Ung, 1906. január-június (44. évfolyam, 1-27. szám)

1906-01-28 / 5. szám

5. szám. 3. oldal. TIT 3ST <3­A közönség köréből. Levél a szerkesztőhöz! Dr. Zombory Dezső, lapunk munkatársa az „Ungvári Közlöny“ szerkesztőségéből kilépvén, az alábbi levelet intézte az U. K. szerkesztőjéhez. Miután azonban az U. K. e levélnek hely nem adott, felkéret­tünk a levélnek lapunkban közzétételére. E kérelem alapján a levelet az alábbiakban közöljük : Az „Ungvári közlöny“ tek. szerkesztőjéhez Ungvart. Tekintetes Szerkesztő úr ! Az „Ungvári Közlöny“ folyó évi 2-ik számának vezércikke s e szám általános tartalma arról győzött meg, hogy e lap, melynek hosszú éveken keresztül munkása voltam, teljesen letért az eddig követett útról. Sorai, betűi, melyek annyi éven keresztül e vármegye nemzeti önérzetének megteremtéséért küzdöttek, idegen cél szolgálatába állva, ugyanazon papíron, ugyanazon betűkkel nemzeti küzdelmünk leszorításához kívánnak segédkezet nyújtani. Egy férfias nemzet szabadság- szeretetének, alkotmányos törekvéseinek misztikus korát éljük; minden emberre a szükség, minden eszközre a nélkülözhetetlenség törvénye áll. Annál fájóbb érzés az, hogy akadnak emberek, kik önmagukat s a kezökben levő küzdelmi eszközt elleneinknek szolgáltatják át. Nem érzem toliam elég erősnek arra, hogy nagy nem­zeti harcunkban az ily nyíltan tagadott, de lopva vak­merőséggel űzött irányváltoztatás fölött kritikát gyako­roljak, de méltóztassék megengedni, hogy lelkem föl- háborodásának némi megnyugtatásául e lap kötelékéből azonnal távozhassam. Ez elhatározásom tudomásul vételét kérve, erkölcsi reputációm érdekében tisztelettel az iránt esedezem, méltóztassék jelen soraimnak becses lapjában helyt adni, mert mint ez újságnak hosszú éveken át belső munkatársa s egy időben felelős szer­kesztője is, egy pillanatig sem tudnám elviselni ama látszatot, hogy az „Ungvári Közlöny“ t. előfizetői és olvasói a lap jelenlegi irányának táplálói között szerény személyemet is ott képzeljék Kész tisztelettel Dr. Zombory Dezső. „Az áldások között, a melyeket hazánkra Istentől kérek, a legnagyobbak egyike az, hogy adjon ernye- detlen szorgalmat. Adjon különösen egyetértést nekünk és a hazának. E nélkül minden fáradság siker­telen. Ha valami célra vezethet: ez az 1“ Becsben el akarták hitetni, hogy mily nagy boldog­ság volna, ha Magyarország nem lenne külön ország! Menynyivel boldogabbak volnánk, ha Magyarországot egybeolvasztanák Ausztriával. — Meghiszem azt, felelte Deák. Hát még meny­nyivel nagyobb a mennyei boldogság, még sem kíván­kozik közülünk senki sem meghalni. Egy más alkalommal ugyancsak bizonyítgatták Deák Ferencnek Bécsben, hogy nem lehet visszatérni az 1848-iki törvények alapjára. Hiszen azóta sok min.- dent csináltak másképen. — De bizony, a ki rosszul gombolta be a kabátot, újra kezdi a gombolást, — válaszolt erre Deák szelíd nyugalommal. — Levágjuk a gombot! — szólt büszkén a hatal­mas bécsi miniszter. — No akkor aztán éppen nem lehet begombolni, — mondotta Deák bölcs feleletül. HÍREK. Tájékoztató. Jan. 88. A Kall). Legényegylet szabad előadása d. u. 5 órakor a r. kath fiuskolában Jan. 88. A »Szeretet« izr. nőegyesület közgyűlése a Kereskedelmi és Iparbank tanácstermében d u. 8 órakor. — Az orth. izr. nőegyesület tea-estélye a Koronában. Jan. 88. Ung vármegye területén m'úVótió Állami ’tisztviselők _ _ _ Viliéin Körének közgyűlése d. e. 11 órakor a főerdő­hivatal tanács-termében „ Jan. 89. Az Ungmegyei Takarékpénztár Részvénytársaságija^ gyűlése d. e. 10 órakor az intézet helyiségébe^—« Febr. 8. Az Ungvári Kereskedelmi és Iparbank Részvény társulat közgyűlése d. e. 10 órakor az intézet hőségében. Febr.3. A Vöröskereszt-Egyesület ungmegyji'' fiókjának kalikó táncestélye. — Az államvasutj,‘altisztek mulatsága a Keszler-féle Vasúti-vendéglődén. Febr. 4. Az ipartestület közgyűlésé d. u. fél 4 órakor a város­háza nagytermében. — A Kath. Legény egyesület szini- előadása a Korona-szállóban. Febr. 7. Városi közgyűlés délután órokor. Febr. 11. A dalárda közgyűlése d. u. 4 órakor a főgimnáziumban. Az Ipartestület bálja a Koronában. A népkönyvtár nyitva van mincDn vasárnap d. e. 10—1 '312 óráig. (Drugeth-téri állami iskola.) * A miniszter köszöneté. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter az ungvári Kossuth Lajos-téri állami elemi iskola tantestületének köszönetét nyilvání­totta, mivel a nevezett testület a legutóbb rendezett gyermekszinielőadás jövedelméből 100 koronát ado­mányozott a siketnémák ungvári intézetének. * Eljegyzés. Dr. Szabó József ungvári ügyvéd eljegyezte Grosz Ignác nagymihályi földbirtokos leá­nyát, Herminát. * A katholikus kör felolvasó estéje. Fé­nyesen sikerült estélyt számíthat újra a katholikus kör estélyei szép sorozatához. Minden pontja kiváló, sőt művészi volt. — Az óriási közönség, mely a gimnázium tornacsarnokát zsúfolásig megtöltötte, kárpótlást nyert : élvezetben a túlzsúfoltság némi kellemetlenségeiért. • Medreczky István főgimnáziumi tanár felolvasása nyitotta meg a műsor előadását A keresztény mű- • építészet remekeit nagy tudással ismertette s ugyan- 1 azokat egyúttal vetitett képeiben be is mutatta. Az 1 előadás mindvégig érdek feszitő, a képek bemutatása igen sikerült volt. Burdács Irénnek zongorajátékát megismételnie kellett, mire nagy tetszés mellett magyar i népdalokat játszott. Utána a airneves költő, Zivuska Jenő két költeményét olvasU fel. Mindkettőből ki- , csillant a hatalmas költői talentim, amelytől a „Becsület- biró“ Teleki dijat nyert drámi után még sokat vár az irodalom. Egyik felolvasott költeményét tárcarovatunk­ban adjuk. Zachar Anna megjelenése tüneményes volt. A lányban csupa kellem és báj, amidőn gyönyörű hangjával, énekével elbűvölve tartotta a közönséget. Énekét szűnni nem akaró tetszés követte. Az ének­s zám 0 ^ méltói'; párosult az énekhez Ka-czub Mariska monológja Jiirandóan derültségben tartotta a közönséget. Oly talpra­esett, tűzről pattant székely menyecskét alakított, hogy művészibben, közvetlenebbül ezt a monológot előad­hatni el sem képzeljük. Az estélyt színjáték rekesztette be. Előadásra került Sztojánovics Jenő karácsonyi álom, iskolai oratóriuma. E színjáték fényes volt minden tekintetben. A tanitónőképző-intézet növendékei reme­keltek ezúttal. Az énekkar állandóan szabatosan mű­ködött A kosztümök pazarak voltak. A kis Bandi — Berecz Anna — kedves Bandika volt. A színjáték meséje szépen kidomborult a játékból. Bandika kará­csonyi estén elszenderedik és álmodik szépeket. Tündér­országba kerül; a pajkos tündérek — Zseltvay Ilona, Mikula Anna, Zachar Anna, Megela Anna, Pataky Eugénia, Románecz Ilona, Toronszky IrénésNehrebeczky Irén, — a tündórherceg Szabados Anna vezérlete alatt, elviszik Bandit sok mindenfelé, a bájos harangok — Barlakovics Berta, Kása Gabriella, Smajda Ilona, Ma- linics Mariska közé. Majd a vasorru bábák országába — Páska Erzsébet, Pulszky Paula, Zsigora Erzsébet, Kacsura Anna, — az óriási rózlovagok közé — Leiner Malvin, Oprics Margit, Árvay Ilona, Minay Juliska. De bejárják Bandival az ezüst törpék — Vaszócsik Ilona, Kossej Mariska, üanilovics Esztike, Gáthy Irénke — birodalmát is, kíséri őket a bájos angyal: Toronszky Mariska. És Bandinak kínálnak a tündérek minden szépet, játékot, csak maradjon közöttük. Bandika azonban csak a mamáját — Iváncsó Margit — akarja látni, nem kell neki semmi ajándék, elég neki a mamai csók. E kedves mesét inegtestesitettók a lányok a szín­padon, a kik a mese varázsában tudták tartani a közönséget. Minden egyes szereplő megérdemli a teljes dicséretet és még külön meg kell említeni Szabados Anna nyugodt, kiváló játékát és szép tiszta hangját. A színjáték végén rendezett tableux, a kar éneke, melyet a képzőintózeti növendékek és a g. kath. polgári leányiskola növendékeiből alakítottak, impozáns volt. A karnagyot, Boksay Jánost és a bájos zongoristát, Fenczik Virát, ki az egész színjáték és tableaux zongora játékát adta, egyaránt elismerés és dicséret illeti. A színjáték rendezője: Morvay Antal — bizo­nyára munkájának sikerét szemlélte az előadásban. A fényes előadást tánc követte. A táncosnők jórésze a növendékekből telt ki. Eltartott volna a tánc reggelig, ha az iskolai rend nem szólította volna haza a lányo­kat: igy éjfél után a fényes siker és a kedves est emlékeivel telten térhettek intézeteikbe. * A kaliko-táncestélyre, a mely febr. 3-án lesz, a meghívót a napokban kibocsátotta a Vörös­kereszt-egyesület fiókja. Nem kisebb, mint 108 tagú rendezőség gondoskodik az előkészületekről s ha mindegyik rendező kedvéért egy-egy hölgy megjelen, a siker biztosnak mondható. A ki meghívót nem ka­pott, forduljon özv. Nehrebeczky Györgyné egyesületi elnökuőhöz. Deák Ferenc bölcs mondásai. Ma van harmincadik évfordulója, hogy Deák Ferenc, a haza bölcse meghalt. 1876. január 28-án vesztette el a nemzet nagy fiát, ki önzetlen jellemével, elméjének bölcseségével, lelkének nagyságával és sza­vának meggyőző erejével még a legnagyobbak közül is kivált. A haza bölcsének néhány mondását jegyezzük, fel, a melyek legjobban jellemzik nagy lelkét. „Minden ember saját kebelében hordozza tetteinek legigazabb biráját: a lelkiismeretet. Csak az előttem a nyomorult, a megvetést érdemlő, ki tetteiért önkeb­lében megnyugvást nem talál.“ „A szabadság másokkal megosztva nem fogy, sőt erősödik. Annál biztosabban áll, mennél többen lehetnek részesei.“ „Minden jó ember elvesztette mindenét akkor, midőn hazájának szabadságát, nemzetének jogát el­vesztette.“ „A bizodalom az emberi kebelnek legszebb, leg­gyengébb virága. Igazság és nyiltszivüsóg hozzák azt létre. Szeretet és türelem táplálják. Csak az idő fejtheti ki fakadó bimbóját.“ „A nemzeti gazdagságnak egyik legfőbb kincse a munka." „Két hatalmas ösztön ad a polgárnak erőt s lel­kesedést a hon védelmében : a szabadság és a tulajdon. Csak e két varázserő köti biztosan a népet a honhoz, törvényhez.“ „Áldás gyanánt adta Isten a vallást az emberiség­nek. A tiszta vallásosság hit'el szeretetet kapcsol össze.“ „Alig van ország, mely századokon keresztül annyit szenvedett, mint Magyarország. Végenyészet örvénye szélén állottunk. De tudtunk tiirní és kitartani. Ismét az isteni gondviselés nyújtott alkalmat, hogy szenvedéseink enyhüljenek s ha a Mindenható úgy akarja, elenyószszenek.“ * Kinevezés. Komjáthy Tihamér ungvári kir. p ii. s.-titkár az ungvári kir. pénzügyigazgatósághoz p. ü. titkárrá neveztetett ki. * Az alkotmányért. Hogy az alkotmányos küzdelmek a magyar nők sziveit is megdobbantják s őket a haza oltárán áldozni késztetik, annak követésre méltó fényes tanujelét adta megyénk egyik előkelő úr­nője, özv. Patay Gyuláné tibai nagybirtokosnő, a ki nemcsak évi adóját fizette be a jóléti bizottsághoz, hanem azonfelül még 3000 K-t is bocsátott a bizott­ság rendelkezésére a netalán történő tisztviselő-felfüg­gesztések céljaira. Példája már is megtette hatását, mert több megyei birtokos úrnő kilátásba helyezte, hogy az ellentálláshoz szükséges anyagi eszközök előteremtéséhez hasonlóan hozzá fognak járulni. — Mintha az egri nők kora következnék ismét! * Rabsegélyző-egyesület. Szép Géza törvény­széki elnök és Reinichovszky Rezső kir. ügyész fel­hívást bocsátottak ki, melyben a társadalom tagjait egy rabsególyző-egyesület megalakítására szólítják fel. A felhívás mellé gyüjtőivet is mellékeltek, melyet azok írjanak alá, a kik egy ezután megalkotandó ily egye­sületbe belépnek. A gyüjtőiveket a törvényszéki elnök­höz február 15-ig kell beküldeni. Az évi tagsági dijat az alakuló közgyűlés állapítja majd meg. Előrelátható­lag évi 3—4 korona leend legfeljebb. Az egyesület célja : „a börtönökben és fogházakban letartóztatottak­nak erkölcsi javítására, szellemi fejlesztésre megengedett módon közremunkálni, azoknak elhagyatott és szükség­ben levő családtagjairól lehetőleg gondoskodni, a bör­tönökből és fogházakból kiszabadultak viseletét, élet­módját figyelemmel kisérni, irányukban a társadalom idegenkedését és bizalmatlanságát érdemükhöz képest megtörni, a jó viseletű vagyontalanokat becsületes keresetmódhoz juttatni, — szükség esetén őket köz­vetlenül vagy közvetve segélyezni, szóval odahatni, hogy a büntető Ítélet által megjavultnak látszó egyének a társadalomba hasznos tagokként tórjenok vissza s a javulás utján meg is tartassanak." * A dalárda közgyűlése. A helybeli dalárda febr. 11-ón tartja közgyűlését, a melyen több dolog kerül tárgyalásra. A különböző jelentések után meg­ejtik a tisztikar és választmány választását. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Bacskó Béla nagybereznai kir. járásbirósági írnokot a bereg­szászi kir. járásbírósághoz áthelyezte. * Tea-estély. Az orth. izr. nőegyesület ma este a „Korona“-szálló dísztermében saját alapja és a Nép­konyha javára felolvasással egybekötött tea-estélyt rendez. * Gyászhirek. Városunknak két tehetséges testvér-ifját ragadta el körünkből egyszerre a múlt héten a könyörtelen halál. Szopkó Sándor segédjegyző életének 23-ik évében f. hó 17-ón elhunyt Utcás köz­ségben Zemplén vármegyében. Két nappal előbb f. hó Ttf-en Bu3ápésteh"~p üig ócscse . őZöpkÓ~ ÉnűTe7 Tz~ Iparművészeti iskola tehetséges növendéke hunyta le szegény apja karjai között örökre szemeit. Utóbbi az agyagipari szakiskolának volt igen szorgalmas növen­déke ; innen került Budapestre, hol önerejéből, tar­totta fönn magát. Nehéz gondok és a művészet lángja hamvasztották el az alig 19 éves, szép reményekre jogosított életét. Végtisztességóről tanuló társai gondos­kodtak, kik testületileg is résztvettek azon. Nyugodja­nak békében ! * Kizárási határozat. Az ungvári dalárda f. hó 23-án tartott rendes igazgató választmányi ülésén Jäger Bertalan pártoló és igazgatóválasztmányi tagját, mivel az ellene irányuló vádakkal szemben magát a nyilvánosság előtt mindezideig kellőleg nem igazolta, saját kebeléből egyhangúlag kizárta. * Köszönetnyilvánítás. Kardos Emil, az Ungmegyei Takarékpénztár vezérigazgatója a mai napon mint az u. n. ingyenkenyér alap maradványát 83 K és 25 fillért juttatott a vezetésem alatti intézet ungmegyei segélyalapja részére kezeimhez. A midőn ez összeg átvételét elismerem, az intézet nevében köszönetét mondok mindazoknak, kiknek ez alap létre­hozásában részük volt. Tisztelettel Ungvár, 1906. január 26. Wentzel József, a siketnémák intézetének igazgatója. * Koszorú-megváltás. Kelen Gusztávné 18 koronát adott át szerkesztőségünknek, mely összeget Sztokovszky Brunóné küldötte hozzá, hogy elhunyt férjének ravatalára koszorút helyezzen. De mivel ez meg nem történhetett, a fenti összeg a helybeli szegé­nyeknek jutott. A pénzt átadtuk a polgármesternek. * Allamvasuti altisztek mulatsága. A m. kir. államvasutak Ungvár állomásán alkalmazott altisz­tek, az alapítandó altiszti kör alapja javára február hó 3-án, a Keszler-féle vasúti vendéglőben zártkörű tánc- mulatságot rendeznek. * Katonák mint csendőrök. A főispáni ins­tallációk miatt őrshelyeikről elvont csendőrséget katona­sággal pótolják vármegyénkben is. E hó 26-án utaz­tak felvidékünkre a 65-ös gyalogezred azon közlegé­nyei, akik ott fehér karszalaggal csendőrségi szolgá­latot fognak teljesíteni. * Jótékonyság. A császlóci róm. kath. templom uj orgonájának beszerzési költségeihez Pemp Antal, Kádár Ambrus, Hámon József, Hehelein Károly és dr. Lessenyey Ferencz praelatus-kanonokok 50—50 koronát adományoztak. * Szédelgő hegedűművész. A nyáron nálunk is megfordult Kneisel A. hegedűművészt, aki magát a párisi konzervatórium tagjának adta ki, — Aradon leleplezték. Az Arad és Vidéke szerkesztősége ugyanis . távirati kérdezősködésre azt a választ nyerte, hogy Kneisel nem tagja a konzervatóriumnak. E leleplezés folytán Kueiselt nyilatkozattételre szólították fel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom