Ung, 1906. július-december (44. évfolyam, 28-54. szám)
1906-07-29 / 32. szám
44. évfolyam. — 32. szám. Megjelenik minden vasárnap. Ungvár, 1906. julius 29. Előfizetési feltételek: Csak az „Iliig*4 lapra : Egész évre . 8 kor. Negyedévre 2 kor. Félévre ... 4 kor. Egyes szám 20 fill. Amerikába: Egész évre 10 kor. tíO fill' „Ung vármegye Hivatalos Lapjáéval együtt : egész évre 12 kor. — Félévre. . 6 kor. Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. Hirdetések úgy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénze k a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyilttér so^onkint 40 fillér A nyílttéri és hirdetési dijak előre fizetendők. < Kiadóhivatal telefonszáma 11. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Vármegyeház-tór 1-ső szám. Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. A nemzetköziek. Irta dr. Nagy József. Piros falragaszok nagy népgyülést hirdetnek mára. S a piros falragaszokról fekete betűkkel rémitő dolgokat kiabál le az ungvári szociáldemokrata párt. Mert Ungváron vannak szociáldemokraták. Nagy elméjű, fényes eszű, kipróbált becsületes hazafiak, kik tapasztalatokban megőszülve, az élet bölcs tanulságaiként szociáldemokrata elveket hirdetve ádáz kritikát mernek és tudnak mondani közállapotaink felől, az uralkodó rendszerről, a törvény- hozásról, sőt talán a legmagasabb Úristenről is. így kell annak lenni. Ezt hirdetik a nagy szavak, a vakmerő kifejezések azokon a falragaszokon. Mert hogyan is merne egy éretlen, műveletlen tacskó tudatlanul, merő hetykeségből Salamoni magasságból levéleményezni mindent: rendszert, kormányt, törvényeket és a magyar hazát. Megnézzük őket. Ott a Kossuth-téren kik lesznek ? Érett, komoly férfiak, avagy suhancok. Amig nem tudom, kik ők, addig nem mondhatok róluk véleményt. De mondok telteikről. Szólok a falragaszokról, a hangról, a szavakról. Szociáldemokrata párt. Helyes. Aki meggyőződésből szociáldemokrata, legyen. Miattam akár bálványimádó, akár jebuzeus legyen. Ők tudják, miért szociáldemokraták. Azt azonban tagadnom kell, hogy azok a fiatalemberek, akik piros nyakkendőkkel, lázitó szavakkal, piros zászló alatt végig fognak sétálni a város utcáin, tudják is, mi az a szociáldemokrácia. Nem tudják. És amit tudnak, amit hirdetnek, amit most cselekesznek, arra megállapodottságukban úgy fognak visszaemlékezni: én igen nagy vétkem. Másutt nem, nálunk a szociáldemokrácia mai kialakulásában Istent, vallást nem ismer, és nemzetközi, és hazát sem ismer. Aki ezt a kettőt nem ismeri, az kiirtotta emberi legszentebb érzelmeit. rr Ok tagadják a kettőt. Tehát törnek azok ellen a milliók ellen, akik a hazát is, az Istent egyformán imádják. Ők ellenségei a hazának. Ök törnek az ellen a haza ellen, amelynek oltalmában, védelmében megélhetést és jólétet akarnak önmaguknak biztosítani. És nem veszik észre, hogy ezzel a haza lázadó gyermekei, hogy ezzel maguk alatt rombolják az emberi lét alapjait, mely ha összedől, nekik is megsemmisülve össze kell omlaniok, mert ha célt érnek, megbomlik a társadalmi rend, széthullnak az emberiséget közös munkára, közös együttélésre elrendező keretek és a nagy kavarodásban csak a dorong és a gyilok fog tudni magának megélhetést biztosítani. A társadalmi rend, a rend a gazdaságban, ezt kellene szolgálniok és ők ezek ellen intézik főleg támadásaikat. Csinálják. Tudatlanok, éretlenek, fiatalok. Majd kiábrándulnak. Majd érett ésszel be fogják látni, hogy bizony fiatal korukban bolondot cselekedtek. Ezt sem várom tőlük. Én azt is tisztelni akarom, hogy ők meggyőződésből nemzetköziek és szociáldemokraták. De ha ezek, úgy a következményekkel számoljanak le. A következmények: Ne higyjék, hogy ők a szociális irányzatnak azok az apostolai, kik programmjuknak jövőt biztosítani tudnak. -A nyugati államokban mindenütt a nemzeti szocialismus arat diadalt. Szociális irányzat, mely az országok törvényhozásait foglalkoztatja, miként lehet az állam, az ország egész lakosságának, a tömegnek a jólétét minél jobban biztosítani. És számoljanak le azzal, hogy ellenök az egész müveit és hazát szerető társadalom védekezni fog. Hogy mindenütt gyűlöletet szereznek. És hogy ha nagyon okvetetlenkednek, ha nem maradnak békén, ha nem ismernek semmi tekintélyt, semmi szentet, hanem barbárok módjára féktelenül neki rontanak minden létezőnek és élőnek, úgy a felzúduló magyar közvélemény doronggal fog nekik menni. as ők lesznek a legállandóbb lakói a börtönöknek. Magyarország szabad állam. A nemzet pedig a szabadságjogok iránt rendkivül fogékony. Évezredes múltja a szabadságküzdelem. Más nemzeteknél a szabadságjogok kivívása forradalmakba, tömérdek vérbe kerül. Magyarországon a szabadságjogokat a nemzet vezető nemes társadalma önmaga adta meg. A népnek nem kellett azt vérrel kivívnia, megadta nemesen, nagylelkűen a magyar nemesség! Most is a müveit vezető magyar társadalom fogja a népjogok kiterjesztését megadni, annak kierőszakolására szükség nincs. És köpjék tele a szociáldemokraták nemzeti nagyjaink fenkölt arculatát, az a mostani vezető magyar társadalom, a nemzet elismert vezérei az ő részükre is meg fogják adni a jogokat, bár inkább botot érdemeltek volna. A szabadságot azonban ne értelmezzék úgy, hogy minden szabad. Ha tanult, okos emberek, be kell látniok, hogy a főcél a rend és az csak úgy tarható fenn, ha magasabb akaratoknak, törvényeknek, közvéleménynek engedelmeskedünk. Hiszen önmagukat is szervezik; oly pártíegyelmet tartanak fel, mely egy a rabszolgasággal. Mért nem tiltakoznak az ellen is, ha a szabadság alapján elveikhez hűek akarnak maradni. A szociáldemokraták tehát ne várjanak se jövőt istentelen programmjuknak, se elismerést és legkevésbbé kíméletet és tiszteletet. Kocsiskodás, tiszteletlenség, sőt vakmerő cinizmus és arcátlanság tiszteletet nem támaszthat. Olvassák el csak kérem Önök ungvári szociáldemokraták a falragaszaikat. Úgy lehordják a népképviseletet, a jelenlegi kormányt, a felszínen uralkodó rendszert, mindent, mint egy ripőköt szokás. Én először azt mondom, hogy Önök a magas politika kritizálására hivatva nincsenek. Önök felfogni sem tudják, mi jó Önöknek. Hozzá tudnak talán szólani, hogy az önálló vámterület szükséges-e, avagy nem? Minő tarifával kell biztosítani avagy védelmezni az ipart, melyik tarifa tétel felel meg legjobban az egyes iparágak érdekeinek. Minő modern munkakészültséggel lehet termelésünket fejleszteni. Ezekhez Önök nem értenek. Pedig higyjék el, az Önök érdekeire ezek fontosabb kérdések, mint millió Népszava elkobzása. Ne hazát tagadjanak, destanuljanak, és ha nagyon sokat Breznóbányán. Irta: Szabó Albert. Sétálgatok néha néha Breznóbányán végig, Látom itt is, látom ott is Breznó büszkeségit. Gyönyörű szép deli lányok Jőnek velem szembe, Mosolygásuk, kacsintásuk Behat a szivembe. Hogy ha darázs termetüket S szép arczukat látom, Karra kapni, tánczba vinni Megforgatni vágyom. Átölelni derekukat Két remegő karral, Szegény lelkem, árva lelkem Elringatni dallal. De ha ajkuk szóra nyílik Elborul a lelkem, Nem érti azt, nem tudja azt, Az én magyar nyelvem. Úgy megrezdül, úgy megfájdul Érző szivem húrja, Hogy a bánat, hogy a keserv Egészen feldúlja. Én istenem, jó istenem Arra kérlek téged, Tedd magyarrá szivben, szóban A nemzetiséget. Kárpátoknak bérczin, halmán Szép magyar szó zengjen. Egyetértés, testvériség S boldogság teremjen. Fürdői élet. Fürdőben időzik mindenki ma, a ki a nyári idényt fürdői életre szánta. Ki külföldre megy, ki a honi fürdőkben keresi az üdülést, avagy a gyógyulást. Örvendetes a tény, hogy a külföldi fürdők látogatottsága ez idén csökkent. A nemzeti mozgalom hatása alatt. Én némi összehasonlítást akarok tenni a külföldi és a magyar fürdők között. Külföldön több világhírű fürdő- és nyaraló helyen megfordultam. Idehaza is több fürdőhelyet ismerek. Külföldön a legkisebb helyeken is a közönség feltétlen kényelme van biztosítva. Jól és olcsón lehet élni. Nagyobb helyeken a szórakoztatás több és tömérdek faja tárul a közönség elé. A közönség jól és fesztelenül érzi magát. Egymás iránt a legnagyobb tekintettel és figyelemmel van. Kis társaságot alkot, melynek minden tagja az első perctől meleg és bizalmas egymás iránt. A műveltség folyománya. Igen előkelő közönség találkozik e helyeken. Akik sok helyen és állandóan megfordulnak. Imponálni egyik sem akar a másiknak sem a ruhájával, sem a pénzével, sem egyéb külsőségekkel. Hogyan is volna az lehetséges. Egy amerikai milliomosnak, egy angol világembernek mivel is lehetne külsőségekkel imponálni. Ott azokra súlyt nem is helyeznek. A főcél gyógyulni, avagy üdülni, magát jól érezni, egymásnak minél kevésbé terhére lenni és a saját jól érzésünk érdekében is egymásnak minél kellemesebben szolgálni. Ez csakis művelt közönség közt lehetséges És ilyen találkozik össze a külföldi fürdőkben. Mendelhof világhírű nyaraló hely 1300 meter magasságban. Dúsgazdag emberek keresik fel. Összeverődtem ott hegymászó kirándulás közben egy igen kedves társasággal, az egész délutánt eltöltöttük a legnagyobb fesztelenségben és kedélyességgel. A társaság állott egy francia márki, márkinő s 17 éves lányából, német nagykereskedő, valami osztrák gazdag zsidóasszony és saját magamból. Hány esetben hozott össze kinn időzósem arisztokratákkal, mégis jobbára külföldivel, kiváló egyéniségekkel, akiknek társaságából más nem tűnt elő, mint az együtt nyaraló, vagy üdülő egyén közvetlensége, ki ép úgy keresi az ón kedvemet, ón az övét. Ez a közvetlenség a fő varázsa a külföldi fürdőknek. A semmi különbség. Egy alap: a társadalmi műveltség közös alapja. Azod aztán találkozik mindenki. Ennek védelméről és erősítéséről gondoskodik a fürdőigazgatóság és persze maga a fürdőközönség is. Gyógyfürdőben például ki van zárva, hogy ott zajos különcködésekkel élni lehetne. Meránban a forgalmi sétányokon, utakon, kocsiközlekedés sincs. Az utakra köpni nem szabad. Micsoda törvények és Merán nagy közönsége azonnal hódol nekik. Hogy tiszteli a közönség a lábbadozót, mind figyelemmel van iránta. Me- ránban láttam egy lábbadozó öreg asszonyt. A fő sétány közepére tolták a hordszókét, ahol a legforgalmasabb volt a hely, talán alkalmatlan volt, a közönség tisztelettel kitért neki. Betartja mindenki szigorúan a rendelkezéseket. A vendéglők, fogadókban úgy érzi magát az ember, mint a szalonokban. Zajos lárma, kiabálás az ételek után, pökhendi fellépés nincs. Finom modor mindenütt és mindenkivel. A kiszolgálás is tökéletes. A vendég azért a kevés pénzért úgy el lesz látva, mint egy herceg és egy herceg ép úgy, mint egy utazó, avagy egy diák. Külömbsóget a figyelemben nem engednek érvényesíteni! A közönségnek ez alkalmazkodása egymás iránt, a figyelem, a mi kifejlődik ezen fürdőhelyeken, ad főleg varázst nékik. Az ember tudhatja, hogy ha a pénzt már elkölti, azért úgy él, a hogy csak jól élni és ellátva lenni lehetséges. Ezzel szemben a mi fürdőink sok visszást mutatnak. Meleg érintkezés alig fejlődik ki. Az emberek arogansak egymással, lenézik egymást, külső fitogta- tásra törekszenek, sokat lumpolnak, cigány, bor az hetilap.
