Ung, 1907. július-december (45. évfolyam, 27-50. szám)

1907-11-17 / 46. szám

46. szám. 3. oldal. TJ M G­A Gyöngyösy Irodalmi Társaság ünnepies ülés©. — November 9. — Közművelődési Egyesületünknek agilis szakosz­tálya, a Gyöngyösy Irodalmi Társaság első ünnepies ülését tartotta a múlt szombaton a vármegyeháza nagy­termében, mely ebből az alkalomból megtelt előkelő közönséggel. Az ülés iránt nagy volt az érdeklődés, különösen azért, mert gróf Sztáray Gábor, vármegyénk népszerű főispánja, az Irodalmi Társaság r. tagja most tartotta meg székfoglalóját. Az ülést Románecz Mihály elnök nyitotta meg a tőle megszokott magasszárnyalásu, szivesen hallga­tott beszéddel, a melyben az irodalomnak fontosságát és hatását fejtegette. Élénken megtapsolták. Dr. Nagy József jegyző a Társaság eddigi mű­ködését ismertette kimeritő és gonddal szerkesztett jelentésében. A jelentés bevezető-részében rámutat arra, hogy a nemzeti ellenállás korszaka adta meg a lökést a Társaság alakulásának. „Be kell vallanom, t. Társa­ság, hogy a nemzeti ellenállás tüzes levegője volt az, mely lelteinkben szunyadó erőket fölkeltette és elha­tározássá érlelte, hogy lelkünket — egyesitett erejével — a közügynek, nemzeti céljainknak szolgálatába sora­koztassuk.“ Majd ismerteti a megalakulás körülményeit, felemlíti, hogy Vidor Marci az „Ung“-nak 1904. évi junius 26-án megjelent számában foglalkozik egy Iro­dalmi egyesület alapításával. Majd 1906. jan. 28-án Kovássy Elemér kezdeményezésére az ő és Deák Gyula aláírásával felhívást köröztek s még az nap megtartották az értekezletet, melyen számosán meg­jelentek városunk tollforgató egyénei közül. Ezen értekezlet egy négy tagú bizottságot {Hidasi, Deák, dr. Nagy József és dr. Tahy) küldött ki az előkészü­letek megtételére. A bizottságnak különösen az volt a feladata, hogy tanulmányozza: lehetséges volna-e a Közművelődési Egyesület keretében megalakítani az Irodalmi Társaságot? A tanulmányozás kezdetén úgy látszott, hogy teljesen önálló Irodalmi Társaság alakul, később azon­ban mindjobban megnyilatkozott az az óhaj, hogy az erők ne forgácsoltassanak szét, azért a Közművelődési Egyesület keretében alakuljon meg az Irodalmi Társa­ság. A Közművelődési Egyesület választmánya öröm­mel fogadta a tervet, több ülésében foglalkozott az ügyrenddel, majd az okt. 20-án tartott közgyűlés azt végleg elfogadta és egy bizottságot küldött ki az iro­dalmi szakosztály megalakítására. A szakosztály, mely a Gyöngyösy Irodalmi Tár­saság nevet vett föl, nov. 10-én meg is alakult. Hidasi Sándor, a K. E. ügyvezető alolnöke vezette a gyűlést. A Társaság 36 taggal alakult meg, elnökévé Romá­necz Mihályt, jegyzőjévé dr. Nagy Józsefet válasz­tották meg. Románecz nyomban megtartotta székfoglaló- beszédét. A Társaság az első zárt-ülésén öt tagot válasz­tott. Tartott 7 felolvasó ülést, hatot Ungváron, egvet Perecsenyben. Az első felolvasó ülésről, mely dec. 15-én volt, külön meg kell emlékeznünk. Románecz elnök rendkívül hatásos beszéddel vezette be, dr. Gyöngyösy László r. tag, igen szép előadásban ismer­tette Gyöngyösy István életét és munkásságát. A társaság tagjainak munkálkodásáról az alábbi kimutatás számol be: Aigner Ferenc: A férfiakról (1907. ápr. 6.) Bárd Miklós: Daru Lenci (1907. márc. 2., be­mutatta Románecz M. r. tag.) az egész társaság. Szerencsére jó időnk volt s a hó is teljesen eltűnt. Korán reggel fegyveremet vállamra véve, egyedül indultam előre s útközben egy gyenge szarvast szerencsésen elhibáztam 10 óra tájban végre elértünk a farégió határáig, hol már nem lóvén egé­szen biztosan tájékozódva angol barátom volt tanyá­jának holléte iránt, be kellett várnom Alit, a főembe­remet. Hogy mily remek volt a sok hófedte csúcs, lejjebb a rengeteg őserdő, egészen lent a végtelen sík­ság, azt leírni nem tudom. Fönt a legmagasabb csú­csokon még sok hó volt s minthogy 12 ezer láb