagy nemzeti tragédiánk. Adjon neki ehhez a gyermekkori barátnak, az az ungi, beregi és zempléni hazaszerető közönségnek, az egész nemzetnek elismerése és a Magyarok Istene erőt, kitartást, lelkesedést és lángoló költői hletet! Nyilttér. Mindazon ösmerőseim és jóakaróimnak, kiknek az idő rövidsége miatt személyesen nem mondhattam búcsút: ez utón tolmácsolom szives üdvözleteimet, kérve, hogy tartsanak meg jó emlékezetükben. Budapest, 1907. augusztus 1-én Ligeti Manó. Luhi Erzsébet gyógyvíz gyomorbetegségek minden neme ellen, úgyszintén torok, gége és hörgők idült hurutos állapotban kiváló sikerrel alkalmazta tik. 2216,12—15m Megrendelhető a f orrásbérlőségnél Szolyva, (Bereg-m.) Kapható minden fűszer- és ásványvíz-kereskedésben. Ungvári Bútorgyár Részvénytársaság. Hirdetmény. Az Ungvári Bútorgyár Részvény-Társaság ]. e. augusztus hó 18-án délelőtt 10 órakor saját hivatalos helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. részvényesek tisztelettel meghivatnak. TÁRGYSOROZAT: 1. Az igazgató lemondása folytán megüresedett igazgatói állás betöltése. 2. Az igazgatóság által előterjesztendő jelentések és javaslatok tárgyalása. Miről a t. részvényesek azzal értesittet- nek, hogy azok, kik a közgyűlésen résztvenni óhajtanak, tartoznak részvényeiket a közgyűlést megelőzőleg legalább 8 nappal a társaság pénztáránál letéteményezni. Ungvár, 1907. évi augusztus hó 4-én. Ungvári Bútorgyár Részvénytársaság 2343 Igazgatósága. Dr. Bródy Miklós ügyvédi irodáját az Ungmegyei Takarékpénztár épületében :: f. bő 1-én megnyitotta. :: .....Az országos hírű ■ ■ ■ ■■ Uradalmi Polenai Gyógyforrás természetes alkálikus sós savanyuviz : kapható minőén fiiszerkereskeöésben.: 2215,12—15m Kiadó és laptulajdonos: SZÉKELY SIMON. Báró Kozmitza mÄ 2085'24_263y. . 0 budai -m - V %i ^ Erzsébet-Sósfiirdő ___________Enyhe hashajtó. főforrása.____
