Ung, 1906. január-június (44. évfolyam, 1-27. szám)
1906-04-01 / 14. szám
14. szám xy 1ST <35. oldal. * Kutya — mint gyermekriasztó. A Bercsényi-utcai állami óvoda udvarán az óvónő egy hatalmas kutyát tart; ez az állat olyan kedvesen tudja fogait vicsorítani, hogy a gyermekek nem is mernek már miatta az óvodába járni. Minthogy azonban az óvoda a gyermekek miatt épült, s nem azért, hogy onnét a gyermekek kiriasztassanak, igen üdvös dolgot cselekednék az óvoda gondnoksága, ha a kutyatartást az óvónőne t betiltaná. * Uj megállóhely. A nagyberezna-országhatár- széli vonal 17. sz. őrházánál Határhegy elnevezéssel uj feltételes megállóhely létesittetett, a hol mind a négy átmenő szeméi,) vonat feltételesen megáll. A megállóhely személydijszabási szempontból a szomszédos forgalomban önálló vonalszakasz-beosztást nyer, a távolsági forgalomban pedig Malomrót állomással van egyesítve. * A zugótelepi tűzvész áldozata. A m hó 9-iki tűzvész után általában beszélték, hogy egy, a zugótelepen tartózkodott fiú nyomtalanul eltűnt, illetve hogy a tűzben égett. A 14 éves Vojtás Mihály előkérdése iránt meg is történtek az intézkedések, nyomára azonban csak m. hó 28-án bírtak jutni. A romok takarítása közben találtak rá a szerencsétlen gyermeknek teljesen, s a felismerhetetlenségig üsszeégett holttestére, illetve csont maradványaira, a fürészház alsó helyiségében, ahonnét a fin a tűz kiütése után menekülni nem tudott. — A romok alól kiszedett csontokat a fiú szülei haza vitték s tu. hó 30-án a közönség nagy részvétele mellett eltemettették. * Pályázat postamesteri állásra. Uzsokon üresedésben levő postamesteri állásra f. évi ápr. 27-ig lehet beadni a kérvényeket. * A beszámithatlan gyilkos. Múlt számunkban megírtuk, hogy Bogdán József átvágta Kanálos Hányának, a vele vadbazasságban élő cigánynőnek a nyakát. Most értesülünk róla, hogy a szerencsétlen gyilkos, a ki kanalakat s teknőket készítő cigány és régi csendes lakosa volt Nagyturjaszög községnek, tifuszboteg állapotában követte el szörnyű tettét. Éjszaka szóvitát kezdett a szerencsétlen nővel s mikor az kijelentette, hogy nem akar az ungvári kórházba Bogdánnal együtt ápoltatás végett bemenni, a lázbeteg ember szónélkül elővette teknővájó kését s azzal szörnyű nyugalommal átvágta az asszony nyakereit, sőt hogy irtózatos munkáját teljesen befejezze, baltát vett elő s azzal a nyakcsigolyát is átmetszette. A beszámíthatatlan gyilkost nagyfokú lázas állapotában beszállították a beregszászi rabkórházba. * Tüdővész gyógyítható. Igaz ugyan, hogy mindenkor klimatikus és dietetikus kúra, valamint a por stb. eltávolítása a fődolog, amellett azonban a gyógykezelés sem elhanyagolandó. Első helyen állanak a bükkfakátrány-preparatumok, de korántsem mindegy, bármelyik ily preparátumot használunk. A legjobbnak és megfelelőbbnek — inert teljesen méregtelen és jóízű — a „Sirolin-Roche“, a creosot-preparátumok ideálja, mely minden gyógyszertárban kapható. * Jól járó, pontos órák, divatos ékszerek, evőeszközök, maradó értékű húsvéti ajándékok ez idő szerint legelőnyösebben Polgár Kálmán budapesti műórásná! szerezhetők be, mert VU. kér. Erzsébet körút 29. sz. a nagy kiterjedelmű ékszerraktárán minden cikkből dús raktár található. Az országos hírű órás mester óráit 5 évi írásbeli jótállással küldi, és azok úgy művészi kivitel, mint a szerkezet jóságára nézve dicséretére válnak a honi órás iparnak. A nevezett cég ékszereit is elösmert Ízlés jellemzi és valóságos műélvezet lapozgatni abban a sok száz illusztrációval ékített albumban, amit Polgár Kálmán üzlete fennállásának 10 éves jubileuma alkalmából üzletbarátaink és az érdeklődő közönség kívánságára dijalanul küld szét. 1387 * Francia és angol szabást, felsőruha-varrás tanulhatnak intelligens hölgyek Vargha Sándorné sza- bászati és varróiskolájában Ungvárt, Szobránczi-utcza 20. sz. a. 1253 * A ki valóban jó iskolai rajzeszközt akar, az vásárolja a magyar gyártmányú „Szénásy-félo Árpád“ körzőt. Kapható : Székely és Illés papír, rajz-, írószer és könyvkereskedésében Ungvárt. Irodalom. — Äz agyagipar technológiája. Ezen a címen irt alapos szakmunkát Pap János, az ungvári áll. agyagipari szakiskola jeles igazgatója. A 96 oldalra terjedő könyv mint az „Iparosok Olvasótára" c. váltatnak f. évi 1. és 2. száma gyanánt Lampel fővárosi cég kiadásában jelent meg. A mű következő részekből áll: I. Bevezetés. II. Az agyag. III. A máz. IV. Az agyagáruk égetése. V. Az edények díszítése azok színezése által. Mindegyik rész valódi szaktudásról tesz bizonyságot s nemcsak tankönyvnek kiváló, hanem olvasmánynak is kellemes. A könyv ára 1 K 20 fill. Lapunk kiadóhivatalában is kapható. — A Nap. A fővárosi zsurnalisztika valóságos szenzációja A Nap, ma az ország legradikálisabb, legszókimondóbb, legnépszerűbb és legelterjedtebb ellenzéki napilapja. A Nap a közönség rajongó szeretetétől kisérve, egy csapásra hódította meg a sziveket. Minden száma kész meglepetés és szenzáció. A Nap független, érdekes, tartalmas és teljes krónikása a napnak s minden más lap megelőzésével már a kora reggeli órákban kapja kézhez a vidéki olvasó. A Nap felelős szerkesztője: Braun Sándor, főmunkatársa: Ábrányi Emil. Politikai cikkeinek legnagyobb részét Ugrón Gábor, a magyar ellenzék e fényes nevű vezéralakja Írja. Belső dolgozótársai : Ábrányi Emil, Bródy Mihály, Cholnoky Viktor, Feld Aurél, Gergely István, Hacsak Géza, dr. Hajdú Miklós segédszerkesztő, Holló Márton, Kemény Simon, Nádas Sándor, Pásztor Árpád, Székely Miklós, Szabolcs Bálint, Szép Elemér, Thury Zoltán, Ugrón Gábor. Ez a névsor — élén Braun Sándor szerkesztővei — kész programit). Hangban, tartalomban, formákban, színekben s elevenségben uj ez az újság. Valósággal zászlóvivője A Nap a magyar függetlenségi törekvéseknek az erőszak és törvénytipras mostani gyászos napjaiban és úgy politikai, mint újságírói sikerei óriási tényezővé tették. A Nap hasábjain tükröződik a leghívebben a magyar közönség érzelemvilága. Külön szenzációja, hogy a legkorábban megjelenő újság a legolcsóbb is. Egy szám ára 2 krajcár, előfizetési ára egész évre 16 K, félévre 8 K, negyedévre 4 K, egy hónapra 1 K 40 fillér (70 krajcár). Az érdeklődőknek A Nap kiadóhivatala (Budapest, Vili., Rökk Szilárd-utca 9.) készséggel küld mutatványszámot, — »NépinÍvelés.“ E cím alatt uj pedagógiai havi folyóirat indult meg Bárczy István és Veszély Ödön szerkesztésében. Az első füzet, mint kettős szám, 11 ivén jelent meg s valóságos kötet, telve a legértékesebb íaitalommal, E gazdag tartalomról lehetetlen röviden képet adni. Kiváló tudósok (Fináczy Ernő, Kármán Mór, Riedl Frigyes), jeles írók (Gárdonyi Géza, Ambrus Zoltán, Benedek Elek) s a szakemberek egész sora (Teleki Sándor gróf, Náray Szabó Sándor, Kriesch Aladár, Hajós Lajos dr., Nagy László, Sztojánovits Jenő, Guttenberg stb.) irt cikket. A cikkek mellett különösen értékessé teszi a folyóiratot a sok rovat, melyben a szerzők minden külföldi és hazai pedagógiai eseményről és kérdésről alaposan és szakszerűen tájékoztatják az olvasót. A folyóirat felöleli a kisdedóvást, népiskolát, polgári iskolát, továbbképző iskolákat, a tanitóképzést és felnőtt nép művelését. Ilyen magas színvonalon álló folyóirat még nem volt irodalmunkban. A Franklin- Társulat a külső kiállításról is fényesen gondoskodott. Előfizetési ára e gazdag taiíalomhoz és művészi kiállításhoz képest mérsékelt. Félévre 10 korona, pedagógusoknak és jegyzőknek 8 korona. — Fidibusz. Ötlet és vidámság köszöntött be a „Fidibusz" című uj fővárosi előlappal, amely csupa vidámság, élelmesség ragyogó jókedv, pajkos gúny. Képei és rajzai is nagyszerűek. Minden pénteken délben már kézhez kapja a vidéki olvasó is. A „Fidibusz‘-t a fényes tehetségű Heltai Jenő szeskeszti ; főmunkatársai: Ambrus Zoltán és Molnár Ferenc, ez a két. briliians talentum. Karikatúrái javát Cserna Rezső, Csók István, Garay Ákos, Gulácsy Lajos, Fényes Aodlf, Ferenczy Károly, Kernstock Karoly, Márk Lajos, Linek Lajos, Vesztróczy Manó, ezek a kitűnő magyar festőművészek rajzolják. A lap állandó munkatársainak sora is fényes : Ábrányi Emil, Herczeg Ferenc, Ignotus, Gergely .stvan, Pásztor Árpád, Hajdú Miklós, Kemény Simon, Lövik Karoly, Nádas Sándor. A „Fidibusz“ legalább 16 oldal terjedelemben a legolcsóbb élclap. Mesésen olcsó ! Előfizetési ára: egy évre 6 korona, fél évre 3 korona, negyedévre 1 korona 50 fillér, egy hónapra 50 fillér. Egy szám ára (5 krajezárj 10 fillér. Mutatványszámot készséggel küld a „Fidibusz“ kiadóhivatala ^Budapest, Rökk Szilárd-utca V. szám). Közgazdaság. A megreformált akadémia. (Paedagógiai tanulmány a felső erdészeti oktatás köréből.) - Irta : Zivuska Jenő. — (Folytatás.) A tanári minősítés. X. A mi az akadémia tanári karának kiegészülését illeti, eddig az volt a szokás, hogy az erdészeti gyakorlatban hosszasabb ideig szolgáló tisztviselőket nevezte ki az állam tanárokul. Legnagyobb sulyiyal esett a képesítés mérlegébe a hivatali működés hosszúsága, a mi mellett az önálló kutatás, a szakismeretek körül kimutatható rendszeres ismeret, vagy már kifejtett irodalmi munkásság csak masoüsorban jötteK tekintetbe. Egy jól rendezett gazdasági kiállítás, példás pontossággal ellátott hivatal, derekasan gyakorolt erdőíeiügyelet vagy rendezés — számba sem véve a személyi összeköttetések ajánlatát — szolgáltak kellő minősítésül. En abban a meggyőződésben vagyok s az alábbiakban ki is akarom mutatni, hogy a képesítés ekkora mértékével a jövő tanári nemzedékre nézve meg nem elégedhetünk. Bármily nagyra legyen a szakember a gyakorlati feladatok üere- kas végzésével, bármily kevés véleményt tápláljon a látszatra terméketlen, öncélú tudományról, ón mégis azt hiszem, hogy azokkal szemben, a kik tudományos alapon törekszenek gyakorlati szakférfiakat nevelni, magas, sőt a legmagasabb követel menyeket szükséges f elál J itanu nk.JSIemcsak azért, hogy a tudós elmeket e szak komoly céljai és eszközei iránt elismerésre bírják, hanem a szakszerű haladás érdekéből, a melyet a tudás minden fegyverét birtokoló és használni képes elme biztosíthat. E téren megállapodni nem egyéb, mint fölülmúlatni, sőt a legjobb erők megfeszítésének pillanatnyi ellankadása is visszaesést jelent. Pedig a selmeci főiskola erdészeti ágán a tanári minősítés dolgában sok a kívánni való. Lehet, sőt tudok is rá esetet, hogy egy tanszék oly szakemberrel töltetett be, a ki arra, mint komoly és I I egyedüli élethivatása színterére készült, de nem ! látok olyan egyöntetű elvi megállapodásokat, me- í lyek a tanári habilitatio megszigorításával az egész ! akadémiai rendszert a magaslatok magaslatára | emelnék. A főiskola ma is csak annyi készületet | követel új tanáraitól, mint a mennyit az a hivatalnoki élet gyakorlatában elsajátíthat. Ma, mikor az ismeretek nem évenként, hanem naponként gyarapodnak, mikor annak, a ki nem is fejleszteni, hanem csupán a színvonalon 'állani óhajt, szakadatlan szellemi munkát kell folytania, — ez a követelmény valóságos anachronismus. Én ugyan csak a jövő számára bátorkodnék néhány általános elvet indítványozni s a mostani állapotokkal bajlódni nem is akartam, mindazonáltal nem tehetem azt a nélkül, hogy az erdészeti főiskola jelenlegi tudományos állapotára egy futó pillantást ne vessek. Ide s tova negyven éve annak, hogy a selmeci tanintézet megmagyarosodott. E meglehetősen hosszú idő úgy folyt el a már nyelvében is megnemzetiesedett iskola felett, hogy annak erdészeti szakosztálya egynek kivételével egyetlen igazi tudóst sem birt felmutatni. Megjegyzem, hogy a midőn tudósról beszélek, az a nagyszerű mérték lebeg a szemem előtt, melyet az egyetem az ő tanárainak megítélésénél alkalmaz. Tudtommal egyetlen erdésztanár sem tagja a magyar tudományos akadémiának, de arról sincs értesülésem, hogy valamely hasonló külföldi társaság csak egyet is tagjai közé választott volna. Irodalmi munkáik nagyobbrészt tankönyvi jelleggel bírnak. Terjedelemre és tudományos igényre csak egy kiváló mű jelent meg részben a selmeci akadómi aegise alatt: az erdészeti növénytan, melynek harmados társszerzője a selmeci iskola egyik, különben is legnagyobb tiszteletre méltó tanára volt. A többi könyvek szemelvények, vagy átnézetet nyújtó összefoglalások, de nem önálló erőfeszítés eredményei, a melyek új utat törni, vagy legalább megjelölni volnának hivatva. A külföldi szakirodalom fenséges pompájával pedig a miénk nem állja ki az összehasonlítást. Mig a németeknél például Tubeuf saját kutatásai alapján testes könyvet irt a fákon élősködő gombákról, addig nálunk az erdőnek összes, a szerves és a szervetlen természetben előforduló ellenségeiről egy szerény áttekintés jelent meg, mely még azzal sern dicsekedhetik, hogy a benne tárgyalt eseteket a szerző a maga tapasztalatai alapján állította volna egybe. Mi egy félujjnyi rovartanocskából merítjük ismeretünket. Rt el;/ füzet ma — túlzás nélkül szólva - a középiskola" igényeit sem elégítené ki, mig a a németek e szakban magában egész irodalmat fejlesztettek. Schwappach több munkában dolgozta fel a német erdészet és vadászat történetét. Nálunk rendszeres munka e téren egyáltalán nem látott napvilágot. Hézagpótló gyanánt a Tagányi-féle oklevóltárat említhetem meg, melynek szerzője azonban nem volt selmeci tanár, de még erdész ember sem, továbbá az én munkámat a besztercebányai kamara irattáráról, — de ezek nagyon távol állanak egy rendszeres történet kísérletétől is. Oly erdészeti szakmunkák, a melyek műszaki és meny- nyiségtani iskolázottságot tételeznek fel, a bányászakadémia tanárai által Írattak meg. A földmóróstan, a profán építészet, a hid, út, vasút és vízépítés kézikönyvei bányász szakférfiakat dicsérnek szerzőikül. Leunis íáynopsisát egy mezőgazdatanár, Frank Albert dolgozta át. Ennek hasznát veszi a kulturhisztorikus, a nyelvész, a botanikus, a zoológus, de főleg az erdő- és mezőgazda. Hol állunk mi azonban mindettől? Azon a ponton, a melyen nemhogy a tudomány egyetemességének tennénk szolgálatot, hanem a melyen még az erdészeti szakma tudományos kiépítésétől is nagyon messze vagyunk. De hát hagyján! Elvégre az irodalmi munkásság nem feltétele annak, hogy valaki kitűnő szakember legyen, hanem inkább a kitűnő szakismeret következménye. Sok tudós csak élete alkonyán fog bele szellemi készletének architek- tonikus feldolgozásába, hogy maga helyett egy szószólót hagyjon a tudománynak, azonban hányán vannak, a kik rengeteg ‘tudásuk, elismert tekintélyük, izmos tehetségük dacára sem hagytak maguk után Írásos emléket. Szilágyi Dezső fölöslegesnek tartotta, hogy a közjogot nem tőle, hanem belőle tanulja a fiatalság. Kovács Józsefet páratlan sebésznek ismerte minden szakember, azonban ő sem haladt soha messzibbre, minthogy a sebészetről könyvet írni — készült. Vagy ott van Mayr Aurél. Ez az igénytelen, törődött emberke rengeteg tudásával hallgatóit szinte megdöbbentette. A pesti egyetem e büszkesége, tudományunk e dísze azonban apró értekezéseken kívül, — melyeken bár átvillant a Titán ereje, — rendszeres művet nem hagyott a tanulni vágyó szakközönségnek. — Nem lehet követelni minden tanártól vagy kimagasló szakembertől, hogy egyszersmind iró is legyen. Hiszen az Írott könyv sok esetben csak nyugtája a tudásnak, de nem bizonyítéka. Az élet százféle, végtelenül megújuló követelményei kihívják a tudást és próbakövéül szolgálnak a szakértelemnek. Az ész lendületót, vagy az ismeret áradó bőségét hirdeti meggyőző szónoklat, sikeres műtét, megnyert per, monumentális középület vagy bármely műtárgy. Ily dolgok feltétlen bizalmat keltenek az egyén képességei iránt s ha éppen, sajnáljuk is, hogy az általa felhalmozott szellemi vagyont Írásai által másokkal meg nem osztja, e mulasztás a róla alkotott véleményt egyáltalán nem érinti. BizonysáA Kathreiner-féle I Wla Kneipp-maláta kávé I ■' az egyedüli maláta kávé, a mely Kathreiner /w különleges gyártási módszere által a bab- La < kávé kedvelt ízét és zamatét bírja. Nagy, és általánosan elismert egészségi \ előnyeit a legkiválóbb szaktekintélyek ujabban és ismételten igazolták. 1\ 1\£ A mellett, hogy naponti használata neveze- Bt tes megtakarítást nyújt, értéke — különösen Bt { gyermekekre nézve — megbecsülhetetlen! A bevásárlásnál minőig hangsúlyozzuk L>$) l „ kifejezetten a KATHREIN/R nevet és ■—csakercdeticsomagokátkéijünk, melyek M)r ------ védjegye: »Kneipp páter«. ------* fr*
