Ung, 1906. július-december (44. évfolyam, 28-54. szám)

1906-09-23 / 40. szám

40. szám. TT ÜST G­3. oldai. 3. Heverdle Frigyes II. aljegyző, tb. főjegyző a felső fokozat betöltése után azonnal előlép, 1907. évre többlet ............. .... ........................ .... .... 500 K. 4. Remenyiczky Mihály vm. alügyész 1907. október 1-től a IX. fiz. oszt. 1-ső fokozatába lép elő, többlet ........................ -.......................................... 75 K. 5. A vm. központi kiadó folyó évi szeptember 1-én a X. fiz. oszt. második fokozatába lép elő, az 1907. évre az 1906. évi előirányzattal szemben több­let ..................... .................................................... 133 K 34 fillér. 6. A napdijasoknál kettő á 2 K 40 fillér napi­dijjal, négy napi 2 K napidijjal és egy 1 K 60 fillér napidijjal vétetett fel, többlet ........................ ... 584 K 7. A vm. segédkiadó a felső fokozatok betöltése alkalmával a XI. fiz. oszt. I. fokozatába lép elő, 1907. évi többlet ................................. ........................ — 200 K. Árvaszéki személyzet: 8. Horváth Dezső árvaszéki elnök a VII. fizetési oszt. l-ső, Csicsery Árpád és Pálffy Béla ülnökök a VIII. fiz. oszt. 1-ső fokozatába lépnek elő a felső foko­zatok betöltése alkalmával, többlet az 1907. évre 1400 K. 9. Az árvaszéknél egy napidijas napi 2 K 40 fillérrel vétetett fel, többlet .................................. 146 K. Járási személyzet: 10. Kusnyiri Gyula nagykaposi főszolgabíró a VII. fiz. osztály 3-ik sorozatába soroztatott 1906. szeptember 1-től, többlet az 1907. évre — 8C0 K. 11. Kovássy Elemér perecsenyi és Tomcsányi István szobránczi főszolgabirák folyó év október 1-én a VIII. fiz. osztály 2-ik fokozatába lépnek elő, 3A évi többlet az 1907. évre — — ....................... 600 K. 12. Kun Ferencz, Füzesséry János és Borsiczky Béla járási írnokok a XI. fizetési osztály 1-ső fokoza­tába, dr. Barta Vilmos és dr. Bosnyák Béla járásorvo­sok pedig a X. fizetési osztály első fokozatába lépnek elő a felső fokozatok betöltése esetén, többlet 1907. evre...............................— ..... .................................. touu tv. 13. A járási dijnokok napidijait a következőkép állapította meg az alispán: 1. napi 3 K 1 dijnok ............... 1095 K 2. napi 2 K 40 f 1 dijnok. ....... 876 K 3. napi 2 K 6 dijnok ...................... 4380 K Összesen: 6351 K Többlet 1907. évre 1129 K Szükséges volt a napidijaknak ily mérvben való megállapítása, mert a jelenlegi drágasági viszonyok között megbízható, állandó munkaerő alacsony napi- dij mellett nem kapható s mindenesetre méltányos is, hogy a kitartó szorgalommal 6—7 éven át alacsony napipij mellett dolgozó dijnok a megélhetési viszonyok változását is figyelembe véve, némi előléptetésben, napidij felemelésben részesittessék. Összes többlet ezen rovatnál a költ­ségvetés szerint csak ................................ 5620 K 67 f Előadott indokok szerint ................. 7667 K 34 f Különbözet: 2046 K 67 f mely onnan ered, hogy a folyó évben a 2-ik fokoza­tokban volt tisztviselők állásai uj, a 3-ik fokozatba került tisztviselőkkel töltettek be. II. rovat. Szolgaszemélyzet bére és lakáspénze rovatánál Stofán Ferenc nagykaposi járási hivatalszolga a 800 koronás fokozatba 1907. január 1-től való elő- lépése okozta a többletet. Itt a magasabb fiz. foko­zatban volt járási hivatalszolgai állás alsóbb fizetési fokozatba sorolt egyénnel töltetett be. III. rovat. Szolgaszemélyzet ruházata és lótartási átalányánál a 3 és 4 évenként esedékes ruházatok fel­vétettek 1907. évre, többlet 472 K. A IV. és V. rovatnál, hivatalos helyiségek és fog­házak bére és irodai szükségletek rovatán az 1906. évi előirányzattal szemben csökkenés állott elő. A VI. útiköltség rovaton pedig változás nincs. A VII. Épületfenntartás rovaton 25,032 K 14 fill, emelkedés állott elő, mert: a költségvetéshez csatolt s az államépitészeti hivatal által eszközölt műszaki leírás és költségvetés szerint a nagybereznai járásorvosi lak tatarozására 656 K 88 f., a szerednyei körorvosi lak tatarozására 497 K 76 f., a vármegyei székház tata­rozására 23,000 K, az ungvári szolgabirói hivatal (régi vármegyeháza) tatarozására 2500 K, a vármegyei lak és mértékhitelesítői lak tatarozására pedig 1000 K irá­nyoztatok elő. Ezek mind oly szükségletek, melyek most már elodázhatlanok, s a vármegye közönségének érdeke, hogy ingatlanai a jó gazda gondosságával rendben- tartassanak, mert ellenesetben csak károsodást szen­vedhet. Tüzifecskendő beszerzésére 500 K irányoztatok elő, mert a jelenlegi felszereléssel veszély esetén mi eredmény sem lenne elérhető. A VIII. „Egyéb rendszeresített kiadások“ rovata csökkent, a IX. Rabtartási költségek rovat változást nem szenved, mig a X. Előre nem látható kiadások rovata 2500 koronával felemeltetett, mert a közigazgatás terén az eddigi tapasztalat szerint oly tömeges kiadások me­rülnek fel mindig nagyobb mérvben, hogy az egyes rovatokon előirányzott összegekből lehetetlenség hitel túllépés nélkül a legszükségesebb kiadásokat is fedezni. Ez alkalommal a költségelőirányzatba uj, a Rend­kívüli kiadások rovata is felvétetett 21,356 K 82 fillérrel. Ugyanis a perecsenyi szolgabirói épület tatarozására az 1903. évben a kavicsvállalati alaptól kölcsönvett ösz- szegből még fennálló 3556 K 82 fill, úgyszintén az 1901. évben ugyancsak a kavicsvállalati alapból kölcsönvett______________17800 K összesen tehát 21356 K 82 f nevezett alapnak visszatérítendő lenne, de miután a megyei háztartási alap önerejéből külön javadalmazás hiányában erre nem képes, az a költségvetésbe felvé­tetett. B) Fedezet. A fedezet rovata 420 K 50 f emelkedést mutat. A vármegye állandó választmánya f. hó 1 7-ikén d. e. 10 órakor ülést fog tartani. Járási számvevői kinevezések. Vármegyénkben is betöltettek már a járási számvevői állások. A járási számvevők a főszolgabirákhoz beosztva a községi vagyonkezelés és számadások felülvizsgálására és ellen­őrzésére és a számvevői teendők végzésére vannak hivatva. A m. kir. pénzügyminiszter által kineveztettekj: Kalmár Marián az ungvári, Stépán Ferenc a kaposi, Bottlik Géza a nagybereznai, Kelemen Kálmán a szobránczi és Hanschild Lajos a perecsenyi járásba, valamennyien számellenőri rangban. VÁROSI ÜGYEK. A város küldöttsége Kossuth. Ferenc és gr. Apponyi Albert minisztereknél. A város képviselőtestületének küldöttsége gróf Sztáray Gábor főispán és dr. Visontai Soma orsz. képviselő vezetése alatt e hó 18-án tisztelgett Kossuth Ferenc kereskedelemügyi és gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztereknél a kövözotvámi segély megadása és a reáliskola kifejlesztésének kérelmezése céljából. Ugyané napon adta át a küldöttség Kossuth Ferencnek díszpolgári oklevelét is. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter első Ízben déli 12 órakor hivatalos helyiségében fogadta a küldöttséget, a hol gróf Sztáray Gábor főispán rövi­den előadva a küldöttség megjelenésének okát, át­adta a szót Berzeviczy István rendőrkapitánynak, aki csinos beszéd keretében ismertette meg a miniszterrel a kövezetvám ügyét, s végül átnyújtotta az államsegély kérelmezését tartalmazó felterjesztést. Utána dr. Visontai Soma orsz. képv. szólott. Különös jóindulatába aján­lotta a miniszternek a város kérelmét, s erősen hang­súlyozta, hogy a kövezetvámi engedélyokmány Ungvár városára tulajdonkép Shylock-féle szer­ződés, mely csakis aá államra nézve kedvező, mig szigorú végrehajtása Ungvár város adófizetőire óriási teherrel nehezednék ; ily szerződés végrehajtását pedig az államnak eszközölnie nem szabad. Kossuth Ferenc úgy Berzeviczy, mint Visontai szavait nagy figyelemmel hallgatta, s szinte meglepe- tettnek látszott, hogy Ungváron mintegy 3 és fél kilo­méter állami ut vonul keresztül, melynek kiépítése és fenntartására a város vállalkozott. Ily körülmények között méltányosnak találja,, hogy a város út­építési célokra államsegélyben részesüljön, s ezért a maga részéről a legmesszebbmenő jóindulatáról biztositolta a küldöttséget, s a kérelemre egyúttal reá vezette, hogy elintézését magának tartja fenn. Ez az igazán meglepő és őszintén megnyilatkozó jóindulat arra bátorította Berzeviczy István rendőrkapitányt, hogy a város nevében egyúttal kérelmezze a debreceni üzletvezetőséghez tartozó sátoraljaújhelyi forgalmi főnökségnek Ungvárra való áthelyezését, s az ungvári államvasuti felvételi épületnek az eredeti terv szerinti további kiépítését. Kossuth Ferenc keres­kedelemügyi miniszter mindkét kérelmet azzal vette át, hogy azok személyes közbenjöttével fognak elintézést nyerni. Ezután gróf Sztáray Gábor főispán bemutatta a miniszternek a küldöttség tagjait, akikkel a miniszter kezet fogott, s ezzel a tisztelgés véget ért. A küldöttség tagjai voltak: Berzeviczy István rendőrkapitány, Bródy Sándor fővárosi nagykereskedő, ungvári birtokos, dr. Bródy Miklós ügyvéd, Gaar Iván képv. test. tag, Rácz József városi mérnök, dr. Sajó Elek v. h. ügyész, a kik dr. Visontai Soma orsz. képv. vezetése alatt d. u. lk2 órakor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi m. kir miniszternél tisztelegtek, átnyújtva a város képviselőtestületének tiszteletteljes felterjesztését a reáliskolának íőreál- iskolává fejlesztése iránt. Gróf Apponyinál a város kérelmét ismét Ber­zeviczy István rendőrkapitány tolmácsolta, a kinek beszédére a miniszter kijelentette, hogy a csonka is­koláknak egyáltalán nem barátja, azoknak fokoza­tos fejlesztése programmját képezi, a jelen esetre pedig kijelentette, hogy legplausibilisebbnek tartja a fő- reáliskolává való fejlesztést, s ennek megtörtén­tét nemcsak mint miniszter, de mint Ungvár vá­rosának polgára is minden rendelkezésre álló esz­közzel igyekezni fog mielőbb keresztül vinni. Esti 7 órakor az ungváriak küldöttségét ismét Kossuth Ferenc kereskedelemügyi m. kir. miniszter fogadta a függetlenségi párt körhelyiségében, hogy átvegye tőlük a város díszpolgárává történt megvá­lasztatásáról szóló okmányt. A küldöttség a tanácskozó-teremben helyezkedett el és Kossuth Ferencet belépésekor zajos éljenzéssel fogadta. Kisóretóben voltak : Kossuth Lajos Tivadar az olasz vasutak ny. elnökigazgatója, Leszkay Gyula, Szentiványi Árpád, Szatmári Mór, Szász József, Sümegi Vilmos, Szúnyog Mihály, Somogyi Aladár, Farkasházy Zsigmond, Kovács Ernő, Nemes Bertalan, Ráth Endre és Zichy Miklós gróf képviselők. Az oklevelet Visontai Soma nyújtotta át szép beszéd kíséretében. Lelkes szavakban mutatott rá azokra az érdemekre, melyeket Kossuth Ferenc hazajövetelének pillanatától kezdve, egész a mai napig, a nemzeti ügy körül szerzeti. Hangoztatta, hogy azt a ragaszkodást és bizalmat, melylyel az ország minden része iránta viseltetik, csak fokozták alkotmányunk megvédése körül kifejtett fe­lejthetetlen, dicső küzdelmei. A függetlenségi zászló soha, egy percig sem hanyatlott alá, mióta a Kossuth a nemzet vezéreként kezébe ragadta. Az pedig, hogy az ország közgazdasági és kereskedelmi kormányzatát elvállalta, minden hazafiban megerősítette ama hitet, hogy a nemzet vállvetett munkássággal és kitartással ki fogja vívni gazdasági fölvirágozását és önállóságát. Kossuth Ferenc megköszönte e kitüntetést, há­láját fejezte ki a város közönségének a bizalomért, a mi közpályán működő férfiú részére legnagyobb juta­lom. Rámutatott arra, hogy midőn hazájába visszatért, még senki sem hitte, hogy a függetlenségi párt va­laha többségre fog jutni és ime, a lankadatlan küzde­lem eredménye : ma a parlament túlnyomó többsége a függetlenségi párt. Visszautasít minden olyan vádat, mely-oda irányul, hogy ő és barátai elveiket cserben hagynák és megtagadnák. O, bár a kormányzásban résztvesz, elvei szilárd fontaitásával cselekszi azt, és nem csak a nemzet előtt és a parlamentben, ha­nem a királyi szék előtt is a függetlenségi elvek íöntartásának hirdetője és szószólója. Beszédét hosszantartó, lelkes éljenzés követte. Kossuth ezután hosszan elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. Nagy ér­deklődéssel tudakozódott a megyei gazdasági különösen ipari viszonyok iránt és Ígérte, hogy kormányzatának keretén belül igyekezni fog a felvidéken lótesitendő ipartelepekkel a szegényebb nép és különösen a mun­kás-osztály helyzetén segíteni és javítani. Ezzel nem csak a vagyonosodási viszonyokat akarja kedvezőbbé alakítani, hanem a tömeges kivándorlást is csökkenteni. Ezért legközelebb köriratot fog intézni a törvényhatósá­gokhoz, hogy közöljék, minő ipartelepeknek van az illető vidékeken előtoltételük. Majd tudatta a küldöttséggel, hogy a kövezet­vámi segélyügyben benyújtott kérelmet már át­olvasta. Minthogy a küldöttség tagjait Kossuth Lajos Tivadarnak is bemutatták, ő is szives társalgást foly­tatott azokkal az iparról, kivándorlásról, önálló vám­területről. A gazdasági önállóságról elmésen jegyezte meg: — Az önálló vámterület kétségtelenül sokat len­dítene iparunkon. De ne felejtsük el, hogy az olyan, mint egy emeltyű. Nem önműködő, hanem olyan, a mely erős kart kíván . . . Arra a kérdésre, vájjon igaz-e az a hir, hogy hogy megtelepszik e Magyarországon ? — igy felelt: — Nem, erről szó sincs. Kétszer egy évben el­látogatok hazámba, most is csak látogatóban vagyok itt. Á mikor tavasszal itthon jártam, bizony aggoda­lommal voltam eltelve, de ime, az ősz megnyugvást hozott nekem. Annyi bizonyos, hogy széles váltakra és erős akaratra van szükség . . . Arra a kérdésre, vájjon egyáltalán nincs-e szán­déka visszatérni hazájába, — igy felelt: — Talán, ha fiatalabb volnék ... De én bizony már ötvenhat éve ólek odakint. Próbáltam dacolni az idővel, visszatartani a fiatalságot, de nem nagyon sikerült, — mondotta s mosolyogva tark jára muta­tott, a melyet két oldalt árnyékoltak be őszes fürtök. — Én odakünn a magyar faj előretolt pionja va­gyok — folytatta Kossuth, — s fajomnak nem váltam kárára. Ilyenre is szükség van ... De ezentúl évenkint nemcsak kétszer, de ha lehet háromszor is eljövök haza. Ez azonban nem bizonyos, mert ha nem is vas­úti ügyek, de másnemű kötelezettségek lefoglalnak Milánóban. Ezután a milánói viszonyokról esett szó. — Milánóban, — folytatta Kossuth, — igen tekintélyes magyar kolónia van, de tényként kell meg­állapítanom, hogy tagjai csupa izraeliták, a kik egytől- egyig derék, jó magyarok. Jakubovits szegedi, Rosen- feld szolnoki származású ember, két nagy pénzintézet vezérigazgatója, Deutsch aradi ember, vasúti vállal­kozó : a kolónia legelőkelőbb tagjai s mindhárom ki­tűnő magyar ember. Kossuth Lajos Tivadar még sok érdekes dolgot mondott el az olaszországi közállapotokról, úgy, hogy a társalgás majdnem egy órányi időt vett igénybe, nagy örömére a küldöttség tagjainak, a kiktől úgy Kossuth Ferenc, mint Kossuth Lajos Tivadar szívélyes kézszoritással vettek búcsút. * Másnap e hó 19-én Berzeviczy István, Gaar Iván, Rácz József és dr. Sajó Elek küldöttségi tagok Kálmán Gyula és Hartig Sándor kereskedelemügyi m. kir. osztálytanácsosoknál tisztelegtek, kérve jóindu­latú támogatásukat az amugyis nehéz anyagi viszony ok között levő város iránt. Az osztálytanácsosok a lehető legnagyobb előzékenységgel fogadták a küldöttséget, s velők hosszabban tárgyaltak a kövezetvám-ügyről s határozottan megígérték a kérelemnek támogatását az esetre, ha a kérelem jogosságáról aktaszerüleg is meg­győződnek. Hartig osztálytanácsos felemlítette azt is, hogy Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter már információt is kért tőle ez ügyben. Arra a kérdésre, hogy mitévő legyen a város a közigazgatási bizottságnak azon határozatával, melylyel az útépítés­nek még ez évben való megkezdése elrendeltetett s hogy célra vezető lenne-e a jelen körülmények közt a hatá­rozat megfelebbezése: az osztálytanácsos kijelentette, hogy tanácsot ugyan az ügy hiányos ösmerete miatt nem adhat, — a felebbezós beadása azonban minden­esetre megakadályozza annak végrehajthatóságát.. Választás. Ungvár városánál üresedésbe jött közigazgatási tanácsosi állást jövő hónapban tölti be választás utján a képviselet. Eddig két jelölt van : dr. Mocsáry Miklós eddigi helyettes tanácsos és dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom