Ung, 1907. július-december (45. évfolyam, 27-50. szám)
1907-07-28 / 30. szám
30. szám. 17 IT G5. oldal. tási emberek jöttek a telepre a békitóst megkezdeni. A munkások béremelést és a munkának 3 órával való kevesbitését követelnek. — Szerencsétlenség. "Vasúti szerencsétlenség történt 19-én, pénteken éjszaka. Károly Lajos főkalauz, aki az éjféli személyvonattal teljesített szolgálatot, Frigyesfalva állomása előtt ismeretlen okból kibukott a robogó vonatból és súlyosabb agyrázkódást szenvedett. A munkácsi közkórházba szállították, ahol állapotát aggasztónak tartják. — Ráktenyésztés. A felső vidékek patakjaiból a közelmúlt időig jelentékeny mennyiségű rákot fogtak ki, a mi nem kicsiny- lendő jövedelmi forrást is képezett. Az utóbbi években a rák úgyszólván kipusztult. Darányi miniszter most kb. 2000 darab rákot küldött a Szolyva vidéki patakok újból való betelepítésére, a melyeket a napokban bo- csájtották a vízbe. (Ugocsamegye.) Esküvő. Zsoltvay János kir. közjegyzőjelölt a napokban esküdött örök hűséget Nagyszőllősön Ka- minszky Irénnek. — Gyermekrablás. Titokzatos gyermekrablás történt a múlt héten a nagyszőllősi állami gyermekmenhely épületében. Egy nagybányai cigányasszony belopódzott az épületbe és az 1142. számú gyermeket, a kis László Józsikát elrabolta. (Szabolcsmegye.) A Szabolcsvármegyei Községi és Körjegyzők Egylete 25 éves jubileuma alkalmából nagyszabású mulatságot rendeznek Sóstón augusztus 17-én. Ezt megelőzőleg díszközgyűlés lesz a vármegyeháza nagytermében. — Uj lap Nyíregyházán. Hornyánszky Viktor kiadásában eddig 3 évfolyamot ért Evangélikus Őrálló c. lapot felelős szerkesztője, Geduly Henrik ág. ev. lelkész, f. hó 17-étől kezdődőleg hetenkint, csütöröki napon, Nyíregyházán jelenteti meg. Ugyanitt nyomtatják annak „Hivatalos Közlemények“ név alatt havonként egyszer megjelenő melléklapját is. — Talált tárgy. A máriapócsi vasúti állomáson egy értékes karperecét találtak, amelyet tulajdonosa a nyírbátori szolgabiróságnál átvehet. — Hatalmas pofon. A napokban egy kedélyesen mulató társaságban olyan hatalmas pofon csattant el, amely agyrázkódást okozott. Egy nyíregyházi vendéglőben történt, ahol egy iparossegéd társaság borozgatott. A borozgatás közben vita támadt valami felett, amelyből kifolyólag Fehér Károly asztalossegéd úgy találta pofon vágni Novák József társát, hogy a szerencsétlen ember agyrázkódást szenvedett. Bevitték az Erzsébetkórházba, ahol most élethalál közt fekszik. — öngyilkos lett, mert nem tudott meghalni. Kemecsén Udvary János 62 éves gazdálkodó, gyógyithatatlan betegség következtében a vonat alá feküdt. Családtagjai — a kik soha sem betegeskedtek — 1 éven belül kihaltak mellőle s ő, a súlyos beteg, hiába várta a megváltó halált. Az utóbbi időben búskomorság mutatkozott rajta. Hétfőn azonban eldobta magától a megutált életet. CSARNOK. Somló Sándor, mint drámaköltő. (4.) Irta Románecz Mihály. (Folytatás.) A „Fra Girolamo“ egyike nagyobb szabású tragédiáinknak. Hatalmas szenvedélyek és ellentétek zúgnak benne végig, egyrészt a nép meg a hatalom bitorlói, másrészt a szent életű és szabadságszerető Girolamo meg a zsarnok és feslett erkölcsű Mediciek között. Gyönyörű és magasan szárnyaló e darabnak drámai nyelve s költői dikciója, különösen a III-ik felvonásban Ghitta és Girolamo közt előforduló kettős nagy szerelmi jelenetben, mely épp oly megragadó, mint Gor- góban, midőn az anya fia előtt íölfedi magát és visz- szaidézi régmúlt emlékeit. A kor és a személyek is — egy-két másodrendű alakot, például Medici Lorenzot kivéve — életteljes hűséggel vannak jellemezve és a cselekvény megokolt s lélektani alapon épül fel és pedig mind végig. A cselekvény psychologiai fejlesztését illetőleg az akadémiai pályabirák egyike, Bánóczy József hibáztatja, hogy Ghitta III-ik felvonásbeli első szerelmi jelenete csak „fogás“; nem