Ung, 1906. július-december (44. évfolyam, 28-54. szám)
1906-08-19 / 35. szám
6. oldal. XT IST C385. szám. Közgazdaság. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya augusztus hó 22-én d. e. 10 órakor Ungvárott, a m. kir. főerdőhivatal tanácstermében ülést tart, melyre az igazgató-választmányi tagokat tisztelettel meghivom. Csuha István ügyvezető alelnök. CSARNOK. Magyar nemzeti társadalom. rta s a Közmű velődésiijjEgyesületben 1906. január 27-én felolvasta dr. Nagy József. I. Midőn a nagy francia forradalom nyomán az európai kontinensen a szabadság és egyenlőség eszméi politikai diadalt arattak, ez eszmék mámorában az államjog és államfilozófiai tudomány terén szemben a népszabadság és nemzetfüggetlenség eszméivel, — nemzetközi irányzat kapott lábra. Azt hitte az elmélet, hogy a diadalt nyert szabadság-eszmék ledönthetik az államhatárok elválasztó vonalát, eltüntethetik a népfajok különbözőségeit, kiirthatják a szivek honfiúi érzelmeit és a nagy szabadságban és egyenlőségben összeforr minden, eddig különváltan élt nemzet és nemzetek összeforradása fölött csak a diadalmaskodó kultúra fog uralkodni. A filozófiában poéták jutottak szóhoz és a hideg tudományban a képzelődő fantázia tolult előtérbe: a szabadság szertelensége, mely miként most az orosz birodalomban,melynek Rousseauja: Tolstoj nemzetközi, őst istentelen elveket hirdet. Miért? Az ő nagy lelke nemzete szabadságvágya mámorában a nagy szolgaság után világszabadságot remél, érezte a szolgaság súlyos bilincseit, a mikor lehullanak ezek a milliókról, hulljon le minden szolgaság és éljen a népszabadsággal a világszabadság! így remélt Petőfink is 1848-ban. De más körülmény is elősegítette a nemzetköziséget hirdető elméletet, a mely azt tetszetőssé tenni alkalmas volt. A népszabadság diadalt aratván, politikai ideálok nem álltak rendelkezésre. A rendi szervezetek a nyugati államokban megdőltek, az állam szabad polgárokat nyert, kik polgárjogaik élvezetében egyen- lőek lettek. Politikai ideálok hiján, szükségszerüleg a béke áldásai közepette a népjólót kérdése nyomultak előtérbe. A nemzetek gazdagságra, az államok hatalomra csak azért törekedtek, hogy polgárai gazdasági jólétét minél hatékonyabban biztosíthassák. Mindama nyugoti államokban tehát, a melyek szabadság, egyenlőség eszméiben bevont államokban és kívül nemzetközi viszonyaikban a többi államokkal szemben függetlenek lettek, — a gazdagodási vágy parancsa nyomán a gazdasági kérdések nyomultak előtérbe. És tényleg ma a nyugoti nemzetileg egységes államokban a gazdasági kérdések uralkodnak egyedül, a parlamenti pártok társadalmi és gazdasági pártok, a kérdés, mely buktat és felemel kormányokat, csak az, minő politika biztosit nagyobb hatalmi túlsúlyt a faj terjeszkedése és a nemzeti jólét fejlesztése körül. Túlsúlyra kerülnek a szociális irányzatok, vagyis az az irányzat, a mely az államhatalmi célt a népek milliói: a tömegek jólétének biztosításában, a milliók nópjólé- tének fejlesztésében látja. Az ideál egy oly állam, melynek minden tagját áthatja a közügy szeretető, a melyben minden tag a közért él és dolgozik, dolgozik mindenki egyért és egy mindenkiért. Áz államintézmények olyanok legyenek, a melyek mindon polgárnak védelmet és a boldogulásra lehetőséget adjanak. Kiváltságosak ne legyenek. Csak egy kiváltság legyen: a munka. Minél hatékonyabban dolgozik valaki a közért, úgy annál kiválóbb legyen állása a társadalomban. A gazdasági kérdések ekép előtérbe tolulván, a gazdasági elvek törvényszerűsége, egyenlősége, egyetemes igazsága mind alkalmas volt adatot szolgáltatni annak az elvnek, hogy a munkálkodó nemzeteknek éppen gazdasági érdekeik hatékonyabb biztosítása végett nincs szüksége államkeretekre, — miként a közgazdaság összes elveivel nemzetközi, úgy nemzetközivé kell válni a közgazdasági tevékenységet űző, munkálkodó modern nemzeteknek is. Hiszen a pénz nemzetközi; az árak a nemzetközi piac árai után igazodnak; a termelés nemzetközi, mert egy ország termel az egész világnak és az egész világ termel az egynek. A munkafelosztás elve gazdasági elvvé válván, a munkamegosztás érvényesül nemcsak az egyes termelési tárgyaknál, de az egyes országok mint termelők között is, stb. stb. érvek a mellett, hogy az államok egygyé összeforrjanak. És ennek csak egy akadálya van: a faji ösztön és a hazaszeretet. Ezt irtsák ki a szivekből és ledőlnek az elválasztó falak. Csakhogy a fajszeretet és a haza- szeretet ős ösztön és kiirthatatlan, miként a szülő-, a család-szeretet, miként a hit az Istenben. A szivekben, a nemzetek milliói szivében él kiirt- hatatlanul a faj szeretete. Elméletek meg nem dönthetik. Miként él az a természet elosztásában törvényeiben, mert ott is ól az elv: hogy a teremtmény röghöz kötött. A citrom, babér és olajfák csak délen tenyésznek, fenyőerdők koszorúja csak a büszke hegyeket övezi északon, a szőlő az enyhe égöv növénye, az oroszlán csak a tropikus ősordőkben uralkodik, a hal csak a vízben, a pacsirta csak a levegőn él — mindennek van hazája, van hazája az embernek is, azért ösztön ez és kiirhatatlan. Az ember mióta e földön él, mindig államokban élt, csak szabadsághősöket, honfiakat, honvezéreket jegyzett fel a történelem, kik mind csak egy hazának voltak fiai és hősei, kiknek mindenike szivében csak egy haza iránti olthatatlan szerelem lángja lobogott. Nincs nemzetköziség; de vannak nemzetek és a nemzetekben összekapcsoló erő a fajszeretet, és csak ezt igazolja és jegyezheti fel a történelem. Minden országnak csak zsebe nemzetközi, szive sohasem volt az. Ruhánk nemzetközi, de a mit a ruha takar, az mind saját egész vérrendszerével, összes idegeivel: az német, francia, angol, magyar. És e fajszeretetben találkozik, intelligenciája, munkálkodása, hivatása folytán oszlik meg a nemzetet alkotó társadalom. A nemzet elvont fogalom, valóvá csak a nemzetalkotta nép és a népalkotta társadalmi osztályok által válik. A gerince, a vérkeringése az államnak a társadalom : az emberek, a polgárok. S ez a társadalom sok osztályba tagozódik. Tagozódik mint politikai, mint gazdasági tényező, és tagozódik főleg az emberek egyenlőtlenségének igazsága folytán: arisztokrácia, középosztály és néposztály, termelő és fogyasztó osztályok és a társadalmi osztályok sokfélesége, amelyek különböző érdekeikkel, a szövedék labirintusát képezik. Mutassunk rá csak a magyar társadalom tagozódására. A társadalmi osztályok tagozódása szoros kapcsolatban áll a kultúra előrehaladásával és a nemzet politikai szabadságával. A nyugati államok egységes nemzeti és független államok. Ott az egész társadalom nemzeti társadalom. Ott politikai pártok és politikai célokat szolgáló oly társadalmi osztályok, a melyek a nemzet függetlenségét szolgálnák, szemben azokkal, a melyek mint konzer- vátiv áramlatok a relatív függetlenséget szolgálnák — nincsenek. Ott tehát a társadalom tagozódása teljesen normális. Arisztokrácia az a társadalmi osztály, a mely a nemzet társadalmi és gazdasági életében gazdasági és értelmiségi túlsúlyánál fogva vezérszerepet visz. Tőkepénzesek, kereskedőházak fejei, iparvállalatok vezetői, földhitelbirtokosok alkotják a gazdasági arisztokráciát; tudósok, művészek, irók a szellemi arisztokráciát. A középosztály : kézművesekből, iparosokból, kisbirtokosokból áll; a szellemi középosztályt az állam bürokráciája: hivatalnokai képezik. Munkások milliói alkotják a néposztályt. A kasztrendszer nem érvényesülhet. Az utolsó munkás is felemelkedhetik a nemzete arisz- tokrátájává, ha erre gazdasági, avagy értelmi túlsúlyát megszerezte. A keleti államokban a társadalmi tagozódásra a származás adja meg az alapot. Arisztokrata az, a ki annak születik, a mini születik a középosztálybeli és születik a pór. A születés nem jelentvén hivatottságot, az ily országok a kultúrában való előrehaladás végett rászorulnak idegen iparosok, kézművesek, kereskedőkre stb., igy tehát a gazdasági vérkeringést idegenek végzik. (Folytatása következik.) Anyakönyvi hivatalból. Hivatalos óra: d. e. 9—i2. d. u. 3—5. Házasságkötés minden nap, kivéve vasárnap és ünnepnap délutánját. Népmozgalmi kimutatás : aug. 4—18-ig. Karniol Salamon és Bródy Guszti leány, Rappaport Chaim és Moskovics Sáli fiú, Stark Lipót és Berko- vics Háni leány, Múnka Mihály és Hirics Éva fiú, Homonnai Ernő és Harsányi Leopoldina fiú, Csengeri Jenő és Krón Margit leány, Papirnyik András és Kuruc Mária leány. Házasságok: Ploszczanszki János és Ondrik Anna, Berkovics Burich és Weiczner Malvin, Weltman Hennech és Bródy Éva, Richter Richárd és Schmidt Anna, Dr. Szabó Ernő és Komjáthy Jolán, Czurkó György és Iván Borbála, Irházi Ambrus és Egner Cecilia, Dicker Károly és Dikker Hermina. Halálozások: Csertészni Anna róm. kath. 10 napos gyermek. Danes László ev. ref. 1 hetes gyermek, Nyíri Pál gör. kath. 3 hetes gyermek, Schwarcz Simonné Wolfthal Debóra izr. 80 éves, Krasznay Anna róm. kath. 4 éves gyermek, Erdélyi Gábor róm. kath. 172 éves gyermek, Bohuczky Dezső róm. kath. 1 hónapos gyermek, Leudranics Györgyné Dolgos Borbála g. kath. 30 éves, Matisz János r. kath. 55 éves, Molnár Lina ev. rof. 15 éves napszámos, Lois Jakab izr. 1 hónapos gyermek. Kiják Erzsébet r. kath. */s éves gyermek, Iván József g. katb. 9 éves gyermek, Kokitkó Miklós g. kath. 53 éves napszámos. Szerkesztői üzenetek. kéziratok at nem adunk viasza. Bérmentet len leveleket nem fogadunk el. Névtelen leveleket nem veszünk figyelembe. A. J. Versében nincs semmi költői gondolat, sem formaérzék. Nem közöljük. D. D. Fenti üzenet szól Önnek is, bár gyakorlottabb kézre vall a vers kidolgozása. Próbálkozzék meg kisebb versekkel. A jel- zelzett tárcákból, cikkekből küldjön be néhányat. Prózai munkái talán sikerültek. Kiváncsi. Márton Boldizsár és Vas László két jeles, helyi iróember álneve. Makovical. Mihelyt kellő helylyel rendelkezünk, közzétesz- szük nyilt levelét. Nyilttór.* Búcsú. Mindazon ismerőseimtől és jóakaróimtól, kiktől személyesen búcsút nem vehettem, azon szives támogatásért, melyben engem részesíteni szívesek voltak, ezúton fogadják hálás köszŐDetem. Szobráncz, 1906. aug 15-én. 1?9i Havasi Andor, ____________ fodrász. * Ezen rovatban közöltekért felelősséget nem vállal a Szerk. Kiadó és laptulajdonos: SZÉKELY SIMON. Születtek: Lebovils Jakab és Wasserman Etel leány, Csáthy Lajos és Krausz Zsuzsanna leány, Bodnár Béla és Balogh Borbála fiú, Kiss Imre és Fürst Jolán leány, Büchler Lajos és Schächter Laura leány, Nécsey István és Farkas Irén leány, Nitkulinecz Péter és Demcsák Anna fiú, Mandel Áron és Grosz- man Háni leány, Hirsch Izráel és Halpert Czilli leány, Rlfncrarlnk telJes ellátásra 1—2 jobb családjjiiugQuua bó] VJÜ6 fiut vagy leányt Val_ láserkölcsi nevelés, szigorú felügyelet és segédkezés a tanulmányokban biztosítva. Zongora a házban. 1790,1—3 Szilágyi Nándor, a kassai izr. iskola igazgatója. A Franklin-Társulat kiadása. A Magyar Remekírók a magyar irodalom főművei kilencedik sorozata most jelent meg a következő kötetekkel : Deák Ferenc munkáiból. I. kötet. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Wlassics Gyula. Magyar népdalok. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Endrődi Sándor. Mikes Kelemen törökországi levelei. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Erődi Béla. Petőfi Sándor munkái. I és II. kötet. Kisebb költemények. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Badics Ferenc. A már előbb megjelent nyolc sorozatban a következő müvek jelentek meg: Arany János munkái. I. II. 111. és IV. kötet. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Riedl Frigyes. Arany László munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Kozma Andor. Bajza József munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Badics Ferenc. Balassa Bálint báró és Zrínyi Miklós gróf. Sajtó alá iendezte és bevezetéssel ellátta Széchy Károly. Csiky Gergely színművei. Sajtó alá rendezi? és bevezetéssel ellátta Vadnay Károly. Csokonai V. Mihály munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Bánóczi József. Czuczor Gergely költői munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Zoltvány Irén. Eötvös József báró munkáiból. I. kötet. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Voinovich Géza. Garay János munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Ferenczi Zoltán. Gyöngyösi István munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel el- láta Badics Ferenc. Gvadányi József és Fazekas Mihály. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Nógyesi László. Katona József és Teleki László gróf. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Rákosi Jenő. Kazinczy Ferenc műveiből. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Váczy János. Kemény Zsigmond báró munkáiból. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Gyulai Pál. Kisfaludy Károly munkái. I. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Heinrich Gusztáv. Kisfaludy Sándor munkái. I. és fi. kötet Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Heinrich Gusztáv. Kölcsey Ferenc munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátt Angyal Dávid. Kossuth Lajos munkáiból. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Kossuth Ferenc. Kurucz költészet. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Erdélyi Pál Madách Imre munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Alexander Bernát. Pázmány Péter munkáiból. Sajló alá rendezte és bevezetéssel ellátta Fraknói Vilmos. Reviczky Gyula összes költeményei. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Koroda Pál. Gróf Széchenyi István munkáiból. I. kötet. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Berzeviczy Albert. Szigligeti Ede színművei. I. és II. kötet. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Bayer József. Tompa Mihály munkái. I. II. III. és IV kötet Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Lévai József. Vajda János kisebb költeményei Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Endródi Sándor. Vörösmarty Mihály munkái. I. II. III. IV. V. és VI. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Gyulai Pál. A Magyar Remekírók gyűjteménye tizenegy 5 kötetes sorozatban jelenik meg. A teljes 55 kötetes munka ára 220 korona; az ennek kiegészítőjeként megjelent Shakspere összes müvei hat kötetbe kötve ára 30 korona, melyet a Magyar Remekírók vevői 20 korona kedvezményes áron kapnak. Megrendeléseket elfogad minden könyvkereskedés és a Franklin- Társulat 1737 magyar irodalmi intézet és könyvnyomda. (Budapest IV., Egyetem-u. 4.)
