Ung, 1907. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1907-01-13 / 2. szám

45. évfolyam. — 2. szám. Megjelenik minden vasárnap. Ungvár, 1907. január 13.

Előfizetési feltételek:

Cs»k *3 „Un*“ lapra :

Egész évre . . 8 K Negyedévre . 2 K

Félévre

........4 K Egyes szám . 20 f

Amerikába : Egész évre . .. 10 K BO f

„Ung rármegje Hlratalos l.apjá“-*al

egjött :

egész évre , 12 K — Félévre .... fi K

Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön.

Hirdetések

úgy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők.

Nyllttér soronkint 40 fillér

A nyílttéri és hirdetési dijak «lőre fizetendők.

Kiadóhivatal telefonszáma 11.

AZ (INGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Szerkesztőség: Vármegyeház-tór l-sö szám.

Nemzeti kultúra.

A kultúra a szellemi szabadság területe. A kultúra a versenyképesség területe. Itt védővámokat nem lehet felállítani. Itt a szellem ereje megy hóditó útjára. Hatalommá itt csak a műveltség fajsulya, ereje, mélysége és terjedelme lehet. Vagy bir egy nemzet kultúrája oly erővel, hogy béltartalmával hódit, vagy nem bir ezzel a mélységgel és erővel: akkor a kényszereszközök, mint korhadt pillérek dőlnek ki mellőle. Mint történeti nemzet, lelkünk melegével őrizzük alkotmányunkat, és minden avatatlan kéz beavatkozása elől, ha szükséges életünk feláldozásával védjük annak biztosítékait. Ragaszkodunk történeti jogainkhoz, mely minket magyarokat a haza földjéhez fűz és az allam magyar jellegét óvja. Becsülésben tartjuk, sőt föltétlenül megkívánjuk a törvényhozási es kormányzati eszközöknek alkalmazását is, melyek a magyar kultúra föltételeinek megalkotásában és tökéletesítésében segítenek. De óva intünk mindenkit, hogy semmifele törvényhozási vagy kormányzati intézkedést, kényszerszabályt a kultúra területén egyoldalú és kizárólagos mentőeszköznek ne tekintsen.

Ne nyugodjunk meg abban, hogy — bármily üdvösnek látszó gondolatot iktatunk is be törvénykönyvünkbe — a törvény szava majd életerőssé, hatalmassá teheti a magyar közművelődést. Az megmutathatja és rendelkezésünkre bocsáthatja a földet, a hol dolgoznunk kell, de dús termest csak az egész nemzet odaadó, közös ideáloktól áthatott, részletes hangyaszorgalmú, az egész szellemi es anyagi művelődést latható munkája teremthet. Össze kell szednünk magunkat, hogy művészetben, irodalomban, tudományban, kereskedelemben, iparban, föld- mivelésben a kultúra magaslatara emelkedjünk és ezt a magaslatot a magyar fajnak verejtékes munkájával kell elérnünk.

A jogi és történeti hegemónia csak akkor biztos alap, ha a magyar néplélek műveltsége

Felelős szerkesztő: Segédszerkesztő :

BÁNOCZY BÉLA. DEÁK GYULA.

a magyar földön élő minden faj között hirdeti a magyar műveltség felsőbbséget. Ez nyelvünk terjesztésének is a legellenállhatatlanabb eszköze. Ez a bevehetetlen erősség. Ez fegyverez le minden támadást, ez ábrándít ki minden ellenfelet. De létföltétel is. Nekünk erényeinkkel, tehetségünkkel a magyar nép gondolat- és érzés- világanak emelkedettségével, verejtékünk diadalmas eredményeivel kell faji erőnket nap-nap mellett bebizonyiiani. „Noblesseoblige“. A politikai vezetés, a politikai hegemónia nemessége erre kötelez. A magyarság íelsőbbségét kiváltságokra, politikai eszközökre, történeti jogokra való hivatkozással meg nem őrizheti. Erre a felsőbbségre csak egy ut vezet: a mindennapi ernyedetlen munka az állam es társadalom minden űrállomásán: a törvényhozásban, a kormányzatban, ennek minden szervében, a tanteremben, a műhelyben, a tudós szobájában és laboratoriumaban, a mezei munkában, az ipari és kereskedelmi foglalkozásban. A nagy célokban pedig az egyetértés, az önfegyelem, kitartás es mertektartas szelleme vezethet csak sikerre.

Nekünk magyaroknak mindenekelőtt önerőnkre kell támaszkodnunk. Arra, hogy első sorban saját erőnkre támaszkodjunk, megtaníthatott bennünket elegge a törtene em és az ország minden nagyjának intelme, E politikai nemzet magyar jellegéhez méltóan a vezető magyar fajnak saját erejeből kell a kultúra területen mindig kiválónak maradnia és a politikai felsőbbseget minden körülmények között kuiturai felsöbbsegével kell megalapoznia es fentartania. Elhibázott allami politika volna, mely ennek kivívásához a szükséges eszközöket rendelkezésre nem bocsátana, — de annal is nagyobb baj volna, ha a magyar társadalom itt es mindenütt összetett kezekkel, a politikai intézményektől, a kényszeri endszabaly októl várná mindent es nem hatná at a magyar társadalom minden tágját az a gondolat, az a kötelessegerzet, hogy más jelben nem, csak a

Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése.

magyar faj mindennapi, zajtalan, odaadó munkája jelében lehet győznünk és élnünk!

A közönség köréből.

Levél a szerkesztőhöz.

Tekintetes Szerkesztő Ur!

Kénytelen vagyok megismételni a régi nótát. Jonnek-mennek az idegenek a határon kereszt.il s a mióta a vasút ezen a ponton közelebb hozta a szomszédokat hozzánk, nagy csapatokban jönnek minket közelebbről megismerni. A múlt nyáron is voltak sokan idegenek Uzsokon. Itt járt a sambori tanító képző intézet 146 növendéke hat tanár kísérete mellett. Pünkösd első napján körülbelül 500 idegen látogatott el hozzánk. Javak akadémiai tanár vezetése mellett jogászok, erdész- növendékek, orvosnövendókek, technikusok, tanárjelöltek nézték meg hazánk határpontját, később hat apáca vezetése mellett itt volt a lomnai nőne velő-intézet 68 növendéke. Kisebb csapatokban számtalanok megfordulnak s mindig a határoszlop mellett mennek el.

A batároszlop pedig oly siralmas állapotban van jelenleg, bogy szomorú érzés fogja el az embert, ha megpiliantja. Ilyen állapotban hagyni nem szabad. A vasútépítés alkalmával szó volt róla, hogy a Schiffer és Grüuvald-cég uj oszlopot állit fel. Ebben azonban alig remélhetünk. De miért is áüitana fel egy cég, hiszen mindnyájunk érdekéről van szó.

A midőn az orvosok és az ungvári intelligenciának egy része íenu voltak Uzsokon, eu is ott voltam és feiakartam bivni a müveit közönséget az oszlop felállítására, de az idő roppant rossz volt, a szakadó eső elől mindenki oda vonult, a hová éppen tudott. Felhívásom akkor elmaradt, azért ezen az utón fordulok az uugi intelligenciához, ne várjuk, hogy az ungi határszélén mások állítsak fel a határoszlopot. Ne várjuk a megyétől sem, hiszen annak van elég más kiadása is. Adjunk össze és vidékenként válaszszunk lelkes hon- leányoaat, kik az ügyet felkarolják és a szent célra gyűjteni fognak. Az oszlop főoldalára legyenek irva királyunk es a miniszterek nevei, a jobboldalon a főispán, alispán, főszoigabiró, képviselő neve, a baloldalon pedig a gyűjtők nevei.

A bereznai járásban a fenkölt szellemű veskóci Badaházy Etelt kérjük fel — a gyűjtésre. Az uugi intelligens itjuságot pedig arra kérjük, hogy a farsanKönnyek.

Irta : Vidor Marci.

Miért, hogy annyit sir az ember Első szerelme idején:

Könnyekben olvad szót a szive,

Mig tart a drága kis regény.

Szerelmem bús kálváriája!

Zokogtam én is eleget . ..

S bár megjött rég a boldogságom,

Nem vesztém el a könnyeket.

A gyilkos.

Irta és a Gyöngyösi Irodalmi Társaság jan. 5-iki ülésén felolvasta Mocsári Miklós.

(Vége.)

Holmes elgondolkozott, azután elővette a Kereskedelmi Címtárt.

— A régi bérlőt Marmor Áronnak hívták, szólt kevés vártatva.

— Igen, felelt a főerdész csodálkozva, mostan Nagyfalun lakik.

— 5 óra 22 perc, szólt Holmes, ugyan igyekeznünk kell, hogy elérjük a nagyfalusi vonatot.

— Hogyan, szólt még jobban meglepetve a főerdész, hisz azt hittem, velem jön Hadadra?

— Más megbízatásom van, felelt kitórőleg Holmes, ezt az ügyet elvégzi helyettem Watsou. De ne sokat beszéljünk, a vonat nemsokára elindul.

Még idejében elértük a vonatot. Hadad egy későbbi állomása a vicinálisnak, azért egy darabig együtt utaztunk. Nagyfalun kiszállt Holmes. Látva a főerdósz elnyúlt arcát, visszaszólt.

— Azt hiszem, 2 óra múlva találkozunk Hadadon. A viszontlátásra I

— Különös ember, jegyzó meg a főerdósz, a ki, úgy látszik, nem bizott az en detektivi ügyességemben.

A hadadi állomáson már ott lebzselt Seress. Engem látva, kérdezte Holmest. Nagyon meglepte, hogy nem jött.

— Kár volt önnek is jönni, tiszta eset.

— Mit tudott meg ? — vágott közbe a főerdósz.

— Ügyfelünkre nem jót. Átvizsgálva a szobát, a Wertheim-szekrónyt becsukatlan találtam. Kinyitva az ajtót, megszámláltam a pénzt és tetemes arany és ezüst hiányzott.

— És . . .

— Nos, gyanúm mindjárt arra irányult, hogy nem a házbeliek lopták-e el, de mivel az öreg házvezetőnő, Hanka és József kétségtelen alibit mutattak fel, más irányban vizsgálódtam. Felkutattam az erdőkerülő lakását és kihallgattam a nejét.

Az asszony azt vallotta, hogy férjével civódott, a ki nagyon izgatottnak látszott. Azután becsapta az ajtót és fegyverét vállára véve eltávozott. 0 bement a szobába és ott találta férje levelét, melyben Írja, bogy öngyilkossá lesz, mert a neje nem szereti. Csakugyan dörejt hallott, mire eszméletlenül összerogyott. Nem tudja, mennyi idő múlva felébredt, hogy a férje csókolgatja. Akkor is feltűnt neki a férje különös viselkedése.

— Hát a pénz?

— A pénzt megtaláltam, szólt diadalmas hangon Seress.

— Hogyan, kiáltottunk egyszerre.

— Kezembe vettem az elöltöltő fegyvert és nagyon nehéznek találtam. Kezdtem a még küövetlen csövet vizsgálni, a fojtást kihúztam és ime kigurult a sok arany. Ezekután lehetetlen volt Varanó bűnösségén nem kételkednem.

— Szegény ember, szólt elkedvetlenedve a föer- dósz, hát mégis igaz? És a birvágy vitte rál

Szomorúan ballagtunk tel a kastélyba. Nagy

csetepaté zaja hallatszott. A gazdasszony szidta Han- kát, hogy eltört egy csomó cserepet. Ez vissza felesel- getett, mire a gazdasszony arcul ütötte.

— Nem maradok itt tovább az Istenért se, szólt a lány. Ferkó is védelmére kelt és fenyegette a gazd- asszonyt.

— Hej ezek a mai cselédek, szólt a főerdész, most kereshetek más leányt.

A főerdész megbivott minket vacsorára. Még javában folyt a vacsora, mikor szánka állott meg a ház előtt és Holmes szállott ki belőle. Mindnyájan megörültünk. Egy pillantást vetett Seressre és az ételekre és visszautasította a házigazda meghívását.

— Előbb körülnézek a házban, szólt.

— Azt hiszem, felesleges, válaszolt Seress.

— Hogyan, megvan a tettes ? kérdő szinte meglepődve Holmes.

— Megvan és le is van csukva Varanó, a kerülő, szólt Seress és a főerdósz is szomorúan bólintott igent.

Holmes arca felderült.

— Ab, vagy úgy. Hát akkor eszem valamit, azután az urak elkísérnek, mert szeretnék kissé körülnézni a házban.

Hamarosan befejeztük a lakomát és az egész társaság felkerekedett. Ferkó ment előttünk a gyertyával. Holmes mindent élesen figyelt. A lépcsőházban megcirógatta Hanka arcát.

— Beh piros vagy lelkem. Milyen szép fejkendőd van, a szeretőd adta?

Hanka duzzogva szólt:

— Mit akar a tekintetes ur? Van is nekem szeretőm. — Holmes át akarta ölelni, mire a lány kisiklott a kezéből és besietett a konyhába.

A gyertya csörömpölve esett a padlóra.

— Mi baj Ferke, kórdó nyájasan a szolgát Holmes, a ki sapadt arccal emelte fel a gyertyát.

— Féltékeny a legény, súgta oda a főerdósz.

Tovább haladtunk a lépcsőn, az ide-oda kanyar-