Ung, 1906. január-június (44. évfolyam, 1-27. szám)

1906-01-01 / 1. szám

1. szám. TT IST <3­7. oldal A szomszédból. (Zemplénmegye.) Andrássv Géza gr. ellen m. hó 27-én 5 férfi merényletet követett el. Az automobilon utazó grófot azonban a revolver-lövések nem találták. — Uj szál­loda épül ez év folyamán Sátoraljaújhelyben. Özv. Rosenberg Sámuelné építteti azt. — Dőkus Gyulát, Zemplénvármegye alispánját, Nagymihálv és Gálszécs városok díszpolgárukká választották. -— Zemplén vár­megye monográfiája a napokban jelent meg. A 48 ives munka ára 20 K. — Sátoraljaújhely városában az 1906. évben a következő napokon fognak az or­szágos és állatfelhajtásos vásárok megtartatni: 1. Állat­felhajtásos heti vásár január 2. — 2. Apollónia orszá­gos vásár február 5—6 —. 3. Állatfelhajtásos heti vá- vár március 6. — 4. Virág országos vásár április 2—3. — 5. Állatfelhajtásos vásár május 1. — 6. Állatfel­hajtásos vásár junius 5. — 7. Sarlós országos vásár julius 2—3. — 81 Állatfelhajtásos heti vásár augusztus 7. —- 9. Dióverő országos vásár szeptemher 3—4. — 10. Állatfelhajtásos heti vásár október 2. — 11. Imre országos vásár november 5—6. — 12. Karácsonyi országos vásár december 17—18. — A nagymihályi takarékpénztárból egy idő óta a parasztok betétei­ket egymásután kiveszik és eddigelé már több miut 300.0U0 korona lett kivéve. Az intézet természetesen kivánatra nyomban kifizeti a követelt betéteket. Okot erre egy inende-inonda, kósza hir adott; ugyanis valaki a parasztok között azt terjesztette, hogy újév után a kincstár elveszi az intézetek pénzét. Hasonló hirt ná­lunk is hoztak forgalomba, ‘ a mi betevőink azonban nem ültek fel a híresztelésnek. (Beregmegye.) A beregi főispán ellen dr. Gulácsy István al­ispán az ügyészségnél bűnvádi följelentést adott be azért, mert december 21-én a vármegyeház becsukott s lepecsételt termét karhatalommal feltörte. — Munká­cson Munkácsi Hirlap czim atatt uj független politi­kai hírlap jelenik meg. A lap főszerkesztője Ferenczy Lajos, felelős szerkesztője dr. László Ferencz. — Uj- dávidházán lakik egy Kacsur György nevű 87 éves földmives, a ki 61 év óta él feleségével. A két öreg családja 70 tagot számlál, a kik közül a legidősebb ükunoka 14 éves. — A munkácsi függetlenségi kör a mai naptól a Pásztélyi házban nyert uj otthont. — Wurmbrandt gróf a puznyákfalvai erdőben a múlt héten egy 260 klgramm súlyú és 180 cm. hosszú fekete medvét lőtt. — Telephon hálózatot nyer mi­hamarabb Munkács városa is. -— A beregszászi szőlőértékesitő szövetkezet ebben az évben 22 kocsirakomány szőllőt adott el, a melynek nagy része Galicziába ment. Az átlagár 42 fillér volt, melyből a termelőknek 35 fillér tiszta jövedelmük maradt. A szövetkezet fennállása óta 1,141.145 kg. szőlőért 513.172 kor. 83 fillért vett be. (Ugocsamegye.) A nagyszőllösi kaszinó e hó 7-én nagyobb szabású estélyt rendpz. — A tiszaujlaki kincstári vashid a mái naptól kezdve vámmentessé válik. En­nek örömére a község elöljárósága tegnap este Szilvesz­teri táncmulatságot rendezett. Vájjon mikor Írhatjuk meg mi is az ungvári hid vámmentességét ? — Dr. báró Percnyi Péter Ugocsavármegye uj főispánja m. hó 19 én tartotta az első hivatalos vizsgálatot a tiszán- innení járás szolgabirói hivatalában. Tarka krónika. (A védtelen ember. — Szegény ungi hölgyek. A főmájsztert becsapták. — A ki haragszik a betörőkre. — Ne féljenek a hu­szárok. — Nem akar főispán lenni.) A csütörtök délelőtt Rónay főerdőtanácsósnál járt küldöttségnek Rónay azt is mondotta, hogy nem lenne szép az ifjúságtól, ha fiatalos