ma­gasságban voltunk, valószínű, hogy ez már örökös hó is volt. Körülbelül egy óra hosszat igen meredek havasi legelőkön át ment libasorban karavánunk, egy alig 20 cm. széles, juhtaposta ösvényen. Egy darabig lovon ültem, de a midőn éppen egy igen meredek lejtőu az u'ánam következő ló 40—45 kilós terhével kicsit félre lépve nem tudott már lábrakapni s a meredeken legu­rult, sietve szálltam le és gyalog tettem meg a további utat. Szegény gebénk legurult mintegy 300 méterre az erdő szóiéig, hol persze törött lábakkal, össze-vissza zúzva, már kiadta páráját, mire embereink oda érkez­tek. Szerencsére csak az egyik oldalán voltak élelmi­szerek pakolva, mig a másik oldalán egy sátor volt. A sátornak semmi baja nem lett, a láda ellenben, mely colos vastagságú fenyődeszkákból volt. darabokra ment, sőt a benne levő halkonzervek megtalált része is össze­vissza volt lyukadva s csak részben használható Hogy a cukor hová lett, elveszett-e, vagy elfelejtettem-e, nem tudom, egyszóval nem volt s 3 napig cukor nélkül kellett az itt nélkülözhetetlen teát innom. Ali, a ló tulajdonosa, 35 rubel kártóritést kapott tőlem s sze­gény öreg édes anyja talán még most is hálálkodik érte. Ezen nagy kavarodás közben még az a szeren­csétlenség is ért, hogy a birkánk, melyet minden eshetőségre számitra, táplálékul nagy bajjal fölhajtot­tunk, megszökött s ezt is csak késő este sikerült em­bereimnek megtalálni s mivel nagyon el volt riasztva a sok hajszától, le kellett lőni. (Folytatása következik.) Deák Gyula: A kurucvilág (1906. dec. 23. Perecsenyben.) Fülöp Árpád: Egy kastély előtt. (1907. márc. 2., bemutatta Berzeviczy István r. tag.) Dr. Gyöngyösy László : Gyöngyösy István. (1906. dec. 15.) Heverdle Frigyes: A közös sorsjegy. (1907. máj. 4 , bemutatta Deák Gyula r. tag.) Kovássy Elemér: Versek. (1906. dec. 23., Pere­csenyben) Névtelen leány. (1907. jan. 5.) Dr. Mocsári Miklós: A gyilkos. (1907. jan. 5.) Nemes Emil: A lakás esztétikája. (1907. márc. 2.) Pataki Pál: Képek a bibliából. (1907. febr. 2.) Románecz Mihály: Elnöki megnyitó. (1906. nov. 10. és dec. 15.) Árva Erzsók. (1906. dec 23. Pere­csenyben.) Somló Sándor, mint drámaköltő. (1907. ápr. 6.) Szabó Albert: Költemények. (1907. febr. 2., be­mutatta dr. Nagy J. r. tag.) Szamolányi Gyula: Költemények. (1906. dec. 23. Perecsenyben, bemutatta Reőthy Szilárd vendég.) Dr. Tahy Endre: A magyar nő. (1907. jan. 5,) Vidor Marci: Versek. (1907. febr. 2.) Firenzei emlékek. (1907. máj. y.) Vendégektől a következő munkák mutattattak be : Kondor Emil: Honfitársaink élete a prérik hazá­jában. (1907. máj. 4., bemutatta dr. Nagy J. r. tag.) Krüzselyi Erzsiké : Versek. (1907. jan. 5., bemu­tatta Alexay Julia vendég.) Váförhelyi Sándor: Én, a csizmadiaegyesület, a toronyóra, a feleségem, meg az önálló vámterület (1907. ápr. 6-án bemutatta Deák Gy. r. tag.) Megemlékezik a jelentés a Gyöngyösy szülőházára készítendő emléktábláról, továbbá, hogy a Társaság a megyei műemlékeket gondozni fogja. A jelentés után gróf Sztáray Gábor főispán, r. tag tartotta meg székfoglalóját „Kaukázusi vadászem- lókek“ címen. A nagy számú közönség rendkívüli ér­deklődéssel hallgatta a felolvasást, a mely kimagasló pontja volt az ünnepies ülésnek. A felolvasó két útját és élményeit beszéli el élénk színezéssel. A felolvasás első részletét mai számunkban közöljük az iró szives engedelméből. Zivuska Jenő r. tagnak két költeményét mutatta be ezután dr. Nagy József. Mindkét költeményt tet­széssel fogadta a közöuség. Végül Kovássy Elemér r. tag olvasott fel egy tárcacikket, a melylyel igen kedves perceket szerzett a hallgatóságnak. Ezzol bevégződött a nyilvános ünnepies ülés, melyet a tagoknak zárt ülése követett. Elnökké három évre Románecz Mihályt, jegyzővé dr. Nagy Józsefet választották egyhangú titkos szavazással. Szabályszerű tagajánlat egy érkezett be. Deák Gyula és Vidor