Ung, 1905. július-december (43. évfolyam, 27-52. szám)
1905-09-24 / 39. szám
u.. XLIIL ÉVFOLYAM. Ungvár, 1905. szeptember 24. 39. SZÁM. Szerkesztőség1: Vármegyeház-tér 1-ső szám. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvnyomdája. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. Nyíl ttér soronkint 40 fillér. Előfizetési feltételek: Csak az „l'ug“ lapra : Egész évre . 8 kor. I Negyedévre 2 kor Félévre ... 4 kor. Egyes szám 20 fill „ting vármegye Hivatalos Lapjá“-val együtt: Egész évre 12 kor. — Félévre. . 6 kor Hirdetések úgy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvnyomdájába küldendők. AZ UNOMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ az „Ung“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. Az uj pénzintézetről. (Ház- és földbirtokosok hitelbankja r. t. ungvári fiókja.) Két hét előtt hirt adtam azon törekvésről, mely városunkban egy uj, teljesen modern alapokon nyugvó pénzintézetet akar létesíteni. Kiemeltem, hogy ez intézet első sorban a ház- és földbirtokosok érdekeil fogja szolgálni akkor, mikor oly üzletágakat akar meghonosítani, amelyek a vidéki intézeteknél eddig ösmeret- lenek voltak. Azóta több oldalról élénk érdeklődéssel találkoztam; az érdeklődők igen helyesnek találták munkaprogrammunkat s támogatásukról biztosítottak, úgy hogy most már az erie vonatkozó puhatolózások alapján az intézet létrejötte befejezettnek tekinthető, miért is a rész- vény-alairások megkezdődtek s a részvénytőke egy tekintélyes hányada már is biztosítottnak latszik. Nézetem szerint azonban egy közhasznú intézetnek mennél szélesebb körben kell gyökeret vernie, mennél szélesebb rétegeket kell áldásaiban részesítenie, mert igy ki lesz zárva az esetleges egyéni túlkapás s az intézmény hasznainak bizonyos érdekkörök javara való kizárólagos lefoglalása. Ebből az elvből kiindulva kívánatosnak tartanám, hogy a közönség, különösen a ház- és földbirtokosok, kereskedők és iparosok egyenkint csekély számú részvénynyel, azonban mennél többen részt vegyenek az alapításban, hogy ilyen módon az intézetnek sok részvényese legyen, de egy kézben sok részvény ne összpontosuljon s ne használtathassék fel az intézet az egyeni önzés fellegvárául. Kétségtelen, hogy tiszta számításon alapszik ez óhaj, mert ha a — bar igen minimalisnak mondható, majdnem csak theoria- ban létező — risico, melylyel elvégre minden vállalkozás jár, a közönség nagy rétegeiben széjjel oszlik s a részvényeknek sokak kezében való eloszlása folytán sokakra áthárul, ez arról biztosítja az intézetet, hogy működésé iránt sokan lógnak érdeklődni, sokan ellenőrizhetik, miáltal üzletmenete tisztességes, reális és rentábilis lesz. És hogy az intézet valóban első sorban a ház- és földbirtokosok érdekében alakul, azt mar előbbi czikkemben hangsúlyoztam, sőt gyakorlatilag is kimutattam. Mert mi védhetne meg a ház- vagy földbirtokos érdekéit jobban, mint az, hogy hitelügyleteit minden különös, nehéz megterhelés nélkül rendezheti? s nem kell magat kitennie egyes penzhatalmi tényezők szeszélyeinek és túlzott skrupulozitasanaK. Ez intézet — miként mar említve volt — egy főüzletágának fogja például tekinteni a haz- berekre es fóldbirtokjövedelmekre való előleg- nyújtást, kölcsönöknek minden kezes nélkül való lebonyolítását amortizácziós es biztosita- sos kölcsönnyújtás alapjan stb., amit azért lesz módjában megtenni, mert kellő anyagi fedezetet nyer a budapesti főintézet közvetítésével azon külföldi penzcsoport részéről, mely az egész vállalkozás mögött all. Mily áldás lesz pl. azon házbirtokosra vagy földesurra, akinek a bérnegyed előtt pénzre lesz szüksége, de restel kezesek után lutkarozni s pénzért könyörögni, ha minden nehézség, minden kezesi nyilatkozat nélkül azonnal pénzhez jut! Csak el kell jönnie a Ház- és földbirtokosok hitelbankja r. t. ungvári fiókjához és ala kell Írnia egy váltót (kezes nélkül) s oly nyilatkozatot, melylyel a következő bérnegyedi bérkövetelését az intézetre ruházza: az intézet legott folyósítja neki a kívánt összeget, anélkül, hogy az illető házbirtokosnak törődnie kellene a bérbeszedéssel, mert ezt elvégzi helyette az intézet, melynek mindezért egy csekély járulékot fog fizetni. Vagy mily megnyugvás lesz arra a kisbirtokosra, kinek kölcsönre volna szüksége, de se ismeretsége, se bizalma nincsen, mert attól fel, hogy gyermekeitől az ő halala után az adósságokkal túlterhelt ingatlanokat el fogják perelni! Csak el kell jönnie az intézethez: Köt egy amortizácziós kölcsönt, vagyis oly kölcsönt, melynek visszafizetése úgy történik, hogy az illető a kamatfizetéssel a tőkét is lassan törleszti; az intézet a saját költségén bebiztosittatja a kölcsönvevő életet, úgy, hogy ha a kölcsönvevő esetleg egy hónap vagy ev múlva meghal, ingatlana teljesen tehermentesen s{áll at gyermekeire, mert az intézet a kölcsönadott összeget a biztositó intézettől hiány nélkül megkapja majd. Mennyi kisbirtokot lehet lesz ilyen módon megmenteni az uzsorás kölcsönöktől! S mennyi csalad boldogulásának lehet az intézet alapja es segítőtársa! Csak két üzletagat markoltam ki a gazdag munkaprogrammból s egy modern pénzintézethez méltó üzletágak közül, de e két üzletág is mar elegge fényt vethet az intézet hasznos voltara, melyet csak betetezhet a kisiparosnak es kiskereskedőnek segitese, melynek igen elmés tormájáról nemsokára szinten hirt adok. Felhívom tehat a sajat érdekükben éppen a ház- es íöldbirtokosokat, az iparosokat es kereskedőket: járuljanak mennél számosabban a reszvenyjegyzeshez addig, mig olcsón juthatnak ahnoz. Hiszen eppen nekik all első sorban érdekükben kölcsönmüveleteiknek a sajat maguk köreben való rendezese. Egy részvény ára 200 korona, de a megalakuláskor csupán 30u/o fizetendő be, mig a hátralékra az alairók esetleg heti vagy havi befizetés mellett 6 havi hiteit is kaphatnak. Megkereséseket a sajat czimemre kerek. Ungvar, 1905. szeptember 24. Dr. Lukács Gé{a ügyved. A kereskedő-tanouezok. Lapunk egyik utóbbi számában, a kassai kereskedelmi és iparkamarának ez ügyben meginditott mozgalmával kapcsolatosan, rámutattunk arra a tarthatatlan helyzetre, hogy a jövő kereskedőinek gyakorlati irányú nevelése milyen viszonyok között történik, azzal, hogy a legtöbb helyen nehéz, durva munkára használják ki a zsengekoru tanonezokat, kik így a szakmájukból mit sem tanulhathatnak. Elméleti tudásuk meg épensóggel nincs, mert hiszen a legtöbbje nem az üzleti élet, a kereskedés iránt való hajlamból, hanem azért került a kereskedői pályára, mert nem tanult, nem akart, vagy nem tudott tanulni, vagy szülőik nem voltak abban a helyzetben, hogy gyermeküket, a tanoneznak adott fiút iskoláztassák. Megemlítettük az alkalmazottak országos egyesületének mozgalmát, felhívását és a főnöki egyesületek hozzászólását is, és leközöltük azt a felterjesztést, mit az alkalmazottak mozgalma nyomán a kassai kereskedelmi és iparkamara intézett ugyanez ügyben a kereskedelmi miniszterhez. A kassai kamarának erre a felterjesztésére, Vörös László kereskedelmi miniszteri ügyvivő most a következő leirattal válaszolt: Érdeklődéssel fogadtam a kamara folyó évi augusztus hó 27-én 7243. sz. alatt kelt felterjesztését, melyben jelentést téve arról a társadalmi akczióról, melyet a hazai kereskedői osztály erkölcsi és szellemi színvonalának emelése, a pályaszeretet felkeltése és az alkalmazottakkal való jó bánásmód érdekében meginditott ezen akczió érdekében támogatásomat kéri azon intézkedéseknek kezdeményezése által, melyeket különösen a kereskedői tanuló ifjúság, tehát a jövő kereskedői nemzedék szellemi és gyakorlati kiképzésének biztosítása iránt az ipartörvóny módosításánál tenni lehet. Nagyon helyesen mutatott rá a kamara arra, hogy pályaszeretet és ideálisabb czélok nélkül, melyek áthatották kereskedelmünk múltját és alapjai voltak azoknak a tradiczióknak, melyeken a kereskedői foglalkozás mai méreteiben felépült, ezen iparág jövő fejlődésének és boldogulásának eszközei nehezen szerezhetők meg. A tradiczióknak élniök és fejlődniök kell a kereskedelemben és a kereskedelemmel, hogy az erkölcsi alap, mely nélkül népek, társadalmi osztályok és egyesek tartós boldogulása a legreálisabb foglalkozások mellett sem képzelhető el, továbbra is biztos támasza lehessen ezen évszázados múltú társadalmi osztály gazdasági működésének és fejlődésének. Ezért az a mozgalom, melyet a kamara jelentése szerint meginditott, a legteljesebb elismerésre és kétségkívül az érdekeltek támogatására tarthat számot és remélem, hogy ezen az utón eredmények lesznek elérhetők. A magam részéről is szükségesnek tartom azonban, hogy a társadalmi tevékenység mellett az állam szintén közreműködjék iparunk és kereskedelmünk nagy érdekei megóvása érdekében, miért is az ipar- törvény revíziójánál a kamarának a kereskedő tanulók felvételénél való előképzettség megállapítására irányuló indítványát a legkomolyabb megfontolás tárgyává szándékozom tenni. A törvény módosításának nagy terjedelmű előmunkálatai egyébiránt túlnyomó részben befejeztettek és az azok utolsó részét, a külföldi ipari törvényei gyűjteményes egybeállítását és feldolgozását magában íogialó munka néhány hét múlva már meg fog jelenni. Az ez után folyamatba teendő és igy a legközelebbi jövő feladatát képező kodifikaczionális munkálatoknál az érdekeltek közreműködésére is számitok, hogy ekként az alkotandó uj ipartörvóny ben minden jogosult kívánság kielégíthető és minden szükséges reform megvalósítható legyen. AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES-IZU TERMÉSZETES HASHAJTOSZER, T7-E&TES HETILAP. Megjelenik minden vasárnap.