hevületükben a főispánt, ogy védtelen embert megbántanának ... Ez pompás kijelentés volt ... A „védtelen“ ember! Egy „véd­telen“ ember. Hogy is volt csak. Elől egy század kivont kardú huszár, közepén jobbról-balról husz-husz feltüzött szuronyú csendőr, hátul megint egy század kivont kardú huszár; a lakása előtt csendőrök, a megyeháza előtt csendőrök... s e díszes keretben ő a „védtelen“ ember. Isteni mulatság; ha valaki megfestené s aláírná a kép alá a címet: íme a védtelen ember! nem hiszem, hogy a humor legszigorúbb pályázatán diadalt ne nyerne erőben, markáns vonásokban gazdag képével. O a védtelen ember ! Oh! A védtelen ember! Büszkék, mámorosán büszkék lehetünk szép leá­nyainkra, mosolygó asszonyainkra. Ugyancsak ki tettek inasukért. Utcák során, házak erkélyén mindenütt ott voltak. A hógolyó acélkeménynyé vált puha kacsőik- ban s repült egyenesen, pompásan, mintha tulajdonos­nője szive dirigálta volna. S azok ott a megyeház kertjében meg éppen csodás dolgokat produkáltak. Oh! szép ungi leányok, mosolygó asszonyok, micsoda bátor lelketek, minő erőteljes magyar szivetek van . . . minő csúnya híreteket kölli a lázas munka gyorsan tova szaladt tolla ... A rendkívüli kiadású U. K. ezt írja: „hógolyók, záptojások, szidalmak kisérték egész a vármegyeháza kapubejárójáig, a hol még nagyobb tüntetés várta, a vármegyei tisztviselők női családtagjai fogadták itt hó záporral s kimondhatlan kifejezések­kel.“ Édes szép asszonyok, mosolygó leányok, no ha­ragudjatok, a fékevesztett riporter tollára. Megbotlott. Legalább én azt hiszem. De botlásáért megérdemli, hogy gondatlanságáért rája pirítsunk. Ti . . . szépsé­ges hölgyek . . . s kimondhatlan kifejezések ! Nos ! j. bár élénk fantáziájú riporter vagyok magam is, ezt nem hiszem. De nem hiszi más sem, maga az a csúnya riporter sem s ha a főispán ür ő kelme e rendkívüli kiadás nyomán eldicsekedne vele, ő neki meg éppen nem fogják elhinni . . . Hogy is lehetett ilyet botlani!! Csúf riporter hess! S üdv nektek bátQr ungi lányok, büszke szép asszonyok! * A főmájszter uram szocialista bürójában pompásan kieszelte a megyék ellenállásának letörését. Nem ad a tisztviselőknek fizetést. Kitűnőnek látszott, de tromfot tett hetykén kihívott kártyájára, a megyék jóléti bizott­sága. Igen ám 1 de Ung szegény ; a jóléti bizottságnak kevés a pénze. Hopszasza! a jó Tahy Andrisnak tá­mad egy ötlete s a vármegye tisztviselői fizetési előleg­ként fölvették három havi fizetésüket. Áprilisig bizto­sítva van, addig talán csak jobb világ lesz. A jóléti bizottság is örül, tovább bírja majd a harcot. Csak a szép ungi leányok szomorkodnak. Ok már előre örül­tek, hogy a vármegyei fiatalságnak nem Jévén pénze, soros kosztra kerül s mint a falusi kondás, ma itt lesz Nagy Jóska, Pribék Anti, Nagy Béla, Heverdle Frici, Sziebert, Sutka, Tahy meg többiek ebéden, holnap meg amott. Micsoda házassági statisztika lett volna a farsang végére. * Egy kis fiú áll a megyeháza előtt; Bánóczy fő­jegyző megszólítja: — Mit keresel itt ? A fiú reá mutat a megyeházát betörni készülő két csákányos katonára : — Ezeket a betörőket akarom elriasztani. * Négy szamáron megy négy fiúcska. Egyiknek a szájában szivar van. Robog a derék huszárság, a . kis fiú oda szól nekik : — Ne féljenek, ne féljenek, nem bántjuk mi magukat. * A vak - ló által vont kutyafogó kordóban egy kis czigáyfiu van bezárva és keservesen kiabál: — Ereszszenek ki, ereszszenek ki, soha többet nem akarok főispán lenni. I r o d a 1 o m. Dőzsei Ferenc Egy ismeretlen poéta halt meg mostanában Budapesten kórházban. Alig harminc évet élt. Szedő, korrektor volt, semmi egyébre nem vihette s küzdelmei közben sorvasztó betegség emésztette! Lá­zasan irta verseit,, melynek kiadót nem találhatott, — a kopott ruháju fiatal költővel alig akartak szóba ál­lam, S most, oh végzet! —- halála után dicsőítik, a lapok elragadtatva magasztalják. Egyik legszebb versét itt közöljük : Nem kísérhetlek, mint az árnyék, Figyelve lépteid . . . Az élet már eléd mutatta Csábitó képeit : S te gyönyörködtél, kacagtál rajta ! Szelid virágom, rád mi vár még, Ha egymagádra lesz hagyatva ? Nem kísérhetlek, mint az árnyék ! Megvédenétek, mint a vadbokor A szép kis ibolyát : Nem engednék rád széditő fényt, Csak szelid, lágy homályt . . . De gyönge bokrot vihar tépi szét, S a kis virág ott vész a rengetegbe . . . Remeg a lelkem érted, féltve félt : A fény, a pompa ha megejtne ! Az élet sötét árja sodor ... Nem védhettek meg, féltőn rejtve. Közgazdaság. A kassai kereskedelmi és iparkamara dec. hó 14-én rendes közgyűlést tartott. Ez ülésről fel­vett jegyzőkönyvből közöljük a következőket: Rónay Árpádnó hegygombási (hliviscsei) lakosnak a keres­kedelemügyi m. kir. miniszter egy nagyszaláuci brokát­szövőszéket engedélyezett, ellenben Magyar Pál ung­vári asztalosnak egy vésőgép engedélyezése és Kurucz Mihály bádogosnak gépsegély iránti kérelme nem volt figyelembe vehető, mert nevezetteknek támogatása sértené szaktársaik érdekeit. -— Kamarai illeték az ungvári adóhivataltól nov.—dec. hónapokban 483 K 45 f folyt be. — A kamara Ungvármegye törvényha­tósági bizottságának ipartanácsába rendes tagokul Kardos Emilt és Flach Jakabot, póttagokul Mezei Gyu­lát és a már évekkel ezelőtt elhalt Juhász Jánost vá­lasztotta be. igazán érthetetlen, hogy Juhász János haláláról a kamara még mindig nem vett tudomást. — A jegyzőkönyv tartalma szerint a kamara az utolsó közgyűlés óta az ungvári iparossegédek továbbképző tanfolyamának segélyezése dolgában feliratot intézett a kereskedelmi miniszterhez. Megkereséseket és leirato­kat pedig: Ungmegye alispánjához Nagyberezna köz­ségnek a házalást tilalmazó szabályrendelete, az izraelita tiz parancsolattal való házalás, a cserkóregtermelésre vonatkozó adatok, a tehénsajtot k észitő iparvállalatok statisztikája és a fogyasztási szövetkezetek alapszabályai I tárgyában; Ungvár város tanácsához a kövezetvám, és Klein Herman végeladási ügyében ; az ungmegyei kül­tagokhoz a nagyberezna uzsok-sianki vasútvonal menet­rendje ügyében ; a kir. tan felügyelőséghez a tanonc­iskolára vonatkozó statisztikai adatok és a tanonciskolák tantervének reformja tárgyában stbbi. CSARNOK. Karácsonykor. A ' Krampuszok, Mikulások hete a szent karácsony napjával elérkezett a befejezés stádiumához — kis és nagygyerekekre nézve egyaránt. Mindenkinek hozott va­lamit a tisztelt női, avagy himnemü „krampusz“ ; hozott a vadásznak is, miért is némely karácsonyfa amellett hogy „szent“, még felette vadregényes is— ama fel­halmozott tárgyaknak miatta, melyek körülte romantikus ízléssel elhelyezve s reá aggatva vannak. S minő rafinált Ízlés, sőt logikai bölcsesség nyilatko­zik meg a szabadelvűén felfogott krampuszi szellem eszme- és ötletkörében, a „hozamok“ megválogatásánál, miket egyébiránt az indulatok különféleségéhez képest nyújt a kitüntetésre érdemesíttetnek! . . . Mennyi sze­retet, gyöngéd figyelem s néha irónia! . . . Ah, való­ságosan elragadó nyelvezete ez az értelmi és érzelmi hieroglifeknek, éppen mint a „legyezőnyelv“, „virágnyelv" s másféle ehetetlen nyelvek, melyekhez se torma, se. eczet nem kell s mégis gurmandéria számban mennek — kivéve persze azokat a rőfös és ruganyos nyelveket, melyeket a közszokásban „bottal szokás agyonütni“ . . . Például mily hatást tesz valamely maliciózus „jóbarát“ avagy „jóbarátnő“ által becsempészet félpár, rég elveszett­nek hitt mancsetta, avagy egy kecses strimpfli-kötő, mely­nek a párjára a férj tárcájában bukkant rá a selyem­menyecske ! . . . Hát még midőn femekül montírozott ágbogas agancs-ajándékot küld valaki a férjuram — illetve a vadászgazda számára, karácsonyfadísznek . . . Haj-haj! . . . Így mulat, szórakozik nálunk a modern észjárás — fővárosi stílusban, szellemesen----------Szegény „vidék“, mennyire el vagy te maradva e téren is ! . . . Mert vájjon mit hozhat egy vidéki puskaporpusztítónak a krampusz ?! Mit? Hát legfeljebb rém nagy pipát, még rém nagyobb dohányzacskóval, azt is üresen! . . . Ámde, hogy néz ki egy fővárosi Nimród karácsonyfája! — Ide jertek költészetet s romantikát tanulni! íme egy példa . . . Fiatal párról van szó. A menyecske „újdonsült“, édes. Rajong a férjéért ... A férj selyem­gyerek és bősz nimród — éjjel és nappal, szóval min­denkép méltó a friss asszonyka rajongására. De kap is szép karácsonyfát! „Ah!“ .— mondaná az a bizonyos ezredorvos, — mi­dőn felgyűlnak a felséges karácsonyfa színes lángjai . . . Óriási fa ez különben, de még óriásibb a dísz, mely­ben ragyog. A gyertyácskák százai világítják meg a lom­bok zugolyait, melyekben remek porcelán őzikék, dám­vadak s szarvas és szarvatlan szarvasok fülelnek — élethű repülő poziturában felaggatva, — míg lent jól utánzóit talajon, a föld porához kötött szárnyasvilág díszpéldányai tekintgetnek fel a lég vadjaira, s ekközben valószínűleg hallgatva a karácsonyfa tetején nászdalokat csicsergő erdei szalonka remek énekét (mint egy „szaklapéban megírva vagyon ...)... Ah, a biológiai összeállítások tényleg gyönyörűek! Pél­dául mily erélylyel kalapálja a sárszalonka a karácsonyfa oldalát, míg alant a harkály giliszták után fúr! . . . A faoduból ürge tekintget ki, míg a karmantyúból,' mely „kotorék“-nak van zseniálisan átalakítva: a fany est révedező tekintete sugárzik elő . . . A falra vadászos „kakukkoló“ óra van függesztve, mely minden órát, a kakuknak megfelelőleg : kukorikolással jelez, azonfelül pedig üt, de nem „nemzetközi“ stílusban... Remek festmények is observálhatók. Az édes asszonyka sajátkezű és saját felfogású pikturái ezek — bőgő farka­sokat és vonító szarvasokat ábrázolva, míg egy regényes felfogású vászonon a „setét és sajtszagú“ éjjeli hangulat van megörökítve — snefforrú baglyok és bagolyfejű snef- fekkel, melyek denevérekre vadásznak. — Vérszomjas sasok is vannak s ezek élethüsége oly nagy, hogy szinte hallható agyaraik csattogása, melyekkel az édes kis kezek ellátták őket (t. i. a sasokat). Különlegességekben sincs hiány. Itt vannak például a remek hangú fütyölők az eddig ismert legmagasabb „C“-re, s a legmélyebb „g“ hangra stimelve, melyek felette szép sikoltó énekhangokat adnak — alá Fedák Sári . . . Aztán van még bonbonokat lövöldöző ismétlő pisztoly divatos „folytacél“-csővel, — továbbá egy legújabb szerkezetű puska, hanggal, melynek „kakasai“ felhúzáskor kukoré­kolnak ! Az elegáns vadászöltözékek egész raktárt képeznek a karácsonyfa alatt, melyek egész szemlélete kifárasztja a fantáziát s a képzelhetlenség homályába téveszti . . . . kivált a túlszép vadászboa (új vívmánya a vadászdivat- I nak), állítólag jegesmedve, tényleg azonban hófehér ko-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom