Ung, 1906. július-december (44. évfolyam, 28-54. szám)
1906-07-15 / 30. szám
30. szám. TJ 3ST o3. oldal. és hatásos regényes szinjátéka kerül színre Csáder Irén, Dulich Mariska, Halma.y Kornélia, Gőzön Béla, Balázsy Sándor, Sziklay Miklós, Rogoz Imre, Gere Zsiga és Szőreghy Gyulával a főszerepekben. Kedden, uj betanulással „Szegény Jonathan“, Millöcker Károlynak a „Boszorkányvár“ és „Koldusdiák“ operettek világhirü szerzőjének nálunk már évek óta nem adott egyik legkitűnőbb operetteje lesz a műsoron jól előkészített kitűnő előadásban, a címszerepben Gáthy Kálmánnal. A bájos melódiáju és briliáns technikájú operette többi szerepeiben : Balláné, Hidy Irén, Torday Erzsi, Halmay Kornélia, Sziklay Miklós, Márton Miklós, Szőreghy Gyula, Heltay Hugó és Balázsy Sándorral. Szerdán ismét újdonság, „Az ördög cimborája“ Schau Bernátnak világhirü melodrámája, mely Londonban eddig több száz előadást ért meg, nálunk Budapesten is a téli éved legszenzációsabb slágere volt s több mint 80-szór ment. A rendkívül hatásos jelenetekben bővelkedő darab vezető szerepeit: Csáder Irén, Dulich Mariska, Halmai Kornélia, Gózon Béla, Gere Zsiga, Heltay Hugó, Szőreghy Gyula, Sziklay Miklós és Rogoz Imre adják. Csütörtökön „Parasztbecsület“ (Cavelleria rusti- cana), Mascagni világhirü operája, ezzel újdonság „A siralomházban“, Szemere Györgynek a Nemzeti Színházban a múlt hóban nagy sikert aratott 1 felv. drámája. Pénteken zónaelőadás, leszállított helyárakkal, újdonság, itt először „Balassa Bálint“, Martos Ferencnek, a „Bob herceg“ és „Aranyvirág" zseniális szövegírójának a Budapesti Nemzeti Színházban nagy sikerrel szinrekerült poetikus vigjátéka van kitűzve, Csáder Irén, ’Hidvéghy Margit, Dulich Mariska, Gózon Béla, Gere Zsiga, Balázsy, Rogoz, Szőreghy Gyula, Heltay Hugóval a főszerepekben. VÁRMEGYEI ÜGYEK. A közigazgatási bizottság üléséből. — Julius 10. — Ung vármegye közigazgatási bizottsága a havi ülését a főispán elnöklete alatt tartotta meg. Az alispánnak junius hóról szerkesztett jelentéséből kiemeljük, hogy a csendőrség 277 esetben eszközölt nyomozást. Tüzesetek voltak : Ungvár városában, í Mólyut, Korláthelmec, Kereknye, Horlyó, Felsőszlatina, Unggesztenyés, Uugsasfalva, Szirénfalva, Nagyberezna községekben. Az összes kár 239527 K, miből biztosítás folytán 64652 K térül meg. — Bevándorolt összeson 12 idegen és pedig a bereznai járáshoz tartozó Sóslak, Csontos és Eszterág községekbe. A beregszászi kir. ügyész jelenti, hogy a letartóztatottak összes száma 56 férfi és 11 nő. A gyámpénztár forgalmi kimutatása szerint a maradvány junius hó végén 1,228.114 K 65 fill. A vármegyei tiszti főorvos jelenti, hogy az általános közegészsógi állapot kedvező. A heveny fertőző megbetegedések a következő számban és lefolyással fordultak elő; roncsoló toroklob és torokgyík 5 eset, 1 halálozással, vörheny 33 eset, 8 halálozással, hasi hagymáz 1 eset, kanyaró 23 eset, 5 halálozással, vérhas 2 eset. Élve született 454 gyermek, meghalt összesén 262 egyén ; születési többlet 192. Orvos-törvényszéki és rendőri hullaboncolás és hullaszemle 15 esetben, iskola és óvoda vizsgálat 20 esetben, korcsma, élelmezés és italok vizsgálata 110 esetben, vágószók vizsgálatok 41 esetben, gyárak, műhelyek 9 esetben eszközöltettek. A kir. pénz ügy igazgató jelentése szerint junius havában egyenes adó címen befolyt: 1.110,350 K. Hátralék: 1.280.592 K. A múlt évi junius havi eredményhez viszonyítva 31.170 K-val kedvező. Haddij- ban befolyt: 3.715 K. Hátralék: 83068 K. Bélyeg és jogilletókben befolyt: 22.108 K, fogyasztási és italadóban: 98.835 K. Dohányjövedékben: 7879 K. Az eredmény az előbbi hónapokhoz mérten általában kedvező. A törvényhatósági állatorvos jelenti, hogy lép- fenében elhullott 8 darab szarvasmarha. Rühkórban megbetegedett 7 darab ló. A sertósvész szórványosan fellépett: Ungtarnócon, Kisbereznán. — A ser- tésorbánc fellépett: Zahar, Szűrte, Kisrát, Magyarmocsár. Magyarkelecsény és Palágy községekben. A veszettség pedig: Gerény, Árok, Csap, Ujkemence és Poroskő községekben. Jelenti továbbá, hogy a veszett- ségi esetek a vármegye területén csaknem napirenden vannak s az utóbbi időben több emberélet is áldozatul esett. Igaz ugyan, hogy az országos állategészségügyi kimutatások szerint a veszettség ez évben országszerte nagyobb számmal lépett fel, mint az előző években, mert az idén 130 község van az ország területén fertőzve, de ezen körülmény nem menti vármegyénk szomorú állapotát s az, hogy a veszettség a vármegyében csaknem állandó tanyát ütött, az leginkább a nép tudatlanságára, indolentiájára és a rendes gyepmester hiányára vezethető vissza, de az is tény, hogy a közönség a hatóságokat nem csak hogy nem támogatja, de akadnak olyanok is, kik nem átalják hírlap utján intézni támadást a hatóság szigora ellen és a közönség zaklatásának nevezik az óvóintézkedósek végrehajtását. Szükségesnek véli ennélfogva a törvényhatósági állatorvos, hogy a közönség felvilágosítására s úgyszólván oktatására súly helyeztessék. E végből javasolja, hogy a vármegyei ebtartási szabályrendelet népszerű magyarázat kíséretében kiadassák s az összes lelkészeknek, tanítóknak, körjegyzőknek, szóval a néppel közvetlenül érintkező hatósági közegeknek megküldessék azon kérelemmel, hogy e kis munkát, mely népszerűén magyarázva felölelné a veszettség ismertetését, annak ismertető jeleit, lefolyását, az ellene való védekezés, a megfelelő oktatást és az ettől eltérő eljárás veszélyeit, — a szószékről, az iskolában, a hivatalos napokon, szóval minden lehető alkalommal a néppel a legszélesebb körben ismertessék. Javasolja továbbá az állatorvos, hogy úgy Ungvár város területén, mint a járásokban rendszeresen javadalmazott gyepmesteri állások rendszeresittessenek. A közig, bizottság a törvényhatósági állatorvos javaslatát elfogadta, a veszettség ismertetéséről szóló munka megírásával megbízta s elhatározta a munkának kinyomatását, valamint a gyepmesteri állások rendszeresítését, mely ügyben a törvényhatósági bizottsághoz fog átírni. Tudomásul vette a közig. Bizottság a törvhat. állatorvosnak azon jelentését, hogy az állategészségügyi tavaszi vizsgálatok befejezést nyertek, a tapasztalt hiányok időközben pótoltattak illetőleg pótlásuk folyamatban van. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy junius folyamán úgy ő, mint a kir. segédtanfelügyelő különböző iskolai vizsgálatokon vettek részt. Az ungvári kir. gör. kát. tanítóképzőben 20 tanító, a gör. kát. tanitónőképzőben 45 tanítónő nyert képesítést. Szilassy Miksa felsőnémeti és Molnár Emil borgóbesztercei áll. tanítók kölcsönösen áthelyeztettek. Bakó László kereszti ev. ref. tanító nyugdíjaztatok, Kolb Károly mélyúti r. kát. és Marosi Pál radvánci áll. iskolai tanitók özvegyeinek 847, illetve 770 korona segélypénz utalványoztatott. 4 megyei tanító a továbbképző tanfolyamra, 6 tanító pedig a gazdasági tanfolyamra államköltségen felvétetett. A közigazgatási bizottság Hock József perecsenyi szolgabirót az erdei kihágási ügyekben való bíráskodással az 1879. évi XXXI. t.-c. 125. §-a alapján megbízta. Áz alkotmányvéáő 35-ös bizottság utolsó ülése. Felemelő, móltóságos volt. Nagy, nehéz idők szülték, működése kiválóan magasztos volt, ilyen volt a feloszlás, a felszámolás is. Kevés beszéd, csak a tettekkel beszámolás. A mi mondva — érezve is. És elhallgatva az, a mi talán kellemetlen lett volna és méltatlan az utolsó ülés ünnepiessógéhez. A bizottság nem teljes számban jelent meg. Nehányan elmaradtak, j akiket ott szerettünk volna látni, akiknek ott kellett ; lenniük. Avagy ez utolsó ténykedésnél kellő volt a megjelentek ott léte is. Csuha István az alkotmányvédő bizottság elnöke beszéddel nyitotta meg az ülést. Visszaemlékezett a múltra, mely az alkotmányvédelmet szükségessé tette. A vármegye, a 35-ös bizottság működése, az akták már a múlté, a múlt eseményei. Az utókor megfogja azokból állapítani, hogy’' megáliluk-e férfiasán helyünket. Az események szükségessé telték az abszolutizmussal szemben megalkotni a szerveket. A vármegyékben megindult a küzdelem. Megindult itt is. Nemcsak vitáztunk, de szervezkedtünk. A vármegyék jónak és szükségesnek látták bizottságokat küldeni ki az alkotmányvédelemre, hogy irányítsák az ellenállást és támogassák a tisztviselőket. így jött létre vármegyénkben is a 35-ös bizottság. Működése közismert Azokból csak a következőket ragadja ki: első elnöke Patay András volt, ki jelenben Bereg- megye főispánja, ki azonban ismeretlen okból leköszönt az elnökségről, igy terelődött a közbizalom az ő személye felé. É bizottságnak is főfeladatát képezte : ellenállási alapot gyűjteni és ellenőrizni, hogy az ország törvényei ne sértessenek meg a vármegyében és hogy a tisztviselők az ellenállási határozatok értelmében járjanak el. Dicséretére a tisztikarnak, csak egy eset merült fel, amidőn a dobóruszkai jegyző ellen eljárni kellett, a vizsgálat azonban nevezett teljes ártatlanságát beigazolta. A tisztviselők az ellenállási, illetve a vármegyei határozatokhoz tartották magukat. A bizottság három hónapon át fizette nemcsak a tisztviselőket, hanem az összes vármegyei alkalmazottakat. A működés eredményesnek és fényesnek látszott. Végre azonban az ellenállást a kishitűség lefegyverezte. Erről szólani nem akar. Ez után az ellenállást a bizottság megszűntnek tekintette, lemondott az elnökségről is. Most csak az elszámolást kell megejtenie. Köszönetét kell azonban mondania a hazafias tisztviselőknek, akik fizetésükről lemondottak, ilyenek: Lám Gyula, dr. Nehrebeczky György, Tomcsányi István, Kulin Aurél, Csicsery Árpád, Pribék Antal. Köszönetét mond az ellenálló többi tisztviselőknek hazafias működésükért. Jegyzőkönyvi köszönetét indítványoz különben szavaztatni a takarékpénztárnak, különösen annak érdemes igazgatója: Kardos Emilnek, ki oly önzetlenül volt segítségére és támogatására. A jelentés után előterjesztette a bizottság számadásait. A tisztviselőkre tett kiadások által a visszatérítés által még nem fedezett mintegy 1400 korona összegre nézve, mely összeg ugyan szintén meg fog térülni, ő, Csuha István és Kardos Emil vállalják a felelősséget. A felmerült nagy nyomdai és egyébb költségeket Csuha István sajátjából fedezte. A bizottság a jelentést köszönettel és örömmel fogadta, a számadásokat nyomban átvizsgálta és jegyzőkönyvi köszönetét mondott mindannyiuknak. Bánóczy Béla a tisztviselők nevében szólalt föl és azok nevében a lelkes, hazafias és áldozatkész működéséért a 35-ös bizottságnak hálás köszönetét fejezi ki, főleg Csuha Istvánnak, ki a küzdelem vezére volt és ezért különösen fejezi ki néki is a tisztikar nevében annak háláját, köszönetét és odaadását. A bizottság tapssal és lelkesedéssel fogadta. Egry Ferenc indítványára kimondta a bizottság, hogy az összes ellenállási iratok összegyüjtetnek és a vármegyei levéltárban elhelyeztetnek. Ló'iinczy Jenő alispán indítványára Kardos Emil és Lám Gyula hozzászólása után pedig határozatilag kimondta, hogy az önkéntes adományosok aláírásait hatálytalanítja, az aláírókat jzkvi kivonaton értesíti, hogy aláírásaik semmisek, emlékezetül azonban az ivek átlyukasztva az ellenállási iratcsomóba elhelyeztetnek. Az aláírók felhivatnak, hogy betétjeiket vegyék vissza. Az ellenőrzés gyakorlására pedig a föszolgabirákat felkéri. Végül Csuha István elnök indítványára a bizottság dr. Nagy József, a bizottság jegyzőjének jegyző- könyvi köszönetét szavazott. * Felhívás. Ungvármegye alkotmány védő bizottsága f. hó 10-én utolsó felszámoló ülését tartván, amidőn a vármegye áldozatkész közönségének háláját és köszönetét fejezte ki, egyúttal elhatározta, hogy az önkéntes adományokat kamatmentesen köszönettel visszafizeti. Felhívja tehát a bizottság mindazokat, akik az ellenállás céljaira adományokat voltak szívesek befizetni, azokat vegyék vissza. Az adományok annál a pénzintézetnél veendők fel, ahol azok befizettettek. Az ungvári takarékpénztár holnap hétfőn a hivatalos órák alatt kezdi meg a visszafizetéseket. Ungvár, 1906. julius 15-ón. A 35-ös bizottság. A vármegyei közgyűlések határozatképessége. A nemrég lefolyt alkotmány-küzdelem folyamán a vármegyei és városi törvényhatóságok és a volt belügyminiszter között több esetben összeütközés támadt a törvényhatósági bizottságok határozatképessége tárgyában, különösen azt illetőleg, hogy hány tag jelenléte szükséges jogérvényes közgyűlési határozat meghozatalához. A Fejérváry-kormány által kinevezett főispánok installációin több esetben tudvalevőleg egy-két bizottsági tag jelent meg és a volt belügyminiszter ennek dacára a beiktatást törvényesnek és a hozott határozatokat jogérvényeseknek jelentette ki. E belügyminiszteri döntés következtében Kecskemét város, valamint Veszprém-, Szatmár-, Zala-, Máramaros- és Hont vármegyék feliratilag kérték gróf Andrássy Gyula belügyminisztertől, hogy szervezeti szabályrendeletüket olyképen módosíthassák, hogy úgy a rendes, mint a rendkívüli közgyűlés határozatképességének megállapításához legalább 25 bizottsági tag jelenléte legyen szükséges, miután a határozatképességhez bizonyos számú bizottsági tagnak a jelenlétét csak a közvagyon elidegenítése ügyében köti ki a törvény. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter az 1886. évi XXI. t.-c. 11-ik és 5U-ik §-ára való hivatkozással kedden elutasította a törvényhatóságok kérelmét, mert szerinte a szervezeti szabályrendeletnek ilyen értelemben való módosítása a törvénynek nemcsak betűjével, de egész szellemével ellenkeznék, megjegyzi azonban a miniszter, hogy a törvényhatósági törvény reformjánál a kormány a határozatképesség kérdését is rendezni fogja. VÁROSI ÜGYEK. A pénzügyi- és gazdasági bizottság e hó 12-én, csütörtökön, tartott ülésén készítette elő a 13-iki közgyűlés tárgyait. Tudomásul vette, hogy az állatorvosi állásra három pályázó jelentkezett; s javaslatba hozza a képviselőtestületnek, hogy a választás e hó 31-én tartassék meg. — A 20 éves kövezetvám- szedési jog tárgyalásánál kitűnt, hogy az engedélyokmányhoz fűzött munkálatok az engedélyezett vámdijak terhére felveendő 200,000 korona kölcsönből nem fedezhetők, amennyiben kisszebeni apró kockával való burkolás nem 5 K 40 fillérbe kerül négyszög- móterenkint, amint az a költségvetésbe felvétetett, hanem 11 K 60 fillérbe, minthogy a kisszebeni kő csakis szilárd macadam-utra rakható le, s igy a radváuezi és szobránczi-utcát első sorban alapozni kellett volna. A bizottság tagjait ez az igazán meglepő felfedezés annyira meglepte, hogy javaslatba hozni határozta a képviselőtestületnek, hogy a 20 éves kövezetvám terhére munkálatok mindaddig ne legyenek teljesíthetők, mig a munkálatok tüzetes és újból átvizsgált tervezete bizottságilag átvizsgálva, s a szükséglet, valamint a felvehető kölcsön nagysága megáiiapitva nincs. Ha pedig mindezekből az tűnnék ki, hogy a kövezetvám várható jövedelmei terhére oly kölcsönösszeg nem volna tel vehető, melylyel az egész tervbe vett munkálat a közönség újabb megterhelése nélkül keresztülvihető, ez esetben a kereskedelemügyi m. kir. minisztertől megfelelő államsegély kérendő. Kimondotta ezután a bizottság, hogy a kövezetvám bérbeadására vonatkozó árverési hirdetményben, illetve az árverési feltételekben ez okból beveendő, hogy az esetre, ha a város a bértárgyat a kitűzött időben bármi okból át nem adná, vagy át nem adhatná, úgy ezért az ajánlattevőnek a várossal szemben nincs semmiféle kártérítési igénye. E javaslat folytán az utcák kövezésére vonatkozó mérnöki előterjesztés nem is tárgy altatott. — A községi közmunkát intéző bizottság javaslatát, hogy ez év folyamán az utfentartási munkálatokon felül a Bercsényi-utca hozassák teljesen rendbe, a p. ü. bizottság is pártolja. — A községi közmunka napszámbéreket következőleg javasolja megállapítani: Vályogház után 4'80, tóglahaz 7’20, egy emeletes 9-60, kettős igásfogat 16 00, egyes fogat 8 00, kézi napszám 1‘20. A hídmérleg felállítására vonatkozólag, — a tanács véleményével szemben, — Mittelman Sándor ajánlatát javasolja elfogadni. — Monori Miksa árvaszóki jegyző lakbér-illetmény kiutalási kérvényét elutasítani javasolja. — Markovszky Sándor rendőrtauácsos hat heti, Reviczky Károly adótauácsos négy heti szabadság
