Ung, 1906. január-június (44. évfolyam, 1-27. szám)

1906-01-28 / 5. szám

U U G­5. szám. 2 oldal. eleget, arról a tapasztaltak bőséges bizonyítékot szol­gáltatnak. Az egyesület tagjai, egymást kölcsönösen megbecsülve, együvé tartozásuk érzetében oda hatnak, hogy a tagok erkölcsi élete kifogástalan legyen, hogy idővel az önállóan működő iparos osztálynak becsü­letes, tisztességtudó, értelmes és müveit tagjaivá váljanak. Eme sorainkban az utóbb említettre, vagyis a lelki és szellemi művelődés módjára térünk át, a mit a legényegyesület kifejt. A felolvasások és szabad előadások tárgyai: az ismeretek fejlesztése, a korunkat vezető és uralgó eszmék terjesztése; e mellett a tár­sadalomban feltünedező káros irány fattyúhajtásainak eltávolitása, melynek munkájához az ifjúságnak is segédkezet kell nyújtania. Mondhatjuk, hogy a legényegyesület önérzetes és nemes működése, helyi társadalmunk minden osztályá­nak figyelmét és érdeklődését, valláskülömbség nélkül magára vonta. Ennek nem egyszer láttuk tanujelét, főkópen az egyesület által rendezett nyilvános mulat­ságok és előadások alkalmával. Meit a legényegyesület működése körében nem­csak saját szükebb otthonában tesz eleget feladatának, hanem tanulékonyságát és ügyességét a nagy nyilvá­nosság előtt is fényesen beigazolja. Ebben őket támo­gatják azután iparosainknak müveit lelkű és kedves leányai, a kik vélök szinielőadások rendezésében részt vesznek, táncdarabokat előadnak, szóval közreműködé­sükkel nagyban emelik az ily előadásoknak s az ezt követő táncmulatságoknak sikerét. A nyilvános előadá­soknak egyúttal jutalma a látogatottság s a közönség elismerése. Ez az ungvári jó közönség e tekintetben igazán megtette a magáét. Nem is kell messzire tekin­tenünk. Legközelebb késő őszszel rendezett szinielő- adást és táncmulatságát az iparos osztálybelieken felül oly sokan keresték föl társadalmunk minden osztályá­ból valláskülönbség nélkül, hogy igazán öröm volt látni az együtt érző közönséget, mely egyben igazolta azt is, hogy a katholikus legényegyesület — a mint úgy is van — nem tekinthető tisztán felekezeti célok végett történt egyesülésnek, hanem alakult a többiek mellett a hitélet fejlesztésére; vallásos érzületre pedig mindaunyiunknak szükségünk van, legyünk bármelyik hitfelekezetnek tagjai! Ez adja meg tehat a katholikus legényegyesületnek legszebb jellemvonását, hogy min­den felekezetiség jellegétől menten, a vallásos élet fej­lesztése tündölsiik zászlóján. A február 4-iki szinielőadás és az ezt követő táncmulatság tehát, a mint erről az előkészületek révén értesülünk, méltó követője lesz a már lezajlott mulat­ságoknak. Az előadásra kerülő színdarabok próbái javában folynak s a közreműködő ifjak és leányok szere­peiket úgy fogják alakítani, hogy az előadás élvezetet nyújtson. Azután az a sok-sok asszony és leány, a kik már ma szorgalmasan készitik a báli ruhákat, kétség­telenné teszik, hogy a Korona-szalioda terme zsuffolva lesz szebbnél-szebhekkel, táncos pedig bőséggel lesz. Szóval, mint mondani szokás: az előjelek után Ítélve a legényegyesületnek február 4-iki táncmulatságát a látogatottság, vidámság és jó kedv fogják jellemezni. a hangzók, al- és felhangzók kellemes változatosságára szoktatja az embert s a tiszta rimelésben versenyzésre csábit. Az a poéta, kinek hajlama van a tiszta rime- lésre, ha törődni fog a külalakkal, művészévé válhatik a formának. Én a magam részéről nagyon szeretem, mindenek fölött szeretem a szép külalakot. Talán még a tartalom rovására is. A sorok zeneisége, a mondatok egyen­súlya, a rimek tisztasága engem nagyon gyönyörködtet. Egy-egy makacs, édes sort képes vagyok hetekig, hónapokig forgatni eszemben, deklamálni hangosan, mig rátalálok az igazira, mely zeneileg legjobban ki­fejezi hangulatomat. Az eféle önmarcangolások közben egészen jól megtanultam szavalni. Valaha régen, mikor több volt bennem a uagyravágyás és kevesebb az ön­ismeret : Petőfi és Vajda lángelméjüségót szerettem volna magamban Arany János verselőművészetével egyesíteni. Ma már bizony avval is megelégszem, ha szépen hangzó verset tudok csinálni a magam szerény tapasztalatairól. De hát az meglehetősen másodrendű dolog, hogy mekkora 'poéta lesz az emberből. A fő az, hogy a versírás élvezet, gyönyörűség, akár a maga baját verseli az ember, akár mások szép műveit fordítja: az alkotás, a gondolat, a képzelet láza, a versek zenei harmóniája, a kifejezések plasztikája és teljessége nagy élvezetet okoz mindenképen. Kívánom Önnek, hogy igaz gyönyörűséget talál­jon késő venségében is a költészetben, a verselósben. Mindig fenhangon olvasson. A vers akkor szép igazán, hibaja is akkor tűnik föl legjobban. Igaz testvére Apollóban Zempléni Árpád. VÁRMEGYEI ÜGYEK. A tisztviselők ellenállása. Az „Ungvári Közlöny" f. évi január hó 24-ikén megjelent 4-ik számának városi és vármegyei ügyek rovatában fonti cim alatt azon „érdekes" hirt közli, hogy a vármegyei tisztikar felismerve jelenlegi súlyos helyzetét, kész lenne a békés munkálkodást az uj főispán alatt is folytatni, ha a vármegye közönsége erre szabad kezet engedne neki. — Ezen tendenciózus hírrel szemben a vár­megye tisztikara nevében ezennel kijelentem, — hogy az minden alapot nélkülöző koholmány, mert a tiszti­kar — teljesen szolidárisán — megmarad továbbra is eddigi elhatározása mellett. Ungvár, 1906. évi január 27. Lőrinczy Jenő, alispán. Megsemmisített határozatok. A vármegye törvény- hatósági bizottságának múlt évi december hó 22-éu tartott közgyűlésében 358(8510.) szám alatt hozott határozatát, melyben kimondotta, hogy az újonnan ki­nevezett főispánnal szemben kifejtendő ellenállás módo­zatait megállapító összes határozatait a minister meg­semmisítő leirata dacára is — a leiratot figyelembe nem véve — továbbra is fenntartja s a ministeri ren­delet végrehajtásától a vármegye alispánját és törvé­nyes helyettesét, valamint az egész tisztikart eltiltja s végül kimondotta, hogy a főispánnak lakást nem ad : — a belügyminister a vármegye közönségéhez f. hó 26-án érkezett újabb leiratával — az állam veszélyez­tetett érdekére való tekintettel ismételten megsemmi­sítette. Megsemmisítette ezzel egyidejűleg azon közgyű­lési határozatot is, mely szerint az alispán utasittatott, hogy az eddig főispáni lakást képező helyiségeket a hivatalos helyiségektől falaztassa el s ezen helyiségekbe hivatalokat helyezzen el. Ezen megsemmisítő ujabbi rendelet feltétlen és azonnali végrehajtását a miniszter az alispántól meg­követeli s annak miként történt íoganatositásáról 8 nap alatt annál is inkább jelentést vár, mert különben a törvényes megtorlás eszközeit fogja alkalmazásba venni. Egyidejűleg a megsemmisített vármegyei határo­zatban használt erős kitételre megjegyzi a miniszter, hogy azokat ezúttal külön figyelemre méltatni nem kívánja, elvárja azonban a vármegye közönségétől, hogy jövőben hasonló kifejezések alkalmazásától tar­tózkodni fog. Mint értesültünk, a vármegye alispánja ezen ministeri rendeletet sem fogja végrehajtani. VÁROSI ÜGYEK. / Közgyűlés. — Január 23. — Több fontos tárgy tette szükségessé a rendkívüli közgyűlés összehívását. Az érdekes tárgysorozat aztán olyan szép számba összehozta a városatyákat, a mi igazán ritkaság számba megy. A közgyűlés Fincicky Mihály polgármester elnöklése mellett folyt le. Kezdetben álmosnak mutat­kozott a gyűlés, de a mikor előkerült a szinház ügye, egyszerre kigyultak a szemek, sőt már félni lehetett, hogy szenvedélyessé válik a vitatkozás. Az elnöklő polgármester bejelentette, hogy özv. Telendy Antalné virilis jogát dr. Hámos Béla, Király Zsigmoudné: Deák Gyula, özv. Jakubovics Aronné: Schulmann Ignác és a főerdőhivatal: Zachar Jakab által fogja gyakorolni. — A Ferenc József laktanya értékesítése tárgyában leérkezett a törvényhatósági bizottság jóváhagyó határozata. — A városi pénztár­nak febr. 1-én kb. 11 ezer K fizetnivalója lesz; a közgyűlés megengedte, hogy ezt más alapokból vegye kölcsön a pénztár. — A jegyzőkönyv hitelesítésére, mely f. hó 27-ón lesz, Vidor Mórt, Lám Sándort, Székely Simont és Dubró Józsefet kérte fel a polgár- mester. A radvánci-utcai sorompó áthelyezésének kérdése febr. 7-ikére tétetett át, mivel a képviselőtestületi tagoknak kétharmada nem volt jelen. A szinház ügyé­nek tárgyalása alatt érkeztek ugyanis tömegesen a tagok. E kérdésben a harmadik tárgyalás volt kitűzve. A vitatkozás lefolyását a következőkben adjuk: Dr. Horvát Sándor: a vallásos érzület megsér­tését látja abban, hogy ha a szinház az Uj-térre kerül, a melyen az orth. izr. templom van. A tárgynak a napirendről való levételét indítványozza. Mihalkovich József: A kegyeletet nem sérti a szinház. A városnak nem kell áldoznia semmit. Es ha kellene is, meghozhatná, hogy ha tudott anuak idején az agyagipari szakiskola céljaira 20 ezer, az ungvölgyi vasútnak pedig 30 ezer koronát adni. A polgársághoz fordul, a kikről az a balhit uralkodik, hogy nem tud­nak felemelkedni a kellő magaslatra. Mérő Vilmos: Ne hagyják magukat félrevezet­tetni. (Nagy zaj: Eláll! Micsoda kifejezés ?! A polgár- mester közbeszólása után Mérő bocsánatot kér kifeje­zéséért.) A maga igazságának bizonyítására felhozza, hogy Ungvár lakosságának egy harmada izraelita, a kiknek adójuk felét teszi az összes adóknak. A hit­község nevében (Polgármester : Itt nincs hitközség!) kéri a gyűlést, hogy ne tegye az Uj-térre a színházat. Dr. Ország Jalcah: A magyarság terjesztése szempontjából szükség van a szinltkzra. Már a 60-as években volt mozgalom. Neki is van annyi vallásos érzülete, mint másnak. (Éljenzés.) A városnak nem kell anyagi áldozatot hozni, sőt fényes üzletet köt a város. Már is ajánlkoztak kereskedők a sziuházépiilet- ben elhelyezendő boltok kibérelésére. Évenként 2800 korona bérre lehet számítani. A vitatkozás után a polgármester szavazásra bocsátotta az ügyet. Most tűnt ki — hála Isten­nek — hogy felekezeti kérdéssé még nem fajult az ügy, mivel izraeliták is szavaztak igennel, viszont keresztények is nemmel. A névszerinti szavazás alatt sok érdekes epizód játszódott le. Leblovios, a „Korona" bérlője igennel szavazott. Az ellenzéknek egyik tagja odaszól: — Kellenek neki a színházlátogatók vendégnek. Schächter fakereskedő nemet mondott. Most pe­dig az ügy pártolói szóltak oda : — Pedig kell ám deszka is a szinház építéséhez! A szavazás eredménye: 42-en az Uj-teret áten­gedik a szinház építésére, 27-en ellenzik. Néhányan nem szavaztak s többen elhagyták a termet a szava­zás előtt. Moskovics Márton 'pótadóját leírja a közgyűlés. 43 igennel való szavazás történt mellette. Ennek a névszerinti szavazásnak is volt derűs oldala. Dr. Hor­vát Sándor, a ki a szinház ügyénél erős védőnek bizonyult, a nevének említésénél hallgatott. — Most tessék beszélni! — szól a polgármester általános derült­ség közt. A Fehér hajó épületében észlelt hiányokat a polgármester ismertette, llácz mérnök javaslatot terjesz­tett elő, a melyet dr. Noválc, dr. Ország és dr. Sajó hozzászólása után elfogadtak. Markovszky Sándor rendőrtanácsos és dr. Rácz Herman kórházi alorvos ellen nem látja szükségesnek a közgyűlés megindítani a fegyelmi eljárást. A polgármester jelentette, hogy a váralja-utcai kincstári földet Czibur Vilmos vette meg. A végrehajtási ügyosztályhoz tartozó négy becsüs­nek az iránti kérvényét, hogy fizetéseiket előlegesen kapják, elutasította a gyűlés. Az árva- és egyéb közpénzek a helybeli négy takarékpénztárba helyeztetnek el a 31 igennel való szavazás értelmében. A Nagy- és Bercsényi-utcák szabályozása tár­gyában hozott képviselőtestületi határozatot feloldotta a törvényhatósági bizottság. A háztulajdonosok bele­egyezése kikérendő. Az első szavazás febr. 23-án lesz. A városi állatorvosi állásra a pályázatot kiírják. A köz kórház alapszabályai kiadatnak a kór­házi bizottságnak átdolgozás végett, mivel a belügy­miniszter elrendelte az átdolgozást. A közgyűlés tudomásul vette a belügyminiszter leiratát, mely szerint miniszteri biztost küldött városunkba és hogy a főispán fölfüggesztette a rendőrkapitányt és helyére Bónis István budapesti rendőrkapitányt rendelte. A városi hidasmérleget további egy évre a jelen­legi bérlőnek adja a képviselőtestület. A kapós-utcai vályogvető földet Preusz Dávid vette meg az árverésen. Az eladás jogerős, mivel senki sem felebbezte meg. Fekésliázy Miklós városi főjegyzőnek kérvénye a helyettesítésekért némi jutalmazás tárgyában : — a tanácshoz tétetett át. Utolsó tárgy volt a számvevőnek előterjesztése a városi pótadók szaporulata és apadása tárgyában be­adott adóhivatali jelentésekre. Az érdekes és tartalmas közgyűlés a polgármes­ter éltetésével ért véget. A Városházáról. Bónis István fővárosi rendőr- kapitány kíséretével még mindig Ungváron időz, s még mindig a „főispáni installáció" ügyében folytat kihall­gatásokat. Úgy halljuk, az eddigi tanúkihallgatásokról felvett jegyzőkönyvek már a beregszászi kir. ügyész­ségnél vannak vádinditvány tétele céljából. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy e hét folyamán a kirendelt­ség két táviratot is küldött Budapestre, bejelentvén, hogy már mi tenni valójuk nincs, — mindkét távirat azonban válasz nélkül maradt s ez az oka, hogy a kirendeltség még tovább is kénytelen folytatni a ki­hallgatásokat. Laküresedések. Ungvár város adóhivatalánál 138 laküresedés van bejelentve. Az üres lakások túlnyomó része alapjában lakásnak nem is való. . 11 n^Mííiivr.ir nurrtvamm Tudobotegsegek, hurutok, számár­f* • köhögés, skrofulozis, influenza nznhn** ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. /I^rf/7fí 1/ Cr w $JÍw Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor ^ Emeli az étvágyat ét a teataúiyt, meg.zfl»- „RoChe“ eredeti csomagolást. Kapható crvoai rendeletté a gyógyszert!,ak­teti a kdhügést, váladékot, éjjeli izzadást. ^ —— han. - Ara üy.genkmt 4-korona. *ua‘La Reche A C«. »ascl (Svájc),

Next

/
Oldalképek
Tartalom