a szerelem, hanem a csábítás eszköze, mely csak a politikának és pénzérdeknek akar szolgálni és hogy Ghitta be is jelenti a Medici-pártnak, hogy a barátot palotájába csalja, hogy elfoghassák. Ez nagy tévedés! És csudálatos, hogy e tévedést a három akadémiai bíráló egyike sem vette észre. Ghitta igaz, hogy már a második felvonásban boszut esküszik Girolamo ellen, hogy elcsábítja és magával rántja a föld sarába. De midőn aztán a III. felvonásban Girolamo előtt kitárja mély keservét és ő is fölidézi ifjúkori emlékeit, mint Tomyris Gorgo előtt: akkor már az ő lelke is az erkölcsi megtisztulás tüzén, tragikai átalakuláson megy keresztül, épp úgy mint Tomyrisé; akkor már elfeledte Girolamo ellen fogadott boszuját, nem ő ejtette kelepcébe Girolamot, hanem ő esett ennek a kelepcéjébe; akkor már újra fellobogott régi, igaz szerelme és olthatatlan lánggal égett utolsó lehelletéig, mig csak meg nem halt Giro- lamoért. Való igaz az is, hogy Ghitta, csak hogy szerelme végleg diadalmaskodjék és most már Girolamot mélységes és szeplőtlen szerelmének végleg megnyerje és leláncolja, ürügy alatt palotájába csalja, — de csakis és kizárólag az itt hangsúlyozott célból és nem azért, hogy tőrbe ejtvén, a Medici-pártnak kiszolgáltassa. Hiszen a III. felvonás 19-ik jelenetében, midőn Ghitta hazajön és saját palotájában, csukott ajtók mögött, az ő előzetes tudta és engedelme nélkül a Medici-párt- belieket ott találja, dühösen rajok rivall: „ki mert belépni tudtomon kívül? Carlo: Piero rendelé itt ösz- szegyülnünk! Éjfélkor érkezik ! Ghitta : Átkom reá 1 Pusztuljatok ti is!“ Itt már az újjászületett Ghitta szól, szíve minden dobbanásával a Girolamon csüngő és őt féltő Ghitta ! És a mi áll Ghittára, áll Girolamora is. Ez a darab első felében szent elmélkedésekbe merült, látnoki erővel felrúházott és lángnyelvű próféta. Ellenben a mióta Ghitta egy örök emberi érzelmet, a szerelmet, szívében újra felszítja : ő is erkölcsi átalakuláson megy keresztül, szent ember létére leikéhez férkőzött az emberi gyarlóság, a földi öröm, a szerelem gyöngesége, e hamartia, az erkölcsi vétség, mint Aristoteles mondja ebből folyik ezután, mint lánczszem a lánczszem után, minden más bűne, türelmetlensége, szenvedélyessége, Tornabúoni ledöfése erkölcsi biinhődése, egész tragikai bukása. Egy fogyatkozása van csak e különben kitűnő magyar tragédiának : aránytalan szerkezete. Egyik legvonzóbb alkotása Somlónak a „Zsolt vezer ifjúsága' című történeti vigjátéka három felvonásban. Cselekvénye, dióhéjba szorítva, a következő : Árpád fejedelem elhatározza, hogy Mén-Marót kozár fejedelem lányát, Hamzsárt, összeházasítja Zsolt fiával, hogy ekként Mén-Marót országát vérontás nélkül meghódítsa. Zsolt még nem látta Hamzsárt és a cselszövő Martaló, ki maga vágyik a fejedelemségre, ezt rút színben tünteti föl előtte. Ezért, de különben férfi büszkeségből is, Zsolt nem akarja elvenni s inkább világgá bujdosik. A megalázott Hamzsár boszút fogad és az elbusúlt szülők előtt Zsolt visszakozására vállalkozik, hogy akközben Zsoltot meghódítván, ő is boszút álljon rajta, elbusúlt szüleinek visszaadja, ő pedig azután haza távozzék. Hosszas keresés után rá is bukkan, de észrevétlenül is belé szeret, Zsolt még inkább i a leányba s a végén Martaló lelepleztetvén s minden : kiderülvén, boldogok lesznek. A mi legelőször szembeötlő, az e darabban is a j színes, kifejező, gyakran rövid, jellemzetes, sőt néha' erőteljes költői nyelv. Az Első szerelem ez. vígjátékhoz képest haladás e műben, hogy a főhőshöz több komikum fűződik. Zsolt kalandvágyó, féktelen, de emberi nemes vonásokkal is felruházott jelleme kétségkívül komikum tárgyát képezi, midőn éppen azt a nőt szereti meg szíve egész hevével, a kitől megugrott és faképnél hagyott, valamint Hamzsár is, ki merő boszúból akarja Zsolt szívét tőrbe ejteni és maga esik belé. De bár a részletekben sok báj és kedvesség . ömlik el e művön, egészben kevésbbó sikerült, mert ; éppen a főalakok, Zsolt és Hamzsár jellemében, közelebbről megnevezve, szerelmében nincs természetes fejlődés, hanem csak ugrás és mert olyan régmúlt korban vezet vissza, melyben a társadalmi viszonyok : fejletlensége következtében a komikumra anyagot, azaz komikai gyarlóságokat nem lehetett találni és ennek ; következtében megint az egész darab kor-, meg styl- | szerűség s elegendő komikum nélkül szűkölködik. Kimagaslóbb alkotása még Somlónak a Szom- j hatosok című történeti szirnnüve 3 felvonásban. Tárgya rokon Kemény Zsigmond báró „Rajon- | gók“ című regényével; ebből meríthetett inspirácziót. Főhőse: Péchi Simon, volt kanczellár, a szombatosok erdélyi prófétája, kinek hetven falújára a judeizmus vagy zsidózás örve alatt I. Rákóczi György, meg tanácsosa, Kassai István főkanczellár egyaránt áhítoznak. Péchi második neje, Barabásy Katalin, kedvese Székely Mózesnek, ki a török rabságból kiszabadúlván, fejedelemségre törekszik és Balázsfalvára siet kedveséhez. Ezért Rákóczi György megjelen Péchi balázsfalvi várában. hová Székely is titkos találkozóra Katalinhoz jön. De Péchi meglepi őket, iszonyú felindulásában | Székelyt le akarja vágni, majd párbajra kényszeríti, j E perezben jelenik meg a fejedelem is. Péchi Székelyt elrejti, mert a vendégjogot nem akarja megsérteni; neje aztán szobalányával rejtek-úton megszökteti. A fejedelem szemrehányást tesz Péchinek a „Sabbalaria“- szekta miatt, majd Székely után tudakozódik. Ezt nem találván ott, Péchi leányát, Margitot, túszúl viszi magának, kit aztán vallása miatt kínoznak, de a ki megmenti a fejedelmet és Báthory Zsófiát is egy betöréstől, melyet anyja boszúból forral. Ezért a fejedelem a deési zsinaton Péchinek megbocsát és ez még megéri azt a boldogságot, hogy egyetlen gyermeke, Margit, a derék Gyulai Ferenczé lesz. Jellemzik e művet a cselekvény természetes, érdekfeszítő fejlesztése és kiengesztelő kibonyolítása, ezért is nem tragédia, hanem középfajú dráma; továbbá az élénk dialógus, a világos szerkezet, a hű korrajz és e kort mozgató eszmék kidomborítása, a nemes, tárgyszerű és mindig költői szárnyalású nyelv, mely a tárgyhoz mérten néha ódon színezetet vesz és a jellemek valószínű ecsetelése. Ilyenek : első sorban a rajongó hitű, gazdag szellemű, nemes gondolkozású, de ősi jogaira és családja becsületére féltékeny Péchi; továbbá a szelíd, de alkalomadtán férfias lelkű Margit; a feslett, szenvedélyes, leánya kinzatásáért boszút lihegő, de tévelygéséért saját mostohafiának kardjától elhulló Katalin; a kapzsi és szükkörű Kassai, a türelmetlen és kegyetlen Csulai prédikátor, a katholika Báthory Zsófia, az okos Lorántffy Zsuzsánna, a fejedelmi udvarban serdülő és műveltséget tanúló növendékleányok stb. És mindezen tiszta magyar nemzeti szin és hang s mély vallásos szellem, áhítat és ihlet vonúl végig, mely végtelenül jól eső melegséggel árasztja el keblünket s megnyugtat és fölemel. (Folytatása következik.) Másolat. Jegyzőkönyv. Felvétetett Radvánczon a községházánál 1907 évi julius 11-én megtartott rendkívüli képviselőtestületi közgyűlésen. Jelen voltak : Minay István főszolgabíró, mint elnök, Móré Ödön h. körjegyző, mint előadó, Neviczky Konstantin, g. kath. lelkész, dr. Pállfy Béla, vm. árvaszéki ülnök, Sänger Nándor m. kir. főerdész, Groszman Mór, Ga- lajda András, Róth Ignácz, Ivancsó Péter, Menykő István, Archi László, Jakubovics Mór, Moskovics Samu, Kosztura József és Simkó János képviselőtestületi tagok. 6 (590 sz. Kj. 1907.) kgy. Móré Ödön, h. körjegyző mint előadó, felolvassa az ungvári járás fő- szolgabirájának 3003/1907. K. i. sz. rendeletét, mely- lyel fölhívja a község elöljáróságát, hogy a folyó hó 11-én d. u. 4 órakor a községházánál megtartandó rendkívüli közgyűlést hívja össze a végből, hogy az Aronovics Lipótné radvánczi lakos által az „Ungvári Közlöny“ és az „Ung“ hírlapban Fülöp Lipót radvánczi biró ellen közzétett vádak tárgyában a főszolgabíró által foganatosítandó vizsgálat eredményéhez képest határozatot hozzon. Fölolvasta továbbá a h. körjegyző Aronovics Lipótnénak az „Ungvári Közlöny“ folyó évi junius 27-iki és az „Ung“ hírlap julius 7-iki számának nyilt- terében Fülöp Lipót radvánczi bíróra vonatkozólag közzétett két nyilatkozatát, melyekben a bírót közegészségelleni kihágás elkövetésével, hatalmaskodással s önkényeskedéssel vádolja. Végül felolvasta a h. körjegyző a járás főszolgabírójának folyó évi julius hó 10-én 3003. sz. alatt hozott azon végzését, melylyel Fülöp Lipót, radvánczi bírót azon kérelmével, hogy az Aronovics Lipótné által emelt vádak folytán ellene a fegyelmi eljárás elrendeltessék, elutasította. Ugyanezen alkalomból felolvastatott az ungvári járás főszolgabirája és a járási orvos által a vádak tekintetében foganatosított helyszíni eljárás eredményéről fölvett jegyzőkönyv, melynek tartalma szerint a megejtett vizsgálat Fülöp Lipót biró terhére egyetlen körülményt sem állapíthatott meg. Elnöklő főszolgabíró a tárgy megösmertetése és a képviselőtestületi tagok hozzászólása után felhívta a közgyűlést, hogy határozatot hozzon arra nézve, minő álláspontot foglal el a közgyűlés az Aronovics Lipótné által hirlapilag közzétett— azonban hatóságilag alaptalanoknak megállapított — vádakkal szemben ? Az elnöklő főszolgabíró felhívására Neviczky Konstantin g. kath. lelkész, képviselőtestületi tag, az alábbi szövegű határozati javaslatot terjesztette elő. A képviselőtestület az Aronovics Lipótné által alaptalanul vádolt Fülöp Lipót községi biió iránti osztatlan bizalma, ragaszkodása és közbecsülésének kinyilvánítása mellett egyhangú határozattal mondja ki, hogy a mennyiben Fülöp Lipót 30 évet meghaladó bírói közszolgálati tevékenységével a község háztartásában azon kedvező eredményt biztositotta, hogy az ő bírósága előtti időben községi pótadóval terhelt adózó közönség már évek óta községi pótadót nem fizet, azért a közgyűlés egyrészt hálás elismerésének ad kifejezést birájának ez önzetlen munkássága, céltudatos gondoskodása s hűséges vagyon-kezeléseért, másrészt erkölcsi elégtételül kívánja a közgyűlés megállapítani, hogy az őt méltatlanul ért támadás nem csak nem érintheti, hanem inkább megerősítésre szolgál azon feltétlen bizalomnak és nagyrabecsülésnek, melylyel vele szemben a község egész közönsége mindenkor viseltetett. Elnöklő főszolgabíró föltévén a kérdést, hogy a képviselőtestület a felolvasott határozati javaslatot elfogadja-e ? a képviselőtestület a határozati javaslatot egész terjedelmében elfogadta ; , mihezképest elnöklő főszolgabíró azt elfogadott határozatnak jelentette ki. Végül elrendeli a közgyűlés, hogy ezen határozata a községi bírónak hiteles alakban avégből adassék ki, hogy annak alapján az Aronovics Lipótné által ellene hirlapilag közzétett vádak megtorlása iránt a bírósághoz fordulhasson. Kelt mint fent. Dr. Pállfy Béla s. k., Neviczky Konstantin s. k., Sänger Nándor s. k., Ivancsó Péter s. k., Groszman Mór s. k, Archi László s. k., Jakubovics Mór s. k., Kosztura József s. k., Galajda András s. fc., Menykő István s. k., Moskovics Samu s. k., Simkó János k. v., néviró: Moskovics Samu s. k., Minay s. k. főszolgabíró, Móré Ödön s. k. h. körjegyző, A másolat hiteléül: Ungvári, 1907 évi julius 26. Móré Ödön. h. körjegyző. Szerkesztői üzenetek. Egy kereskedő. Névtelenül beküldött közlemények számára nem nyitjuk meg lapunk hasábjait. G. M. Beküldött verseit a kiadóhivatal 10 K.-ért hajlandó a hirdetési rovatban leközölni. Nyilttér.-••• Az országos hirü ===== Uradalmi Polenai Gyógyforrás természetes alkálikus sós savanyuviz : kapható minden jüszerkereskedésben.: 2215,10—15m