Marci ajánlották Margócsy Aladárt. Az elnök elrendelte a titkos szavazást, melynek eredménye 14 igen szavazat, mire az elnök Margócsy Aladárt a Társaság r. tagjá­nak jelentette ki. A tagok száma 42. Itt említjük meg, hogy a Társaság minden hónap első szombatján d. u. 5 órakor nyilvános felolvasó­ülést tart a vármegyeháza nagytermében. Pálmai Ilka, művész astélye. Illusztris vendége lesz dec. első napjaiban váro­sunknak. Gróf Kinskyné Pálmai Ilka, városunk szülötte, a magyar, de — bátran mondhatni — konti­nensünk operett és dalművészetének legdiadalmasabb királynéja fogja városunk közönségét egy estére meg­örvendeztetni. Hóditó világkörüli útjában bejárva Angliát, Francia- és Németországot, sőt Amerikát is, dicsőséget és hírnevet szerzett a magyar művészetnek, most haza­térve, egy hónapi budapesti szerződése lejártával, el­határozása szerint a nagyobb vidéki városokat fogja útba ejtve meglátogatni. A nagy művészetét nemes cselekedetével párosítja. Az előadás ugyanis a Köz- művelődési Egyesület pártolása mellett megy végbe, a tiszta jövedelem az Égyesület által meghatározandó célra fordittatik. Csillogó énekművészete és istenáldotta fényes színjátszó tehetsége kölcsönzi Pálmai Ilkának azt a hervadhatatlan bájt és üde örök ifjúságot, a mellyel örök időkre kivívta magának, hogy nemcsak a mi büszke országunk, de a széles nagyvilág lábai elé rakta hódolatát. De művészkörnyezete is olyan első­rangú erőkből álló személyzet, a mely méltó arra, hogy a diadalmas országos körutazás babórainak leveleiből maguknak is részt juttassanak. Pálmai művószestélyének közreműködői közt lesz Batizíalvy Elza, a fiatal szubrett, ki a legutóbbi évek során egy csapással a főváros első primadonnáinak sorába emelkedett. A szép és kellemes megjelenése csak fokozza ama sikereket, melyeket csillogó hangjá­val és temperamentumos táncművészetévei szerzett magának. A kolozsvári színházban elért gyönyörű sikerei alapján a budapesti Király-szinházhoz szerző­dött, a hol rögtön „János vitéz“ Puskáját, majd a Magyar Színházban a „Vig özvegy“ Valenciennejét osztották neki s folytonos ünnepeltessek és zajos óvá- ciók kíséretében játszotta szakadatlan sorozatban e szerepeket. Nagy érdeklődéssel várjuk és örvendünk Tollagi Adolf jövetelének is. Az országosan ismert kitűnő komikus, a ki a Népszínház legvirágzóbb éveiben hosszú időn át volt a legyőzhetetlen operett buffója országunk első énekes színházának. Nemcsak Buda­pesten, de az összes vidéki városokban, hol a művé­szeti rajongás társadalmi jelleggé' vált, jól ismerik Tollagi zamatos komikus erejét, a mihez hozzájárul előnyére az érces, csaknem hatalmas opera baritonja. Mindhárom művészi egyéniség énekes játékát a ' művószestélyen Hajós Károly, fiatal, de már is szép eredményeket elért zeneszerző fogja kisérni, a ki maga is fog zongorán kiforrott tehetségével játszani. Végül itt adjuk az estély műsorát: 1. Valse D’amour Moskovskytól. Előadja Hajós Károly zene­szerző. 2. a) Chanson de Florian (B. Godard ) b) The Gondoliers (A. Sullivan.) c) Adieu Grenade (P. Henri.) d) Altató dal (Dr. Szirmai A.) Előadja Pálmai Ilka. 3. Intimitások. Előadja Tollagi Adolf. 4. Az ácslegény és a színésznő. Irta dr. Szirmai Albert. Elő­adja Batizíalvy Elza. 5. Szoknya nóta (Facipős tánc) Donaldson E.-től. A kis bögre. Előadja Pálmai Ilka. 6. Echo de Wienne. Irta Sauer Emil. Előadja Hajós Károly zeneszerző. 7. Szavalat. Előadja Batizíalvy Eiza. 8. A zsur-szirón. Dal. Irta Weiner István. Elő­adja Tollagi Adolf. 9. Párjelenet a „Huszárcsiny“ o. népszínműből. Előadják : Pálmai Ilka és Batiz­íalvy Elza. Az előadásra, mely dec. 2-án lesz a színházban, jegyek már most válthatók lapunk kiadóhivatalában. A közönség köréből. A szinügyi bizottság túlkapása. A város képviselőtestületében már ismételten szóvá tétetett, hogy az ungvári szinügyi bizottság olyan hatáskört akar gyakorolni, mintha a színház is az övé volna, s azzal tetszése szerint rendelkezni jogosult lenne. Holott a szinügyi bizottságnak egyedüli és ki­zárólagos feladata arra ügyelni csupán: hogy a hiva­tásos színészek előadásait, a közreműködő színészek képességét ellenőrizze és bírálja s netáni észrevételeit a színtársulat direktorával ahoztartás végett közölje. A színház a városé, azzal a polgármester, vagy a ta­nács rendelkezik, ahhoz a szinügyi bizottságnak sem­mi köze. A szinügyi bizottságokat a vidéki városokban a direktorok szükséges rossznak tekintik s ezt a remek intézményt nem is tekintik egyébnek, miut a direktor törekvése kerékkötőjének és még arra is valók, hogy a közönséget szekirozzák. Ez utóbbi történt legutóbb. A kath. legényegylet 50 K-órt, a fü éshez pedig egy öl fa felhasználásával a m. vasárnapi előadásra a színházat kibérelte. A főpróbák előtt a legényegyesület elnöksége nem ösmerve a szin- üg.vi bizottság hatáskörét, a polgármester helyett szó­beli utón kérte tőlük annak megengedését, hogy a főpróbákat este ott a színpadon megtarthassák. Előbb az egylet elnökét a kérelem Írásbeli előterjesztésére hívták föl. A beadott kérvényre azután elutasító hatá­rozatot kézbesítettek az elnöknek. A szinügyi bizottságnak ha működésük terén szakértelem domborodnék ki, tudnia kellene, hogy mű­kedvelők előadása sikeréhez legalább két esti főpróba szükséges. De hát ők, a szinház kezelésének uzurpátorai úgy találták jónak, hogy a műkedvelők esti fény he­lyett nappal tartsák meg főpróbáikat. A szinügyi bizottság ilyen túlkapását nem szabad tovább tűrni, s remélem, hogy a képviselőtestület meg­találja a módját, hogy a szinügyi bizottság működését az ezt illető hatáskör gyakorlására szorítsa. A szinügyi bizottságnak még véleményezési joga sincs, hogy a szinház mikor és kinek adassék át használatba A bi­zottság működése kizárólag a szakdolgokban akkor kezdődik, a mikor a hivatásos színészek játszani kez­denek s az előadások befejeztével a jövő szezonig a hatásköre teljesen megszűnik. A közönséget pedig, a kik ezután a színházat előadások céljaira igénybe venni óhajtják, ez utón fi­gyelmeztetem, hogy e végett csakis a polgármesterhez és a városi tanácshoz forduljanak, mint a kérelem ügyében egyedül illetékes hatósághoz. Egy városi polgár. VÁRMEGYEI ÜGYEK. A közigazgatási bizottság ülése. — November 12. — Ung vármegye közigazgatási bizottsága e havi ülését gróf Sztáray Gábor elnöklete alatt tartotta meg. Az alispánnak október hóról szerkesztett jelen­téséből kiemeljük, hogy a csendőrség 280 esetben eszközölt nyomozást. Tüzesetek voltak : Ungvár r. t. városban 3 ízben, továbbá Radvánc, Ungludas, Sze- rednye, Kisgejőc, Cigányos, Bező, Horlyó, Unghosszu- mező, Lehóc, Éles, Tegenye, Botfalva, Veskóc, Sislóc, Csap, Kráska, Határhegy, Uzsok, Poroskő, Turjasebes, Turjamező, Mokra, Bercsényifalva községekben. Az összes kár 139656 K, miből biztosítás folytán 78902 K térül meg. — Bevándorolt összesen 232 idegen és pedig az ungvári járás területén 38, a szobránciban 2, a nagybereznaiban 188 egyén. A beregszászi kir. ügyész jelenti, hogy a letar­tóztatottak összes száma 85 férfi és 18 nő. A gyámpénztár forgalmi kimutatása szerint a maradvány október hó végén 1,177.726 K 95 f. A tiszti főorvos jelenti, hogy az általános köz­egészségi állapot október hóban kedvezőtlen volt, mert a fertőző betegségek nagyobb kiterjedéssel helyenként járványszerüleg léptek föl. A hevenytertőző meg­betegedések a következő számban és lefolyással for­dultak elő: roncsoló toroklob és torokgyík 20 eset 11 halálozással, vörheny 149 eset, 35 halálozással, hasi hagymáz 17 eset, kanyaró 228 eset, 7 halálo­zással, járványos fültőmirigylob 25 eset, hökhurut 146 eset egy halálozással, vérhas 58 eset 8 halá­lozással. Élve született 517 gyermek, meghalt összesen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom